Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
■ Abonyi krónikái November végén leállnak Téglahegy a gyárudvaron Aki ezekben a napokban az Alföldi Téglaipari Vállalat abonyi gyárának környékén jár, láthatja, hogy a tágas rakodótéren, amelyen két évvel ezelőtt csak várakozó gépkocsik álltak, most garmadában tornyosul a tégla. — A tégla több vagy a vevő kevesebb? — kérdeztük. Csökkenő kereslet — Az idén tíz százalékkal csökkent a kereslet, kisméretű téglában számolva jelenleg 4 milliós készletünk van, ami már a termeiés hatékonyságát is akadályozza, mert az úgynevezett távhordást kell szorgalmaznunk, vagyis nagy távolságra szállítjuk az égetett árut. Ekkora készlet tárolása jelentős veszteség és emiatt a keresetek is csökkennek. Mivel készletünk magas, árbevétel nincs, így a termeléssel a tervezett december 31. helyett november végén leállunk, és elkezdjük a téli karbantartást. Bizonyos mértékig ez is nyereségesnek tekinthető, mivel az állandó költségek, gáz, villany, nem terhelnek majd. A dolgozók munkával való ellátása gondot okoz, de nem tekintjük tragikusnak, mert a karbantartáshoz emberek kellenek, a többieket rendes, vagy fagyszabadságra küldjük. Bízunk benne, hogy az idei vállalati gazdálkodásunk nem befolyásolja kedvezőtlenül a jövő esztendő programját. A tízszázalékos árbevétel-kiesés a nyereséget is érinti, számításunk szerint a tervezett 22 millió helyett 18 millió forint körül lesz. — Néhány hónappal ezelőtt kedvezményes értékesítést kezdeményeztek. Milyen eredménnyel? — Gazdasági helyzetünkön nem sokat változtatott. Ami haszonnak tekinthető, hogy folyamatosabb lett az értékesítés, és árbevételünk növekedett. Biztonságosan, előrelátóan tudunk gépjárműveinkkel gazdálkodni, tehát van fuvar. A 10 százalékkal olcsóbban értékesített tégla, a kedvezményes szállítás kedvező a vásárlóknak, de kevés nekünk ahhoz, hogy gazdasági helyzetünk megváltozzon. Gondjainkat ezzel még nem lehet áthidalni. — Nem gondoltak arra, hogy új termékkel jelenjenek meg? — Elvileg lehetséges volna, de a jelenlegi körülmények nem engedik. Gyárthatnánk például' termoton vagy poroton téglát, ám ez vagy beruházást igényelne, vagy olyan anyagokat kellene hozzá beszerezni, amelyek megdrágítanák a terméket, és emiatt senki sem venné meg, vagy mi sem tudnánk hozzájutni. Számításba jöhetne még a termopol és még néhány hasonló termék, de ezek készítése kísérleti stádiumban van, gyártásukra üzemi méretekben még nem került sor. Másfajta termékeket pedig az itteni berendezésekkel nem lehet előállítani, ezek csak téglagyártásra alkalmasak. Lassú megtérülés A gyárban jól ismerik a kereslet megcsappanásának okait. Mérséklődött a kislakást építők létszáma, aminek több oka lehet: a hitel és a támogatás mértéke, kimerüllek az egyéni lehetőségek és megnövekedtek a telekárak. Ráadásul az olyan termék, amely 1986. január 1-től megfelel az új hőtechnikai szabványnak, olyan drága — nemcsak a tégla, hanem az ajtó, ablak is —, hogy a vevő nem hajlandó megfizetni, mert csak 20—25 esztendő múlva térülne meg az a költség, amit most kiad. Annyi pénze viszont nincs, hogy áldozzon erre. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1985. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Megértésre talál Meggyorsíthatná a fejlődést A KÖZGÉP támogatja a város céljait Reggeltől estig Nyújtott ügyfélfogadás Egy központi rendelkezés nyomán meghosszabbították a félfogadási időt a városi tanács ügyfélszolgálati irodájában. A hatósági osztály, az adócsoport, továbbá az anyakönyvi, népességnyilvántartási és hagyatéki csoport ezentúl minden szerdán reggel 8-tól este 6 óráig várja az ügyfeleket. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a munkahelyekről ezentúl ne kelljen munkaidőben eljönni a dolgozóknak, hanem a műszak végeztével kényelmesen elintézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Most már a munkahelyeken a sor, hogy érvényt szerezzenek a munkafegyelem szigorúbb előírásainak. A tanács a maga részéről megtette a szükséges lépéseket. Gazdasági és tömegszervezeti vezetők részvételével tartott nemrég a településfejlesztési hozzájárulásról tájékoztatót Fekete Antal, a városi tanács elnöke a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárában. Több mint félszáz társadalmi aktivista és munkahelyi vezető előtt Fekete Antal méltatta városunk egyik legnagyobb munkáskollektívájának azokat az erőfeszítéseit, amelyekkel az utóbbi évtizedben — társadalmi munkával és anyagi erőforrások megteremtésével — Cegléd gyarapodását segítették. Kérte az itt dolgozók támogatását az Elnöki Tanács 1984-ben, a településfejlesztési hozzájárulásról hozott rendeletének végrehajtásához. Két lehetőség Az eddigi tapasztalatokról