Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1985. NOVEMBER 2., SZOMBAT Felépült az új műhely Ezentúl töbl bfélét gyártanak Ünnepi gyűléseket tartanak Emlékpark és étterem Az elnök egy külföldi pros­pektusból kitépett papírlap­pal tért haza üzletszerző kör­útjáról. Nyomban a kezébe nyomta a frissen odakerült mérnöknek azzal az utasítás­sal, hogy a fényképen látha­tó rusztikus falipolc szakasz­tott mását tervezze meg né­hány nap alatt és tegyék le az asztalára a mintadarabot is. Máshol lehet, hogy ez nem nagy ügy, de a ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezetben ma még annak számít. Akárcsak a kemény alku, amely a nyugatnémet vevőknek szánt termék ára körül kialakult. Keresik a megrendelést Ebből az egyetlen mozza­natból többféle következtetést vonható le. Részben a piac igényeihez fürgén igazodó ru­galmasság, részben az ezzel járó változtatható termék- összetétel a céljuk. Ma már egyre inkább úgy látják, hogy a kolóniái mellett más bútor­félékkel is foglalkozni kell. Megvan bennük az eltökélt­ség, hogy kikeressék a profil­juknak leginkább megfelelő termékeket. — Ha belül füles fabilit kér­nek tőlünk, akkor azt gyár­tunk — hangoztatja Reich László, a kisszövetkezet el­nöke. Több helyen tárgyal­nak, puhatolóznak, próbál­gatják a szárnyaikat. A Sal­gótarjáni Síküveggyárral pél­dául üveglapú asztalok gyár­tására kötöttek megállapo­dást. A Budapesti Minő­ség Kárpitos Szövetkezettel ugyancsak egyezséget írtak alá, amely egy közösen kifej­lesztett kolóniái bútorcsalád­ra vonatkozik. Ök készítik a kárpitosok keze alá az ülő- és fekvőbútorokat, továbbá szekrényekkel is ellátják a fővárosi mintaboltot. Ezzel a partnerrel egyéb­ként ma még nem gyakori paktum született. A budapes­ti szövetkezet egymillió fo­rint kamatmentes kölcsönt ajánlott fel a ceglédieknek a saját fejlesztési alapjából, ez­zel járulva hozzá a nekik szánt búíormennyiség zavar­talan elkészítéséhez. Közös A Ceglédi Hírlap nemrég Omlás és romlás című írásá­ban foglalkozott a ceglédi fő­posta épületének balesetveszé­lyes állapotával. A napokban felkerestük Nagy Lászlót, a postahivatal vezetőjét, és ér­deklődtünk: milyen munkákat rendeltek meg a kivitelezőnél? — Ez az épület 1928-ban épült. Az idő bizony alaposan megviselte, s ezért három év­vel ezelőtt a Budapest Vidéki Postaigazgatóság építési osztá­lya kivitelező után nézett. Ke­vés volt a pénz, nem akadt vállalkozó hosszú ideig. Végül az idén elfogadták a Cegléd és Környéke Építőipari Szö­vetkezet költségvetését, és lét­rejött az alku. Már körbeáll­ványozták az épületet, ám itt benn a mi munkánk tovább folyik zavartalanul. 1937-re még újabb korszerűsítéseket tervezünk. A jelenlegi föld­szinti részén szinte csak a kő­falak maradnak a helyükön. Az egész földszintet a lakossá­gi ügyek intézésére rendezzük be. Még egy, sokak által majd jól érzékelhető változás lesz a VII. ötéves terv idején. Ha a tanácstól is megkapjuk a kellő támogatást, akkor bekapcsol­juk a környező falvakat _ és településeket is az országos távhívási rendszerbe. Ez a fej­lesztés lehetőséget ad arra, hogy a várakozó 1500 család közül sokan telefonhoz jussa­nak majd. fejlesztési alapot a KISZÖV- től már eddig is kaptak, jól sáfárkodtak vele, mint ko­rábbi beruházásaik, a szárító, a furnérkészítő és -ragasztó üzem, a pneumatikus működ­tetésű szerszámok beállítása mutatja. Példás kivitelezés Ez a logikusan egymásra épülő fejlesztési program el­jutott már a felületkezelő és lakkozó műhely megvalósítá­sáig, amelyet a közelmúltban vettek használatba. Erre saját forrásukból teremtették elő a 3,5 millió forintot. Példás gondossággal tervezték meg és bonyolították le az építke­zést. A ceglédi Lenin Tsz építőrészlege jó társnak bi­zonyult a kivitelezésben. Ta­valy október 19-én hagyta jó­vá-a közgyűlés az építési szándékot, s esztendőre rá már megy a munka a kor­szerű háromhajós csarnok­ban. Határidőn és a tervezett költségeken belül maradtak. Ma már az előkészítő, szóró és szárító termekben rend­szeresen dolgoznak. Nagy előny, amely minden beruhá­zásuknál alapkövetelmény volt, hogy a fejlesztés a jobb minőség elérését és a fokozódó termelékenységet szolgálja. Ilyen üzemméretek mellett, mint a ceglédi, a Wágner- féle szóróberendezés a leg­korszerűbb. A vízfüggönyös szórófülke meggátolja a mér­gező anyagok bejutását a csarnok légterébe. Még vé­dőmaszk sem kell a munká­hoz. Ráadásul a szeszpácos eljárással sikerül a vízfoltok ellen is védetté tenni a ko­lóniái bútorok eddig különö­sen kényes felületét. Olyan festék birtokába jutottak, amely lehetővé teszi, hogy a különböző időpontokban vá­sárolt bútordarabok azonos színárnyalatúnk legyenek, ez­által egységessé téve össze­tartozáságukat. Ezzel az új berendezéssel mindenfajta feladat megol­dására alkalmassá váltak. így megalapozottá vált a fris­A teljesebb kép kialakításá­hoz felkerestük a munkát vál­laló Cegléd és Környéke Épí­tőipari Szövetkezetét, ahol Győri László műszaki vezető szólt várható feladatukról. — Már három éve húzódik ez az ügy, de nem tudtunk megegyezni. Végül 1985 au­gusztusában elfogadták a 4 millió 255 ezer forintos költ­ségvetésünket, és a szerződést a posta szeptember 6-án alá­írta. Már körbeállványoztuk az épületet és ezzel az újság­ban jogosan említett életve­szélyes helyzetet megszüntet­tük. Kijavítjuk a tetőrészt, a bádogfelületeket, a palákat. Lefényképeztük a homlokza­tot, és ennek megfelelően ere­deti szépségében fog ismét pompázni a ceglédi főposta. Az idén csak a vakolat leve­rését, az ablakok illesztését végezzük el, jövőre március és június között fogunk tataroz­ni, és 19S6. november 30-án átadjuk a külsőleg megszépült postát. K. S. A DEMASZ ceglédi kirendelt­sége értesíti fogyasztóit, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünet lesz Cegléd, Bajcsy- Zs téri transzformátor körzetpen 1985. nov. 4.—nov. 20-ig, munka­napokon 7—16 óra között. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Felszegi út. Pesti út. Sző­lő u., Szarvas u., Déllö u., Nyúl u., Kiss E. u., Kereszt, Bajcsy-Zs. út, Kender u. Kérjük fogyasztó­ink megértését, türelmét. sebb piackutatás. Most pél­dául a budapesti József Atti­la Színház hatszáz nézőtéri székének elkészítésére tesz­nek árajánlatot. Alig indították be a lakko­zóműhelyt, már újabb épít­kezésen jár az eszük, amely­ről így beszélt a szövetkezet elnöke: — Eddigi fejlesztési prog­ramunk folytatásaként múl­hatatlanul létre kell hoznunk asztalosaink számára egy ké­zi műhelyt. Jelenleg elhasz­nálódott, a célra alkalmat­lan épületekben dolgoznak, meglehetősen szervezetlenül. Ennek létrehozása az előbbre jutás kulcsa. Annál inkább, mert megfelelő tanműhelyünk már van, amelyben negyven­öt szakmunkástanulót neve­lünk, többségét a magunk számára. Szeretnénk vonzó munkakörülményeket terem­teni a számukra. Ugrásra készen A pénzzel viszont most már hadilábon állunk. Kölcsönt adna a bank, de olyan ka­matok terhelnék, amelyek le­hetetlenné teszik a hitel fel­vételét. Most még az egyszer nagyon jól jönne a megyei támogatás, mert végre egye­nesbe jönne a kisszövetke­zet. Alig várják, hogy leradí­rozzák az udvarukon csúfos- kodó rissz-rossz épületeket, és egy komoly csarnokot emelje­nek a helyükre. A tervek már készülnek. Ugrásra ké­szen várják a jelt, s ha zöld- utat kapnak, gyorsan tető alá kerül az építkezés. A tőlük megszokott jó tempóban sze­retnék birtokba venni. Kettős ünnep közeledik; Cegléd felszabadulásának 41. és a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója. A város és a környező községek lakói megemlékezések egész sorával készülődnek. November 4-én, hétfőn, dél­után 3 órakor a város felsza­badulásának napján a telepü­lés párt-, állami, tömegszerve­zeti vezetői és a munkahelyek, intézmények képviselői meg­koszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékműveket. Ezen a napon adják át ren­deltetésének a városi párt­székház szomszédságában ki­alakított parkot. November 6-án, szerdán a nagy októberre emlékezve dél­után 3 órakor a Lenin-szobor talapzatánál helyezik el a megemlékezés virágait. Dél­után 4 órakor a városi torna- csarnok ünnepi gyűlés színhe­lye lesz, ahol Bállá János, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a városi pártbizott­ság első titkára mond beszé­det. A műsorban fellép a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese. A vonzáskörzet településein az alábbi időpontokban lesz­nek ünnepségek: November 4-én, hétfőn Abonyban délután 4 órakor a Kossuth téren Habony István, a nagyközségi pártbizottság titkára szól az egybégyűlők- höz. Ezen a napon Tápiószőlő- sön az általános iskolában dél­után 4 órakor Kézér János, a községi pártvezetőség titkára méltatja az ünnep jelentősé­gét. November 5-én, kedden dél­után 5 órakor Albertirsán a művelődési házban Ébert An­tal, a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz pártbizottságának tit­kára idézi fel a történelmi időket. Jászkarajenőn délután 5 órakor a művelődési házban Bognár József, a községi párt- bizottság titkára lesz a szónok. November 6-án, szerdán Ceglédbercelen este 6 órakora művelődési házban Lűr László községi tanácselnök tart be­szédet. Csemőben délután 3 órakor az általános iskolában Szabó László, a községi párt­vezetőség titkára emlékezik a történelmi eseményre. Törte­ién este 6 órakor a művelődé­si házban Fajka János, a köz­ségi pártvezetőség titkára lesz az ünnepi szónok. Üjszilváson délután 4 órakor a művelődé­si házban Simon Mihály párt­titkár szól a gyűlés résztvevői­hez. Dánszentmiklóson délelőtt 11 órakor a Micsurin Terme­lőszövetkezet üzemi éttermé­nek átadásához kapcsolódik a megemlékezés. A létesítményt Bállá János, a városi pártbi­zottság első titkára avatja fel és ő mond ünnepi beszédet. Mikebudán délután 3 órakora klubkönyvtárban Halmi János párttitkár tart beszédet. Miért éppen ott, miért ép­pen úgy élnek az emberek, ahol, és ahogy?... Talán ez volt az a kérdés, amit eddig a legtöbbször feltettem. Ter­mészetesen valamennyi válasz más és más volt, de minden válaszban voltak azonos ele­mek is... Az emberke beleszületik egy társadalmi rétegbe, ré­szese lesz egy családmodell- nek, amiket vagy elfogad ké­sőbb felnőtt korában, vagy nem. De akár így, akár úgy tesz, ezek a tényezők életútjá­nak állomásain befolyásoló, meghatározó jelentőséggel bír­nak: vonzanak, taszítanak, példát adnak, elrettentenek. Egy szó, mint száz, amikor el­jut odáig az ember, hogy sa­ját sorsának kovácsa légyen, a saját maga alapította csa­lád hasonlítani fog arra, amelybe ő annak idején bele- született, de különbözni is fog attól. S ez így természetes. A ceglédi Terecskei István életútja is hasonlít a szüleié­hez, legalábbis abban, hogy ő is családot alapított, otthont teremtett (a XII. kerületben, a külterületen), de különbözik is sokban, például abban, hogy neki már alig van fogalma a földművelő életmódról, hiszen vasmunkás lett. A vas- és fémszerkezet-lakatosságot ta­nulta ki, de mert azt nem fi­zetik meg úgy, hát hiányszak­mára . tért át: kovács lett a helyi Kossuth Termelőszövet­kezetben. Felesége a városi f Robbanás, majd megint $ robbanás. Október 28., hét- ^ fő, hajnali két óra. A mély- % bői tűzsárkány örvénylik $ elő, apró, égő ernyők bom- £ lanak, eszeveszettül gomo- £ lyog a szikraförgeteg. Az- '/ tán varacskosra égett ol- $ dalfalak, megsötétült geren- % dák’, hamu, elszenesedett % kérgű akácfák, s a leko- £ pásztóit ágakon néhány ^ rongydarab. Egy bódé üsz- £ kös teteme a ceglédi vasút­it állomás előtt. A lángossütő ezen a napon is korán kel, megelőzve a munkába indulók hadát. Ki­lencven perc telhetett el, mi­óta a hétfő végleg kikászáló­dott a vasárnap álmos vacká­ból. Hideg van. A lángossütő tüzet éleszt, az olajkályha szót fogad. Majd — mint sejthe­tően mindig — magára hagyja a bódét, hogy a szomszédos resti végébe ballagjon tésztát dagasztani. De azért idő múl­tán még egyszer visszanéz, du­ruzsol-e a kályha. Nemrég ja­vították a meleget adó alkot­mányt, azóta először táncol gyomrában a láng. Valaki a kerékpármegőrző­ből — látván a vastagon vo- nagló füstöt — lármát csap, riasztja a láng.ossütőt. Akkor már szanaszét Ömlik az olaj, izzik, ég a linóleumpadló. A lángossütő tehetetlen. Van ugyan a bódéban (legalábbis kell, hogy legyen) kézi tűzol­tó készülék. De a félelem ... Rohan a pályaudvar kapusá­hoz: azonnal a telefont! Az ám, csakhogy ketten együtt sem tudják, miféle számot is kelle­ne tárcsázni. Valahogy nem ugrik be a magyar szabvány, a 05. A félelem minden egye­nest meggörbít. Néhány lépés­nyire a kapusfülkétől ott szunnyadozik a nyilvános tele­fon, melynek falra szerelt ké­szüléke mellett hatalmas be­tűkkel és számokkal virít: Tűzoltók 05. Kimarad, a görcs­től eszükbe sem jut ez a né­hány lépés. Helyette a postai tudakozótól remélik a rejtély megoldását. Szalad az idő ... Koszorúzás Kegyeleti ünnepség zajlott le tegnap a ceglédi és az al- bertirsai temetőkben. Az 1956-os ellenforradalomban hősi halált halt Cs. Kiss Al­bert alhadnagy és Mészáros István alhadnagy sírjánál a városbeli temetőkben, Katona Gyula alhadnagy síremléké­nél az albertirsai temetőben helyezték el a kegyelet ko­szorúit a város és a nagy­község párt-, állami és tö­megszervezeteinek képviselői, és a fegyveres testületek tag­jai. Csak egy állomás Fiatalok a tanyavilágban A félelem görbéje kórház szakácsnője, most gye­sen van egyéves kislányukkal. A tanyát hatvanezer forintért vették a gazdaságtól a Körösi út mentén a szőlősorok köze­pén, a férj többéves szerződést kötött a munkáltatójával. — Azért élünk itt és így, mert ebbe az életformába szü­lettünk bele, erre a házra volt pénzünk, s ezen a környéken láttuk meg a napvilágot, hát minek mennénk máshová. Kü­lönben is, ahol és ahogy élünk, az csak egy állomás az elkép­zelt úton. Hiszen két-három éven belül fürdőszobát aka­runk csinálni, a motorkerék­párt eladjuk, és újat veszünk helyette, s egyszer, ha jobban megy majd, talán személyau­tót is. De amíg a távlati ter­veinket megvalósítjuk, itt és most kell emberhez méltóvá tenni a körülményeinket. — A lakást berendeztük a szükséges háztartási eszközök­kel, gépekkel, az ezeregyszáz négyzetméteres tanyaterület- ből a házhelyen kívül marad annyi, hogy nem unatkozunk, amikor először ültetünk majd bele valami konyhakerti nö­vényt, s azt gondozni is fog­juk — mondja a katonaságtól alig két hónapja leszerelt fia­tal férj, majd arról beszélge­tünk, hogy nem élnek olyan zárkózottságban, mint azt sok városi gondolná. Ugyanis nincs messze Cegléd, ahol le­het vásárolni, szórakozni, mű­velődni, s oda a közlekedés sem rossz. A. L. A. A tudakozó embere — alig­hanem hölgy az illető —, el­ismerés érté, azonnal kapcsol, ő maga ad vészjelet a tűzol­tóknak. Széchenyi út, Rákóczi út — a kanyarodó tűzvigyázók már a tornacsarnok elől látják a vasútállomás lángokkal meg­világított homlokzatát. Int a parancsnok, lassít a szerkocsi a vízkutató vállalat előtt. Most nem tanácsos közelebb menni, jól tudják, három darab 22 kilós gázpalack hévül a bódé­ban. Megáll a szerkocsi óva­tos távolban, s azon nyomban robban is a második palack, összeomlik a kalyiba, csillag- szóróként hányja a szikrafor­gácsokat. A hajnali detonáció emlé­kei most is láthatók, személyi sérülés nem volt, a szakembe­rek az okokat keresik. Eddig a történet. A kérdés persze nyugtalanít. Vajon ugyanígy végződik-e, ha a lán- gossütőt valaki érdemben fel­világosítja tűzvédelmi teendői­ről (főleg a saját érdekében); ha akad a hajnali órán egy­valaki is, kinek nem száll iná­ba a bátorság, s egy oltóké­szüléket kerítve megfékezi, a kezdődő tüzet; ha a vasút vál­lalati tűzoltócsapata (talán van ilyen), használva a víz­kutatók előtti tűzcsapot, segít­ségül siet; s ha valaki még idejében kipróbálja azt a kály­hát ...? Nos, akkor, esetleg. És kérem jól megjegyezni ezt a számot; Tűzoltók 05. V. S. Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a váro­si tanács vb-titkára novem­ber 6-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájában. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Megszűnt az életveszély T. T. Újat a régivel 'm Építészetileg is nehéz, de érdekes feladatot jelent a Rákóczi úton, a Szabadság Film­színházzal szem­ben lévő lakóház felújítása. A te­tőtér beépítésével - alsó képünk —, valamint az ud­varon egy új rész építésével — fent • a meglévők felújítása mellett újabb lakásokat alakítanak ki. Apáti-Tóth Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents