Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

4 1983. NOVEMBER 15.; PÉNTEK I Több siker, növekvő tekintély Befejeződtek a y, A portáról indulunk. Műhelyek, göngyölegek, épület- ^ tömbök, aztán egy vaslépcső következik. Pribíl György ^ műszaki osztályvezető-helyettes előszobájában nem für- ^ ge ujjú gépírónők kopogtatnak, titkárnő sem vigyázza az j ajtó nyílását. A Dunakeszi Konzervgyár tmk-sai csak ^ egy pillanatra néznek fel a gépek mellől, amikor a mű- á helyíermen áthaladunk. műszaki betek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Évtizedek programja Foton Föld alatti beruházások Vezetők a község bizalmából Nem járnak külön utakon dig 42 millió forint értékű munkát végeztek el. Kiépült 9 ezer méter hosszú szenny­vízelvezető. vagyis több mint az eddig tervezett, s épül még egy helyen, ahová a tár­sasházak vezetékeit kötik be. A szakszervezet is beleszól Város és Mind több várospolitikai kérdésbe szólnak bele a te­rületi szervként működő szak- szervezetek szakmaközi bi­zottságai. Üjáibban ,a megye öt városában — kísérleti jel­leggel — függetlenített tit­kárt. bíztak meg a munkával, s a státust a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa létszá­mának csökkentésével terem­tették meg, növelve ezzel a helyi káderek szerepét, fele­lősségét is. Egyben ők az SZMT területi képviselői is ezekben a városokban. A dunakeszi József Attila Művelődési Központban tar­tott tanácskozáson Nagy La- josné titkár számolt be az el­múlt öt év munkájáról azok előtt a küldöttek előtt, aki­ket az üzemek delegáltak a szakmaközi bizottságba. Mint a beszámolóból kitűnt, a vá­ros üzemeiben dolgozók 96 százaléka szakszervezeti tag. A legnagyobb tömegszerve­zetnek érdemi beleszólása van az életkörülmények alakítá­sába. javításába. A szakma­közi bizottság a város lakos­ságának életkörülményeit érintő kérdésekben együtt­Urrilom, szemét Díjtalanul elszállítják Ismét itt az újabb lehetőség, hogy a használatból kikerült holmiktól megszabaduljunk Dunakeszin. Az újabb lomta­lanítási akció december 10-ig tart. Az erre a célra kirakott kukák, konténerek a szokásos helyen találhatók. Vigyázat! Kemény tárgyakat, vasat, lé­met ne rakjunk beléjük, mert a gépek megrongálódnak, a szemétszállítás akadozni fog a javítás ideje alatt: Ezért az építési törmeléket is külön kell kezelni. Ennek elszállí­tásáért fizetni kell. Az igé­nyeket a tanács 41-789 számú telefonján lehet bejelenteni. politika működik a tanáccsal. A la­káshelyzet sokat javult, de a már átadott, kialakult ottho­nok lakóit keserítik a jó ivó­vízzel való ellátás nehézségei. Tizenötezer köbméter átvétet le szükséges naponta a fő­várostól. Ehhez kell megte­remteni a műszaki feltétele­ket, dg főleg a pénzt — hang­zott el. Szó esett a köztiszta­ság gondjairól, a közművelő­désről. s más kérdésekről is, mindezekhez hozzátéve a szakszervezet véleményét. A tanácskozáson Fodor László, az SZMT titkára be­jelentette a Szakszervezetek Dunakeszi Városi Bizottsága megalakulását. A testület tag­jai az üzemi alapszervezeti választások alkalmával java­solt s megbízást nyert kül­döttek. Az összetétel kifejezi a város társadalmi rétegző­dését, a foglalkozások szerin­ti képviselet biztosított. A tes­tület elnökévé Papp Józsefet, a MÁV Járműjavító Üzem munkatársát választották meg a küldöttek. Titkár Nagy La- josné, A számvizsgáló bi­zottság elnöke Péter János- né lett. Élő szervezet Nem róluk beszélgetünk az emeleti irodában. Képzeletben magunk elé vetítjük a város üzemeinek belső világát, átte­kintjük a Dunakeszin még fia­tal szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szervezetének a helyze­tét, melynek Pribíl György a titkára. Igaz, átadni készül ezt a pozíciót, mert sok az elfog­laltsága, de annyi bizonyos, hogy lelkes és jó ismerője a műszaki értelmiség mozgal­mának. A héten befejeződött mű­szaki hetek mérlege felől ér­deklődöm. — Az előadások mindenütt jól sikerültek — hangzik a válasz. — Számításainkhoz ké­pest az érdeklődök 60—70 szá­zaléka vett részt a programo­kon, a zártkörűeken minden meghívott jelen volt. Az inté­zőbizottság szerepe abban je­lentős, hogy általa megismerik kollégáikat a város , műszaki végzettségű szakemberei. Át­járnak egymás előadásaira, s ehhez meghívó sem. nagyon kell. A Járműjavítóban műkö­dő Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében, a tervszerű megelőző karbantar­tásról tartott előadás különö­sen nagy érdeklődést váltott ki, s a város többi üzeméből is sokan elmentek. — Hányféle tudományos egyesület működik Dunake­szin? — A Járműjavítóban a már említett KTE. A konzervgyár­ban és a hűtőházban a MÉTE, vagyis a Magyar Elelmezéstu- dományi Egyesület, a Mecha­nikai Laboratóriumban a-HTE, azaz a Híradástechnikai Tudo­mányos Egyesület. Az agrártu­dományi ismeretekkel foglal­kozó MAE az Alagi Állami Gazdaságban alakult. Az ener­giatudományokkal az ETE ke­retében foglalkoznak a fűtő­mű szakemberei. Számviteli­ek, közgazdászok művelődésé­hez, továbbképzéséhez ad szer­vezeti keretet az SZVT, a Szá­mítástechnikai és Vezetéstudo­mányi Társaság, melynek el­nöke Villási László tanácsel­nök-helyettes. A Bolyai János Matematikai Társaság helyi megszervezője Krakker János, a Radnóti, Miklós Gimnázium tanára volt. ök igyekeznek körükbe vonni az általános is­kolai kollégákat Dunakeszin és Foton is. Döntően a szak­mai egyesületek titkárai al­kotják a városi intézőbizottsá­got, amely két éve alakult meg. Hol a helye ? — Nem puszta udvariasság­ból mondom, de sokat segít nekünk a városi pártbizottság, együttműködünk a népfront­tal, a KISZ-szel és más szer­vezetekkel, egyeztetjük a prog­ramjainkat, melyek főleg a csoportokban valósulnak meg. A hazai tanulmányi kirándu­lásokon kívül ma már külföl­diek is el őfordulnak.. S azt ta­pasztaljuk, hogy nő a szerve­zetek tekintélye, a megújulás­ban azokra is számítanak. Saj­nos, nincs még önálló helyisé- ■günk, s ezért egy kicsit nehéz összefogni a munkát — jegy­zi még közben a titkár — s az valóban meglepő, hogy egy ilyen fontos testület nem talál otthonra, üléseit hol itt, hol ott kénytelen tartani. Valami­kor szóba került, hogy meg kellene nyitni a technika há­zát. de erről Kovács György elnök, az egyik budapesti vál­lalat igazgatója azt mondja: ma még nem tudnák kihasz­nálni. Kaptak ígéretet a kér­dés megoldására; s ez időben meg is történik majd. Országos fórum Az úgynevezett üdítöitalipa- ri napok keddi, szerdai ese­ményeiről szólva, melyek sok munkát, de rangot is adtak az ib-nek, Kovács György el­mondta, hogy a mostanihoz hasonló, országos jellegű, s le­hetőleg kétévenként ismétlődő szakmai találkozóvá akarják fejleszteni. Érdemes, mert sok tapasztalat gyűlik össze s ter­jed el, mindepki, többek kö­zött a helybeli élelmiszeripar hasznára is. — Kiállítások. Hétfőtől amatőr képzőművészek mun­kái láthatók a járműjavító üzemben, Viktor Vasarely ké­pei a Mechanikai Laborató­riumban. Kovács Éva kera­mikus, a szakmunkásképző intézetben mutatkozik be. Gás­pár Sándor szobrászművész kiállítása a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában november 22-ig látható. — Műsorváltozás. A novem­ber 18-án 18.30-ra hirde^tt beszélgetés Nemeskürty Ist­vánnal, a szerzőnek az euró­pai kulturális fórumon való elfoglaltsága miatt egy héttel Víztársulás Áldozatot vállal a lakosság, hozzájárulást fizet, társadal­mi munkára szervezkedik. Mint mindennek, az ilyenfaj­ta törekvéseknek is megvan már a maguk történelme. Mint ahogy azt a fóti körzeti ivóvíztársulat és a Dunake­szi—Fót csatornamű-társulat jelentéseiből is kiderül. Mind­két szervezet beszámolt nem­rég a fóti tanács végrehajtó bizottságának. Az ivóvíztársulat története még 1969 májusában kezdő­dött a megalakulással és az­zal a céllal, hogy Fót, Mo­gyoród és Csömör lakosságá­nak jó vizet adjanak. Akkor még csak k'özkifolyós kutak­ból. A tározó térfogatát ezer köbméterre tervezték, az el­osztó hálózatot 64 kilométer hosszúra. A terveket hamaro­san módosítani kellett, mert fokozódtak az igények, köz­ben változtak az árak, s töb­ben csatlakoztak a társulat­hoz is, melynek működési idejét rendszeresen meg kel­lett hosszabbítani. A legutób­bi terminust 1990. december 31-ig állapították meg. A több mint másfél évtizedes munka eredménye, hogy Fót, Csömör és Mogyoród terüle­tén összesen 7427 helyre kö­tötték be eddig a vezetéket, 23 400 embert látnak el a víz­vezetékek. Csatornahálózat A körzethez tartozó két nagy település megalakult csatornamű-társulata szinte azonnal csatlakozott a duna­kesziekéhez, s jelenleg a leg­fontosabb feladata a gödi ge­rincvezeték építése. Foton ed­A kertek ápolásához nemes lélek és nagy szeretet kell. — mondta a közelmúlt egyik gö­di kiállításán Szabó Sándor, nem sokkal azután, hogy a Hazafias Népfront nagyközsé­gi . bizottsága elnökévé vá­lasztották. A testület nevében kívánt sok sikert a kertbará­toknak, megjegyezve azt is, hogy az ilyesfajta elfoglaltság értelmet ad az üres óráknak, tartalommal tölti meg az em­ber életét. A Pefém nyugdíjas igazga­tója 1969 óta lakik Gödön. Jól ismerik őt itt.is, Vác közéle­tében is, ahol korábban mint tanácstag és végrehajtó bi­zottsági tag szólhatott bele a várospolitikába. Vezetői ta­pasztalataira számítanak, so­kat várnak tőle a gödiek, akik szívesen szavaztak rá a helyi népfrontválasztáson. Kiegyen­később lesz. A kezdési idő­pont és a helyszín változatlan. — Mozi, József Attila film­színház. N'v’craber 17—18: Szelíd motorosok. 20—21: So­phie választása. 1—II. Vörös Csillag Filmszínház. Novem­ber 15—17: A Csendes-óceán kalózai. 17—18: Bátorság fus­sunk! 21—22: A tanítványok. 22—24: Hüvelyk Matyi. — Orvosi ügyelet. Novem­ber 15.—17: dr. Vajda István. 18: dr. Varga Imre 19: dr. Fürstner László. 20: dr. Föl- dessy Iván. 21: dr. Zalai Bá­lint. 22—24: dr. Sárossy Ti­bor. súlyozott, választékos beszédű ember, aid szinte mindig mo­solyog. — Van-e kiemelt politikai programja, melyek lesznek az első javaslatai? — kérdeztük az elnököt. — Nincs értelme külön prog­ramot szervezni — mondta. — Az erők összefogását tartom fontosnak, a közösen kialakí­tott községpolijikai célokért. Ezek érdekében kell a mi sa­játosságaink szerint politizál­ni, s minél több embert meg­nyerni. Ha mégis lesz szemé­lyes program, az a két község­rész, Göd-felső és Göd-alsó lakossága közt szolgálja majd á még jobb kapcsolatokat. A fiatalokkal már nincs gond Ám az idősebb korosztály még gyakran mondja a helységne­veket fordítva, kötőjel nélkül, s ennek érzelmi töltése van Felső- és Alsó-Göd 1970-ben egyesült, s ez a döntés a fej­lődés gyorsítását, a gazdaságos közigazgatást szolgálta, s én azt szeretném, ha a fejekben is eltűnnének a régi határok, hogy minél eredményesebben dolgozhassunk a község jele­néért és jövőjéért. Nyugdíjas Czibók Istvánné is, de nem a kora miatt, ha­nem egy korábbi betegség kö­vetkeztében. A Foton nemrég megválasztott népfronttitkár­nak nem kenyere a tétlenség. Több mint két évtizede köl­tözött a nagyközségbe, s az­óta mint tanácstagot, mint közéleti embert ismerik, aki­nek nemcsak véleménye van a dolgokról, hanem cselekszik is, számíthatnak rá az embe­rek. — Nincsenek látványos cél­jaink — mondja —, ám nem is könnyűek a feladatok, ami­ket magunkra vállalunk. Tö­rekszünk a község szépítésé­re, sokat kell dolgoznunk a környezetvédelemért, a ta­náccsal, a helyi szervekkel a községfejlesztésért. Mi segí­tünk másoknak, s minket is segítenek a helyi szervezetek, a politikái' testületek. — Milyennek ismerte meg a fóti embereket? — Olyanoknak, akikre le­het számítani, ha velük együtt határozunk el valamit, de amit akaratuk ellenére rájuk tes­tálnak. abban nincs köszönet. Az egymás véleményének, ér­dekeinek tisztelete határozza meg kapcsolatainkat a válla­latokkal is. Másként íjélik meg már a dolgokat a Kisalagon lakók is, akik még a hetve­nes években sokszor érezték úgy. hogy kevesebbet kapnak a közösből, mint amennyit kellene. Bezzeg a fótiak. Azok­nak mindent, mindig csak azoknak — mondogatták. A fejlesztési politika megszün­tette ezeket az ellentéteket, s ma már nem nagyon kell bi­zonygatni, hogy Kisálag ugyanúgy Fót, mint' ahogy Fót Kisalag is. Együtt élünk, együtt dolgozunk, s közös ér­dekünk lakóhelyünk mind ott­honosabbá, kényelmesebbé té­tele. Ezért győzködünk, szer­vezkedünk, s rendszerint si­kerül szót értenünk. Ennek mindenfelé láthatók a tárgyi bizonyítékai. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Veress Jenő A sokszorosa sem elég 3 6 lenne, ha megírná az újság, hogy az éjszaka leple alatt feketén árulják a városban a szenet. Az új­ságíró számára parancs a kérés, s mert hivatásához tartozik, nem mérlegeli, nem mérlegelheti, meny­nyi elintéznivalója lenne ezen az estén, elindul a nevezett táj felé, hátha tet­ten éri a gazdasági helyzet lelkiismeretlen vámszedő­it... Mire átlapozza valaki az újságot, a világ híreitől a baleseti krónikáig, a sport­hírig, az üzemek tudósítói­nak levelezéséig mindent megtalálhat, ami érdekli. Tájékozódhat a vállalatirá­nyítás új rendszeréről, hol, hogyan élnek a demokrácia adta lehetőségével, netán arról is, ahol a demokrácia örve alatt egyéni indulatok csapnak magasba... a te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulás ... a közgazdasági szabályozók hatása —, egyéni sorsok, olykor tragé­diák tárulnak az újság ha­sábjairól a lakosság elé. Tájékoztat, informál, de tettekre is mozgósít az új­ságíró, befolyásolja a véle­ményeket —, teszi a dolgát. Közvetíti a. párt politiká­ját és meglátásaival ugyan­akkor segíti a pártot is ta­pasztalatainak közreadá­sával. Segítője a helyi prt- litika megvalósulásának: akkor övezi elismerés a munkáját, ha az élet adta problémákkal hűen, felelő­sen foglalkozik. Erről esett szó Dunake­szin is e hét szerdáján a városi pártbizottságon. Ar­ról. hogy a sok gonddal küzdő mai világunkban, amikor számtalan mód nyí­lik a vitára, amikor a meg­élhetés nem olv felhőtlen, mint néhánv esztendővel ezelőtt, hogyan juthat közel az újság a<z olvasóhoz. Szólhat-e a fótiaknak és a nödieknek a dunakeszi hír? Érdekelheti a konzervgyár termelési eredménye a la­kótelepen élőket? Hogyan függ össze a konzervgyár eredményes gazdálkodása a településfejlesztési hozzá­járulással? Pártmunkások, a pártbizottságok titkárai, terjesztők és postai dolgo­zók nyilvánítottak véle­ményt. Lehetett volna ez a meg­beszélés is egy a sok érte­kezlet között, de több volt a szokványosnál. Bár min­denki tudta, mi a gondja a postának, miért nehezebb a terjesztők dolga, miért ér­zékenyebb a lakosság, ha újabb pénzkiadásra ösztön­zik —, a tanácskozók még­is egységesek voltak abban: a párt politikájának közve­títésében legfontosabb esz­köz a sajtó, ki-ki a maga területén mindent megtesz, hogy új olvasókat szerez­zen. Sokszor . olyat is vál­laltak a 'jelenlévők, ami nem tisztük, érezve annak a súlyát, ami váltókra ne­hezedik. Kevés-é húsz új olvasó a Dunakeszi Házgyárban? Elég-e a 285 előfizető a MÁV Dunakeszi Járműja­vító Vállalatnál? Nem elég. A sokszorosa sem. De, hogy a lakosokat hazafiúi tettek­re buzdítsuk, hogy meg­nyerjük céljainknak, nem. a húsz új előfizető, hanem minden egyes új olvasó ér­tékes. A lényeget fogalmazták meg a pártmunkások: az, hogy növeljük az újság­olvasók népes táborát, csak közvetetten egy-egy lap haszna; az olvasóért, a tájékozott emberért való harc valamennyiünk poli­tikai érdeke. Skotnyár Fe­renc tudósítónk, Magyari Mihályné pártbizottsági tát-, kár. Bosnyák Annamária, á helyi posta vezetője, Szi­lágyi Bélóné, Dobrovits István, valamint akik kéz­besítik hajnalonként az új­ságot —, szerény, olykor nem is látványos munká­jukkal. társadalmilag nél­külözhetetlen dolgot cse­lekszenek. Amíg lehet, a szabadban Nő a lakótelep, egyre több esaládból indul gyerek reggelenként a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolába. Nemcsak a cipőt, az épületet is kinőtték, jó pár százzal többen koptatva a pado­kat, amint amikor még csak mint 4. számú iskola működött az intézmény. Sürgeti a közvélemény, a hetedik ötéves tervben szándékozik segíteni a tanács a létszámnak megfelelő új is­kola építésével « P ÉN TE KTŐL PÉNTEKIG M

Next

/
Thumbnails
Contents