Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

■ Abonyi krónikái

Condos tervezést

Beszámoló a Mechanikában

Alkatrészhiánnyal küszködtek

A Mechanikai Művek abonyi gyáregységénél megtartott összevont beszámoló taggyűlés középpontjában a gazdasági kérdések álltak, pedig a pártvezetőség jól felépített, elemző értékelése a pártmunka minden lényeges elemét tartalmazta. Bene László, a pártvezetőség titkára által ismertetett jelentés szerint a gyáregység idei, program szerinti termelési terve 416 millió forint, amelyet a tanácskozás időpontjáig 83-84 százalékra teljesítettek. Termékszerkezetük sem változott, fő profiljuk változatlanul a telefon- és koadenzátorgyártás.

Már a tervezés időszakában látszott, hogy az év folyamán több bizonytalansági tényezővel kell számolni, nem minden termék gyártásának lesz meg a feltétele. Az előre ismert nehézségeket még tetézte a már-már krónikussá vált alkatrészhiány. Nem volt elegendő és vontatottan érkezett a CB-készülékekhez szükséges műanyag alkatrész, a csőszegecs körüli huzavona pedig csaknem megbénította a kondenzátorkészítést. Az új CB 811-es készülék gyártására készített programjuk, az úgynevezett mikrokapcsoló több hónapos késése miatt, megvalósíthatatlan maradt és ez komoly zavarokat okozott a termelésben. A gondokon valamelyest enyhített, hogy egyes szerkezeti elemeket sikerült házon belül, elektronikai üzemükben előállítani, így nem kellett a körülményes kooperációt igénybe venni, illetőleg lehetőség nyílt részbeni felszámolására. Az eddig ebben a formában beszerzett csengőt már gyáregységen belül állították elő.

Sajnos, a korábban megjelölt dinamikusabb fejlődés az utóbbi években lelassult, nem az eltervezett ütemben nőtt. Több elképzelés nem, vagy nem úgy valósult meg, mint szerették volna. Elsősorban a műszaki fejlesztés, a termékkorszerűsítés terén maradtak le, aminek meghatá- rozipszerepe lehet az új tervidőszak kezdetén.

A vártvezetőség 1985-ben is folyamatosan figyelemmel kísérte a gyáregység gazdasági tevékenységét és a maga eszközeivel igyekezett a nehézségek okait feltárni, a megoldáshoz segítséget nyújtani. Negyedévenként értékelték, elemezték a feladatok végrehajtását és megvitatták, miként lehet a következő hónapokra szóló tennivalókat teljesíteni. Egy-egy fontosabb termelési tényezőt kibővített vezetőségi ülésen külön megbeszéltek. Foglalkoztak a gyáregység szervezeti, irányítási rendszerében történt változások tapasztalataival, a munkaerő- és bérgazdálkodással. Az utóbbi téma tárgyalása során a testület egyebek között úgy foglalt állást, hogy a törzsgyár a tervezőmunkát alaposabban végezze és ebbe fokozott mértékben vonja be a gyáregységet. Csökkentse a vállalat a gyáregységek közötti bérkülönbségeket.

Abonyban viszont még szervezettebben kell dolgozni, jobban kihasználni a munkaidőt, javítani a munkafegyelmet. Nem volt megfelelő összhang a tervezés, a technológia és a gyártás között. Hosz- szú az idő a tervezés és az új termék megjelenése között. A gyáregység 1985-ös tervét várhatóan teljesíteni tudja.

Az ideológiai és propaganda- munka fontos része a pártoktatás, amelynek célja az volt, hogy segítsen eligazodni társadalmi, gazdasági életünkben, valamint időszerű kérdésekkel foglalkozzon és vitára serkentsen. A pártszerv értékelése szerint ezt sikerült elérni, a kommunisták megértették, hogy a folyamatos továbbképzés elengedhetetlen. Jó munkát végeztek a propagandisták, akik vonzóvá tudták tenni a tanfolyamokat. A gyáregységhez kihelyezett marxista—leninista esti középiskola második évfolyamát 13- an kezdték el, a nyár folyamán ketten tettek sikeres vizsgát az esti egyetem általános tagozatán, szeptemberben ugyanebben az oktatási formában hárman vesznek részt. Sikeresen zárult az 1984/85-ös szakszervezeti képzés.

A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kiing Ferenc, a törzsgyár pártbizottságának munkatársa, aki vázolta a Mechanikai Művek jelenlegi és várható gazdasági gondjait. A vállalatnak jövőre legalább 210 millió forintos nyereségre van szüksége ahhoz, hogy rentábilis tudjon maradni és hogy fejlesztést, béremelést hajtson végre. Mindez nemcsak fegyelmezett munkát, hanem gondos tervezést is igényel. Zoboki János rendészeti osztályvezető szerint nem lenne gond a tervteljesítéssel, ha az év első munkanapjától kezdve akadálytalan lenne a termelés. Fontosnak tartotta az anyagokkal és eszközökkel való jó gazdálkodást, egyelőre ugyanis nincs lehetőség a gépek cseréjére, ezért a meglévőket kell óvni, védeni. Balost Jenő érthetetlennek tartotta, hogy egészen apró, jelentéktelennek látszó anyagok hiánya miként lehet egy akkora gyáregység termelésének akadálya? Mucsi József egyebek között arról beszélt, hogy a párt tisztségviselőinek akkor kell a legtöbbet politizálni, amikor gond van. Meg kell magyarázniuk: mi miért van úgy, ahogy van. Tóth György, a gyáregység igazgatója szerint a körülmények erősen hatnak a .telelésre, helytelen tehát olyan célt kijelölni, aminek nincs meg a feltétele. Elég tekintélyes volt az anyaghiány miatt a dolgozók kényszerpihenője, s ezért türelemből elismerést érdemelnek. Telek László a nyári bér- fejlesztés pozitív hatásával, Vinczepap • Ignác a fegyelmi helyzettel foglalkozott.

Gyuráki Ferenc

Mától

Új utakon járnak a buszok

A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építésvezetősége a ceglédi Széchenyi úti szennyvízcsatorna építését a rossz időjárás ellenére is folytatja. November 21-én, csütörtökön megkezdi a Széchenyi út Mező utca és Nagykátal út közti szakaszán a munkát.

Azok az autóbuszjáratok, amelyek eddig a Mező utcán közlekedtek, november 21-én üzemkezdettől útvonalat változtatnak. A Felszegi úton és a Nagykátai úton több megállóhely ideiglenesen megszűnik, illetve áthelyezik őket. A változásokról a Volán Vállalat a megállóhelyeken elhelyezett tájékoztatókon értesíti az utazóközönséget. Részletesebb felvilágosítást a Szabadság téri forgalmi irodában, illetve a 11-672-es telefonszámon kaphatnak.

Luca-napi vacsora

A Mozgássérültek Egyesületének helyi csoportja december 13-án, Luca napján évzáró vacsorát rendez a városbeli és a vonzáskörzetben élő tagjai, azok hozzátartozói részvételével. Ezzel kapcsolatban az egyesület irodájában, Cegléd, Kozma Sándor utca 1. szám alatt adnak bővebb felvilágosítást. Az érdeklődők december 3-ig jelentkezhetnek.

CEQLÉDI

sjffíiin

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXIX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM

1985. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK

Szolgáltató szövetkezet

Ha nem romlanak az esélyek

A Rákóczi úti női fodrászat falán állványok kúsznak a magasba, az épület teteje az égre nyílik. Ez adja az apropót a beszélgetésre Magyar Pállal, a Dél-Pest Megyei Szolgáltató Szövetkezet elnökével.

Szinkronban

— Ügy látszik, jó évet zárnak. mert a Rákóczi úti részlegüket felújítják, bővítik. Meddig tart? Jobb lesz vagy csak nagyobb és szebb?

— Előreláthatólag a 84-es évhez hasonló eredményt érünk el, amit talán nem kell szégyellnünk. Az sem titok,

Érdemi válaszok

jó légkörű szakaszgyűlés

Már jól bevált hagyománynak tekinthetik az ÉVIG, a hordógyár és a MEZŐGÉP munkásőrei, hogy évenként megtartják szakaszgyűlésüket. Ezen a szakaszparancsnok — a gyárak párt- és gazdasági vezetői előtt — beszámol az egész évben végzett munkásőri —tevékenységükről,-.- Ilyen-, kor elemzik a gazdasági munka terén elért ered mér nyeiket is. A szakaszgyűlés lehetőséget ad az elmúlt hónapok alatt előfordult események megbeszélésére, hiszen felvetődő kérdésekre a párt- és gazdasági vezetők közvetlenül válaszolhatnak. A megjelentek között volt Pod- maniczki István, a városi pártbizottság titkára, Suba

Tibor egységparancsnok-helyettes, Orisek Ferenc, a hordógyár és Tankó Zoltán, az ÉVIG igazgatója.

Zakar János szakaszparancsnok aprólékos pontossággal ismertette az 1985-ös évben végrehajtott munkásőri feladatokat. Hangsúlyozta, pem különleges emberek a munkásőrök, csak elkötelezettek, akik mindig vállalják és teljesítik a párt feladatait.

A rajparancsnokok elemző, kiegészítő hozzászólásait vita követte. A felmerült kérdésedre a jelenlévő vezetők érdemi választ tudtak adni, így nem maradt lezáratlan téma. A szakaszgyűlés kötetlen beszélgetéssel zárult.

K. S.

Ezernyi forrásból

Olvasható festmények

Élet, halál, bákevágy, tiltakozás, nyugalom, természet- szeretet, és bizonyára mindez csak egy töredéke még azoknak a gondolatrészeknek, hangulati, valamint érzéselemeknek, amelyeket a szemlélő leolvashat Somogyi István festőművésznek az abonyi ta- nácsháza dísztermében megnyílt kiállításán bemutatott képeiről. Simon István Kos- suth-díjas költőnk írta róla:

.. nagy kerülővel érkezett a művészet műhelyébe, de bizonyosan nem véletlenül.” Hogy ez mennyire így van, az kiJ csendült Podmaniczki Istvánnak, a ceglédi városi pártbizottság titkárának megnyitó- beszédéből.

ötvenöt esztendős, Pest megyében, Galgamácsán született. Az itt eltöltött gyermekévei alatt találkozott először a szegénységgel, itt szerezte első benyomásait a mindig dolgozó, küszködő emberről, az Alföldről. Innen Dorogra került, ahol korán árvaságra jutott, és ezért az átlagosnál előbb találkozott a munkával, az asztalosműhely szigorával, s egyben precizitásával. Talán örök szerencséje, hogy egy képzőművészeti szakkörbe járhatott, ahol megismerkedett a művészettel, és itt érték az első örömök. Húszéves korában behívták katonának, és a tudásra éhes, nyílt szívű fiatalemberre rövidesen felfigyeltek. Politikai megbízhatósága, tisztánlátása alapján tisztiiskolára küldték. Hosszabb ideig hadnagyként teljesített szolgálatot, ám az ecsetet itt

sem tette félre, egyre több jó kép került le az állványáról. Alkotásait először kollektív, majd 1957-től gyűjteményes kiállításon láthatta a közönség. Hogy kizárólag a művészetnek élhessen, leszerelt, s 1968-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának lett a tagja.

Élményei mind-mind képekben öltenek formát, forrása pedig immár ezernyi. Magában hordozza a gyermekkor Alföldjét, szülőföldet, a Dunakanyart, a katonaéveik Dunántúlját, és miután már kizárólag a művészetnek élt, bejárta az országot, majd külföldre is eljutott. Érdeklődése egyre inkább az ember és a társadalmi sorskérdések felé fordult.

Döntő fordulatot hozott életében, amikor az NDK-ban és Lengyelországban járva megismerkedett a volt koncentrációs táborokkal, rajtuk keresztül a háború iszonyatával. Az élmények tiltakozásra késztették. Egymás után születtek a szenvedést ábrázoló, az emberi méltóság megalázása ellen tiltakozó képiéi.

1971-ben nagyszabású nemzetközi képaukciót indított a hamis vádakkal perbe fogott néger kommunista filozófus, Angela Davis életének megmentéséért. Harmincegy képének árát ajánlotta fej a perköltségekre. Felhívásához világhírű művészek csatlakoztak, és az összegyűlt 20 millió dollár jelentős anyagi segítség volt Angela Davis kiszabadításához. Nemzetközi elismerését jelzik New York-i, varsói, auschwitzi, gdanszki kiállításai és az a tény, hogy a fasizmusellenes sorozatáért a lengyel kormány a Lengyel Államtanács Érdemkeresztjének arany fokozatával tünteti ki.

A politikus útról soha nem tért le. Műveinek egy részével figyelmeztet, agitál, tiltakozik, ugyanakkor tudatosain felmutatja az élet derűs színeit is. Ez is politikád hitvallás. Munkásságáról sokan írtak, mondtak véleményt sti- lizáltan, szakmai hozzáértéssel, amit valószínű többnyire örömmel vett tudomásul a művész. De feltételezhető, az sem váltott volna ki ellenérzést benne, amit egy korosodó, egyszerű ember az abonyi kiállítás megtekintése után mondott: „Ezekről a képekről le tudom olvasni, mit akar a készítőjük mondani.’’ A tárlat november 27-ig tekinthető még.

Gy. F.

hogy a szolgáltatás nem nyereséges, az egyéb lakatos bérmunka hozza a pénzt. Ügy indult, hogy a Városgazdálkodási Vállalat tetőtér-beépítést végez nálunk. Mivel az üzlet állaga annyira megromlott, elhatároztuk, hogy szinkronban ezzel az építkezéssel, felújítást csinálunk. Az Építőipari Szövetkezet a kivitelező. Az időjárás miatt sajnos elég lassan haladnak. Ez a váratlanul lehullott hó egyáltalán nem hiányzott. Szeretnénk, ha még ebben az évben visszaköltözhetnénk. Nem lesz nagyobb, csak jobb, szebb és kulturáltabb. Megerősítik a galériarend.szert, öltözőt és WC-t építenek.

Ár ellen.

— Hol vanúak a dolgozók?

— A férfifodrászat a Károlyi lakótelep 2-es szolgáltatóházában kapott helyet. A női fodrászat nagy része és a kozmetika a piactéri 1-es szolgáltatóházban, illetve az Alszegi út és Arany utca sarkon létesített üzletünkbe került.

— A szolgáltatás mostanában a szitkok kereszttüzében áll. Mint vezető mit tud tenni ellene? Befolyásolja-e, zavarja-e?

— Nem ér2«ttí-.'‘hogy'.szidnának bennünket. A minőség javult. A dolgozóink nagy többsége becsülettel végzi munkáját, hisz a vendégekért vagyunk. Az elmúlt 4 év alatt csupán két alkalommal volt írásbeli reklamáció, ez még 1 ezreléket sem tesz ki. Természetesen van olyan is, akinek változtatnia kellene a magatartásán. Sűrűbbek az ellenőrzések, gyakoriak a termelési tanácskozások. Ha valakivel probléma van, azt személyes találkozás során beszéljük meg. Amennyiben az illető többszöri figyelmeztetés után sem változtat, akkor útjaink elválnak. Az utóbbi két évben 3—4 ilyen eset fordult elő.

— A szolgáltatás színvonala vagy az ár idegesíti az embereket?

— 75 üzletünk van. Ebből

legtöbb elhanyagolt volt, hisz a 70-es évek elején a szolgáltatóházakra fektették a hangsúlyt, ez elvitte a meglevő beruházási összegeket. így kénytelenek voltunk elhalasztani üzleteink felújítását. Sok a tanácsi és magánbérlemény, ami olykor kellemetlen szituációkat teremt. A jó munkakörülmények nélkül nehéz helytállni. Talán' nem hat.szerénytelenül, az utóbbi időben a színvonal javult. Az anyag- és energiaárak emelkedtek. Mi a Pest Megyei Tanács által kiadott árral dolgozunk.

— Mit tud tenni a szövetkezet. hogy a kuncsaftokat megtartsa, illetve visszáhódi- sa a konkurenciától?

— Akit ismernek, megszoknak, többnyire ahhoz ragaszkodnak. Kialakul közöttük egy közvetlenebb kontaktus. A nívósabb munka és az udvariasabb kiszolgálás mellett új tevékenységi körök bevezetésével próbálkozunk: műanyag-feldolgozás, dekoráció, könyvkötés (egyszer már megszűnt), háztartási gép-szerei és.

Fejmosók

— A gebin (fodrászat) a szövetkezetnek jó, de a vevőknek jó-e?

— Mindkettőnek. Az átalányrendszer kiköveteli a minőséget. Mi ezt várjuk ettől a formációtól, az itt dolgozók jobban magukénak érzik az üzletet. Nincs , kiszolgáló személyzet, csak a nagy létszámmal működőknél (fejmosók).

— Milyenek a szövetkezet kilátásai?

— Amennyiben a szabályozók nem rontják az esélyeinket, akkor saját szervezetünk eltartása mellett minimális nyereséget is tudunk produkálni.

Fehér Ferenc

Elnöki rendeletre

Estébe nyúlik a rendelés

Ügy látszik, még mindig könnyen megnyílnak munkaidő alatt a gyárkapuk. A hivatali portákon sem nehéz áthatolni „Csak kiszaladok a városba!” felkiáltással. Munkaidőben rohanják meg az emberek a tanácsházát, a különböző intézményeket, köztük az orvosi rendelőket is. Hovatovább már tűrhetetlenné vált ez az állapot. Ezért úgy intézkedett a megyei tanács elnöke, hogy a munkaidőt terhelő elfoglaltságok csökkentése érdekében történjenek hathatós változások.

A ceglédi rendelőintézet is megtette a rávonatkozó lépéseket. Már korábban is voltak munkaidőn túl nyúló szak- rendelések. A szemészet kedden és csütörtökön régóta 19 óráig, a fizikoterápia (péntek kivételével) 18 óráig működik. A bőrgyógyászat egyes napokon fél 6-ig fogadja a betegeket. A sportorvos is az esti órákban rendel.

Az eddigi tapasztalatok szerint nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel az emberek. Jóllehet az alapellátás többnyire sürgősségi ellátást jelent, amit nem lehet szabályozni, de van egy sereg dolog, mint például az alkalmassági

és a szűrővizsgálat, a szemüvegrendelés, a nővédelmi és a terhestanácsadás. Ezek rendelési idejét úgy bővítették, hogy ne terhelje a munkaidőt. Egy hónapja ezt az elvet kiterjesztették a gépjármű-, alkalmassági vizsgálatra is, amely kedden fél 6-ig tart. Ugyaneddig az időpontig lehet felkeresni (péntek kivételével) a nőgyógyászatot, a terhestanácsadást, a rákszűrést, a házasság előtti tanácsadást. A tüdőszűrés hétfőn és szerdán 18 óráig tart.

Miután a feltételeket megteremtették, a szűrővizsgálatokon nem adnak ki erről szóló és a munkahelyen bemutatható igazolást. Jó lenne, ha az emberek élnének ezzel a lehetőséggel. Éppen a saját érdekükben is. Kevesebbet kellene sorban állni, egyenlet tesebben oszlana meg a forgalom. Jó lenne, ha főleg a városbeliek nem a reggeli órákban jelentkeznének, hanem délután, estefele.

Lehet, hogy a következő lépést a munkahelyi vezetőknek kell megtenniük?

T. T.

ISSN 4133—2300 (Ceglédi Hírlap}