Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-19 / 271. szám

1985. NOVEMBER 19., KEDD ^fúian 5 Fiatalok zenei pályán Cegléden *z Erkel Ferenc 'Állami Zeneiskolában egyre több olyan zenepedagógus is­merteti a hangszereket és a muzsika szeretetét a gyere­kekkel. aki nem is olyan ré­gen még a zenei tagozatú ál­talános iskola, majd a ceglédi zeneiskola növendékeként ha­tározta el, hogy ezt a pályát választja. Zongora szakosok, vonósok, ütőhangszeresek, fúvósok, p-ngetősök: több száz gyerek Jár ebben a tanévben is a ceglédi zeneiskolába. Félév­kor és a tanév végén közön­ség előtt hangversenyen ad­nak számot arról, hogy mit tanultak, mit sajátítottak el tanáraiktól. Rendszeres rész­vevői megyei és országos zenei versenyeknek, oklevelek bizonyítják, hogy nem > indul­jak hiába. A ceglédi zeneiskola első­sorban zeneszerető és -értő ifjúságot igyekszik nevelni. Oiitatási módszereinek és ta­nárainak egyaránt érdeme, hogy ez részükről minden bi­zonnyal sikerrel jár. Karöltve a Patak yban Nemzetiségi gálaműsor A nemzetiségi tudat ébren tartása, az anyanyelv, a kul­túra ápolása azonos feladato­kat állít a fővárosi és a Pest megyei tanács elé. Közös munkálkodásuk eredménye­ként született meg a gondo­lat, hogy egy látványos és igényesen szerkesztett műsor keretében lehetőséget adnak a fővárosban tanuló nemzetisé­gi fiatalok és a Pest megyé­ben működő hagyományőrző csoportok bemutatkozására. A Karöltve című nemzetiségi gálát november 23-án, szom­baton 16 órai kezdettel tart­ják meg a Pataky István Mű­velődési Központban. Az ese­mény alkalmából dr. Novák István, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályvezetője és dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődési főosztályá­nak vezetője tájékoztatta az újságírókat tegnap délelőtt a városházán. A szombati nagyszabású gálaműsor nem önmagáért s nem előzmények nélkül való. Tükrözi azt a politikai, em­beri szándékot, amely a kö­zös hazában élők együttes DIOFIGYELO EGÉSZSÉGÜNKÉRT! A fo-' gászati statisztikák egyre riasztóbbak, illene egy kicsit komolyabban vennünk a té­nyeket. Néhány évvel ezelőtt még csak az volt beszédté­ma, mennyire rosszak a fel­nőttek fogai. Aztán kiderült, hogy már a középiskolások fo­gai sincsenek rendben, ma meg már ott tartunk, hogy egyre több a lyukas fogú kis­gyerek. A múlt héten a rádió csütörtök délelőtti Napközben adása is a fogbetegségek kö­rül zajlott, csakúgy, mint a péntek esti, a címben jelzett műsor... A..kettő jól egészítette ki egymást, hiszen a közpon­ti kérdés itt is, ott is az volt, miért romlik ilyen rohamo­san a fogunk, és mi az oka annak, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek a fogbe­tegségek. Az okok ez esetben is számosak. A már említett statisztikák tanúsága szerint egyelőre nem sok foganatja van « jó tanácsnak, hiszen csak minden tizedik állampol­gár mos rendszeresen fogat, ráadásul nem akkor, amikor kellene. Régen az volt a jel­szó: naponta kétszer mossunk fogat! Ez azonban már el­avult. A szakemberek szerint a lényeg az, hogy közvetlenül étkezés után lássunk a műve­lethez, mert ilyenkor a mara­dékok lebontásához a szájban több sav képződik a nyálban, és ez az, ami kikezdi a fogzo­máncot ás fognyakat egyaránt. Gyerekeink fogainak romlá­sáért, sajnos, mi, felnőttek^ va­gyunk elsősorban felelősek. Hiszen a legtöbb kisbaba alig pár hónapig kap anya tejet, s utárta kezdődik a cukros tej, taa, cukrozott gyümölcs idősza­ka. Mi megszoktuk és szeret­jük a cukros ételeket, de a gyerek szervezete ezt nem igényli — mindaddig, amíg ő is meg nem szokja. Egészsé­gük védelme érdekében kell tehát csökkenteni a napi cu­korka- és csokoládéadagokat, legalább úgy, hogy csa* ét­kezés után Kapna* csokolá­dét* és utana fogmosás követ­kezik. EDoen nem artana egy kicsit kóvetKezeteseobne* lennünk. EL,iA*tTOTTAK? Érdekes műsort oannatiaK azo*, akik vasarnap Keso üe.uian a r-os- suth huuamnosszara csavar­ta* a racno gomojat. Közei lel e^uzeu lelt el az­óta, hogy a kereskedelemben fa* H ÜtVCóU* le* a szerzoueses es Denen uz.etek renuszerét. Ma mar óit tarom*, nogy sok va.iaiai nyeresegeue* zömét épp ezeK az uziebc* hozzuk. Lie vajon hogyan reagamafc az érinteti vana.au *w^poin,o* a va.io Hasra, móüosint-e Delso siru*- turájuK, segiUK-e vagy gátol­ják a tovaooi fejmae^ti uyen es eiihez hasomo Kerdése*re Kereste a választ átgondoltan szerKesztett riporünusorában Martin Kovács Miklós. A szerződéses üzletek vezetői egymás után sorolták a gon­dokat: sok a felesleges admi­nisztráció, űrlapokat kell ki­tölteniük szabványadatokkal — ahogy az egyik riportalany szellemesen megállapította —, mintha minden úgy történne, ahogy nem történik. Az áruel­látásban diszkriminációs gya­korlat érvényesül, a nagyke­reskedelem monopolhelyzetben van, és a szerződéses üzletek vezetőinek gyakorta az az ér­zése, hogy a vállalatok szíve­sen megszabadulnának gond­jaiktól. A karbantartást, áru­ellátást szeretnék átruházni, ugyanakkor ;;ji, a, nyereségre igényt tartanak. A címben feltett kérdésre egyértelmű választ kaptunk: nem a szerződéses üzletek az eltartottak, és jó lenne, ha a vállalatok belső struktúrája is átalakulna, megteremtve ezzel a dinamikus fejlődés lehető­ségét. Mint hallottuk, van is rá példa: a Hajdú-Bihar Me­gyei Vendéglátó Vállalat. Igaz ugyan, hogy egyelőre a maga nemében fehér holló. Nagy Emőke Növekedett a nyári rendezvények száma Művelődés és idegenforgalom Dunakanyari programok Az idegenforgalom és a nyári kulturális rendezvények általá­ban kedvezően befolyásolják a megye sokoldalú fejlődését. Ezt állapította meg a megyei tanács legutóbbi ülésén, amikor a témát tárgyalta. nyi szabadiskola. Űj törekvés a szentendrei és a visegrádi rendezvények összehangolása, közös propagandája. Népszerű lett a visegrádi Nyár a Duna­kanyarban című sorozat és ezen belül a Visegrádi Palota­játékok. Nőtt a2 érdeklődés a megye kevésbé ismert tájai iránt. Ilyenek például a Bör­zsöny, Úcsa és Zsámbék. Ezek­ben a községekben bővült a kulturális kínálat. Közülük is kiemelkednek a Zsámbóki szombatok előadásai. Meg­élénkült a Börzsöny Baráti Kör, a Nosztalgia Egyesület és a Szőnyi István Baráti Kör közművelődési tevékenysége. A szabadidő növekedésével, az idegenforgalom felélénkü­lésével együtt járt a közműve­lődési intézmények azon tö­rekvése, hogy színvonalas programokat kínáljanak. Az elmúlt néhány esztendőben je. lentősen növekedett a nyári periodikus rendezvények szá­ma, új helyszínek kapcsolód­tak be, bővült, sokszínűbbé vált a kulturális kínálat. Ja­vult a rendezvények előkészí. tése, jobb és gazdagabb lett a műfaji választék. A legsol:- színűbb program a Duna­kanyarban és ezen belül is Szentendrén volt. A város csatlakozása a Budapesti Ta­vaszi Fesztiválhoz az idegen- forgalom újabb lehetőségeit teremtette meg. Az idén be­mutatott két produkcióval a Szentendrei Teátrum a meg­újulás útjára lépett. Kirobba­nó sikerű volt a- Szerelmi báj­ital bemutatása, s a Tisztújí­tás — kétségtelen hibáival is — sikeres évadot zárt. A IC előadásnak 11 ezer 20 nézője volt. A Szentendrei Nyár — évi 35 ezer látogatójával — változatlanul a legjelentősebb rendezvényünk. A műsoraján­latban egyre nagyobb szerepet kap a színházi játék: a Teát­rum mellett a színművészeti főiskolások, a legjobb amatőr együttesek és a Nosztalgia Egyesület előadásai. Az idegenforgalom szem­pontjából is nagy jelentősé­gűek szűkebb pátriánk múzeu­mai. Szentendrén 1984-ben például. náSyot>b volt a láto- í*«OJtsá|^3ii;pt:'12 megye-mú­zeumaiban összesén. ' Szent­endre és Visegrád múzeumait évente megközelítőleg két- milliióan keresik föl, s ebből nyárra mintegy másfél millió jut. Külön kell említeni a Szabadtéri Néprajzi Múzeu­mot, mert rendezvényeinek átgondoltsága és igazodása az igényekhez példamutató a többi intézmény számára is. Változatlan sikerrel műkö­dik immár évek óta a zebegé­Szegényes kínálat örvendetes javulás követke­zett be a zenei kínálatban. A jól szervezett, színvonalas és szakmailag igényes vác- rátóti hangversenyek országo­san is a kiemelkedő koncer­tek közé tartoznak. Ezen a nyáron a három hangverseny­nek 2157 nézője, illetve hall­gatója volt. Ráckevén is kedveltté váltak a komoly­zenei korcertek. Hagyomá­nyossá lett a váci Duna­kanyar dalostalálkozó, a do­bosi kórustalálkozó, a soly­mári zenei hetek és a Pest Megi ei Ta.iács udvarán ren­dezett hangversenysorozat. Mint az a tanácsülésen is hangsúlyt kapott, az amatőr művészeti együttesek kiemel­kedő színvonalú találkozóit — értékeik ellenére — nem fe­dezte még föl az idegen­forgalom. Szembetűnő, hogy nincsJ — vagy- legalábbis- sze­gényes— az idegenforgalom­ba bevonható nyári program Vácott, Ráckevén és Gödöl­lőn. Szó esett a rendezési kér­désekről is. Az előkészítés ja­vult. Egyre több tanácsi tes­tület tárgyalja meg a nyári programok tapasztalatait. A műsorok koordinátáén általá­ban a helyi tanácsra hárul. Az idegent orgaloiiv'és a ren­dezők kölcsönös kapcsolat- i teremtése és együttműködése Eltűntek a lámpások imbolygó fényével Egy pályázat — több tanulság T érdekességeit. „Ezek a hiedel­mek ma már passzív tudást képviselnek. A védekező el­járásokat már rég nem tart­ják be, nem tartanak a kü­lönböző hiedelemalakoktól sem. A lámpások imbolygó fényével együtt eltűntek ők is a villannyal kivilágított falu­ból.” A ma már néprajzi szempontból rendkívül fontos anyag is eltűnt volna, ha a pályázat ürügyén papírra nem kerül. Mint ahogyan a Szigetmonostor történetét fel­táró dolgozatnak külön eré­nye, hogy felhívja a szakma figyelmét az értékek pusztu­lására. Grósz Ágnes szól a környékükön található római 1 kori emlékekről. „Kár, hogy i a műemlék jellegű építményt : benőtte a gaz, környezete el­hanyagolt, s ezért hollétét is : kevesen ismerik még a hely- : béliek között is” — állapítja i meg, mintegy utolsó kiáltás- i ként. í i Kutató szándék Félmillió forint áll a bízott- : ság rendelkezésére kulturális ; célokra. Sok ez avagy kevés? Attól függ, mire használják fel. Mindenesetre egy társa­dalmi szervezet segítő szán- . dókáról van szó. amely már : önmagában sem kevés. Az új ; kezdeményezéssel a pilisi te- ' rület helytörténeti tevékeny­ségét mozgatták meg. Az el- j következő esztendőkben re- ; mény van arra, hogy az egész ‘ terület bekapcsolódjék. Mert ! a pályázatok beérkezése is ta- 1 núsítja: a felhívások lökést f adnak a kutatómunkában és 1 megmozgatják a helybéliek i tenni akarását. < Erdőst Katalin is alakulóban van. A nagyobb rendezvényeknél ez kiterjed . az előkészítésre és az idegen- forgalmi pályázatokra is. Jó partnerek és jelentős anyagi, erkölcsi támogatást adnak a szövetkezetek érdekképviseleti szervei, valamint a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság, A nagy rendezvények támoga­tást igényelnek és többcsator­nás finanszírozásra épülnek, ugyanakkor a bevételek na­gyobb része nem a kulturális . ágazatban jelentkezik. A testület a fejlődés és a2 eredmények mellett a munka fogyatékosságaira is rámuta­tott. Többek között például arra, hogy a rendezvények részletes programjának rögzí­tésénél, megyei szintű egyez- ■ tetősénél, összehangolásánál ' nem kellő az előrelépés és ez • késlelteti az idegenforgalmi irodák programajánlásót. Gyakori a tervezett műsorck — az időjárástól független — elmaradása vagy változása, a szerződési fegyelem lazasága, a pontatlan előkészítés. Terü­leti egyenetlenség tapasztal­ható a nyári rendezvények számában, színvonalában. Nem kielégítőek a személyi és a technikai feltételek, a ren­dező szervek, valamint az idegenforgalom kapcsolata. * VII. Kevés a szálláshely Az elmondottak alapján a VII. ötéves tervidőszakban a nyári programok színvonalá­nak javítására és a kínálati szélesítésére kell törekedni. Az egyes rendezvények pro« ’ fiiját kívánatos továbbfejlesz­teni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és az idegen- forgalmi szempontokat. Vá­cott, Ráckevén és Gödöllőn pedig keresni kelia helyi spe- Cialitásokhaz igazodó prog-, ramkínálat lehetőségeit. Áz előkészítés javítása mellett célszerű az anyagi háttér sta­bilizálása és fontos az egyesü­letek, baráti körök által kez­deményezett rendezvényekjtá- mogatása. Hatékonyabbá ítJiell, tenni a rendező és az ideáeii- forgalmi szervek együttműkö­dését. 'fi," r. A tanácsülés külön foglal­kozott a megyei idegenforga­lom helyzetével is. Nálunk az idegenforgalom két fontos körzetre: a Dunakanyarra és a Ráckevei-Duna-ág környé­kére koncentrálódik. Vannak ezenkívül kisebb súlyú, egy­mástól viszonylag távol eső te­rületek, amelyeket elsősorban belföldi vendégek látogatnak. Becslések szerint főszezon­ban, egy-egy jó időjárású hét­végén a Dunakanyarban 210 ezren pihennek, s ez a szám megegyezik a terület állandó lakóinak számával. Az ellátás szempontjából az a legégetőbb problémánk, hogy a különböző igényű tu­ristáknak nem tudunk elegen- , dő szálláshelyet biztosítani és a kezdetleges infrastruktúrájú települések nehezen képesek a, kommunális várakozásokat ki­elégíteni. A megyénkbe és a fővárosba érkező nyugati tu­risták számára Törökbálinton, a tervezett MO-ás autópálya mellett nemzetközi kemping épül. Ennek ellenére a turiz­mus igényeit sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem tudjuk kielégíteni, holott ha megfelelő szálláskapacitás­sal rendelkeznénk, a jelenlegi­nél lényegesen több vendéget fogadhatnánk — a meglévő igények' alapján. Üdülőterületeinken néha el­lentmondásos hatást gyakorol­nak az állandó lakosságra az idegenforgalom és a nyári kulturális rendezvények. Za­varják nyugalmukat, fenn­akadást okoznak az ellátásuk« ban, ám az is igaz, hogy az árualapokból, a kulturális szolgáltatásokból, az országos és megyei pénzeszközökből a? átlagosnál több jut erre a környékre, s így ennek hasz­nát az ott lakók egész eszten­dőn át élvezhetik. Kö. Zs. boldogulását úgy kívánja szolgálni, hogy egyben min­den lehetőséget megad a nemzetiségi tudat ébren tartá­sához, a múlt hagyományai­nak átörökítéséhez. Ebben a szellemben, s most már közö­sen dolgozik a fővárosi és a megyei tanács, hiszen az ál­lamigazgatási határok ebben nem jelenthetnek elkülönü­lést. Az elvi egyetértés mel­lett konkrét, gyakorlati okai is vannak az együttműködés­nek. Például az, hogy a fővá­rosi nemzetiségi általános és középiskolák diákjainak több mint harmada a Pest megyei településekről kerül ki. Ezek­nek az intézményeknek elen­gedhetetlen szerepük van a kétnyelvűség fenntartásában, a kultúra ápolásában. A gálaműsor megrendezé­sét a Fővárosi Tanács műve­lődési főosztálya által létre­hozott nemzetiségi bizottság kezdeményezte, amelynek munkájában részt vesznek a nemzetiségi szövetségek kép­viselői. Szívesen kapcsolódott hozzá a Pest Megyei Tanács, hiszen szűkebb pátriánk tele­pülésein három nemzetiség él, s csaknem 11 ezer gyerek tanulja a nemzetiségi nyelve­ket. Sokszínűek az iskolán kívüli tevékenységek. Klubok, tánccsoportok, kórusok, ha­gyományőrző együttesek, nyelvművelő táborok szolgál­ják a sajátos igényeket. A könyvtárakban hozzáférhető az anyanyelvű irodalom, a mozikban szinkronizálás nél­kül vetítik a német, a cseh­szlovák és a jugoszláv filme­ket és megtalálják a módját annak is, hogyan ápolják a kapcsolatokat az anyaorszá­gokkal. Lapunk munkatársának kérdésére elmondották: az első közös akciótól azt vár­ják, hogy a két tanács illeté­kes biZgttgágaL; gzutélL. szoror Babban * együttműkőértek majd a mindennapi munkában. Ami pedig a látványos gálát illeti: ha sikere lesz, nem marad el a folytatás. Szó van arról, hogy hasonló rendezvé­nyek helyet kapnának a ta­vaszi fesztivál vagy a buda­pesti művészeti hetek prog­ramjában. A Karöltve című műsorban Pest megyét tíz, a fővárost négy együttes képviseli. leírják a mát, tudván, hogy a jelen eseménye holnap fe­ledésbe menő emlékezet csu­pán. Az elmúlt néhány esz­tendőben — a hiányokat pót- lóan — a különböző pályázati felhívásokra számtalan össze­foglaló mű keletkezett, el­sősorban a levéltár égisze alatt. Tavaly csatlakozott mindehhez a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság felhívá­sa. „A Közép-Dunavidéki In­téző Bizottság Pilisi Területi Bizottsága pályázatot hirdet községi helytörténeti dolgoza­tok, tanulmányok megírására. A pályamunkák ismertessék a község településtörténetét, né­pességének múltját, különbö­ző történelmi helyzetekben való népességi, nemzetiségi változásait, fontosabb törté­nelmi eseményekben játszott szerepét, a hozzá kötődő ha­gyományokat, ismert vagy megismerésre érdemes épüle­teit vagy épületmaradványait. Adjon rövid áttekintést jelen állapotáról, természeti neve­zetességeiről.” Az egy esztendővel ezelőtt meghirdetett pályázat beveze­tő sorai pontosan kifejezik az elképzeléseket. Nem rejtve el a legfontosabbat: azt, hogy aki szűkebb pátriájának em­lékeit kutatja, közkinccsé te­szi, jobban kötődik a helyhez Ugyanakkor a jövő generá­ciójának is fogódzókat nyújt. Azok az iskolások, akik tör­ténelemórán a helyi neveze­tességekből kiindulva ismerik Nehéz egy község történe­tét előásni a múltból. Mi az, amit megtudhatunk róla? Legfeljebb a régen élt lako­sok nevét, a középkori szom­szédos községeket, az embe­rek foglalkozását. Miből él­tek? Ezt még fel lehet derí­teni, de azt, hogy hogyan, sajnos már nemigen, mert a középkori anyagok, adók, ti­zedek listái nem maradtak meg... Lehetetlen pótolni Idézhetnénk tovább is Muskáth György: Üröm köz­ség története című pályamű­véből. Ám a helytörténeti ta­nulmány bevezető sorait azért emeltük ki, mert az minden hasonló munkára jellemző. Jellemző az, hogy a krónika­író bizony meglehetősen nagy gondban van, amikor a rég­múlt korokba kíván visszate­kinteni. A történelemkönyvek csak a nagy összefüggésekre mutatnak rá. A levéltári gj űjteményekben érhető tet­ten az egyes települések múltja. Csakhogy ezeket egy csokorba gyűjteni nem éppen könnyű feladat. Ugyanakkor évszázadok, évezredek alatt sok minden elpusztult. S a hiányzót pótolni lehetetlen. A történészek mellé sze­gődnek azok a pedagógusok, népművelők, községüket sze­rető emberek, akik megkísér­lik felgöngyölíteni a régi ese­mények szálait Ugyanakkor meg az általánosabb össze­függéseket, gazdagabbak lesz­nek. Nem beszélve arról: szí­vesebben marad helyben fel­nőtt korában, ha odakötik gyökerei. Fehér foltok A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tudatosan vállalja a terület közművelődési életé- nak pezsdítését. A Dunakanyar mindenkor fontos szerepet töltött be hazánk kulturális életében. Csak ezekből a ha­gyományokból kiindulva — azok számbavételével — kép­zelhető el egy szélesebb körű, tartalmasabb kibontakozás. Az idegenforgalmat is vonzó nyári művészeti események, a ráckevei régi zenei mester- kurzus mellett új színfoltot jelentett a helytörténeti kuta­tómunka támogatása. Éppen a Duna menti települések je­lentették ez ideig a helytör­téneti gyűjtésben a fehér fol­tot. Nem véletlen, hogy az el­ső díjat nyert nyugdíja« pe­dagógus, Muskáth György Üröm község történetét kí­vánta bemutatni. A hatvan­oldalas pályamű gazdag anyagával, mellékleteivel ki­indulópontja lehet a forrás­kutatóknak. A pályázat tanulsága a pi­lisszántói pedagógus, Agóes Attiláné munkája. Természet­feletti lények címmel gyűj­tötte csokorba a helyi hiede­lemvilág még közszájon forgó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents