Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
1985. NOVEMBER 27., SZERDA 5 Kulisszatitkok cs hitvallás Diák, írj magyar éneket! Pest megyében sokan és jól ismerik Nemeskürty István író, irodalomtörténész, esztéta nevét. Részvevője volt számos ankétnak, író—olvasó találkozónak, irodalmi találkozónak. A dunakeszi művészeti napok irodalmi estje vendégeként most a város tanácsépületének nagytermében köszönthették őt olvasói és a személye iránt érdeklődök népes tábora. Dióhéjban A szerző több művét, köztük a második kiadásban megjelent Diák, írj magyar éneket című irodalomtörténeti gyűjteményt a helyszínen könyvbizományos kínálta, néhány más könyvével, a Bornemissza Péter kísértései és az önfia vágta sebét című kötettel. Percek alatt jócskán fogyott a kínálat, hiszen az ilyen találkozók rendszerint könyvdedikálással érnek véget. így történt most is. Nemeskürty István több tucat kötetbe írta nevét és ajánló sorait. A vendéget és a közönséget Csonka Mária, a városi könyvtár igazgatója köszöntötte. A beszélgetést, amely a közönség soraiból feltett kérdésekkel egészült ki, L iptay Katalin, a Magyar Rádió munkatársa folytatta rutinnal, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy a szerző beszélgetőpartnere lehetett. A fő téma az eseménynek is címet adó Diák, írj magyar éneket című irodalomtörténeti alkotás elkészülte kulisszatitkait és egyben a szerző történészi hitvallását próbálta dióhéjba foglalva, a közönség elé tárni. Nem volt nehéz, hiszen Nemeskürty István már könyve bevezetőjében is ezt akarta; közvetlen kapcsolatot teremteni az olvasókkal. A a » — Ez a könyv a “|cifiyörte- lenül iramló, idővel I dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalom történetére, írók és olvasók viszonyára Mert olvasók nélkül írók sincsenek — írta a mű legelején. Epizódok Érthetően hangzott a kötet Ismeretében így az első kérdés: hogyan készült fel arra, hogy egyszemélyes irodalom- történetet írjon a magyar középkor irodalmától a fel- szabadulásig, két kötetben? — Nemcsak irodalmat, versét, regényt kell írni. Azt is publikálni kell, hogy amit mások írnak, az milyen. Az vezetett, hogy mint tanár és mint olvasó tapasztaltam: a művészetek történetei kezdenek életrajzi írásokká alakulni. lexikonszerűen, kronologikusan. Született, meghalt, írta ezt és azt. élt itt és ott. Ám ezek mind csak életrajzok. Az író mint író akkor születik, amikor a nemzet írója, költőjeként első műve megjelenik. Én az írókkal ekkor foglalkozom. Amikor fellépnek. Kor- és társadalomrajz fonódil köréjük. Zrínyi például maga adta ki a kötetét, mert volt rá anyagi tehetsége. Berzsenyit kisebb pártoló körök támogatták. És Petőfit? ö letette a kötetnyi kéziratot az asztalra, és mesteremberekből, írókból, levéltárosokból, polgárokból verbuválódik össze a megjelentetést anyagilag segítő társaság; ők tették Petőfit igazán költővé. Nos, ilyen epizódokra figyelni kell, hiszen ezek nem kis irodalmi csemegék, hanem Petőfi esetében egy költőt halhatatlansága útjára indító jelentős mozzanatok Kötetemben nem arra törekedtem. hogy mondjuk, vizsgatételekhez adjak sorrendi adattárat. Sokkal inkább szólnék úgy: én a magyar irodalomtörténet szőttesét készítettem el. Aki folyamatosat akar? Rendelkezésére állnak az akadémiai, életrajzi kiadások, gazdag anyaggal. Döntések Nemeskürty István úgy fogalmazott nagy érdeklődéssel figyelő hallgatóságának a feltett kérdésseregre: az irodalmi beszélgetés alapját adó könyvével nem azt akarta elérni, hogy mindenkinek egyformán tessen. A művek és a szerzők az olvasó szívének dobogóján