Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

VÁCI x^cíwia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 269 SZÄM 1985. NOVEMBER 16„ SZOMBAT Mind nemesebbre cserélték Két brigádnak van egymilliója Kipipálhatatlan felajánlás Korábbi híradásokból már értesültünk a Váci Föld­hivatal áldozatkész magatartásáról, ahogyan az időse­ket segítik. Legutóbb színes televíziót ajándékoztak, de tervezik más olyan technikai berendezés vásárlását is, ami az öregek kényelmét, szórakoztatását szolgálja. A kezdeményező minden esetben a két szocialista brigád, a Radó Sándor nevét viselő és a dunakeszi rész­legben dolgozó, Károlyi Mihály brigád nevet viselő kol­lektíva. Minden év elején megbeszélik teendőiket, és hogy a kimondott szó ne váljon füstté, írásban is rög­zítik, pontosan megfogalmazva, részletezve. Most, az év végéhez köze­ledve, büszkén mutatják, mennyi mindent megvalósítot­tak a tervezettek közül. Leg­büszkébbek talán a helyi szo­ciális otthonnak ajándékozott színes televízióra, és a többi segítségre, amit az ott lakók­nak nyújtottak és nyújtanak az elkövetkezendőkben is. De a puszta felsorolás he­lyett inkább ismerkedjünk meg a váci brigáddal! A föld­hivatal fennállásának tizedik évfordulóján, 1977-ben alakul­tak. Egy év múlva már Zöld- koszorús brigád lettek. Ezt a kitüntető címet évenként egy­re nemesebbre cserélték, bronz, ezüst, és 1981-ben arany szí­nűre. Még egy év múlva az aranykoszorú mellé megkap-“ fák a Kiváló szocialista mun­kabrigád kitüntető címet is. Beszélgetésünk délelőttjén a hivatalvezető Skotnyár Kál­mán szobájában Pierer'Józseff né brigádvezető képviselte a váciakat és Szabó Gáborné a dunakeszieket. — A brigád megalakulása óta, tehát nyolc év alatt, ke­rek egymillió forint társadal­mi munkát végzett — mond­ta büszkén a hivatalvezető —, ami főként a rendes hivatali munkát segítő tevékenységek­ből adódott össze. Arra a tár­sadalmi munkára gondolok, amit a sok-sok költözködés alatt végezték, természetesen munkaidőn túl. Az irattár át- meg átrendezése is ilyen volt. A tanácsiaknak is sokszor se­gítettek. Mindig szakmába vá­gó munkákkal. — Nálunk könnyen szervez­hető a társadalmi munka, ez régi tapasztalat. Mindenki szí­vesen vállalja, és ha a túl­munkával keresetre is szert teszünk, közösen egyezünk meg a pénz sorsáról is —foly­tatta Piererné. — Azzal, hogy az utóbbi időben a szociális otthont, az ott élő öregeket pártfogoljuk, mindenki egyet-, ért, és nagy örömmel - csatla­kozik. — Nagyon meghatódtunk,, amikor az öregek napján a szociális otthon lakói , megkö­szönték nekünk a színes tévét és a klubszoba berendezésé­ben nyújtott anyagi segítsé­günket. Egyébként rendszere­sen eljárunk hozzájuk, alka­lomadtán felköszön tjük őket, mint legutóbb is, amikor a névnapokat ünnepeltük, visz- szamenőleg mindenkiét. — Ez az, a személyes talál­kozás. amit a legtöbbre érté­kelnek. Ezek azok a napok, ámikre hetek múlva is visz- szaemlékeznek, magányos óráikban. Felemelő érzés, ha enyhítettünk néhány ember magányán. A hálás szemek, az elrebegett köszönő szavak újabb segítségre ösztönöznek. Mindig lesz mit tenniük ezeknek a brigádoknak, ha valóban ennyire elkötelezték magukat, bár nem ártana, ha rajtuk, a fortésokon, a Kötött­árugyár és a Híradástechni­kai Anyagok Gyára brigádjain kívül mások is csatlakozná­nak, ha másként nem, hát megjelenésükkel, ünnepeken kívül is. Amikor benyitottam a Bur­gundia utcai otthonba, nem volt ünnep, a szokásos hétköz­napok egyike, hétfő délelőtt. A most már kiválóan fölsze­relt épületet ezen a télen elő­ször ..gázzal-, fűtik, ami nagy könnyebbség lesz a kényelmen túl a biztonság miatt is. A ko­rábbi olaj kályhák ugyanis meglehetősen balesetveszélye­sek voltak. Tehát hétfő délelőtt, a fo­lyosón csendesen üldögélő, magukba mélyedő öregek. Ki tudja, mire gondolnak? Mon­danivalójuk, százszor bebizo­nyosodott, mennyi volna, csak le kell ülni melléjük, könnyen kezdenek mesélni. Az udvaron túl, másik épü­letben van az iroda, ott keres­tük meg Lózs Jánosné gazda­sági vezetőt. — A tévén és a berendezé­sen kívül még több felajánlást tettek a földhivatalból. Ná­lunk a távé nem luxus, hiszen ez az egyetlen szórakozásuk az itt lakóknak. Minden szobába, ahol igényelték, tettünk egy kis fekete-fehér készüléket, de sajnos rossz volt a vétel az egyedi antennákkal. Egyébként nem gondolhattunk volna ar­ra saját anyagi lehetőségeinket ismerve, hogy kiépítsünk egy központi antennát. A földhi­vatal brigádjai segítségével azonban megvalósíthattuk, mert a költségek felét maguk­ra vállalták. Ugyanígy — anya­gilag — segítik a Rádi úton épülő részlegünkben egy há­zi stúdió létrehozását, ahonnan minden szobába sugározhatjuk a rádió műsorát. — Saját költségvetésünk nem engedi, hogy ilyen plusz beru- ruházásokat tegyünk. A rendel­kezésünkre átló pénzből az éves kiadásokat fedezzük, a Ez a kávézás helye is, a sa­rokban kis presszógép működik A szerző felvételei ruháztatástól az elhasználódott bútordarabok cseréjén át a rendszeres festésig. Ha vala­melyikből meg tudunk takarí­tani olyanformán, hogy vala­kik fölajánlják, akkojr jut egy kis pluszra, szépítgetésre, a felszerelés bővítésére. — Ezért is örülünk a föld­hivatal újabb felajánlásának, miszerint elvállalják a köz­ponti épület egy részének évenkénti meszelését. Várni fogjuk őket, akkor is. ha ép­pen csinálni kell valamit, de akkor is, ha nem. Annak is örülünk, ha egy-két órára le­ülnek közénk. Dudás Zoltán A honismereti mozgalom új útjai A beszélő múlt jövőt alakít A történelmi múlt, a jövőt formáló jelen mindig az érdeklődés középpontjában áll. önkéntes gyűjtők szá zai, az adatközlők ezrei segítették a múlt értékeinek fel­tárását, közkinccsé tételét. Napjainkban a földrajzinéy- gyűjlés került előtérbe, mintegy pótolva az eddigi lema­radást. Bízunk benne, hogy a most új útjára induló Pest megyei mozgalomba bekapcsolódók összehangolt, becsületes munkája sem marad tisztességes eredmény nélkül. Csaknem húsz éve annak hogy egykori középiskolai ta­náraim nagy lelkesedéssel, meggyőződéssel elindítottak a honismereti, helytörténeti gyűjtőmunka útján. Ismerke­désem e nemes, sok élményt és hasznos tapasztalatokat adó munkával, a földrajzinév-gyűj- téssel kezdődött. Akkor csupán sejtettem, ma már határozot­tan tudom, milyen tudomá­nyos jelentősége van ennek a tevékenységnek még akkor is, ha amatőrök, önkéntes gyűjtők lelkes csapata végzi. A földrajzi név, határnév, ut­canév szinte egész történelmet tükröz, egy-egy kor mélyebb megismeréséhez nyújt segítsé­get. A földrajzi nevek mögött emberek, társadalmi csoportok, történeti korszakok húzódnak meg, s ha vallatóra fogjuk őket, beszédesen mutatják meg szűkebb környezetünk, lakóhe­lyünk múltját, az időben vál­tozó alakját, népe életét. Jó példával szolgálhatunk erre városunk és vonzáskörzetében megnyilvánuló kezdeményezé­seknél is. Vácott, Nagymaro­son, örbottyánban, Nagybör­zsönyben, Vámosmikolán, Szo- bon szép eredmények szület­tek. Különös jelentőséget ad nap­jainkban a földrajzinév-gyűj- tésnek az a tény is, hogy fal- vaink, városaink az elmúlt év­tizedekben óriási változásokon mentek és mennek keresztül. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, a termelőszövet­kezetek megalakulása magával hozta a kisparcellák, a hagyo­mányos dűlők megszűnését, ezek neveinek elhalását, vagy megváltozását: módosultak a közigazgatási határok is. Hosszan lehetne még sorol­ni azokat a tényezőket, ame­lyek indokolják és sürgetik a földrajzinév-gyűjtést. Közis­mert, hogy a földrajzi nevek a múltban keletkeztek és általá­ban szájhagyomány útján Vác a hazai lapokban A Népszabadság helyzetké­pet adott Pest megye keres­kedelmi ellátásáról és ennek kapcsán nyilatkozott Weisz György, a Váci Városi Ta­nács elnöke a környező köz­ségek ■ bolthelyzetéről, ellátá­sáról. A Képes Újság dicsérőleg írt a lepencei strand elmúlt szezonjáról, megemlítve, hogy az ott tapasztalható tisztaság, rend nagyrészt a váci Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatot, mint fenntartót di­cséri. A Csongrád Megyei Hírlap Bepillantás a váci kömyvkli- nika rejtelmeibe címmel is­mertette Váci György életét, munkáját és beszámolt a leg­utóbb Makón rendezett nagy sikerű ipartörténeti kiállítá­sáról. Az Élet és Tudomány sta­tisztikája szerint hazánkban jelenleg a vasúti mozdonyok gőz­Vác három és fél százaléka mozdony, egy részük környékén, a szárnyvonala­kon teljesít szolgálatot, illet­ve tolatáshoz használják azo­kat. szálltak nemzedékről nemze­dékre. Ma már nagyon kevés az olyan idős ember, akinek az emlékezetében élnek még a dűlőnevek, vagy a keletkezé­süket magyarázó történetek, események, hiedelmek. Ha őket nem kutatjuk fel, nem beszélgetünk velük, nem je­gyezzük le az általuk elmon­dottakat, óriási értéket ha gyünk veszendőbe menni, sze­gényebb lesz kultúrtörténe- tünk, szegényebbek leszünk mi magunk is és kevesebb ér­téket tudunk átörökíteni a felnövekvő nemzedéknek. Hasonlóan fontos feladat a napjainkban levő helynevek pontos feltérképezése, megörö­kítése. Szemünk láttára, na­ponta változik környezetünk Üj utcák, terek, lakótelepek jönnek létre, mások megszűn­nek. Községek, kisebb telepü lések* olvadnak egymásba nemegyszer nevüket is meg­változtatva (pl. Kismaros— N ógrád verőce—V erőcemaros.) Ezeket a változásokat is rög­zíteni kell folyamatos munká­val. Itt jutottam el ahhoz a pont­hoz, ahol szinte önkéntelenül is felvetődik a kérdés: milyen szerepe van, lehet a közműve­lődésnek, közoktatásnak honismereti-helytörténeti mun kában, ezen belül is a föld rajzinév-gyűjtésben és annak hasznosításában. ínnj Sajnos hosszú évek statisz­tikája igazolja, hogy a honis mereti szakkörök, kisközössé­gek száma nem növekszik kívánt és indokolt mértékben. Jó lenne változtatni ezen! Hi­szen társadalmi hasznosságü­kön túl néni vitatható peda gógiai hasznosságuk sem. A közművelődési intézmények kisközösségeiben a szabadidő hasznos eltöltésére, a kiscso­port tagjainak személyiségfor­málására: felhasználható vi­lágnézeti nevelésre, a törté­nelmi szemlélet alakítására. Az összegyűjtött földrajzi ne­vek közzétételével sokat nyer­hetne az ismeretterjesztés is. Az iskolai oktatásban nincs olyan tantárgy, amelyhez ne lehetne valamiképpen hozzá­kapcsolni a földrajzinév-gyűj- teményeket, gyümölcsözően fel is lehet használni őket. A földrajz, a történelem, az iro­dalom, a nyelvtan, a rajz — és Egy elszalasztott esemény Lengyel muzsikus vendégek Nagy eseménye lehetett volna Vác zeneéletének, ha a lengyelországi Chelm vá­ros Ignacy Paderewski Zeneiskolája zenekarának két hangversenyére töb- 4 ben eljöttek volna. A váci Bartók Béla Zene­iskola zenekarának májusi, lengyelországi koncertkörútját viszonozta a főként fiatalok­ból álló együttes. Ügyes és ta. pintatos műsor-összeállításuk­Váiaszolt a Volán Ellenőrzik a járatokat Ez az egyik klubszoba, nagy, világos ablakokkal, kényelmes fotelokkal A Váci Hírlap szeptember 2-i számában megjelent Bosszankodások című cikkre az alábbi tájékoztatást adjuk. Hétköznap a Budapest Bul­csú utcából 5.20 órakor in­duló 2700/127 számú járatunk­nak csatlakozása van a felső­petényi járathoz. Ezzel a járattal Budapestről Szendehely és Nőtincs köz­ségekbe rendszeresen 5-6 fő utazik tovább Vác autóbusz­állomásról. Lehet, hogy köz­tük van volános is. Valóban előfordul 3-5 perces késés, aminek az oka a budapesti járat késése. Vasárnap a 2700/160. számú járat 6.40-re érkezik Vác autóbuszállomásra, melyet a Felsőpetényig közlekedő járat már nem vár be. (Ez leg­kevesebb 20 perces késést je­lentene.) A cikk pontos dátumot nem közöl, így a panaszt nem tudjuk részletesebben kivizs­gálni. Felhívjuk a váci üzemigaz­gatóság figyelmét a cikkben foglaltakra. A jelzett járat közlekedési rendjét ellenőriz­tetni fogjuk. Kérjük válaszunk szíves el­fogadását. Bogáti Zoltán Sohár István osztályvezető osztályvezető ban Telemann G-dúr lengyel koncertje, Brahms A-dúr ke- ringője, Hacsaturján Kard­táncának harmonikaötösre átdolgozott változata mellett a zenekarban is szerepet vállaló Zygmunt Hojda zeneszerző kompozícióit is hallhattuk. Az együttes a városnak a nagy októberi szocialista for­radalmat köszöntő ünnepségén is részt vett rövid műsorával. Májusi vendéglátásukat nem tudtuk — zeneiskolánk igaz­gatójának Cs. Nagy Tamás­nak a szavait idézve — olyan színvonalon visszaadni, mint az ő szorgoskodásuk eredmé­nyeképpen ők tették, ám a szakmai véleménycserék, tan­anyagunk megismertetése, ze­nei intézményünk alapos ta­nulmányozása, valamint a fe­lejthetetlen budapesti, eszter­gomi, visegrádi és szentendrei kirándulások határozottan elő­segítették egymás jobb meg­ismerését és módszereink ki­cserélését a jobb munka ér­dekében. A zenekar Mieczyslaw Niedwiedzki vezetésével, aki a testvérintézmény igazgatója is és Cieslaw Kotowski pro­fesszor közreműködésével valóban szép és maradandó emléket hagyott hálás közön­ségünkben. ft. I. sorolhatnám tovább — mind­mind szinte önmagában kínál­ja a felhasználás lehetőségét. Milyen jó tenne, ha a községi könyvtárakban is találkozhat­nánk földrajzinév-gyűjtemény- nyel, heiynévkatalógussal. Mindez csak akkor válhat valósággá, ha növekszik a pe­dagógusok. népművelők, könyvtárosok száma, akik el­kötelezettséget, felelősséget éreznek a szűkebb lakóhelyük közelebbi megismerésére, de elhivatottságot éreznek arra is, hogy ismereteiket, magát a megismerési folyamatot — örö­meivel és gondjaival együtt — átadják másoknak, tanítvá­nyaiknak, barátaiknak. Ennek érdekében jó lenne, ha városunkból és a vonzás- körzeti településekből mind többen jelentkeznének — a Pest megyei felhíváshoz csat­lakozva — kiscsoportok, nép­művelők, pedagógusok, könyv­tárosok, helyben élő értelmi­ségiek, akik önzetlenül vállal­nák e szép és nemes feladat gyakorlati megvalósítását a módszertani irányító munkát magára vállaló Madách Imre Művelődési Központtal közö­sen. D. Z. 2601 Vác Pf. 32. Szüret után kirándulás A kosdi művelődési ház a közelmúltban rendezte meg a hagyományos szüreti felvonu­lást, melyen 21 népviseletbe öltözött ■ lány vett részt 5 hintón, s őket kísérte lovon két betyár és több csikós fiú. A nézők legnagyobb örömére a sort szamár vontatta „pur- déskocsi” zárta. Ezt követte az esti szüreti bál, sok részt- vevővel. A felvonulás résztvevői? ki-: egészítve KlSZ-fiatalokkal, jutalomból háromnapos ki­ránduláson vettek részt, Győr —Sopron—Kőszeg nevezetes­ségeivel ismerkedtek meg. Németh László müv.-ház-vez. Ügyelet Hétfőtől, 18-tól az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban. Hétfőn: dr. Afra Tamás, kedden: dr. Bucsek Tibor, szerdán: dr. Kiss Lajos, csü­törtökön: dr. Hajmer Viktó­ria, pénteken: dr. Ágoston Mária, szombaton és vasár­nap: dr. Bucsek Tibor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap (16-án és 17-én): dr. Dudás Éva lesz. Az ügyelet a régi kórház­ban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tartanak. Az ügyelet helye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épülete.). A szerkesztő üzeni. Nem múlik el nap, hogy telefonon vagy személyesen ne érdek­lődnék valaki szerkesztősé­günkben a lapban megjelenő hirdetések feladásának mód­járól. Vácott magánhirdetést hét­főn és kedden délután 2 órá­tól 5 óráig lehet feladni a Hírlapkiadó Vállalat hirdeté­si osztályának megbízottjá­nál, a Jókai utca 9. számú házban. Közületi hirdetése­ket a legcélszerűbb közvetle­nül a kiadóvállalat hirdetési osztályához eljuttatni (1939 Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3.) Ez egyben azt is jelenti, hogy az esetleges panaszokkal is célszerűbb odafordulni, minthogy a hirdetők pana­szait. észrevételeit készséggel meghallgatjuk, de sajnos, mi nem tudjuk orvosolni. ISSN 0133 27S9 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents