Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 276. SZÁM 1985. NOVEMBER 25., HÉTFŐ Az árképzés szabályai Keresik, hogy ki a felelős A Híradástechnikai Anyagok: Gyára és az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat szervezé­sében tej- és sütőipari termé­kekből kóstolóval egybekötött árubemutatót tartottak a kor­szerű táplálkozás jegyében. A sláger a Sütőipari Vállalat új­donsága, a féltartós kenyér volt, ami téglalap alakú és négynapos szavatossággal ké­szül. Az igények szerint ren­del belőle a kereskedelem. Az MSZMP Vác Városi Bizottságának végrehajtó bizott­sága legutóbbi ülésén az ellenőrzési munkáról és a felelősség­re vonások tapasztalatairól hallgatott meg tájékoztatót. A ha­tósági ellenőrzés helyzetéről Weisz György tanácselnök, a Né­pi Ellenőrzési Bizottság munkájáról pedig Bánfalvi Jenöné elnök készített írásos jelentést. A tanácskozáson dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Vá­rosi Bizottsága első titkára kö­szöntötte a részvevőket, kö­zöttük Császár Ferencet, az MSZMP Pest Megyei Bizott­sága tagját, a Pest Megyei NEB elnökét. Az ellenőrzési munka javí­A hét programjából Humorpodium - Klubnapok November 25., hétfő: Este 7 órakor a Humorpódium a művelődési központ színház- termében Peterdi Pál, Kapo- sy Miklós s mások szereplé­sével. — 18 órakor politikai est az ifjúsági klubban. — 18 órakor a Dunakanyar Fotó- klub Baráti Körének vetít Kocsis Iván Párizs címmel. November 26., kedd: 17 óra­kor Zöldségtermesztés címmel előadás kertbarátoknak a 8- as teremben. — 17.30-kor Deákvári esték a Ságvári Klubban. Műsorvezető: Ko­vács T. István. — 18 órakor összejövetel, beszélgetés a HNF nőklubjában. November 27., szerda: 16 órakor Játsszunk táncot! cím­mel gyermekprogram a 37-es teremben. — 17 órakor a mai képzőművészetről tart e’őadást Teknős Erzsébet a váci peda­gógusklubban. November 28., csütörtök: Délelőtt kezdődik a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Táirsaság Pest megyei ülése az MTESZ-székházban. 17 órakor a Kőkapu-iskolában vöröske­resztes előadás és tombola. — 18 órakor a művelődési köz­pont 47-es termében dr. Veres Pál tart előadást A szexuali­tásról őszintén címmel. November 29., péntek: Gyé­mánt László festőművész kiál­lítása a Hincz-gyűjtemény kamaratermében. — 14.30-kor véradószervezők találkozója az MTESZ-székházban. November 30., szombat: Ma kezdődik a kétnapos felsza­badulási labdarúgó teremku­pa mérkőzéssorozat. — 10 órakor rajzverseny a Hajós Alfréd Üttörőházban. Témája: Az egészséges életmód. — 18 órakor magnósok órája az if­júsági klubban. December 1., vasárnap: 13 órakor játsszák az alsóvárosi stadionban az őszi labdarúgó- bajnokság utolsó fordulóját, a Vác—Komló mérkőzést. P. R. mi.’ ............... Do kumentációs kiállítás tása érdekében 1984-ben ho­zott határozatot a Politikai Bi­zottság. A határozat megszüle­tése óta több mint másfél esz­tendő telt el. Ez időszak alatt a városi tanács és a NEB el­lenőrzési feladatait növelték az új gazdasági szervezeteik, a maigánkisipar, a kereskedelem és szolgáltatás. A közigazga­tás átszervezésével a községi tanácsok intézményeinek, szer­vezeteinek ellenőrzését is a városi tanács végzi. A NEB tagjai pedig gyakran vesznek részt megyei ellenőrzésekben. A beszámolóból