Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

TANÁCSKOZOTT A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE Mint arról lapunk első oldalán beszámoltunk, szom­baton a SZOT székházában tartották a szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezletét. Az alábbiakban ismer­tetjük az SZMT írásos jelentéséhez fűzött szóbeli ki­egészítést, melynek előadója Jámbor Miklós volt, s a dokumentumok feletti vitában elhangzott véleményeket, hozzászólásokat. — Mai küldöttértekezle­tünkkel a szakszervezeti vá­lasztások utolsó fordulójához érkeztünk megyénkben, s ez­zel befejeződik nálunk a ma­gyar szakszervezetek XXV. kongresszusára való felkészü­lés — mondotta bevezetőül Jámbor Miklós, az SZMÍ je­lentését szóban kiegészítve. Majd így folytatta: — A tagság jól érzékelte, hogy a társadalmi szerveze­teknek, a szakszervezeteknek is jelentősek a feladatai a szo­cialista társadalom építésé­ben, politikai és gazdasági céljaink valóra váltásában. Több mint 10 ezer szakszer­vezeti csoportban, 446 alap­szervezetben, 9 területi közép­szerv választói fórumán, s a szakmaközi bizottságok újjá­alakításánál is felelős, alkotó vélemények hangzottak el, kedvezőek a választások poli­tikai tapasztalatai. A beszá­molókból az egyéni és cso­portérdekek megfogalmazásán kívül ki csendült az eredmé­nyeinkért, az adott munka­hely és közösség jövőjéért ér­zett felelősség, tenniakarás, esetleg aggodalom. az utóbbi két esztendőben je­lentősen csökkent a létszám náluk. De van kiút is: újab­ban külföldi tervezéseket és megyén kívüli feladatokat is felvállalnak. G. Bíró Géza, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fő­osztályvezető-helyettese szin­tén égető gondokról beszélt: az élelmiszer- és a tüzelőellá­tás napjainkban alapvető kér­dése a kereskedelempolitiká­nak. Szóba kerültek a válla­lati gazdasági munkaközössé­gek is. Farkas Ferenc, a Cse­pel Autógyár művezetője, főbi­zalmi, látszólag távolról indult el, amikor feltette a kérdést: van-e ma az emberek előtt példakép? S így folytatta: vé­leménye szerint nem is lehet, mert a gyár kvalifikált, jó dol­gozóinak sincs meg a szakmai becsülete. Szerinte el kell érni, hogy a nyolcórás műszakban a vgm-hez hasonlóan magas színvonalú legyen a termelés. Gál István, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat szb-titkára a nagy fluktuációt említette, kérve, hogy a jövőben az ipar­ág kapjon az eddiginél na­gyobb állami segítséget. Ugyancsak támogatásra szo­rulna a felnőttoktatás megújí­tása, hiszen az utóbbi 10 év­ben a harmadára csökkent a munka mellett középiskolában tanulók száma Monoron — tette szóvá Szentgyörgyvári István, a monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatója. A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa Tisztség­viselők Mozgósítsunk életünk, szemléletünk formálására Jámbor Miklós elnök Dr. Arató András vezető titkár Felelősséget vállalunk jelenünkért, jövőnkért — Ellentmondásos időszak munkájáról, mégnövekedett követelményekről szóltak az emberek — mondotta Jámbor Miklós. — Élénk eszmecsere, tartalmas párbeszéd bontako­zott ki, melyben a jelenlevők egynegyede mondott véle­ményt, érvelt, vitatkozott, kezdeményezett, javasolt. Több elismerés hangzott el a szakszervezeti munkáról, az alapszervezetek nagyobb ön­állóságáról, a szélesedő de­mokráciáról. Joggal bírálták, hogy még mindig nem kap kellő nyilvánosságot ég reális bemutatást a SZOT és a kor­mány együttműködése. A töb­bes jelöléssel és titkos válasz­tással a csoportok 15 százalé­ka élt. Több mint 20 ezer tisztségviselő került funkció­ba megyénkben, de körük­ben nem nőtt megfelelően a fiatalok száma és változatla­nul alacsony az értelmiségi munkakörben dolgozók ará­nya. A színvonalas mozgalmi .munka személyi, feltételei adottak. A tisztségviselőknek azonban meg kell tanulniuk, hogyan éljenek jogaikkal, mi­lyen kötelességek hárulnak rájuk, miként képviseljék eredményesen választóikat, a tagságot a szakszervezet fóru­main. A választások természetesen a vita során is többször szó­ba kerültek. Elhangzottak az új rendszert támogató és bí­ráló megjegyzések, amelyek segíthetik a jövőben a gya­korlat finomítását. Vogl László, a Dunai Kőolajipari Vállalat csoportvezetője, a szakmaközi bizottság titkára például azt említette, hogy a bizalmi-, fő- bizaimiválasztás során tapasz­talt nagy érdeklődés kialakí­totta a jó értelemben vett versengést. Javasolta: a szak- szervezeti választásnál is ve­zessék be a kötelező kettős jelölést. Dr. Varga Vilmos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa felemás helyzetre hívta fel a figyel­met : az öt esztendeje meg­alakult hallgatói alapszerve­zetek jog- és hatásköre a mai napig is bizonytalan, s erre jellemző példa, hogy a fiata­lok érdekvéde'mét teljes egé­szében a KISZ vállalja fel. A rövidesen sorra kerülő kong­resszuson természetesen más gondokkal is szembe kell néznie a mozgalomnak. Kéke­si István, a Magyar Villa- mosművelf'Tröszt szakszerve­zeti bizottsága közgazdasági titkárának — a Dunamenti Hőerőmű Vállalat volt szb-tit- kárának — véleménye szerint meg kell találni a lehetősé­get a dolgozók egyéni céljai­nak és a gazdaság fejleszté­sének összehangolására. S ebben az SZMT koordinációs tevékenységének lehet nagy szerepe. Gondjainkat a termelésbsn oldhatjuk meg Elöljáróban a SZOT el­nöksége nevében üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit Virizlay Gyula, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára, majd a Pest megyei mozgalmi munkáról ezeket mondotta: — Az a vélemé­nyünk. s az alapszervezeteké, a tagságé is, hogy az SZMT irányításával megyeszerte a korábbinál többet dolgoztak az aktívák és a tisztségvise­lők, s alapvetően pozitív a szakszervezetek itteni mun­kájának megítélése. Ez még akkor is igaz, ha az ered­mény nem mindig jelent meg mérhető anyagiakban. Az országban most 4 millió ember, a tagság 80—90 száza­léka vesz részt a szakszerve­zetek kongresszusára való készülődésben, s- közülük m'nden ötödik-tizedik vé’e- ményt is mond a tisztújítás kapcsán. A tapasztalatok ha­talmas kincsestára ez, a prob­lémákról józanul beszélnek, az ország helyzetét megértik, s gondjaikat sem leplezik. Sokan emlékeznek még arra: 1980-ban az életszínvonal és a gazdaság szinten tartását ígérhettük csak a szakszerve­zeti tagságnak. Ez nem min­denben sikerült. Ám a kö­vetkező öt évet illetően más helyzetre számítunk: szerény mértékű növekedés várható. Eddigi tennivalóink, gond­jaink a termelés körül sűrű­södtek. Most meg kell néz­nünk, hogyan áll a szerve­zés, a minőség, a fegyelem, minden egyes bizalmicsoport­ban. S ennek alapján kell cselekedni majd, árnyaltab­ban, mint eddig — mondotta a SZOT titkára. Gyorsait) megújulást — Az elmúlt öt évben — hangsúlyozta Jámbor Miklós — nagy érdeklődést váltott ki a népgazdaság helyzete, a gaz­daságpolitikai célkitűzések tel­jesítése. A dolgozókat bántja, hogy sokszor nem látják feszí­tettebb munkájuk eredmé­nyeit. Bírálják az indokoltnál lassúbb megújulást, sürgetik a gátló körülmények megszünte­tését, a jobb és hatékonyabb munkaszervezést, akár a szak- szervezet. Mi is úgy tartjuk, hogy e jelentős eredmények mellett lassú a termelésben, a gazdálkodásban a kibontako­zás. A nehezebbé vált feltéte­lek között megyénkben is a korábbinál nagyobb erőfeszíté­sekre volt szükség. A megvál­tozott körülményekhez nem minden vállalatunk, szövetke­zetünk tudott eredményesen alkalmazkodni. Ezért erőtelje­sebb lett közöttük a differen­ciálódás. A gazdaság intenzív fejlesztését tovább kell gyor­sítani, a tartalékokat erőtelje­sebben kell mozgósítani. Jól szervezett munkára, a műszaki és technológiai megúiulásra és a fegyelem megszilárdítására van szükség. Természetes, hogy a hozzá­szólásokban a gazdaság kérdé­sei kapták a legnagyobb hang­súlyt. Gál István, a Pest Me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat osztályvezetője elmondta, hogy A vitában szót kért Krasz- nai Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának első tálkára is. Tolmácsolva szűkebb pátriánk kommunistáinak üdvözletét a küldöttértekezlet résztvevői­nek, kiemelte, hogy a márciusi megyei pártértekezlet is meg­állapította: a szakszervezetek tovább erősödtek, s jelentő­sen nőtt a tömegbázisuk. E tömegszervezetek fontos sze­repet vállalnak politikai éle­tünk alakításában, egyebek között a döntések előkészítésé­ben és végrehajtásában. , . . 1985. az aktív politizálás éve. Számos esemény új fel­adatok elé állította a párt- szervezeteket — emelte ki Krasznai Lajos. A siker egyik záloga a tudatosság, amely a XIII. pártkongresszus határo­zata: Tnsgvalősitácá'.Jsk kulcsa. Szamos feladatot kelj telje­sítenünk, egyebek között pél­dául a gazdaság fejlesztése ró ránk nagy terheket, s hogy mennyi múlik az embereken, arra , példát is említett. El­mondta, számítást végeztek, s ebből kiderül, hogy ha a me­gyében 1 százalékkal kevesebb anyagot használnának fel a termelésben, akkor ez több mint egymilliárd forint meg­takarítást jelentene! Ne le­gyen hát bocsánatos bűn a pazarlás! Szükséges ezért a szakszervezet mozgósítása is a szemléletformálásra, arra, hogy eljussunk oda: a tulaj­donosi tudatot ne csak másak­tól kérjük számon. A dolgo­zók céljainkat segítő kezdemé­nyezéseihez és a szakszerveze­tek feladatainak megvalósítá­sához a megye kommunistái minden segítséget megadnak — fejezte be felszólalását Krasznai Lajos. isbb munka, több bér Jámbor Miklós arról is be­szélt, hogy tovább erősödött az életszínvonal féltése, a bér­ből és fizetésből élők körében nőtt az elégedetlenség, a nyug­díjasok, a pályakezdő fiatalok sok-sok esetben helyzetük tarthatatlanságát panaszolják. A munkával szerzett nagyobb jövedelmet elismerik, de bí­rálják a munka nélküli jövede­lemszerzés lehetőségét. — Bosszantja a dolgozókat — mondotta az SZMT vezető titkára —, hogy a mindennapi életben nő a hiánycikkek szá­ma, a választék szűkül és az árak állandóan csak emelked­nek. — A párt-, az állami és a tár­sadalmi szervekkel azon dol­gozunk, hogy javuljanak a megye lakosságának életkö­rülményei, enyhüljenek gond. jai. Segítettünk feltárni a fe­szültségeket és a társadalmi összefogás erősítésével, a dol­gozók mozgósításával járul­tunk hozzá a célkitűzések magvalósításához. Mindannyiunk számára fon­tos annak megértése, hogy ki­zárólag a termelékenyebb, gaz­daságosabb, takarékosabb munka hozhatja gondjaink megoldását, hogy a jobb mun­ka arányában lehet csak több a bér, jobb az ellátás, a szo­ciális gondoskodás. A mostani időszak lezárása a becsülettel elvégzett munka összegzését is jelenti, de a nagyobb, fel­adatok vállalását, az újrakez­dés örömét is. Dr. Bodó Ágnes, a daba­si szakrendelőintézet igaz­gató főorvosa kérte, hogy az SZMT vállaljon kezde­ményező szerepet a nyugdí­jasok helyzetének javításá­ban. s a települések adottsá­gainak megfelelő szociális gon­dozási rendszer kialakításá­ban. Ha van akarat, gyorsabb lehet az előrelévés, ezt bizo­nyítja a Ganz Árammérőgyár szakszervezeti tagságának ta­pasztalata. Almássy Sándorné vszb-titkár példaként említet­te, hogy a kommunista műsza­kokban kapott pénzt a fiatal dolgozók lakásépítésének tá­mogatására használják fel. Se­gítenék a 30 éven aluliakat Pátyon is — mint azt Szabó Zoltánná tanácselnök kiemel­te —, a közigazgatásban azon­ban az átszervezés után ala^ pösán megnőtt' a leterheltség, s ezért nem nagyon kapkod­nak a fiatalok a tanácsi mun­kakörök iránt. Tomasek Mi- hályné, a Dunakeszi Konzerv­gyár szb-titkára egy kézen­fekvő, ám eddig keveset em­legetett összefüggésre hívta fel a figyelmet. A középko­rúak nemcsak gyermekeik bol­dogulását segítik, hanem több­nyire az idős szülőket is tá­mogatják, ez rendkívül nagy anyagi terheket ró e korosz­tályra. Tóth János, a Váci Városgazdálkodási Vállalat szb-titkára konkrét javaslat­tal állt elő: kérte, a szakszer­vezet támogassa, hogy a lak­bérek megállapításánál a bér­lők szociális helyzetét is ve­gyék figyelembe. (Jámbor Mi k lós v i ta ■- öss zeí Oiglal ó j ába n erre külön kitért, egyet nem értését fejezte ki, mert a ta­nácsi lakás gyakorlatilag szol­gáltatás, s a lakbér ennek el­lenértéke.) Morvay Zoltánné, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének szb-titkára a nőkkel való törődés hasznát emelte ki, megjegyezve, hogy drágák a szolgáltatások, s a nők életét az sem könnyíti, hogy a félkész termékek ár­emelkedése miatt vissza kell térniük a hagyományos főzés­hez. Kuháriné dr. Fodor Má­ria, a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke a munkaügyi döntőbizottságok és a népi ül­nökök tevékenységéről, vala­mint a jogsegélyszolgálatok szerepéről szólva fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a jogalkalmazók célja a becsü­letes emberek érdekeinek vé­delme. Tudósítottak: Furucz Zoltán, Vasvári G. Pál. Fotó: Erdősi Agnes. Fodor László titkár Haness László titkár Hortolányi Elemér titkár Szavaznak a küldöttek Az újonnan SZMT-tisztségbe választottak életútja: Dli. Ali AT O ANDRÁS lirassán született 1933-ban. Első munka­helyen, a Pécs-újhelyi Erőműben 1948-ban állt munkába lakatosként. ISjvC-tői a Magyar Néphadsereg politikai tisztje lett. 1938-tól tíl-ig a KISZ szentendrei járási bizottságának titkári tisztét töltötte be, majd a KISZ Pest Megyei .Bizottságának első titkára lett. 1970-tól 73-ig az MSZMP Pest Megyei Bizottságán a párt- és tömegszervezetek osztá­lyát vezette. 1973-ben választották az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gának titkárává. Közben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját* majd 1979-ben egyetemi doktori címet szerzett. A pártnak 1350-töl, a szakszervezetnek 1949-töl tagja. HANéSS LÁSZLÓ Monoron született 1942-ben, Monoron, majd 1961-től Vasad-Halmosházán és Ecseren tanított. 1366-tól a monori já­rás úttörőtitkára, 1967-ben a KISZ Pest Megyei Bizottsága munkatár­sa, majd titkára. 1971-től a Pest megyei pártbizottság munkatársa, 13 <2-től a Szentendre Városi Tanács művelődési osztályát vezette. 1975-ben az MSZMP Szentendre Városi Bizottság titkára, 1980-tól a Pedagógusok Szakszervezeté .Pest, »legyei Bizottságának titkára. 1368­ban tanári diplomát, kapott, 1373-ban az ELTE pedagógiai szakán, 1973-ban a marxista egyetem filozófiai szakán szerzett oklevelet. A párínak 1335-tól, a szakszervezetnek 1961-től tagja. HORTOLÄNYI ELEMEZI Kaposváron született 1944-ben. Húsz évvel később laboránsként kezdett dolgozni a Dunai Vasműben, 1367-től a Budapesti Kőolajipari Gépgyár csoportvezetője, később technológusa, majd a munkavédelmi szaktechnikusi oklevél megszerzése után az üzem biztonságtechnikai és munkavédelmi előadója. 1375—80 között a dunai kőolajipari beruházás szakszervezeti intéző bizottság titká­ra volt. 1383-ban az MSZMP Politikai Főiskola közgazdaságtan-tanári szakán szerzett kitüntetéses oklevelet, s ekkortól a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának politikai főmunkatársa. A pártnak löo^-ben* a szakszervezetnek 1967-ben lett tagja. Kiskereskedelmi Vállalat boltve­zetője, főbizalmi, Menyhárt Er­zsébet, a KPVDSZ Pest "Megyei Bizottságának titkára, a KPVDSZ Központi Vezétőségének tagja, Mo­nori József, a Volán ceglédi 1/11, számú tanműhelyének autószere­lő csoportvezetője, bizalmi, Mundruczó Kornél, a Postások Szakszervezete Budapest-vidéki Postaigazgatóság területi szakszer­vezeti bizottságának titkára, Ná- dasné Pribék Rozália, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára, Németh József, a Szentendrei Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója, dr. Ola ­jos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára, Cr- szágh Ferenc, a váci Forte szb-tit­kára, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetőségének tagja, Papp József, a Dunakeszi MÁV Járműjavító Üzem munkavé­delmi ügyintézője, szb-tag, Pásztor Lajosné, a mogyoródi Áfész bolt­vezető-helyettese, bizalmi, dr. Ra­vasz Tiborné, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem adjunktusa, bi­zalmi, Ráckevi András, a buda­kalászi LSZV vszb-titkára, Sarka- di Károly, a Csepel Autógyár vszb-titkára, a vasasszakszervezet központi vezetőségének tagja. Só­lyom István, a vasasszakszervezet Pest megyei szervezője, Soltész Lajos, a HVDSZ Pest megyei tit­kára. a HVDSZ központi vezető­ségének tagja, Süveges Lídia, a Május 1. Ruhagyár (Cegléd) mű­vezetője, a szakszervezeti bizott­ság társadalombiztosítási tanácsá­nak elnöke, Szabó Katalin, az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Pest Megyei Bizottságának titkára, az EDSZ központi veze­tőségének tagja, Szentgyörgyvári István, a monori Józísef Attila Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. Szűcs Ferenc, az Épí­tők Szakszervezete Pest megyei titkára, Tősér Andr.isné, az EDOSZ Pest megyei titkára, az ÉDOSZ központi vezetőségének tagja ős Zaremba Gyula, a Szigetszentmik- lósi 208. Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközépis­kola igazgatója. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG Elnök: Szabó Sándor nyugdíjas. Titkár: Lcyer Lászlóné, a Váci Kötöttárugyár ellenőre, a válla­lati szakszervezeti bizottság ter­melési és bérfelelősg. Tagok: dr. Csedő Béla nyugdí­jas, Czákó János, a Pest Megyei Villanyszerelő Vállalat csoport­vezetője, szb-tag, Dányi Miklós, az Alagi Állami Tangazdaság (Du­nakeszi) belső ellenőre, vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnök, dr. Görgcnyi József nyugdíjas 'és Surányi Lászlónc, a gödöllői Ganz Árammérőgyár előadója, a vszb melletti számvizsgáló bizottság el­nöke. AZ SZMT ELNÖKSÉGE Dr. Arató András, Fodor László, Haness László, Horto- lányi Elemér és Veress And­rás, az SZMT-iskola vezetője. A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI TANÁCSA TOVÁBBI TAGJAI Almássy Sándorné, a gödöllői Ganz Árammérőgyár vszb-titkára, Ambrus Jenoné, az ISG vszb-tit­kára, Baska Gyürgyné, a PEMÜ vszb-titkára, Belanszky Józseíné, a Nagykőrösi Konzervgyár vszb- titkára, Bokodi Béla, a DHV szb- titkára, Dányi Mihály, az Orszá­gos Ere- és Ásványbányák Du­nántúli Művei (Pilisvörösvár) szb-titkára, Dim Ferenc, a ÜCM lakatos csoportvezetője, főbizal­mi, Egri Valérné, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság be­ruházási előadója, szb-titkár, Fe­kete Antal, a Ceglédi Városi Ta­nács elnöke, Fekete István, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság villanyszerelője, dr. Fenyves Ist­ván, a Pest Megyei Tanács egész­ségügyi osztályvezető-helyettese, Gál István, a Dél-PCst Megyei Sü­tőipari Vállalat (Cegléd) villany- szerelője, szb-titkár, Gémesiná Lőrincz Márta, a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház osztályvezető főnővére, szb-tag, dr. Götzinger István, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa politikai főmun- katársa, a Pest Megyei Társada­lombiztosítási >• Bizottság elnöke, Grondzsák János, a MEDOSZ Pest Megyei Bizottságának titká­ra, Horsik József, a Közalkalma­zottak Szakszervezete Pest me­gyei titkára, Juhász Mihály- né, az Érdi 7. Számú Általános Is­kola igazgatóhelyettese, szb-titkár, Krátky József né, az Óbuda Ter­melőszövetkezet könyvtári felelő­se, szb-titkár. Kun Józsefné, a Cegléd és Környéke Élelmiszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents