Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1985. NOVEMBER 1., PÉNTEK Tájékoztató és vita Hernádon Továbbra is kemény küzdelem A Pest megyei képviselőcsoport az agrárgazdaságról ? Tegnap Hernádon, a ^Március 15. Tsz-ben tartot- ^ ta ülését az országgyűlési ^ képviselők Pest megyei ^ csoportja. A tanácskozáson ^ megjelent Lénárd László, a 6 megyei pártbizottság titká- \ ra. Holtai Imrének, a í CEMU vezérigazgatójának ^ (28. vk„ Vác), a csoport ^ elnökének megnyitója után ^Csonka Tibor, a megyei ^ tanács elnökhelyettese tájé- ^ koztatta a megjelenteket 4 Pest megye élelmiszergaz- 4 daságának eredményeiről í és gondjairól. A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának a jelentőségét aláhúzva az előadó rámutatott: az országos termőterület 7 százalékán az össztermelés 17 százalékát állítják elő az itt dolgozó szövetkezetek és vállalatok. Áz előző tervciklushoz viszonyítva a jelenlegiben 50 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke. Alaphiányos tsz-ek A tervidőszak első éveiben a szabályozóváltozásokat a bruttó termelés növelésével igyekeztek ellensúlyozni a gazdaságok. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai cselekvési programja szellemében 1984-től viszont a legfőbb cél a talpon maradás, a jövedelmezőség biztosítása lett. Ez alapvetően megvalósult, hiszen mind ez ideig, sőt várhatóan ez évben sem lesz olyan veszteséges üzem a megyében, mely központi segítségre, szanálásra szorulna. Előreláthatólag az albertirsai Szabadság, a ceglédi Magyar —Szovjet Barátság és a ceg- lédbercsli Egyetértés tsz lesz aiaphiányos. Ezek a gazdaságok ; megyén beült'kisegíthető!! a bajból. Nagyobb gond viszont, hogy jó tnéhány neves s -övetkezet továbbra is nehéz pénzügyi helyzetben van. így a hernádi Március 15 Tsz-nél és az albertirsai Gyömölcs- termelő Gt. taggazdaságainál a korábbi nagyberuházások kamatterhei lehetetlenné teszik a gazdálkodás fejlesztését, még a technikai színvonal szinten tartását is. Joggal tették szóvá ennek kapcsán a képviselők, hogy ezek a gazdaságok épp a népgazdasági érdeket szem előtt tartva határozták el magukat a fejlesztésekre, tehát nem érdemtelenül kellene kapniuk most központi segítséget. Csonka Tibor részletesen elemezte az egyes mezőgazdasági ágazatok eredményeit. Elmondta, hogy az aszály ellenére 7—8 százalékkal növekedett a növénytermesztésből származó termelési érték. Különösen jól fizetett a búza, sajnos a kukorica már kevésbé. A napraforgó népszerűségét annak köszönheti, hogy ez hozza a legnagyobb jövedelmet. így növekedett a termőterület és a termésátlag is. A zöldség fájó pont: öt év alatt 8000 hektárral csökkent a nagyüzemi vetésterület, Még azokból az árunövényekből is lényegesen kevesebbet termelnek a nagyüzemek, melyek alkalmasak lennének gépi művelésre. A jövedelmezőség évek óta romlik: irreálisan alacsonyak a felvásárlási árak, sok a gond a forgalmazással. Ez utóbbi a kistermelők pozícióit is lényegesen rontja. Pedig, amint Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója (10. vk. Nagykőrös) megjegyezte, az élelmiszeripar nem nélkülözheti tartósan a nagyüzemek termékeit, ez a helyzet köny- nyen_ kapacitáskihasználási, ellátási gondokhoz vezethet. A szabályozó változások Számos, képviselő — így dr. Varga János, a Monori Állami Gazdaság főállatorvosa (11. vk., Monor), Antal Imre, az érd! ‘Mezőgép igazgatója (19. vk.; Érd), Krekécs LysZló, az albertirsai—dáriszentmiklósi Micsurin Tsz főkertésze (8. vk., Albertirsa). Viola Károly, az MN, polgári alkalmazottja (14. vk., Ócsa) hangsúlyozta, hogy a , zöldségtermeléshez hasonlóan a gyümölcs és a szőlő jövője is veszélyben van, s visszavonhatatlan károKülföldi gép Cegléden Az ÉVIG ceglédi gyárában kooperációban készített Black and Decker fúrógépek nemcsak megbízható, hasznos segítői a barkácsolóknak, hanem tetszetős kivitelezésükkel is megnyerik a fogyasztók tetszését. Képünkön: az utolsó szerelési művelet látható: a kuplungrész felkerül a géptestre. A szalag mellett Wieder Ildikó Veress Jenő felvétele kát okoz, ha az ágazatokat sorsára hagyja a szabályozás. A felszólalók örömmel üdvözölték a szarvasmarha- és a sertéstartást ösztönző szabályozóváltozásokat — melyek Csonka Tibor tájékoztatása szerint várhatóan mintegy 40 milliós többletérdekeltségi alapot biztosítanak a gazdaságoknak, ösztönözve a sürgős nagyüzemi rekonstrukciók elvégzését. Nagy vitát váltottak ki a sertésállomány csökkenéséről elhangzott információk. Az okokat elemezve dr. Mondok Pál, Pest megye nyugalmazott tanácselnöke (26. vk Dunakeszi), dr. Cselőtei László, a GATE tanszékvezető egyetemi tanára (2. vk. Aszód), Movik Lászlóné, az Ácsai Nagyközségi Tanács elnöke (26. vk. őrbottyán), Polgárdi József, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója (17. vk. Dunaharaszti), dr. Vo- na Ferenc, ráckevei körzeti állatorvos (16. vk. Ráckeve) hasonló esetekben gyorsabb központi intézkedést sürgettek. Rugalmas alkalmazkodás A véleményekre reagálva dr. Kovács István, a MÉM főosztályvezetője országos kitekintést adott az agrárágazat VI. ötéves tervének teljesítéséről, a minisztériumnak a gazdálkodás fejlesztését segítő törekvéseiről. Lénárd László hangsúlyozta: az élelmiszergazdaság teljesítménye országosan is elismerésre méltó. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetkezetek és vállalatok többsége sikerrel, rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz, kemény küzdelmet folytatott á talpon maradásért. : Néhány probléma megoldása azonban túlnő a helyi lehetőségeken, központi intézkedést igényel. Ilyenek például a népgazdasági érdekek felkarolásának elismerése, a zöldség- és gyümölcstermelés jövedelmezőségének megteremtése. Végezetül a képviselőcsoport tagjait Kele András, a hernádi Március 15. Tsz elnöke tájékoztatta a gazdaság munkájáról, gondjairól, majd a képviselők megtekintették a szövetkezet baromfifeldolgozó üzemet. M. J. Politikai munka és településfejlesztés Albertirsán Együtt gondolkodás, cselekvés Az MSZMP Cegléd Városi Végrehajtó Bizottsága nemrégiben tárgyalta a településfejlesztés pártirányítását Albertirsa nagyközségben. Megállapította többek között, hogy a széles körű felmérésre alapozott, szakemberek bevonásával készült hosszú távú és éves terveket megtárgyalják az illetékes párttestületek. Ezek az elképzelések összhangban vannak a nép- gazdasági, a megyei és Cegléd város körzetére vonatkozó fejlesztési koncepciókkal. Figyelembe veszik a központi, a helyi és egyéb forrásokat. veiben szerepel a dolgozók mozgósítása a községben végzendő társadalmi munkára. Településünkön beváltak az év eleji vagy év végi községpolitikai fórumok. Ekkor a gazdasági egységekben, hivatalokban és intézményekben — egy hét leforgása alatt — 10—15 összejövetelt rendezünk, ahol a község első számú vezetői adnak tájékoztatást településfejlesztési kérdésekben. A dolgozók már várják ezeket a találkozásokat, s élnek a településfejlesztési tervekbe való beleszólás lehetőségeivel. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága jelentős részt vállal a társadalmi munka szervezéséből. Saját fórumain, tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken személyes agitációval mozgósítja a lakosságot az egyes feladatok megvalósítására. Aktivistái a községi tanács dolgozóival és a tanácstagokkal együtt szervezik a társadalmi munkaakciókat. Az ilyen jellegű politikai munkában részt vesz, élen jár a párttagok többsége. Egyénekkel is A településfejlesztési tennivalókból jelentős részt vállalnak a kisiparosok. Van, aki tényleges ipunkával, van, aki készpénzzé? segíti a közös célok elérését. A pártbizottság szükség esetén operatívan is szervezi, irányítja a megvalósítást. Rendszeresek a község vezetői között a koordinációs megbeszélések. Együttműködési' megállapodások születnek kisebb közösségekkel — pélA realitás talaján A párthatározat alapján a tanácsi apparátus és a gazdasági vezetés a területükre adaptálva dolgozza ki a megvalósításra szánt terveket. A politikai döntések realitását bizonyítja, hogy a tanácsi testületek az előterjesztett elképzeléseket — kevés módosítással — a nagyközség érdekeivel megegyezőnek és megvalósíthatónak találták. A település jelenéért és jövőjéért, az itt lakók élet- és munka- körülményeinek alakításáért felelős szervek — az MSZMP nagyközségi bizottsága, a nagyközségi tanács, Hazafias Népfront-bizottság — évek óta összhangban dolgoznak, döntéseikben nincs ellentmondás. Ennek a jő együttműködésnek az alapja, hogy a tervkészítést széles körű igényfelmérés előzi meg, és az ezzel kapcsolatos megbeszéléseken sokan kifejthetik véleményüket, s a település jövőjével összefüggő javaslatokat tehetnek. A terv készítői sokoldalúan felkészült szakemberek, akik felelősen foglalnak állást. Emellett a döntéshozatal előtt körültekintő egyeztetésre kerül sor a helyi gazdasági egységek, hivatalok, intézmények vezetőivel. A siker alapvető feltétele a községi vezetés egysége, az együttes gondolkodás, tervezés és cselekvés; az arányos teherviselés és felelősségvállalás, a bátor kiállás a közösség érdekében és szolgálatában. A jó együttműködés meghozta gyümölcsét: az utóbbi öt év alatt dinamikusabban fejlődött nagyközségünk. A fejlesztési tervek megvalósítását szervező, mozgósító munkával segíti a pártbizottság, a párttagság. A pártszervezetek például éves munkaprogramjaik összeállításánál figyelembe veszik azokat a feladatokat, amelyeket a községfejlesztésben számukra előír az irányító testület. Többek között a Micsurin és a Szabadság tsz pártszervezeteinek munkatérdául szocialista brigádokkal —, sőt egyénekkel is. A teljesítés értékelése rendszeres. A párt- bizottság kezdeményezi a jól dolgozó közösségek és egyének erkölcsi elismerését. A testület módszerei közé tartozik a különböző célfel» adatokkal összefüggő koordinációs munkatanácskozások összehívása. Ilyen volt például a csatornázási program kidolgozása, gázprogram előkészítése vagy a termelők, kereskedők, vásárlók fóruma. Összehangolt törekvések A VI. ötéves tervet várhatóan teljesíteni tudjuk, sőt túl is teljesítjük. Az eredményt a már említett tényezők is kedvezően befolyásolják. A VII. ötéves terv legfontosabb településfejlesztési célkitűzései közé soroljuk a szennyvízcsatorna első ütemének kivitelezését, az újtelepi 50 személyes óvoda megépítését, a szilárd burkolatú úthálózat bővítését, a meleg vizű fürdő gyógyfürdővé fejlesztését, az általános iskolai oktatás feltételeinek további javítását, új építési telkek kialakítását, az alapellátást szolgáló üzletek számának növelését. Az MSZMP nagyközségi bizottsága a jövőben is feladatának tekinti, hogy az elvi, politikai irányító munka mellett még nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztési törekvések összehangolásában. Üjabb módszerek alkalmazásával színvonalasabbá kívánjuk tenni a lakosság körében végzett tömegpolitikai munkát. Réteggyűlések, csoportos megbeszélések szervezése, a tanácstagok érdemibb munkája. a népfront aktívahálózatának jobb kiépítése szolgálhatja ezt a célt. Nagy Gábor, az MSZMP nagyközségi bizottságának titkára A régi korszerűtlen volt Új híd a milléri főcsatornán Űj közúti híd épült a milléri főcsatorna Kőtelek és Ti- szasüly közötti szakaszán. A kettős rendeltetésű belvízi, illetve öntözési főcsatornán átívelő régi híd már korszerűtlen volt, lassította a forgalmat. A mellette emelt 11 méter fesztávolságú új vasbeton híd mindössze egy év alatt készült el. A feleslegessé vált régi hidat az MHSZ és a Kö- zép-Tisza-vidáki Vízügyi Igazgatóság könnyűbúvárai robbantással távolították el. A társadalmi tulajdon védelme az építőiparban Még a középvezetők sem ismerik Habár a közvélemény a valóságosnál rosszabbnak véli a társadalmi tulajdon védelmének építőipari helyzetét, az mindenesetre. vitathatatlan, hogy a törvényes rend megszilárdításáért sokat kell még tenni, kiváltképpen a költségvetési üzemek háza táján. Ez derült ki tegnap a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Császár Ferenc elnök irányításával megtartott ülésén. Ritkán fordul elő A tapasztalatokat ez alkalommal tizennyolc szervezeti egységben gyűjtötték a népi ellenőrök, akik a vizsgálatok során együttműködtek a területileg illetékes rendőrkapitányságokkal is. A kivitelező építőipar termelési és szolgáltatási folyamatai nyitottak, területileg és időben is változóak. Éppen ezért nagyon fontos lenne az anyagok, szerkezetek, gépek, járművek, felszerelések tárolásának, felhasználásának és mozgatásának olyan zárt rendszerű nyilvántartása és őrzése, amely személyi felelősséggel biztosítja a társadalmi tulajdon védelmét. A vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint azonban — a Pest Megyei Építőipari Vállalat kivételével — az egyéni felelősség érvényesítése még nagyon ritkán fordul elő. A most vizsgált gazdasági egységek rendelkeznek ugyan a szervezet felépítését és működését meghatározó belső szabályzattal, ám annak idősze- rűsítésére nem mindenütt fordítanak gondot. Általános az a gyakorlat, hogy a belső szabályzatokat igazgatói, elnöki, főkönyvelői utasításokkal egészítik ki vagy módosítják. S minthogy ezeket az utasításokat akkor sem vonják vissza, amikor tartalmuk elavul, a szervezet tényleges működése áttekinthetetlenné válik. A már említett állami vállalatnál és a kiskunlacházai Építő- és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál a vizsgálat e téren rendet talált. A költségvetési — tehát a helyi tanácsok által létrehozott és felügyeletükkel működő — üzemek többségénél a munkaköri leírások és a munka- szerződések között az összhang hiányzik. Általános tapasztalat, hogy a munkaköri leírások tartalmaznak általános szabályokat a folyamatba épített ellenőrzési feladatok ellátására, ugyanakkor a munkaszerződések egyáltalán nem térnek ki ezeknek a feladatoknak a konkrét ellátására, hiányzik az egyéni felelősségi rendszer. A belső szabályzatokat, a munkaköri leírásokat már a középszintű vezetők sem ismerik, a dolgozók nagy többsége pedig nem is hallott róluk. Az anyagok, fogyó- és gyártóeszközök, göngyölegek szabályszerű átvételéhez szükséges emberek mindenütt megvannak, a technikai feltételek viszont — különösen az építkezések helyszínén — korántsem biztosítottak. A nagy tömegű, ömlesztett anyagok átvétele sokszor csak becslés alapján történik. Az őrzés biztosítása Az építési munkahelyeken a gépek, szerkezeti elemek, anyagok és az épülő objektum őrzésének módja példás a PÁÉV esetében, előforul viszont a munkaidőn túli őrzés teljes hiánya is. A Nagy- kátai Építőipari Költségvetési Üzem például a Bajcsy-Zs. úti négylakásos tanácsi építési munkahelyen, munkaidő után őröket nem alkalmaz. A Ráckevei Építőipari és Kommunális Költségvetési Üzem az ideiglenes levonulás időtartamára a nappali őrzést sem biztosította. A Váci Városgazdálkodási Vállalat a Lenin út 60. alatti lakásfelújításnál hagyta őrizetlenül a meszet és a betonkeverőt. Általános gyakorlat, hogy a leltározási hiányokat, illetve többleteket dokumentálják, jegyzőkönyvezik, de a készleteltérésekért alig-alig vonnak felelősségre valakit. A jegyzőkönyvek többségében még az a megállapítás sem szerepel, hogy a hiányokért vagy többletekért kik a felelősek. Ugyancsak nincs a jegyzőkönyvekben annak indoklása sem, hogy miért nem alkalmaznak felelősségre vonást az elszámolási különbözetért felelős személlyel szemben. Az ilyen ügyekben járatos szakember persze jól tudja a hiányok okát. Az anyag- és eszköztárolás, egyszóval a vagyonvédelem technikai feltételei a kisüzemek szerteágazó tevékenységében olyannyira mostohák, hogy a kártérítésre kötelezett dolgozó — ha jogvédelmet keres — bizonyosan mentesül az anyagi következményektől, a vállalatnak viszont kellemetlen, ha a belső szervezetlenségére az eljárás során fény derül. A legfőbb tanulság Pest megyében jelenleg 27 költségvetési üzemben négyezer dolgozó évente egymilliárdos termelési értéket állít elő. Ez nagy pozitívum. A megyei NEB tegnapi tilésénék legfőbb tanulsága mégis az volt, hogy ezeknek az apró, szerteágazó profillal dolgozó üzemeknek a belső rendjét kell elsősorban megszilárdítani. Ezt követeli a társadalmi tulajdon védelmének érdeke. Cseri Sándor