kitűnt, hogy bővült az ellenőrzött területek és a vizsgálati formák köre. Ugyancsak fejlődött a lakos­sággal való kapcsolat és en­nek köszönhetően javult az információáramlás. Az ellen­őrök szakmai felkészültsége megfelelő. örvendetes, hogy a NEB ha­tékony együttműködést alakí­tott ki a tanácsi tisztségvise­lőkkel és a tanácsi apparátus­sal. A két szerv az elmúlt idő­szakban több közös ellenőrzést is végzett, főként a lakossági áruellátás területén. Azegyüt­hetőséget adott és ad a tová' bialkiban is az alaposabb, gya­koribb ellenőrzésekhez. Mind a tanács, mind a NEB vizsgá­latai rendszeresebbé, kritiku­sabb hangvételűvé, ugyanak­kor segítő szándékúb bá is vál­tak. A hatósági ellenőrzést a kü­lönböző jogszabályok több szervezet között is megoszt­ják. Ebből adódóan a kisipa­rosak, kiskereskedők, gazdasá­gi munkaközösségek adózását, nem a helyi tanács ellenőrzi és állapítja meg azt. Ezt me­gyei és központi szervek vóg­b“"' 11; zik el. Ennek helyben való intézése pedig a terület gaz­dasági önkormányzatának erő­södését jelentené. Az ellenőrzések nyomán több általánosítható tapasztalat bir­tokába jutottak. így, többek között, a vizsgálatok feltárták, hogy a közétkeztetés színvona­la továbbra sem megnyugtató a térségben. A költségvetési és pénzügyi ellenőrzéseik a leg­több szabálysértést, az anyag- és a készletgazdálkodás terü­letein tárták fel. A leltározá­sokat és a selejtezéseket nem az előírások szerint végzik és a bizonylati fegyelem is kí­vánnivalót hagy maga után. A kereskedelmi vállalatok még mindig gyakran hoznak for­galomba rossz minőségű, súly­hiányos árut (Az árképzés szabályait sem minden eset­ben tartják be.) Az ellenőrök munkájuk be­fejezése után megjelölik a feladatokat és indokolt eset­ben felelősségre vonást is al­kalmaznak vagy kezdemé­nyeznek. Ennek ellenére még mindig gyakori, hogy a mun­káltató enyhébbnek ítéli a dol­gozója által elkövetett sza­bálytalanságot, mint az a to­vábbi megelőzés érdekében szükséges lenne. A személyi felelősségre vonásoknál pedig elnézők. Hasonló tapasztalato­kat szereztek a. tisztességtelen, iaszonszerzőik megítélésében is. Ma még — így fogalmazza a beszámoló — a felelősség megállapítása, egvéniesíiése a leggyengébb része az ellenőr­zési munkának. A továbbiakban a testület megvitatta és elfogadta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtására vonatkozó feladattervet, vala­mint a városi pártbizottság, a községi, üzemi pártbizottságok 1986. évi költségvetését. Surányi János Bemutató a HAGY-ban Új termékek A Magyar—Szovjet Baráti Társaság négy évtizedes fennállá­sát bemutató fotódokumentációs kiállítás nyílt a Tungsram Rt. váci fényforrásgyárának kultúrtermében. A kiállítás ki­egészítőjeként műszaki, technikai könyvek segítségével bemu­tatták azt a technikai fejlődést, amely a Szovjetunióban az elmúlt évtizedekben végbement. Sok érdeklődőt vonzott a mű­szaki könyvek bemutatója. Papp László felvétele Három évtized a mozgalomban Elve: megoldást kel! találni ■j Kurucz Attila már több Ó mint egy évtizede látja el % a gyári szakszervezeti bi- £ zottság titkári teendőit a | Ganz Danubius vqci konté- í nergyárában. A nemrég le- Ó zajlott választásokon újabb p öt évre kapott bizalmat ' p munkatársaitól. A magyar í hajógyártás 150. évforduló- Ó ja alkalmából, a szakszer- Ó vezeti mozgalomban eltöl- Ó tött csaknem harmincesz- Ó tendős kiváló munkájáért p a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát Ó vehette át a központi ün- Ó népségén. Ismeretségünk évekre nyú­lik vissza. Többször láttam ünnepségeken, tanácskozáso­kon, ahol mindig közérthetően fogalmazva, könnyed stílus­ban mondta el véleményét. Most, amikor életéről, az el­telt évtizedek munkájáról fag­gatom, kicsit akadozik a „gé­pezet”. — Rólam, ugyan, mit lehet írni? — szabadkozik. Azért lassan összeáll a kép. Régen volt már, amikor Kurucz At­tila először átlépte a gyár kapuját. Az em'ékek halová- nyodnak, mélyről kell előszed­ni az első éveket. A gépipari technikum el­végzése után került a gyárba. Ez még 1956-ban volt, azóta is ez a munkahelye. Lakatos­ként kezdett, majd művezető­nek és 1968-ban üzemvezető­nek nevezték ki. 1958-tól dol­gozott a szakszervezeti mozga­lomban különböző funkciók­ban 1972 januárjáig, amikor a gyári szakszervezeti bizott­ság titkárává választották. Időközben esti iskolán elvé­gezte a közgazdasági techni­kumot és a marxista—leninis­ta egyetemet. Ezek az isme­retek — mint mondotta — so­kat segítették későbbi mun­kájában. — Milyen volt akkor a szak- szervezeti munka? És kezdő titkárként mit lehetett tenni a munkatársak érdekében? — Könnyű helyzetben vol­tam. Ismertem a szakszerve­zeti munkát, „nem úgy csöp­pentem bele”. Molnár Lászlót váltottam fel — aki most a személyzeti osztály vezetője —, és mint az szb tagja, a ve­le eltöltött idő nagyon hasznos volt. Korábban üzemvezető­ként dolgoztam, s így jól is­mertem a műhelygondokat. Tudtam, hol kell sürgősen se­gíteni. Először is a szociális helyzeten kellett javítani; ét­kező, fürdő stb. A hetvenes években a szak- szervezeti munka 1 megtorpant. A gyárban a szervezettség mindössze hatvannégy száza­lékos volt. Fontos feladat volt tehát a szervezettség javítása. Vissza kellett adni az embe­rek hitét, bizalmát a mozga­lomban, hogy elhiggye, érde­mes megkeresni különböző kérésekkel a szakszervezetet. Két év múlva a szervezettség Nyílt napon az úttörőházban Ezúttal a sződi iskola J A közigazgatási átszer­vezést követően megnőtt a ^szerepe a váci Hajós Alf- p réd Űttörőháznak az úttö- írőfc és kisdobosok körében. Ó 1984. január 1. óta a helyi Óprogramok szervezése mel­óiéit egyre nagyobb jelentő­sséget kap a módszertani $ munka, a lehetőségek és £ igények mind jobb össze- ^ hangolása. Mindezek jó al- ó kaimat teremtenek a sza- í bad idő hasznos eltöltésére Í-is. November 16-án csaknem 100 kispajtás érkezett a sződi általános iskolából, hogy kel­lemesen töltse el a napot. A rövid köszöntő után minden- kii kedvére és érdeklődésének megfelelően keresett és talált magának programot, amelyek vezetését az úttörőház társa­dalmi aktívái, szakkörvezetői vállalták magukra. Nagy sikere volt a repülő­modellezésnek. Ha nem is iga­zi, de ahhoz hasonló kis gé­pek összeállítására vállalkoz­tak az ügyesebb kezűek. Aki­nek pedig nehezebben ment, annak segített Cslzmarlk Fe­renc, sok hazai és külföldi verseny eredményes résztve­vője. Az új iránt az átlagosnál mindig nagyobb az érdeklő­dés. így volt ez a számítógé­pekkel is. Princz Miklós, az újonnan beindított szakkör ve­zetője nem volt könnyű hely­zetben a sok kérdés megvála­szolásában. Aki akart — és itt a lányok voltak többség­ben —, megismerkedhetett a tűzzománc-előállítás titkaival, az ajándékkészítés fortélyai­val. Dél körül már szép szám­mal lehetett látni kis tarisz­nyákat, különféle kedves gyermekműveket. Ehhez a munkához jó szakmai tanácso­kat adott Varga Andrásné és Laczkó Tiborné. A jó hangulathoz már csak a jókedvű nótázás, daltanulás és tánc kell. Ebben sem volt hiány. Kocsis János több vi­dám nótát tanított meg a gye­rekekkel, Végvári Nándorné pedig kezdőknek ég haladók­nak népi tánclépéseket muta­tott be. Izgalmas dolog a modellezés, s a segítség megkönnyíti a fo­gások elsajátítását. A számítógéppel játszani is lehet, s méghozzá milyen izgalmas játékokat kilencvenhét százalékos lett, és azóta is hasonlóan alakul. — Mi lehet a siker titka? — Én mindig azt tartottam és azt vallom ma is, hogy a munkatársakat — bármilyen kéréssel, problémával keres­nek meg — soha nem szabad elküldeni azzal; nem, nincs! Keresni kell a megoldást, hi­szen mindenre van egy „pi­ci” remény, lehetőség. Egy ilyen gond a lakáshely­zet. Kerestünk és találtunk megoldást. Áliítom, hogy tíz kérésből nyolc megoldódott. Mégpedig a gyári támogatás­sal és a dolgozók áldozatkész munkájával jutottak új ott­honhoz. Gondolok itt a mun- káslakás-építési akciónkra, ami sikeres volt. A munkakörülmények je­lentősen javultak, a munka­társak továbbképzése terüle­tén is sokat tettünk, a szak- képzettségi szint emelkedett gyárunkban. Erre nagy szük­ség van, hiszen a világ, a technika állandóan változik. A jövő feladatának azt tartom, hogy a munkatársakkal meg kell értetni azokat a változá­sokat, amik őket körülveszik. Akárhogy is szépítenénk a dolgot, a szakszervezeti mun­ka egyik legnagyobb kérdése mindig a bér, a pénz volt, és az is marad. A jövedelemszerzés módjai alapvetően megváltoztak az utóbbi időkben. Alig néhány éve még „csőszködtünk”, ki, mikor megy ki a portán. Most nem ez a fontos, hanem az, hogy mi készül el. Ez a lé­nyeg! Amennyi az elvégzett munka, a teljesítmény, annyi legyen a fizetés. Szorgalmazni kell az egyéni munkát, ez vi­li etné előre az ügyünket. — A szakszervezet bizonyos értelemben két tűz között van. Előre kell vinni a gyár sze­kerét és képviselni a dolgo­zók érdekeit. Hogyan dönte­nek? — Szeretek vitatkozni, ér­velni, mert az új gondolato­kat ébreszt az emberben, esetleg olyat is, ami eszembe sem jutott volna. De azt sze­retem, ha a másik fél is hathatós érvekkel száll a „ringbe”, nem pedig általá­nosságokkal. A felvetett kér­déseket, gondokat széles kö­rűen megtárgyaljuk, megvitat­juk, és csak azután döntünk. — Mivel tölti szabad idejét? — Nagyon szeretem a pos- tagalambsportot, amit kisgye­rek koromtó] űzök. 1978-ban megválasztottak a Magyar Postagalamb Szövetség elnö­kének, s ez a tisztség seregnyi feladattal jár. S otthon is ál­landóan van mit tenni a ma­darak körül; etetni, röptetni. edzeni őket, A galambok is meghálálják a tisztes gondos­kodást. Tavaly például elsők lettek az országos bajnoksá­gon. Ez olyan örömet jelent számomra, jnint amikor mun­katársaim érdekében is köz- megelégedésre tudtam tenni — vall magáról Kurucz Attila. Dénes János ISSN 0133—2759 (Váel Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents