Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 274, SZÁM 1985. NOVEMBER 23., PÉNTEK Az ésszerű terveket vállalni kell Csőd széléről a megyei Megszüntetik a felesleges ráfordításokat Tanítómesterüknek tekintik a szakaszban Mintha csak a fiai lennének A közelmúltban néhány al­kalommal részletesebben szót ejtettünk városunk közös gaz­daságainak állattenyésztéséről, nevezetesen a szarvasmarha­tartás helyzetét, aktuális prob­lémáit vettük górcső alá. A fő­ágazaton belül most lépjünk egy házzal odább, s nézzünk szét a juhászat berkeiben is.---T---------------------------------­Me gfiatalították A Mészáros János Termelő- szövetkezetben járva Kozma Sándor állattenyésztési főága- zatvezetővel alkalmunk volt a témáról hosszasan elbeszélget­ni. De mielőtt visszaidéznénk az elhangzottakat, világítsuk meg a juhtenyésztés pillanat­nyi állapotát. Az ágazat gazdasági alapját átlagosan 1500 anyabirka ké­pezi. Ebben az évben 1800 kis- bárány született, a hátralevő két hónapban esedékes ellése- ket is figyelembe véve össze­sen 2400—2500 között várható az idei szaporulat. Nem kell hozzá hosszasan számolni, hogy felfedjünk egy jellemző mutatót: száz anyára tehát mintegy 150—160 kisbárány jut. Ez pedig meglehetősen kedvező arány. Hasonlóan jó, 1,4—1,5-ös szorzószámokat ka­punk akkor is, ha a legutóbbi évek szaporulatának számol­juk ki az átlagát. Vajon ab­szolút értelemben milyen ered­ménynek nevezhető ez? Az állattenyésztők szerint jó közepes szintnek felel meg, ám úgy tűnik, eléggé szerény az önértékelésük, hiszen hivatalos iratok tanúskodnak róla, hogy a megye 30 juhtenyésítő szö­vetkezete között a Mészáros János Termelőszövetkezet a legjobb eredményeket felmu­tató gazdaságok egyike. A nagykőrösiek különösen vegyes érzelmekkel fogadták a legutóbbi áremelést hírül adó közleményt. Az uborka valaha a város nevének szi­nonimája volt, az idén alig termett valamit, most még a konzerv ára is felment. So­kan ezt méltánytalannak tar­tották, mondván, a felvásárlá­si ár nem emelkedett. A szóbeszédnek elejét véve, megkérdeztük a legilletékeseb­bet, a Nagykőrösi Konzerv­gyár termeltetési és felvásár­lási osztályvezetőjét, milyen árakon vettek Nagykőrösön a kistermelőktől uborkát ta­valy, valamint a leköszönt nyáron? Dr. Balogh József né a következő adatsort ismer­tette: 1984-ben, augusztus 6-ig, a garantált árak az alábbiak voltak: 3—6 centis 12, 6—9 cm-es 8,50, 9—12 cm-es 5,50, a 12—14 cm-es 2,50, a mére­tes, görbe, torz pedig 2,50 fo­rintos kilogrammonkénti áron került felvásárlásra. Augusz­tus 6-a után a 9—12 cm-es ár 7 forintra, a 12—14 cm-es ka­tegóriáé 3 forintra emelke­dett. Az idén július 26-ig a ga­rantált árak az előbbi sor­rendben 12, 10, 5,50, valamint 2,50 forint voltak. Július 26-a után a 6—9 cm-es 10-ről 12- re, a 9—12 cm-es 5,50-ről 7,50- re, a 12—14 cm-es 2,50-ről — Helyzetünk azért túlságo­san egyszerűnek sem mond­ható, mint esetleg gondolnánk — kezdi szavait a főágazatve- zető. — Ahhoz, hogy érzékelni, és igazán értékelni tudjuk a jelenlegi állapotot, érdemes egy kicsit visszapillantanunk. Tudni kell. hogy korábban veszteséges, a szövetkezetnek sok. gondot okozó ágazata volt a juhászat. Hét évvel ezelőtt az akkori szakvezetés átfo­góan értékelte a körülménye­ket, s választ kerestek arra, hogy egyáltalán gazdaságossá lehet-e fejleszteni, s ha igen, milyen feltételek árán? Nos, a kérdés első fele akkoriban sem kavart sok vitát, a meg­oldás azonban komoly erőfe­szítésbe került. — Elsőként 1—1 új hodály f elépítésére került sor az esedi, valamint a nyárkútréti te­lepeken, majd 1980—81-ben szinte teljes egészében meg­fiatalították az állományt. A közelmúltban elhunvt Kakuk János, az akkori főágazatveze- tő, és munkatársai rakták le a mostani juhászat alapját, s lé­nyegében e nagy lélegzetű korszerűsítésnek vagyunk ha­szonélvezői. ” Gyapjúpiac Jócskán leegyszerűsítve a dolgot, úgy is mondhatjuk: az ágazat mai vezetőinek, dolgo­zóinak csupán tartaniuk kell az állomány mennyiségi, mi­nőségi színvonalát. Évente 10 százalékát selejtezik ki az ál­latoknak, a fogyást 150—200 jer'ketpiklyó szaporulatával pó­tolják'. A többi bárány idén is szinte teljes egészében értéke­sítésre kerülhetett. Bizonyára, még ennél többet is el lehetett volna adni, mivelhogy 3 felvá­sárlóterület is rendelkezésére 7,50-re, a méretes, görbe, torz, szintén ugyanennyire, tehát 7,50 forintra emelkedett. Nos, az adatok önmagukért beszélnek. B. O. Nyársapáton Húsmarhák A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet állattenyész­tési ágazata kimondottan hús­marha tenyésztésével foglal­kozik. Az ágazaton belül a te­vékenység megoszlik a marha­hizlalás, a tenyésztés és a nö­vendéknevelés között. Éves átlagban négyszáz te­henet tart a szövetkezet, per­sze a szaporulatot ehhez kell hozzáadni, ami év végére el­éri az 1200—1300 körüli szá­mot, értékesítés után pedig 800—900-ra áll be a jószágállo­mány. A nagyteremben Utószó. Színes szinkroni­zált szovjet film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Grog. Színes, olasz filmsza­tíra. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. élvonalba áll a Szövetkezetnek. Tehát az élő állatok piacával sincs gond. Emellett jelentős bevételi for­rás a gyapjú. Az idén átlago­san 5,5 kilogrammot nyírtak le egyetlen állatról, összesen 9,2 tonnát. Szakmai berkekben ez ugyancsak tisztes ered­ménynek számít, nem külön­bül pénzbeli értéke. A múlt évben még 96 forintot adtak a gyapjú kilójáért, most 101 fo­rintra emelkedett felvásárlási átlagára. E számokat jobbára csak a tájékoztatás kedvéért sorakoz­tattuk fel, a juhászati ágazat valós eredményéről is a nye­reség beszél a legfényesebben. Tavalyi adatot vettünk elő, akkor egyetlen juh 2900 forint bruttó bevételt hozott a kasz- szába. A most októberben ké­szített előzetes kalkuláció át­laganyánként több mint 680 forint nyereséget helyezett ki­látásba, a teljes állomány így várhatóan 1 millió forinton felül hozza a tiszta hasznot. — Tény, hogy a juhászat, akár az állattartás egésze a gyenge földek hasznosítására nyert létjogosultságot nálunk, sok másra nem használható növényi mellékterméket esznek meg a juhok. De amikor ke­mény és korán beálló tél' van, vagy vemhes az állat, éppúgy igényli a jó minőségű takar­mányt, az odaadó gondosko­dást, s ez végeredményben sú- lvos költségekben fejeződik ki. A gazdaságnak ez az ága is csak akkor képes nyereséggel dolgozni, ha vállaljuk mellé az ésszerű terheket, de felismer­jük. és kiküszöböliük mind­azokat a nem odavaló