Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
.wtm 1985. NOVEMBER Z.t SZOMBAT Termelnek, kereskednek Mire jó az iskolasz Megoszlanak a vélemények az iskolaszövetkezetekről. Komolytalan dolog — mondják, akik éppen csak sejtik, hogy miről van szó, az ellenkezőjét állítják azok, akik tisztában vannak vele. Egyelőre az utóbbiak vannak kevesebben, mert a mozgalom léte még mindig nem íródott bele a köztudatba. Pedig hamarosan 75 éve lesz annak, hogy megalakult az első magyar diákszövetkezet, majd a felszabadulás után — ki- sebb-nagyobb buktatókkal — alapvetően megváltozott, továbbfejlődött ez a forma, s ma már 340 iskolaszövetkezetét tartanak nyilván az országban. Ebből 27 Pest megyében működik. nek helyes kiválasztásán áll vagy bukik a dolog — mondja dr. Magyar Lajos, a Ráckeve és Vidéke Áfész elnök- helyettese. — Ha ez megvan, akkor megfelelő helyet kell keresni az iskolában a boltnak és ki kell jelölni azt a kereskedelmi egységet, amely az árut szállítja. Mindez kis beruházást igényel, hiszen- az iskolában van áram, fűtés és a többi, nekünk pedig akadnak olyan berendezéseink, amelyeket nélkülözni tudunk. Különösebb anyagi hasznunk nincs belőle, de nem is fizetünk rá. Nekünk az a lényeg, hogy megszerettessük a gyerekekkel a kereskedelmet, a vendéglátást. Újabb ösztönzés Az iskolaszövetkezetekre egyre jobban odafigyelnek az illetékesek. Nemrégiben alakult meg az Országos Szövetkezeti Tanács mellett működő iskolaszövetkezeti koordinációs bizottság, amely a mozgalom kiszélesítéséért tevékenykedik. Munkájában részt vesznek a TÖT, az OKISZ1 a SZÖVOSZ. a KISZ KB, az uítöröszöve'lség.az AIB és a Művelődési. Minisztérium képviselői. A Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségétől kapott információ szerint a jogszabályok megváltoztatásával is ösztönözni kívánják az iskolaszövetkezetek megalakítását. Ettől és az eddigi jó példák megismertetésétől azt remélik, hogy csökken majd azoknak az iskoláknak az ellenáílásá, ahol úgy tartják: az iskolaszövetkezet csak egy púp az amúgy is leterhelt pedagógusok, hátán. Szabadjára engedhetik a képzeletüket Lakás - hetvenezer forintból Szemre is szépek, tetszetösek azok a háromszintes sorházak, amelyek Szigetszentmikióson épülnek a Festvidéki Gépgyár dolgozóinak. Ezek a lakások is panelből készülnek, mégsem csúnyák, ridegek, hanem olyanok, amilyennek minden otthonnak lennie kellene. Még vonzóbbnak tűnnek, ha tudjuk; viszonylag olcsón, fiataloknak is elérhető áron lehet azokat megvásárolni. ható, még késsel is faragható és se kívül, se belül nem kell1 vakolni. Az elemeket egyszerű összeilleszteni. Egy építésvezető felügyeletével a leendő lakók maguk megcsinálták. A garzonok 36, 37 és 33 négyzetméteres alapterülettel, étkezőkonyhával és hálófülkével épülnek. A nagyobb lakások nyolcféle változatban, 63- tól 84 négyzetméteres nagyságban készülnek. A technológia megengedi, hogy mindenki szabadjára engedje a fantáziáját, annyi helyiséget alakítson ki, oda tegye a válaszfalakat, ahová akarja, per-, sze o jogszabályokhoz, a közművekhez igazodni kell. Amikor elkészül egy munkafázissal, felveheti az érte járó pénzt, s abból finanszírozhatja a következő feladatot. Mint például Domokos Ferenc szaktanácsadó, aki a negyven felé közeledve jutott, végleges lakáshoz. Az ő igényei azt diktálják, hogy az otthonához vezető, ahhoz tartozó folyosót is beépítse, beüvegezze, ami nemcsak szélfogónak jó, hanem a virágok* növények is megfelelő helyre kerülnek. A konyhának vi+ szonylag kis helyet hagyott, , mert csak hárman vannak, s ha vendég jön,- legfeljebb a nappaliban étkeznek. Abban a- szobában, ami viszont szokat-!k lanul nagy, éppen azért, hogy ott együtt lehessen a család, nyugodtan fogadhassák a barátokat. Ajtó nincs rajta, egybefügg az előszobával, ezzel is növelve a teret. A folyosó végén egy szintén nagy méretű gyermekszoba, mellette egy kis háló. — Az OTP-tői 360 ezer forintot, a munkahelyemtől 150 ezer kamatmentes kölcsönt kaptam és felvettem még 90 ezer forint bankhitelt — mondja. Az én részem 190 ezer forint, ebből lejött 40 ezer szociálpolitikai kedvezmétty. valamint annak a munkának az értéke, amelyet magam végeztem. Az induló tőkém 1Ö0 ezer forint volt, a többi pedig abból adódott össze, hogy néhány dolgot, például a szörfömet, a sárkányrepülőmet és a magnómat eladtam. Muszáj volt, albérletben laktunk. Háttérben Tábormérlcg A szigetszentmiklósi próbálkozás sikere azon is múlik, hogy egy olyan tekintélyes mecénás áll mögötte, mint ‘ a Pestvidéki Gépgyár. Ä vállalat ^ saját dolgozóiról lévén szó •*- minden segítséget megad az építkezőknek, akiket egyebek között kedvezményes fuvarozással, gépek kölcsönadásával támogat. Cserébe vevőkijelölési joggal rendelkezik. A példa nagy tetszést aratott azon a múlt heti fórumon, amelyet a KISZ Pest Megyei Bizottsága hívott ösz- sze a fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségeit vizsgálva. Címkézés és vitorlázás Ezek a lakások azért olcsóbbak a többinél, mert olyan technológiát kerestek, találtak, amely házi kivitelezésre támaszkodik. Teljesen véletlenül, egy óvodaépítkezésnél akadtak rá a megfelelő építőanyagra, a csehszlovák gyártmányú Siporex gázbetonra, amelyből Magyarországon még nem építettek lakóházat. Ez jó hőszigetelő, könnyen alakítHol van más -a nyár, a napsütés, a vakáció, a táborozás ideje? Talán egy-egjr emlékezetesebb élmény fölvillan még a beszélgetésekben. Netán épp az építőtáborokról. A KISZ megyei bizottságán is a diákok nyári munkájára; emlékeztek a közelmúltban, azaz értékelték az idén nyá ron szervezett építőtáborok tapasztalatait, összesen 28 alkalommal. nyíltak meg a táborok kapui. Annyit jelent ez, hogy 1230 Pest megyei diák vette ki részét valamilyen ROCK-BOKSZ Sztori kicsiben és nagyban Disznóöléshez is Nem csoda, hogy ilyen körülmények között virágzanak az iskolaszövetkezetek Ráckeve környékén. Az Áfész hozzáállásának eredménye, hogy a megyei versenyben az idén az áporkaiak végeztek az első helyen. A mindössze 1200 lakosú kis faluban az iskola- szövetkezet betömte a kereskedelem hézagait. Korábban buszra kellett szállnia annak, aki iskolaszereket akart vásárolni, most a gyerekek helyben kaphatják meg ezeket, Van a büfében tej, kall hogy mélyül a rockzene válsága, úgy szaporodnak a műfajjal foglalkozó könyvek. Nosztalgiázva idézik az aranykort, sikertelenségek, kudarcok okát keresik, bepillantást engednek a szakma intimitásaiba. A közelmúltban is két új kötettel gyarapodott a hazai rock-szakirodalom. És ilyen a boksz? címmel jelent meg a Locomotiv GT történetét ismertető könyv, amelyet Szántó Péter és az együttes tagjai jegyeznek szerzőként. Szombathelyen a KISZ Vas Megyei Bizottsága gondozásában látott napvilágot a Lord, rock-sztori Szombathely című kötet, szerzője Kozma Gábor, a helyi lap újságírja. A két könyvről együtt szólni nemcsak a megjelenés azonos ideje okán célszerű. Bármennyire, is nem tartozik egy súlycsoportba az LGT és a Lord együttes, történetükben sok a párhuzam, s hasonlóak a leszűrhető tanulságok is. Mert miről szól az LGT- sztori? Arról, hogy a magyar rockzene kétségtelenül legnívósabb együttese, hogy Presser Gábor, a műfaj legképzettebb hazai képviselője milyen harcot vívott a sikerért, a nemzetközi elismerésért. S arról, hogy ebben a menetben nem mindig a jobbikat hirdetik ki győztesként. És arról is szól a könyv, hogy egy ma^unkából- -A tervezett táborozások egy kivételével rendijén zajlottak le. Az aszódi uszoda építésére vállalkozó tanulók munka nélkül maradtak egy sor szervezési hiányosság miatt. Csak az első turnus mindössze tizenöt gyerekét tudták fogadni. A ‘ badacsonyi környezetvédő tábór szervezése körül !s voltak bonyodalmak, itt elsősorban a pénze volt kevés az üzemeltető tanácsnak. Rendkívül népszerű volt viszont az e táborhoz kacsolódó vitorlástanfolyam. Az egyre inkább tért hódító környezetvédő táborok mellett a diákok mezőgazdasági és ipari jellegű munkát végeztek. Természetesen a legszívesebben a balatoni helyszínekre jelentkeztek a fiatalók. Idén Nagykőrösre, a konzervgyárba nem szívesen mentek, nem vonzotta őket a nenéz munka — címkézés, szalagmunka, üvegválogatás —, annak ellenére sem, hogy szabadidejükben számitógépes ismereteket szerezhettek. A hagyományos mező gazdasági táborokban általában bú- zaidegenelés, utócímerezés .és gyümölcsválogatás volt a feladat. Ezekben a táborokban jól helytálltak a megye diákjai. A tapasztalatok szerint kedveltek a környezetvédő, városszépítő táborok — ezekben csatornatisztítással, parkok rendezésével, hínár- és szemétszedéssel foglalkoztak — annak ellenére, hogy ezekért nem jár fizetség. Az építőtáborozás persze nemcsak munkát jelent. Változatos kulturális és szórakoztató programok sorát kínálták a gyerekeknek, amelyek vonzóvá teszik a szünidei munkavállalást. Ezek szervezésében, lebonyolításában maguk a táborozok in részt vettek. Saját ötleteiket, elképzeléseiket is megvalósíthatták. Nagy érdeklődés mu* tatkozott az úgynevezett szakosított táborok iránt, mint a közgazdász vagy a számítás- technikai. Az oldalt írta: Kövess László és M, Nagy Péter lépcsőzetesen A tanácstól kapott területen 1979-ben tették meg az első kapavágást. A boldog tulajdonosok már 108 lakásba beköltöztek, további 24-nek ezekben a napokban lesz a műszaki átadása, s elkezdődött újabb 16 nagy lakás és 36 garzon építése. Az előbbinek 12 ezer 500, az utóbbinak 14 ezer forint négyzetmétere. — Hetvenezer forintot kellett összespórolnom ahhoz, hogy megvehessem a garzon öröklakást — mondja Kuglo- sits István, a Pestvidéki Gépgyár műszerésze. — Ha súlyos százezreket kellene befizetnem, sosem jutnék önálló otthonhoz. Harmincéves vagyok, munkásszálláson lakom, ez az egyetlen esélyem. Ügy gondolom, ennyi pénzt minden fiatal meg tud takarítani, ha tisztességesen dolgozik. A többit a vállalt, az OTP hitelezi. — Sok olyan fiatal van, aki nem kap otthonról támogatást, egymaga pedig képtelen összeszedni a beugrót, — mondja Nagy László, a Pest- iúdéki Gépgyár dolgozóiból alakult lakásszövetkezet elnöke. — Miután a garzonra ugyanannyi kölcsönt lehet felmenni, mint egy nagyobb látásra, érdemes belevágni, rudjuk, hogy ez sziikségmeg- jldás, mert mindenki tágasabb. otthonra vágyik, de úgy gondolom, hogy indulásnak ez s megfelelő. Annál is inkább, mert garanciát vállalunk arra, aogy később támogatjuk a minőségi cserét. Ezzel a lépcsőzetes megoldással több igényt tudunk egyszerre kielégíteni. Alakítliató kaó, pékáru, édesség, tavaly télen még banánt, narancsot is árultak. Az elmúlt tanévben 128 ezer forint volt a bolt forgalma, az idén 180 ezret terveznek. Áporkán is a tagértekezlet dönt arról, hogy kik kerülhetnek a vezetőségbe. Előnyt élveznek azok, akik kereskedelmi pályára készülnek. A gyerekek önállóak, minden kérdésben maguk döntenek, jóformán csak a leltárhoz kérnek és kapnak segítséget. Sosem volt hiányuk. Az iskolabolt a szülőknek is segít: meg lehet vásárolni a befőzéshez, a disznóöléshez szükséges árukat is. A kiskunlacházi úttörőszövetkezetnek 200 tagja van. Tizenkét éve, regényes körülmények közepette alakullak. Selyemhernyó-tenyésztéssel kezdték, ami igen jól jövedelmezett, de amikor már a folyosón is nyüzsögtek a jószágok, rájöttek, hogy sürgősen abba kell hagyni. Azóta prózaibb, de nem kevésbé fontos dolgokkal foglalkoznak. Jól működik a bolt, szépen hoz a konyhára a másfél hektáros gyümölcsös. Saját határozatuknak megfelelően a teljes bevétellel az úttörőcsapat gazdálkodik. A szövetkezet hatására tavaly 17 volt diák helyezkedett el a kereskedelemben, s a mostani tanévben végzők közül további lien készülnek erre a pályára. Ami pedig Dömsödön történik, az- külön cikket érdemelne. A - gyerekek méhészked- nek. 'A kápifárak'at az Áfész, a szakmai tanácsokat a szakcsoport vezetője, a 70. éve felé járó Sas Gyula adja. Ebben az iskolaszövetkezetben sem az anyagi haszon a fontos, hanem az: lesz utánpótlás. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy némelyik gyereknek már saját méhcsaládja van. A ráckevei körzet iskoláiban azt mondják: az Áfész segítsége nélkül semmire sem jutnának. De mit mondanak az Afész-nél? — A segítő tanár személyéül születik A klasszikus iskolaszövetkezetek tejet, kakaót, péksüteményeket árulnak, ám nem kevés helyen működnek olyanok, amelyek termelnek, forgalmaznak, értékesítenek, szolgáltatnak. Olyan tevékenységekbe vonják be a gyerekeket, amelyek segítik a pálya- választást, a döntésekben való részvétel, a szövetkezeti demokrácia révén a későbbi társadalmi, közéleti szerep- vállalást, vagyis felkészítenek a felnőtt életre. A legjobban prosperáló iskolaszövetkezetek egyike a zsámbéki gyakorló általános iskolában dolgozik. Két esztendővel ezelőtt, a Buda- környéki Áfész kezdeményezésére és irányításával kezdte meg . munkáját, s az idén kiérdemelte a SZÓVOSZ elismerő oklevelét. — Számunkra a szövetkezet egyet jelent azzal, hogy a gyerekeket önállóságra, az állampolgári jogok gyakorlására, a szabadidő hasznos eltöltésére neveljük, úgy, hogy közben érték születik — mondja Krizsanóczi Ferencné tanár elnök. — A boltban, az iskola házirendjéhez igazodva, tejet, 4—5-féle péksüteményt, valamint írószereket, füzeteket vásárolhatnak a tanulók. Hetedikes lányok árusítanak, takarítanak, töltik fel a polcokat, havonta 10—12 ezer forintos forgalmat bonyolítanak le. A; (szakszövetkezet másik tevékenysége a 800 négyszögöles gyümölcsös gondozása, ápolása, a termés szüre- telése. A bevétel 60 százaléka a tagságot, 40 százaléka az úttörőcsapatot illeti meg. A közgyűlés dönt arról, hogy a pénzt mire használják fel. * Az iskolaszövetkezetek ott alakulnak,; dolgoznak a legjobban, ahol az Áfész-ek szív- .ügyüknek tekintik a létrehozásukat, segítségüket. Pest megyében a Ráckeve és Vidéke Áfész jár élen ebben: nem kevesebb, mint hat csoportot működtet. Kereskedelmi tevékenységet folytatnak, egy kivétellel: Dömsödön méhész- kednek, azaz termelnek a gyerekek, Szigetszentmárton- ban pedig zöldség- és gyümölcstermelésre akarnak szövetkezni. A tagság rendszeres rész- közgyűléseket és küldöttgyűléseket tart, minden oktatási évben megválasztják a vezetőséget. Az általános gyakorlattól eltérően diákokat választanak intézőbizottsági elnöknek, a segítő tanár csupán . helyettes lehet. Valamennyi választott , tisztségviselő. tiszteletdíjat kap az Áfész érdekeltségi alapjának terhére. A jól dolgozóknak könyveket ajándékoznak, kirándulások, egyéb rendezvények finanszírozásával is támogatják az iskolákat. Az iskolaszövetkezetek tagjai természetesen részjegyük után részesedésre, vásárlásaik után visszatérítésre tarthatnak igényt. A. küldöttgyűlés nemrégiben hozott határozatot arról, hogy a korábbi húszról ötven forintra emelik az alaprészjegy összegét. tett és nyilvánvaló összefüggéseket, amelyeknek hálójából képtelen kitörni néhány tehetséges zenész. Pusztán azért, mert Szombathelyen élnek. Majd másfél évtizede dolgoznak, gürcölnek azért, hogy zenéjük áttörjön, hogy olyan cuccot hozzanak össze, amely úgy istenigazában képes megszólalni a színpadon, s amelyen ma már nagymenők is szívesen játszanak. S nem azért nem képesek előbbre jutni, mert zenéjük csapnivaló, hanem azért, mert irigység, összefonódások, hamis ígéretek és váratlan betartások akadályozzák őket az érvényesülésben. Szóval: knock out. C hogy mindezt a mondá- nivalót nem pusztán a sértettség, a mellőzöttség diktálja a Lord tagjainak és a könyv szerzőjének, azt alátámasztják a kötetben közölt interjúk alanyai: Sebők János, Som Lajos és Schuster Lóránt. Csak egy gondolat mindegyiküktől. Sebők: Akik érdekeltek voltak a műfajban, azoknak azt diktálta az üzleti alapelv: ne támogass, ne fedezz fel! Som: Szerintem ma már működnek rock-maffiák. Vannak körök, amelyekbe majdnem lehetetlen betörni. Akiről úgy érzik, ez most vizet fog kavarni, nem engedik be. Schuster: A vidéki bandáknak muszáj elfogadniuk a centrumban kialakult játék- szabályokat. Különben semmire sem mennek. Hát ilyen ez a boksz? Két könyv adja meg az egybehangzó választ: ilyen. az LGT-nek fölkerülni az angol slágerlista élmezőnyébe. Schuster Lóránt meg is fogalmazza a kötetben: Ami egy vidéki zenekarnak Budapest, az az ismertebb bandáknak London. Mindkettő reménytelen, ök nem jutnak föl Pestre, én meg nem hódítom meg Londont. Kozma Gábor könyve éppen azzal mutat túl egy vidéki rock-banda provinciális történetén, _ hogy oknyomozó módon tárja föl azokat a rejgyar zenekar — legyen bármilyen jó is, amit csinál — mennyire egyenlőtlen feltételek mellett léphet a nemzetközi szorítóba, ahol , nem knock out-tal, dé még csak. nem is pontozással, hanem többnyire övön aluli ütésekkel küldik őket a padlóra. És miről szól a Lord-sztori? Ugyanerről kicsiben. Hazai viszonyok között. Arról, hogy egy vidéki együttesnek ugyanolyan nehéz betörnie a magyar élvonalba, mint például