állnak, a helyezést az olvasó dönti el. Ezzel a gondolattal indította útnak az immár második kiadást megért irodalomtörténetét. Eszes Katalin Mókát visz Télapó Télapó jöttére ' gyerekek és felnőtték' egyaránt készülődnek. Dél-Pest megye községeiben és két városában, Cegléden és Nagykőrösön a művelődési házak, művelődési központok vidám műsort készítenek, alkalomhoz illőt. Kívánságra ezt mutatják be üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek, hivatalok Télapó- ünnepségéin. Zene, vers, mese és mondóka kelt vidám hangulatot majd a várakozók körében, mialatt a piros kucsmás, köpenyes, nagy szakállú Télapó két kézzel oszthatja puttonyából az ajándék édességpakkokat, amelyek beszerzésében majd’ mindenütt anyagiakkal segítettek a szakszervezeti bizottságok. Pártmegbízatása: könyvbizományos A szép szó szerelmese Amint az irodisták számára is elkezdődik a munkanap, Szobon, a Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő önálló Közös Vállalkozás titkárságának közvetlen közelében megszínesedik a néhány négyzetk.- lométernyi terület. Egyszeribe’ minden csupa könyv lesz, alkalmi bemutató és vásár nyílik, szemet csalogató, pénztárcát nyitogató látványosság.- Keressük csak Hildát — hangzik az ötlet, ám Nagy Károlynét, Hildát nagyon nem kell keresni. Munkahelyén van, itt van, ott van, mindenütt van. Szerencsés egyéniség, szerencsés természet, ráadás hozzá kedves arca, szava, barátságos teljessége. Néhány fre 5 a cég könyvbizományosa. Pártmegbízatásként kapta a feladatot, ugyanis az üzemi párttitkár mindig könyvek társaságában látván a fiatalasszonyt, egy ízben megkétdezte tőle; vállal- i.á-e ezt a,,tS£SE$£lmi megbízatást. No kétszer sem kellett őt megkérdezni. MunlkájárőrtD'öme Tamásnak, az üzemi pártszervezet titká ának a jóvoltából a pártirodárt ’ beszélgethetünk, írógépek zajától mentve; Hilda ugyanis a titkárságon dolgozik különben. — A könyvek? Hozzátartoznak az életemhez. Nagymaroson, ahol élek, édesanyám már hatesztendős koromban kézenfogott és elvitt, beíratott a könyvtárba. Elmondja: olvas, szinte válogatás nélkül, mert minden érdekli. Egyébként is, jó könyvterjesztő csak az lehet, aki ismeri az irodalmat, az olvasói igényeket és tud szíves szóval ajánlani. Ö szinte beoltotta a szobiszörpösöket a könyvbarátsággal. Sokan rendelik a sorozatokat, mások előj egyeztetik, , mit szeretnének. Kollégái — műszakiak, irodisták, fizikaiak egyaránt — figyelemmel kísérik a könyvkiadók előjelzéseit, ajánlásait. Az üzemben közel 460-an dolgoznak. Közülük van, aki e-v-egy alkalommal több száz forintért visz haza könyveket. Tavaly Nagyné vállalta, hogy a Kossuth Könyvkiadó köteteiből 15 ezer forint értékben ad el. Vállalása 30 ezer forintra sikerült, a kiadótól elismerésül szép emlékplakettet kapott és a Kiváló terjesztő elismerő címet. Szabadkozik. — Nemcsak az én érdemem ez. Köz.etlenül kolléganőim és a szocial’sta brigádok sokat segítenek a terjesztésben. Füzikéi ‘'munkásaink érdeklődését, ■ igényét" férjem jóvoltából tudom, ő közöttük dolgozik, és ő is könyvbarát. Otthonukban könyvek serege, két kedves gyerek. — Jő áz összhang az én kis családomban — mondja. — Már a gyerekek is kicsi koruk óta könyvtári tagok. Ha herb így 'lenne, nem futná annyi mindenre az időmből. Merthogy Nagyné a férjével együtt marxista egyetemet végzett szép eredménnyel, épp az idén. Megbízott vezetője a munkahelyi ifjúsági kiül .rak, KISZ-bizott.~ági tag. És ne felejtsük, hogy nem utolsósorban fia, lánya édes- anyia. E. K. IALLITOTE RMEKBOL Személyes üzenetek a fákról December 31-ig látható Szarv?- ^ son, a Tessedik Sámuel Mú- V. zeumban Kerekes Anna grafi% kusművész tárlata. Ez a, bemutatkozás Kerekes Anna Vallomása leghívebb barátairól, a fákról. Ifjúságának első forrásai, élményei, társai voltak a dunaharaszti fák, hiszen ott él, alkot évtizedek óta — gyermekkorától. Ha nem is láthatjuk itt a Rotkay-ház előtt emelkedő egykori hatalmas jegenye- nyárfát s a fűzfákat az egykori Duna-parton, sem a haraszti határ tölgyeit, szélben zúgó kanadai nyárfáit, szellemük, az indíttatásuk itt motoz valamennyi természetrajzában, amely leírás és líra, személyes üzenet e kemény növényekről, amelyek függőlegesen élnek, halnak. Ars poetica Idézem Kerekes Anna szavait:- Dunaharasztin élek, de otthonom a szabad természet. Társaim a fák, füvek, virágok, barátaim az állatok ... Hálával gondolok tanáromra, Somogyi Józsefre, majd később Koffán Károlyra, dr. Domanovszky Györgyre, dr. Kaszab Zoltánra, akik útkeresésemben segítőim voltak. A készülődés befejeződött. Kerekes Anna hosszú idő óta a Természettudományi Múzeumnak rajzolja az összes világtáj állatait, amelyeket bemutatott külön, önálló kiállításon a Nemzeti Múzeumban is. Tavaly Szi- getszentmiklóson nyílt tárlata. jövőre Dunaharasztin mutatkozik be. Magbgl erdő Művészetének sajátossága, hogy a fák körvonalaiban fejez ki emberi sorsokat, jellemeket, magatartást. Szarvasi tárlatának nyitóműve, rögtön a bejáratnál, egy gesztenye. Mag volt, erdőnek indul önnön sokszorozódásában. Számára a fa — ember és az ország, hiszen fákkal küld jelentést Túristvándiról, Döm- södről, a Szigetközből, Zseny- nyéről, Kisorosziból, Dunaha- rasztiból —, a fa, az ember és a táj. Olyannyira az, hogy a Holtomiglan-holtodiglan egymásra boruló két fája az emberi szerelem képi szentenciája. Szinte halljük néma formátumukban Burns John Andersonjának halálig tartó szerelmét. Kisoroszinál rábukkan két fűzfára, ök a megfáradtak, gyökereiket a folyóban áztatják, mint egy öreg házaspár, mint Henry Moore Emberpárja. TárigyilaTúlnőtt a pályázat keretein Eltűnt iskola históriája A helytörténeti pályázat első díjasa Kürti Béla. Munkáját a zsűri kiadásra méltónak ítélte. (Újsághír) Az évről évre meghirdetett helytörténeti pályázatra érkező dolgozatok fölkerülnek a levéltár polcaira. Fontos dokumentumai a kornak, amelyben és amelyről íródtak. A részleteket feltáró forrásanyagok ily módon válnak a kutatók számára nélkülözhetetlenné. Így alakul ki reális kép hazánk tájegységeiről. A falvak, városok lelkes lokálpatriótái éveket töltenek el azzal, hogy gyűjtsék az anyagot. Mígnem összeáll a kép, s leülnek, hogy élményeiket megörökítsék. Minden alkalommal akad olyan alkotás, amely túlnő á pályázat határain. Kürti Béla; a ceglédi nyugdíjas pedagógus egy letűnt, ám nem minden tanulság nélküli iskolarendszerről szól munkájában. A ceglédi polgári iskola történetének feldolgozásával hiánypótló dolgozat született. Éppen ezért ajánlotta a szakmai zsűri, hogy némi átdolgozással, szép kötet kerekedne belőle. Most már csupán a helybéli mecénás kerestetik, aki szintén fontosnak véli a leírtak közkinccsé bocsátását. Kürti Béla nem győzi mondogatni: „sem író, sem tudós gosan azt állapíthatjuk meg, hogy Kerekes Anna a hazai fák műemlékvédelmét végzi azzal, hogy lerajzolja őket, hogy emberi arculattal ruházza. fel lényegüket. Személynek nevez minden fát — aki megtört, aki megfáradt, aki másnak terhét hordja, aki otthont ad. Mindig aki, mindig személy az ő rajzi értelmezésében a fa, életünk fenntartó ereje, szimbóluma. Annyira fontos, mint egy műemlék, egyszerűen azért, mert az. Az erdő, a természet katedrálisa. Petőfi emlékére A dömsödi fát villámcsapás érte az egyik nyáron, de Ambruska Péter akkori tanácselnök Pólyák Ferencet kérte meg, hogy a törzs földre zuhant tömbjéből mintázza meg Hrúz Mária, Petrovics István és a költő testvére alakját. Megtette. Kerekes Anna az együttest jegyzi fel rajzán — a maradék tölgyfát, artiely alatt Petőfi a Pi~ roslik már a fákon a levél című versét írta, és mellette a Pólyák Ferenc mintázta szobrokat. Ami megmaradt a fából s ami lett belőle. Gondos pedantériával és mély érzelmekkel örökítette meg a szerkesztés szigorú törvényei szerint a békési és kiskun tanyákat, a nógrádi pincéket, a Szentendr.eirsziget csúcsán álló fákat, de ugyanilyen odaadással a szarvasbo- garakat, leveleket. Olykor fokozza rajzaiban töprengését.- A fa ekkor kiáltásnak tűnik, szinte sikolt haldoklásába:!. Máskor egészséges derűvel idézi a Halászokat, akik ezúttal nem emberek, hanem a vidra és ri bakcsó; ők is a halakból élnek. Művészete fi lozófia is, költészet is — kér írás és emberség a javábé’ Jel. hiszen a fa a természr örök emblémája, az idő ő‘ zött jele. Losonci Miklós Hogyan tovább? Nyomtatott segítség Nemcsak a megye településeinek közép, és szakiskoláiban, hanem Budapesten és a szomszéd megyeszékhelyek hasonló oktatási intézményeiben is tanulnak Pest megyei fiatalok. Az irányelv természetesen az, hogy ki-ki az általános iskolai tanulás befejeztével a lakhelyéhez legközelebbi középiskolába jelentkezzen. A felvétel lehetőségét keretszámok határozzák meg, amelyek egyelőre még nem igazodnak a középisko Iákban is hamarosan észlel hető demográfiai hullámhoz Épületekre, tantermekre nagy szükség lesz. Több mint 12 és fél ezer tanuló végez a mostani tanévben a megye általános iskoláiban. Pályaválasztást segítő tanácsot hamarosan a most több ezer példányban kiadásra kerülő ismertető füzetből is kaphatnak, j MOZIMŰSOR NOVEMBER 28-ATÖL. DECEMBER 4-ÉIG ;t>n ABONY 28— 1: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) 30— Is Süsü, a sárkány (du.) 2— 3: Vezekelj a bűnödért (este) BUDAÖRS 28—30: A baromfiudvar réme (du.) A tűz háborúja** (este) 1— 3: Vadállatok a fedélzeten (du.) Titokban Hongkongban* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 28—29: Kár a benzinért (este) 30— 1: A legkisebb törpe (du.) Hannibál tanár úr (este) 2— 4: A szállást kérő róka (du.) Mici néni két élete (este) CEBLÉD, Szabadság 28— 1: Noé bárkái (du.) 28—29: Vezekelj a bűnödért (este) 30— 1: A házibuli folytatódik 2*— 4: Halálos tévedés (du.) No, megállj csak! (esté) 30: A Tenkes kapitánya DABAS 27— 30: Csak egy mozi* X— 2: önbíráskodás** DUNAHARASZTI 28— 29: Egy asszony és négy férfi (este) 30— l: Varázsló (du.) 30: Harmadik típusú találkozások I—II.* 1— 3: Végre, vasárnap* (este) DUNAKESZI 28: Meztelenek és bolondok* 1— 2: I, mint Ikarusz* 4: Egy asszony és négy férfi DUNAKESZI, Vörös Csillag 28— 1: Bogáncs (du.) 28— 2: A tűz háborúja** (este) ÉRD 28: Az élet muzsikája 30— 2: Öz, a csodák csodája (du.) 1— 2: A Piszkos tizenkettő I—II.* (este) 3— 4: Egy kicsit én, egy kicsit te* fót 28—30: Megfelelő ember kényes feladatra** (este) 1— 3: Kisvárosi fojtogató** (este) GÖDÖLLŐ 28—30: Két rodeós (du.) 28— 1: Break (este) 1— 4: A baromfiudvar réme (du.) 2— 4: A tűz háborúja** (este) GYÁL 28—30: önbíráskodás** (este) 30— 2: Hüvelyk Matyi (du.) 1: A forróvérű kísértet 2— 3: Csak egv mozi* (este) KÉREPESTflRCSA 28—30: Titokban Hongkongban* (este) 30— i: Hét különleges megbízott (du.) 1— 3: ZníTügyvéd zavarban* (este) MONOR 28— 4: Nyomás, utána!* NAGYKÁTA 28— 30: Titokban Hongkongiban* (este) 29— 1: Csalogány (du.) 1— 3: Kék hegyek* (este) NAGYKOROS, Arany János 28— 1: Törekvő tanerő (este) 30— l: Vándorlások meséje (du.) 2: Eltűntnek nyilvánítva* 3— 4: Halálcsapda** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 28: Bombanő** 29— 30: Ékszerrablás fényes nappal 30— 1: Hüvelyk Panna (du.) 1— 2: Gyónás gyilkosságok után** (este) 2— 4: Makszimka (du.) 3— 4: Meztelenek és bolondok* (este) PILISVÖRÖSVÁR 28: özönvíz I. 29: özönvíz II. 29— 30: A gonosz Lady** (éjszaka) 30— 2: A púpos lovacska 1— 2: Átverés** (este) POMÁZ 28—29: A bég csapdájában 30— 1: Átlagemberek* 2: A Gracs fivérek* RÁCKEVE 28—30: Az elveszett frigyláda fosztogatói** (este) 28—30: Végre, vasárnap* (este) 30— 1: Álmodik az állatkert (du.) 1— 3: Balfácán (este) SZENTENDRE 28— 1: Hosszú vágta (du.) 28—29: A Gracs fivérek* (este) 30—1: Rendőrök háborúja** (este) 2— 4: Süsü, a sárkány (du.) Break (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 28— 29: Átlagemberek* 30— l: Misi mókus kalandjai (du.) 30— 3: Az elveszett frigyláda fosztogatói* (este) TAPIÓSZELE 29— 30: Kék hegyek* 1— 2: Titokban Hongkongban* VÁC 28— 1: Ivanhoe (du.) 28: I. mint Ikarusz* (este) 29: Kunyhó a nádasban* (este) 30— 1: Az utolsó metró* (este) 2— 4: A hegyi barlang titka (du.) Akit Bulldózernek hívtak (este) VECSÉS 28—29: Dühöngő bika* 30— 2: A holdlakók titka (du.) 30— 1: Az élet muzsikája (este) 2— 3: Ádáz hajsza** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 1G éven felülieknek. Az új filmek ismertetését lásd a Mozgó Képekben. iratait kutatva érdekes kép bontakozott ki. A helytörténeti kutatásokat végző szerint a környék művelődéstörténetében jelentős volt ez az iskola- rendszer, erényeivel, hibáival együtt. Németh László érveit, elképzeléseit tartja a ceglédi pedagógus évtizedek óta példaképnek. Mert az lenne a legfontosabb, hogy a középiskolákból átfogó általános műveltséggel kerüljenek ki a diákok, s bizony ezért van még manapság is éppen elég tennivaló. Tíz esztendeje tölti alkotó munkával nyugdíjas napjait Kürti Béla. Ügy gondolja, hogy az értelmes munka élteti napról napra. Akkor a legboldogabb, amikor a könyvtárakat, levéltárakat bújhatja. Amikor otthon maga köré gyűjti a forrásokat, no meg az emlékeket, s mindezt lejegyzi. Nyolc esztendeje valamennyi helytörténeti pályázaton újdonsággal jelentkezik. Tavaly látott napvilágot a Fejezetek a ceglédi sport múltjából című műve. Már gyűjti az anyagot a következő íráshoz, a ceglédi egyletek történetéhez. Erdősi Katalin nem vagyok, csak éppen az emlékeimet szerettem volna megörökíteni”. Amihez az embert az élete, a szíve köti, kitörölhetetlenül megmarad. Fiatal magyar-történelem-testne- velés szakos tanárként Cegléden, a polgáriban kezdett. S az iskola utolsó igazgatója volt, amikor 1948-ban megszüntették ezt a formát. Ügy érzi, hogy az ott végzett növendékek sorsa mintegy szociográfiai tükörként áll előttünk. Nem véletlen, hogy az egykori diákokat maga köré gyűjtötte, amikor elhatározta, hogy megírja az iskola históriáját. (Az Eötvös-törvény alapján 1869-ben az elsők között alakult meg az alföldi városban a polgári fiú-leány iskola. S amíg itt nem volt középiskola, a közéofokú oktatás lehetőségei bontakoztak itt ki.) Három évtized nem kevés ahhoz, hogy összegyűltén -k az élmények, hogy nyomon követhesse az oktatási formák sorsát. A pedagógus úgy érzi, hogy a polgári iskola megnvitatta .kapuit a tömegek előtt. Az alsóbb néposztály s a középréteg szamára nyúitott tanulási lehetőséget a két világháború között. A levéltárak