ráfordí­tásokat. amik csak látszatra szolgálják a célt. Leíkiismerettei A termelőszövetkezet veze­tése rendre -is alaposan meg­vizsgálja az ágazat működését. A jelenlegi álláspont az, hogy stabilitásra tett szert a juhá­szat. az állattenyésztés jöve­delméből 14 százalék erejéig részesedik. Mindez, az emlí­tett anyagi beruházásnak, ál­lományfejlesztésnek a követ­kezménye. De legalább ilyen nagy szerepük van ebben a lelkiismeretes vezetőknek, gon­dozóknak, akik személyében — azt hiszem, nem túlzók — a jövőre nézve is a legfőbb biztosítékot látjuk a juhászat eredményes funkcionálásához. Mikla.v Jenó Székely Gyula bácsi meg­szokta már. hogy az őszi sza- kaszgyűléseken mindig övé az első szó. Ez a rend, a parancs­nok lussa, hogy mielőtt vala­ki is belekezdhetne saját mon­dókájába, ítéletet alkot a kollektíváról, az év közben történtekről. Most azonban előre sejtette, hogy másképp alakul a dolgok folyása. Nem tévedett, Halasi József leve­zető elnök a tőle megszokott meleg hangú megnyitó után el­sőként másokat tüntetett ki figyelmével. ★ A vendégek is várakozással tekintettek le a pulpitusról, a két gondolatsor közötti röp­ke szünetet kihasználva élén­ken kutatták az arcokat, majd egyszeriben minden szempár egyetlen pontra szegeződött. Gál Lajos talpraesett fiatal­ember létére is zavarba jött kicsit e nagy figyelemre. Vég­tére is ritkán esik meg, hogy egyszerre ennyi ember legyen kíváncsi személyére, életére. No de nincs ebben semmi rendkívüli, új embernek illik, hogy előbb bemutatkozzon. Elhangzik a rövid életrajz, aztán ifjú Bak Józsefet, majd Kispál Csabát invitálja szóra az elnök. — „Kopaszok” — súgja mel­lettem egy kacsintás kíséreté­ben Rimóczi Balázs, s félvén, hogy értetlenségre talál e fu­ra jelző, sürgősen kiigazítja magát: „Előképzőseink, de mi már megszokásból csak így hívjuk őket.” Olyan büszkeséggel beszél róluk, mintha csak fiai len­nének. Nem lepődöm meg lel­kesedésén, hiszen tudom, hogy az utánpótlással bajban volt a szakasz. Az idén meg lám, három életerős srácot sike­rült megnyerni. Igaz, nem sza­ladtak már az első füttyen­tésre, de a rábeszélésnek vé­gül meglett az eredménye. Vétek is lett volna a frap­páns, katonaviselt gyerekek­ről lemondani. „Mert nekünk olyan legé­nyek kellenek ám, akik pipá­ra sem veszik a szolgálatot, gyakorlatokat. A géppuskások­nak mindig, mindenütt nehéz a sorsa. Már az is külön tu­dománynak számít, ha valaki bánni tud ezekkel a fegyve­rekkel. Mást ne mondjak, az idén példázd... — kezdte volna ecsetelni a géppuská­sok életét a rajparancsnok, de meggondolta magát, mert Gyuri bácsi éppen szóhoz ju­tott, és belekezdett az elmúlt év eseményeinek felidézésébe. Hát ami azt illeti, az idén tényleg kijutott a feladatokból a 21-es Volán munkásőreinek Gyula bácsi a rá jellemző alapossággal még azt.is kihá­mozta, hogy fejenként több mint 300 órát töltöttek embe­rei valamilyen szo’gálatban. s bizony, ebből mintegy 230 órát a szabad idejükből ál­doztak. Az összevont gyakor­laton, lövészeten mindig ki­válóan szerepeltek, aztán ter­ven felül számos rendezvény lebonyolításánál is segédkez­tek, részt vettek a közbizton­sági szolgálatokban. ★ Ezek hallatán rögtön az öt­lött eszembe, vajon mit szól­nak a történtekhez az elő- képzősök. Tudták-e. sejtet­ték-e, hogy mire vállalkoz­nak? Bizonyára, hiszen a ba­rátok, munkatársak hívták őket maguk közé, kiknek munkásőréietét, tevékenysé­gét, ha csak hallorryísból is, de mindig nyomon követhet­ték. Meglehet, kicsit talán iri­gyek is voltak a szürke egyen­ruhás társakra, amikor a párt-, gazdasági vezetők rend­re elismeréssel szóltak róluk. Mert tény, hogy a munka­hely megbecsüli munkásőreit. De meg is van az oka. Ta­valy a század kiváló szakasza volt az övék. Igaz, Túri György üzemigazgató nem rejti véka alá, mindig nagyon hiányoztak, amikor távolba szólította őket a kötelesség, hiszen éppen ők azok, akik a munkában is mindig az élen járnak. Farkas Sándorné, a pártbizottság munkatársa az összefogás, a harmonikus kap­csolatok szép példájaként em­legette közösségüket. Nagy dicséret ez. Álmatlan éjsza­kákat, fárasztó gyakorlatokat kellett érte megelőlegezni. Mégsem volt,, aki beleunt, kicsit talán presztízskérdés is lett a géppuskások között szolgálni. Kimóczi Balázs meg bizonyára betege lett volna, ha kis csapata alább adja a megszokott normát. Háromszor nyerték már el a szakasz kiváló raja címet. Aztán itt van Varga István, akit idén a kiváló munkásőr kitüntető címre javasoltak társai. Ebből a szakaszból ke­rült ki Hegedűs Sándor szá- zadparancsnok-helyettes is, aki büszkén vállalja * 1 Gyula bácsit tanítómesterének. A példaadásban azonban mégis- ’csak Dér Jani bácsi vitte a legtöbbre, akit fájós lába, ko­ra ellenére is sok-sok éven át mindig ott találtunk a gyakor­latokon. Tartalékba kérte magát, aztán visszavonta, hiá­ba, nehéz elszakadni a testü­lettől. „Ha szükség van rám, szóljatok, jövök” — ez a sza­NB Il-es kosárlabdásainlc a fővárosban, középiskolásaink négyes találkozón a gimná­ziumi labdajátékteremben, az úttörő leányok pedig Kecske­méten léptek pályára a baj­noki pontokért. A férfi NB II-ben: Nk. Kgy. Kinizsi—Testne­velési Főiskolai SE (Bp.) 83-74 (44-34). Nk.: Ábrahám I. (8), Üjhelyi (19), dr. Salgó (12). Szirmai (22), Bútor (9); csere: Foki (13), Mocsai, dr. Ábrahám. Pijakovics, Szabó. Nagyon jó, változatos, izgal­mas és színvonalas játékot hozott az idegenbeli rangadó. Az első félidőben a kinizsi- sek vezettek, a kipontozódó­sokkal tarkított második já­tékrészben a pályaválasztó csapat fordított, a hajrá pe­dig a körösieknek sikerült jobban. A városunkból eluta­zott és a fővárosban élő mintegy 30 főnyi körösi néző végig lelkesen szurkolt, és így csapatunk hatodik mérkő­zése után is listavezető ve­retlenül. v Pest megyei ifjúsági férfi bajnoki és-középiskolás kupa- mérkőzéseken: Nk. Gimná­zium—Érdi Szakmunkásképző 115745 (46-26). A körösiek jó játékkal ilyen különbségű győzelemre is rászolgáltak. Legjobb dobók: Módra (27), Pásztor (25) és Sebestyén (20). Megyei serdülő és diák fiú bajnoki: Nk. Gimnázium— Érdi Szakmunkásképző 33-32 (15-10). Küzdelmes mérkőzést nyertek a hazaiak. Ld.: Sze­keres (18) és Kovács Cs. (6). Megyei ifjúsági női bajnoki: Monori SE—Nk. Gimnázium 42-39 (20-22). .Tó, izgalmas és fej fej melletti összecsapáson a szerencsésebb csapat győ­zött. Ld.: Kosa (18) és Len­gyel Gy. (13). vaj árasa az ősz hajú ember­nek. „Hát így élünk, ilyenek va­gyunk” — olvasom a kimon­datlan gondolatot Gyula bá­csi tekintetéből, amikor mon­dandója végén felpillantott jegyzeteiből. Mintha kicsit feszélyezve érezné magát, mint mindig, amikor ilyen ünnepi a hangulat. Nem a nagy szavak embere, annál inkább a tetteké. Sorra jönnek a vélemények, társadalmi vezetők 'teszik meg a szakasz munkájáról észre­vételeiket, szépen fogalmazott alkalomra szánt mondatokba öntve. Nehéz, de eredményes évet dicsérnek a szónokok. Kása Sándor egységparancs­nok azonban máris a jövő fel­adatait veszi számba. Így van ez rendjén, a holnap gondjai mindennél előbbrevalók. ★ De ma még szabad a múl­ton meditálni. A finom birka­pörkölt, a néhány üveg sör mellett jólesik feleleveníteni a gyakorlatok epizódjait, a vi­dám, kedves, olykor hideglelős történeteket. „Emlékszel, ami­kor eltévedtünk a hegyekben, akkor azt hittem, soha nem találjuk meg a századot.” „Hát hogyne emlékeznék — így a másik —, azon a napon történt, amikor füstgránátot dobtunk az abonyiak' figyelő­állásába. Láttad, hogy prüsz­költek'!” „Az ám, de utána nekünk is gyorsan fedezékbe kellett vonulni, mert talán még ki is kötöztek volna mér­gükben.” Folyik a szó, sorra jönnek az emlékek. Előfordul, hogy igazságot kell tenni, hogy mi is történt valójában, de a kö­zös élmények még évtizedek múltán sem merülnek a fele­dés homályába. Legfeljebb csak szépít rajtuk az idő. Na­gyokat nevetnek, néha har­sány a kacagás. Milyen kellemes, szép ez a mai este ... My. J. Megyei serdülő leány baj­noki : Monori SE—Nk. Gim­názium 40-31 (28-13). Az ele­jén „szerzett” hátrányukból szünet után küzdelmesen le­dolgoztak a körösiek. Ld.: Lengyel B. (12) és Csányi (7). Az Nk. Gimnázium fiúcsa­pata nem utazott el Eszter­gomba, az ÓIK országos elő­döntőjére — pedig oda me­gyei győztesként eljutott —. mert a költségvetési keretet már átlépték. A Bács-Kiskun megyei út­törő leány bajnokságban. Kecskeméti SE Hunyadi isk. I.—Nk. Kgy. Kinizsi 77-9 (35-2); A négy éve együtt játszó ellenfél nagyon kép­zett. Ld.: Csányi (6). KSC Hunyadi isk. II.—Nk. Kgy. Kinizsi 124-9 (61-2); ez volt a hunyadisok erősebb csapat^: ld.: Bakos (4). A közeljövőben nem min­dennapi sportcsemegében le­het részük a nagykőrösi sportkedvelőknek. November 26-án (kedden) este fél 7-kor a Petőfi iskolai tornacsarnok­ban a magyar ifjúsági válo­gatott a fővárosi MAFC NB I-es férfiegyüttesével játszik bemutató mérkőzést. A mű­egyetemieknél két labda­zsonglőr is játszik, az ameri­kai néger Norris és Pallard személyében. Érdemes lesz őket megnézni! Pénteki sportműsor Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep. 14 óra: Nk. Szakmun­kásképző—Monori Gimnázium; megyei diák bajnoki mérkő­zés. S. Z. Ajándékbolt, \ bőséges áruvá­lasztékkal varia vásárlóit. Nagy­körös, Kecskeméti út 13/a. ISStJ (1133—HM mm&k»Tösl Hírlap) Épülőben a rendelőintézet A napokban befejezik az épülő szakorvosi rendelőintézet te­tőszerkezetének befedését. A kecskeméti DUTÉP Virágh te­tőfedő brigádja mintegy 1700 négyzetméteren rakta fel a pa­lákat. Így most már a rossz idő beálltával a téliesített intéz­ményben tovább folyhat a munka. Hancsovszki János felvétele Uborkaárharc jr Állítások és tények (Sporthírek A Testnevelési Főiskola ellen Bravúros győzelem Jön a magyar ifjúsági válogatott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents