Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

Iklad Jobb az előkészítenél Iklad,oa alig csökken a nép- szaporulat; ezt bizonyítja az az óvónők által készített fel­mérés, mely szerint öt év múlva Is csak tízzel lesz ke­vesebb az óvodások száma. Most a hetvenöt helyen százöt gyereket gondoznak, de kisebb csemetéjükkel gyesen levő anyukák óvodáskorú kicsinyeit is mind felveszik. így a gyere­kek hamarabb beilleszkednek a közösségbe, az óvónők pe­dig jobban figyelhetik fejlő­désüket, mint az egyéves elő­készítőn. fi nap programja Gödöllő, művelődési ház: Osztályfőnöki óra az Erkel iskola 6. osztályosainak, 13 órakor. Művelődéstörténeti ját­szóház 6. osztályosoknak, 15 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Bocskai-ruha a 30-as évek­ből, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Eemsey Jenő életműve, ko­rái alkotások, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, pártbizottság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1985. NOVEMBER 27.. SZERDA Családsegítő szolgálat Gödöllőn Nincs még minden veszve Az ország négy városában már hatékonyan működik, az elmúlt héten Gödöllőn is meg­alakult a családsegítő szolgá­lat. A Magyar Vöröskereszt ál­tal elindított mozgalom széles visszhangra talált a városban is. Az alakuló ülésen képvisel­tette magát a párt- és a nép­frontbizottság, a szakmaközi bizottság. A vöröskeresztes ak­tívákon kívül jelen volt a szo­ciális otthon és az ideggondozó vezetője, az ügyvédi munkakö­zösség és a bíróság elnöke is. Jelzések Az már természetes, bogy a nevelési tanácsadó, valamint a szociálpolitikai és gyámügyi Jsaszeg Ötös az 5-ös ABG-nek Isaszegen csak így emlege­tik őket: az ötösök. És ha már beszélnek róluk, akkor az elismerés hangján. Hiszen az isaszegi 5-ös ABC a me- gyeszerte jónevű Pécel—Isa- szeg Áfész egyik legjobban vezetett üzlete. Egy évvel ez­előtt a szövetkezet házilagos építőbrigádja nagyszerű mun­kát végezve átadta a kibőví­tett és újjáépített ABC-t. Azóta alaposan megugrott a havi forgalom, ami nemcsak a korábbinál jóval gazdagabb áruválasztéknak köszönhető, hanem a bolt dolgozói maga­tartásának is. Ahogyan Feke­te Mihályné boltvezető fogal­mazta: Mi szeretjük a vevő­ket, nekünk nagyon nehéz kimondani azt a szót, hogy — nincs. Erre szerencsére rit­kán van szükség. Szóval ötöst az 5-ösnek! Lovas felvonulás nélkül Babaházak készülnek a bevételből — A bíró és a bírónő üd­vözletét tolmácsolom. Azok a szülők, akik már kinőttek a diszkóból, körünkben jól szó­rakozhatnak — ezekkel a sza­vakkal nyitotta meg Mayerné Masznyik Edit óvónő a szü­reti bált az ikladi művelődé­si házban. Ez a rendezvény az óvodás szülőik és a KISZ-esek önzet­len segítségének volt köszön­hető. Valóban, akiknek már gyerekük van. öregnek érzik magukat a diszkóhoz, pedig ők is szeretnének néha beszél­getni, szórakozni, ismerkedni. Ezért is rendezték meg a ta­vaszi farsangi bál sikere után most ezt a mulatságot. A ré­gi szüretek fénypontját, a lo­vas felvonulást — éppen a fő­szereplők hiánya miatt — nem tudták bemutatni, de minden más játék élethű volt. »» A szülőkből, óvónőkből és dadákból alakult táncosok népviseletben adták elő mű­sorukat, a talpalávaJót — szintén ingyen — Jónás Lász­ló és népi zenekara szolgál­tatta, a citerát Szeiler János pengette. A bőgatyába, lajbi- ba öltözött öreg csősz (lehe­tett tán tizenhat éves) vigyáz­ta. ne lopják el a szőlőfürtö­ket. Élemedatt kora ellenére ő is késő éjszakáig ropta a táncot. A boroshordót kis sze­kéren emberi erővel vontat­ták, de egy-egy pohár finom nedűért 20—25 ' forintot is adott a jókedvű vendégsereg. »» A tombolanyeremények ki- sorsolása csaknem egy órán át tartott. Gazdára talált itt könyv, tükör, fogkrém, ceru­za és pelenka, zsákbamacsika- ként láncok és fülklipszak. Az állatkedvelők is szerencsével jártak, tangerimalacot és aranyhörcsögöt is lehetett nyer­ni. Szegény kiscica járt csak pórul, őt nem akarta elfogad­ni új tulajdonosa, annál in­kább örültek a pezsgőnek. A nyereménytár,gyakat is a szülők adták, hiszen újabb nagy cél lebeg a szemük előtt. Mint Balogh Jánosné vezető óvónő elmondta, a farsangi bál bevételéből színes televí­ziót és összerakható játékokat vásárolnak karácsonyra. A mostaniból pedig három, a kör­nyezetbe illő babaházat sze­retnének készíttetni, mind­egyiket más-más stílusban berendezve. A házacska télie­sített lesz, így az udvari já­tékok tárolásának gondja is megoldódik 'majd. B. E. Labdarúgás A bajnokság végeredménye Felnőttek 1. Gödöllő 2. Fura 3. Domony 4. Zsámbok 5. Hévizgyörk 6. Kerepestar. 7. Isaszeg 8. v.-szentlász!ó 9. Galgahévíz 10. Mogyoród 11. GEAC II. 12. Erdőkertes 13. Valkó 1 2 3 4 12 10 12 8 12 7 7 12 — Ifjúságiak 1. Gödöllő 2. Isaszeg 3. Zsámbok 4. Kerepestarcs, 11 ti 11 8 11 8 11 6 1 1 38: 7 21 3 l 36:17 19 2 3 11: 5 16 1 4 21:21 15 4 3 24:17 14 4 4 22:12 12 3 5 23:21 11 7 3 20:26 11 2 6 26:23 10 2 6 16:20 10 2 6 15:21 10 2 8 16:34 6 1 11 7:52 1------57:11 22 1 2 58:20 17 1 2 47:17 17 2 3 38:13 14 5. Hévizgyörk 11 5 2 4 22:35 12 6. Túra li 5 1 5 35:2ü ll 7. V.-szentiász!ó ll 5 — 6 29:35 10 8. Erdőkertes 11 3 3 5 21:38 9 9. Mogyoród 11 2 4 5 15:26 3 10. Galgahévíz ll 3 2 6 23:36 8 11. Domony 11 1 —­10 17:34 2 12. Valkó 11 1 — 10 7:33 2 Serdülők 1. Gödöllő 10 8 1 1 58: 9 17 2. Iklad 10 8 — 2 52: 5 16 3. Pécel KI 7 1 2 36: 9 13 4. Kerepesíarcs. 19 6 2 2 40- 9 U 5. Isaszeg 10 6 — 4 31:25 12 6. Kartal 19 5 1 4 54:23 11 7. Vereseg3rh. 10 4 2 4 25:23 19 8. Túra 10 3 1 6 5:13 7 9. Bag 10 2 2 6 19:43 6 19. Pány 10 1 — 9 4:49 2 11. Aszód 10 ■ 1U 2:118 — előadó is részt vett a tanács­kozáson, hiszen ők tudnak leg­többet segíteni a szolgálatnak céljai elérésében. A cél pedig az, hogy fiatalok és idősek, családosok és egyedülállók se­gítségére legyehek a különbö­ző társadalmi és hivatalos szervek összefogásával. A gyámügyesek a megmond­hatói, milyen sok a veszélyez­tetett gyerek Gödöllőn. Az ideggondozóban naponta 60— 70 alkoholistát kezelnek, raj­tuk is lehetne még segíteni. Elég magas a kisnyugdíjas, egyedül élő öregek száma, és nem minden esetben azok kapnak segélyt, akik a legjob­ban rászorultak. Sokan azt sem tudják, hogyan kell ezt intézni, a felvilágosítás is a családsegítő szolgálat feladata lenne. A körzeti orvosok és ápoló­nők. de a vállalati aktívák is sokat tehetnek azért, hogy fel­kutassák azokat, akik támasz­ra, tanácsadásra, jó szóra vár­nak. A szolgálathoz érkező jel­zéseket, kéréseket orvos, jo­gász, pedagógus, egészségügyi dolgozó vizsgálja majd felül és szükség esetén javaslatot tesz­nek a hivatalos szerveknek a probléma megoldására. Titoktartás Szép és nehéz feladatot vál­lalnak magukra ezek az embe­rek. Már az alakuló ülésen is sok kérdés vetődött fel, nem lesz könnyű dolguk, ha alapos munkát akarnak végezni. Mert melyik család örül annak, ha a magánéletébe avatkoznak? Az alkoholista sem megy el magától a bizottsághoz: — itt vagyok, beszéljenek le az ivás- ról. Az az asszony, aki az ügy­védjének elmeséli, késsel fe­nyegette a férje, talán másnak nem is meri elmondani, hiszen ha nem intézkednek azonnal, másnap lehet, hogy kék, zöld lesz az illető. A nyugdíjas édesanya is legfeljebb az or­vosának mondja el, nem tudja kiváltani a gyógyszerét, mert a fia már megint elvette ke­véske pénzét. Ilyen és hasonló esetekben fordulhatnak kéréssel a gödöl­lői lakosok a családsegítő szol­gálathoz. Az aktivisták fon­tosnak tartják a megelőzést, ezért kell időben felderíteni a bajt. Néha csak beszélgetni kellene a házaspárral, különö­sen ott, ahol nincs még min­den veszve, fontolgatják a vá­lást, és talán kevesebb bontó­per lenne. Bíznak benne, hogy egy-két gyerek a közreműkö­désük hatására lemond majd arról, hogv idős, beteg szü­lőjét szociális otthonba adja. Személyesen A széles körű társadalmi összefogással alakult bizottság szeretne még több segítőkész embert megnyerni a jó ügy­nek, hogy szakértők, képzett személyek válaszolhassanak a hozzájuk intézett kérdésekre. Egyelőre csak egy helyen, ké­sőbb szükség szerint a város több pontján lesz irodájuk. A szolgálat dolgozói díjtalanul adnak jogi, szociálpolitikai, egészségügyi és gyermekneve­lési tanácsokat. A titoktartás természetesen őket is kötelezi. Levélben információt Ma­gyar Vöröskereszt Családsegí­tő , Szolgálata Gödöllő, posta- fiók 51 címen kérhetnek az ér­deklődők. Hetente egyszer, csütörtökön háromtól hat óráig ügyeleti szolgálatot tar­tanak, ilyenkor személyesen kereshetik fel problémáikkal a Vöröskereszt városi irodá­ját, a Pálma eszpresszó mellet­ti házban. Báskai Erzsébet A felhajtás keveset ér K észséggel elismerem, a formaságok, külsősé­gek is hozzájárulhatnak a lényegnek a megértéséhez, tudatosításához, a figyelem felkeltéséhez. Ennél sokkal többre azonban nem alkal­masak. A külsőség, a for­maság nagyon sokszor nem csak eltereli a figyelmet a lényegről, hanem annak a helyébe tolakszik. Mivel a formalitás előkészítése ép­pen olyan munkát, szerve­zést, lótást-futást igényel, mint bármi más, szenvedő alanyai úgy érezhetik, vala­mi komolyat produkáltak. Hiszen elfáradtak, meg­fájdult a fejük, kiadtak egy csomó pénzt. Szorgos­kodásuk szemmel látható fejleményekhez vezetett. Kisebb-nagyobb ember­tömeg gyűlt egybe, beszé­dek hangzottak el, műsor készült. Annak közreműkö­dői szintén a megelégedett­ség állapotába kerülhetnek. A beszédhez forrásokat böngésztek át, összegezték ismereteiket, formálgaíták a mondatokat. A műsor szereplői verseket tanul­tak, dalokat, több órát gya­koroltak. Mit ér mindez, ha utána mindenki megy tovább a maga útján és másnap ott folytatja, ahol az ünnepség előtt abbahagyta. Mennyit ér az egész, ha a forma­ság tárgyául szolgáló élet­műről ugyanolyan keveset beszélnek, mint annak előtte? Ha tagadjuk, ha nem, at­tól még tény: Magyar- országon mindenki, aki nem a fővárosban él és tevékenykedik, valamilyen mértékben kisebbrendűségi kórban szenved. Ennek egyik tünete, hogy a nem budapestiek igyekeznek odavalósi személyiséget rá­bírni arra, hogy a saját, fontosnak érzett esemé­nyeikre eljöjjön, esetleg szóljon, de az sem baj, ha csupán jelenlétével emeli a rendezvény fényét. A rendező szervek embe­rei ilyenkor mindig csil­logó szemmel közlik: ott lesz X., Z. Sőt! Ha tud időt szakítani, akkor L. is meg­jelenik. Kár, hogy nem szóltunk neki korábban — teszik hozzá bánatosan, amikor még áttehette volna az éppen soros megbeszé­lését más időpontra. Gödöllőn volt egy-két esemény az utóbbi hetek­ben, amikor nagyon fel­értékelődtek a külsőségek. Hetekkel korábban lehetett már hallani fellelkesült emberekről, hű mi lesz most. Némelyek úgy érez­ték, a lakosság sorsát, a várospolitikát alakítják, ha beleszólnak a közügyekbe. Holott ezek az események egyáltalán nem voltak al­kalmasak effélére. A lakos­ság sorsát, a várospolitikát különben sem lehet egy- egy huszárvágással alakí­tani. Ahhoz mindennapi apró tettek, állandó, ki­tartó, szívós munka szük­ségeltetik. Mondunk egy apró pél­dát. A városi művelődési ház előterében mostanában minden héten egy-egy mű­alkotás látható. Mi ez a nagy garral beharangozott, több tucatnyi művet fel­vonultató kiállításokhoz képest. Semmi. Szerintünk több annál. Aki betéved a házba, úgyszólván automa­tikusan lép a kitett alkotás elé, hogy megnézze. Köny- nyen lehet, hogy el is ol­vassa az ismertetőt. Ha ellenben a Gödöllői Galé­riában van tárlat, nem biz­tos, hogy bemegy. Áz avatatlan nézőnek alighanem ez a jobb. Meg­nézi a vitrinben lévő alko­tást és valamit elraktároz belőle a tudatában, az ér­zékeiben. A kiállítónak ez a nehezebb. Ellentétben a nagy bemutatóval, amellyel a rendezés Után nincs dol­ga, itt hétről hétre kell gondoskodnia műtárgyról, elkészíteni az ismertetést. Kicsi, de állandó munka, kevés felhajtás. E redményt azonban csak így remélhetünk. A nagy felhajtással össze­hozott alkalmi rendezvé­nyek lehetnek látványosak, de olyan hamar elmúl­nak, mint a hirtelen fel­szikrázó csillagszóró, amely néhány másodperc után már el is hamvad. Kör Tál Süsü, a sárkány. Színes, ma­gyar bábfilm: 4 és 6 órakor. A Pillangókisasszony visz- szatérése. Színes, szovjet zenés film. Csak 8 órakor. Két NDK-beli vállalattal kötött csereüdülési szerződést a Ganz Árammérőgyár szak- szervezeti bizottsága az 1986-os évre. A drézdai cso­magológépgyárral korábbi jó kapcsolatuk folytatódik. A gö­döllőiek jövőre júliusban pi­henhetnek náluk, míg ők augusztus utolsó két hetét tölt­hetik a vállalat balatonalmá­di üdülőjében. Ugyanide várják a másik \ vállalat, a potsdami energia­kombinát dolgozóit is, akik Ferienheim Briesében levő üdülőjüket ajánlották fel cse­rébe. Ebben az üdülőben a hagyományos ismerkedési és búcsúest mellett kiránduláso­kat is szerveznek a magyar vendégeik részére. Elviszik őket Berlinbe és Rostockba, megismerkednek majd Pots­dam nevezetességeivel és egy­napos túrát tesznek az Észa­ki-tengerhez. N emrég az egyik munka­társam, barátom újságol­ta, tudom-e, hogy gyalogút lesz kialakítva Európa legtávolab­bi csücskétől a Boszporuszig. Nem árultam el, hogy nekem az a nehezen felfogható, miért csak lesz. Hiszen eddig is kel­lett volna lennie. S talán csak az utóbbi húsz évben nőtte be azt a gaz, vagy forgatták fel nagy teljesítményű gépek. Itthoni tájainkon is nem egy helyen fellelhető a szépen ki­taposott gyalogutak maradéka. Dűlőutak itt-ott felbukkanó ága jelzi meg az emberi moz­gástér nagyobb voltát. Erdei ösvények, vízelvezető árkok ta­núskodnak, itt munkálkodtak elődeink. A távolabbi erdők, mezők, szántóföldek, vadakat nevelő erdőhátak, dombok, fo­lyó- és patakpartok is ember által látogatottak voltak. A ma emberét kevésbé ér­deklik az őt körülvevő, dajkáló táj szépségei. Talán azt észre­vesszük, hogy sárgulnak, hul­lanak a fák levelei, de magunk alig törődünk a változó, ala­kuló tájjal. Pedig a gödöllői dombok erdei mindig különle­ges élményt nyújtanak. Ösz- szel az avarban gázolót mind­untalan friss színek ejtik ámu­latba. Sárga, barna és piros le­velek terítik a fák, bokrok al­ját. Télen megcsupaszodva fognak pihenni a fák és a bok­rok, és csak törzsükről, héjuk­ról ismerjük fel az itt honos tölgyeket, harsakat, gyertyáno­kat, juharfákat és akácokat, Séták a városban Erdők, kertek találkozása s természetesen a fenyőfákat, melyek kiválnak jellegzetessé­gükkel. Utunk most vigyen a vala­mikori Babati mélyút nyomán — a volt Grassalkovich — a mai Dregonya utcán felfelé. Valamikor, nem is olyan ré­gen, erre még ökrös szekerek vájták a talajt. Ma aszfaltút és gyalogjárda kíméli lábbelinket. Jobbról a király-telepi utcák­ba pillanthatunk be. A régi híres nagy gödör nyomát is láthatjuk, ahol a víz nagyobb esőzések idején, valamint a ta­vaszi gyorsabb hóolvadáskor szaladt lefelé és természeti képződményt alakított ki. Ma azonban két új utca van a bal oldalon, új házainak építésével és a telkek rendezésével, a bal oldali árkok feltöltésével lassúbbá tették a víz folyását. Így a gödör benépesült, ví- kendházak és lakóépületek nőttek ki egykori helyén, part­ján. Baloldalt a téesz szántó­földjét láthatjuk, melyen az idén kukorica termett. Távo­labbra, a zaj irányába tekintve láthatjuk az M3-as út egy rö­vid szakaszát, forgalmát, vala­mint az akácost, ami tuskóról hajtva növekszik, erősödik. Az Illés István út sarkánál felfe­dezhetünk egy sportpályát, a füves és eléggé egyenletes ta­lajon alakították ki a kör­nyékbeliek stadionjukat. Űjabb út alatti vízáteresztő rendszerrel találkozhatunk, mely két utca kertjeinek végé­nél fut lefelé. Már az 1700-as években készült térképeken fel volt tüntetve ez a vízelvezető árokrendszer, s ezt sokan az utóbbi évtizedekben nem vet­ték számításba, s okoztak kárt másoknak. Az Antalhegyi utca sarkához érve s onnan jobbra tartva megyünk az antalhegyi üdülő­terület erdő övezte tájára. Az utóbbi évtized alatt a régen erdőig szaladó gyümölcsösök átalakultak hétvégi kertekké, házakká. Sok szép épület il­leszkedik a tájba és élvezi a napos oldal előnyeit. Azelőtt nagy szőlőskertek uralták eze­ket a domboldalakat. Gyer­mekkorunkban nem egy, nagy fára felfutó szőlő fürtjeit csi­pegettük. A hatalmas szelíd- gesztenyefák tüskés gyümöl­csének érését nagyon vártuk. A Panoráma út az üdülőte­rület új utcája, de mi most menjünk még feljebb az erdő és a kertek, telkek találkozásá­hoz. Egyfelől figyelhetünk az erdő csendjének varázslatára, másfelől elibénk tárul az ut­cák, a házak rendezett sora. Barangolásunkban sok min­den eszünkbe juthat, az, hogy az idei nyár és még az ősz eleje is igen szegény volt csa­padékban. Aztán mégis csak beborult az égbolt, az esők is megjöttek. Egy ilyen séta- utunkban ha társakra is le­lünk, szellőztethetjük a fejün­ket is, némi vitát is provokál­hatunk haladtunkban, s lehet, hogy egynémely dologban kö­zös nevezőre is juthatunk. Mert rengeteg a közös dol­gunk. A nagy hazában lakók­nak éppúgy, mint a szűkebb pátriánkban. Tudjuk, nehézsé­geink megoldása, feloldása szo­rosan ránk tartozik. És meg­oldásért fordulhatunk a ter­mészethez, mert szinte látjuk, érezzük, itt minden a tavaszi megújulásra készülődik. A város feletti úton így sé­tálgatva, kicsit talán nya­kunkat is összehúzva vesszük észre, hogy ránk köszöntött a hideg idő. Kaptunk hűvös dél­utáni naplementét és csodál­hattuk a bárányfelhők soha vissza nem térő változatait, s láthattunk egy hatalmas tűz­golyót a nyugati égbolton — a n<ap volt az. Zsarátnokszíné­vel adta tudtunkra, hogy jön a dér, s leheletünk is látszó- dott az alkonyati tájban. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Jövőre és csereüdülés

Next

/
Thumbnails
Contents