szólva elmondta, hogy az emberek többségénél megértésre talált ez az intézkedés, tudott dolog, hogy nehezebbé vált gazdasági helyzetünkben az anyagi lehetőségek beszűkültek, ugyanakkor dinamikus fejlesztésre volna szükség. A környékbeli településekben is a fő vita a megvalósítandó célokról alakult ki. — Már régóta sok és jogos kritikát kap lakosaitól a város a szűk és elöregedett strandfürdője miatt, talán ezért népszerűbb a lakosság körében egy új, a későbbiek során tovább bővíthető, kulturált környezetben felépítendő termálfürdő — mondta a tanácselnök. Cegléd tipikus alföldi város, nincs természetes vízpartja, ami vonzerőt jelentene a fürödni, pihenni akaró helybelieknek. Az elérhető közelségben lévő fürdőhelyek megközelítése is megdrágult. De ugyancsak jogos igény az is, hogy egy korszerű bevásárló központot kapjon a város. Nem egyszerűen csak tetőt kapna a piac az eső éllen, hanem a hét minden napján nyitva tartó, négyezer négyzetméteres komplett kereskedelmi egységet, melyből ezerötszáz négyzetméteres területen áruház épül, ha erre voksolnak többen. Mindkét nagyberuházáshoz ötven-het- ven millió forint szükséges a hetedik ötéves tervben. Az első szakasz átadása is megtörténik a tervidőszak végéré, vagy a piac, vagy a strand esetében, de a továbbfejlesztés folytatódik a második program szerint, a következő ötéves tervben. Az, építés ütemét úgy kell tervezni. ahogy a befizetések megtörténnek, mert megelőlegezni nem tudjuk a pénzt. hetünk valamelyik létesítmény építésének megterveztetéséről. Évi hétmillió — Évi hétmillió forintra számítunk, amennyiben a teho mellett szavaz a város. Ez öt év alatt is csak a fele a beruházási költségeknek. A strand építéséhez már jelentős társadalmimunka-felaján- lásaink vannak a különböző vállalatok részéről, így a földmunka, a tereprendezés, a kút megfúrása kerülhet kevesebbe. A piac esetében pedig az érdekelt kereskedelmi vállalatok, termelők is befizetnek a fejlesztési alapba. í‘gy a választott létesítmény öt éven belül már a ceglédieké lesz! — vázolta Fekete Antal, a városi tanács elnöke. A tájékoztatót követően sok közgépes szólt a strand, illetve a piac korszerűsítése mellett, s tettek fel kérdéseket az építkezés részleteiről, valamint a befizetéssel kapcsolatban. S. B. Mozimódi Változás a kamarában Bérlakásba költözhetnek A városi tanács épületében elhelyezett hivatalos hirdető- táblát nem árt időnként átböngészni, mert fontos közérdekű kérdésekről ad hírt. Most például arról, hogy a városi tanács mellett működő lakásügyi társadalmi bizottság összeállította azoknak a családoknak a névjegyzékét, akiket a megüresedett tanácsi bérlakások bérlőjéül kijelölni javasol. Miután több az igénylő, mint a lakás, a névsor egyben sorrendiséget is jelent. Ha újabb lakások szabadulnak fel, a mostani lista szerint költözhetnek be a kijelöltek. A névjegyzék december 9-ig tekinthető meg, s ezzel kapcsolatban addig lehet észrevételt tenni, a városi tanácshoz címzett, a lakásügyi állandó bizottsághoz intézett beadványban. Vadak és vadászok Hogy megőrizzük a természetet Sem az időt, sem az energiát nem sajnálják Augusztus közepén, amikor az abonyi falumúzeumban az ország első községi sporttörténeti kiállítása megnyílt, sokaknak az volt a véleménye, hosszú időnek kell majd eltelni ahhoz, hogy a művelődési intézmény épületében újra annyi érdeklődő összejöjjön, mint akkor. Nos, akik erre az álláspontra helyezkedtek, alaposan tévedtek, mert a minap megnyitott vadászjelvény-kiál- lítás megnyitója még több embert érdekelt. Mit láthatott és láthat az érdeklődő december 3-ig a múzeum granáriumában? Tulajdonképpen nem egy, hanem három kiállítást, amelyek a vadászok életét, munkáját reprezentálják. Bányai József, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vadászati főosztályának gyűjteménykezelője olyan vadászati jelvényeket, valamint matricákat hozott el. amelyek egyediek az országban, és Abonyban kerültek először a közönség elé. A másik, és nem akármilyen látnivaló Mikloso- vits László grafikusművész, a Nimród újság rajzolójának a vadászélet hangulatos eseményeit felelevenítő rajzai. A harmadik csoportban vadászati eszközök, preparált zsákmányok és belőlük készült használati tárgyak, valamint a Vadgazdálkodással kapcsolatos szakirodalom néhány érdekes példánya található. A szakember, dr. Balázs István egyebek között a következőkben foglalta össze a bemutató értékét: — Nagy élmény, hogy két ellentétes dolgot láthat a szemlélő, mégis mindkettőnek szoros kapcsolata van a vadászatul- Miklosovits László olyan, az életből ellesett pillanatokat örökített meg grafikáin, amelyekről mi,, vadászok tudjuk csak, hogy így van. Minden alkotásnak szereplője az ember és a vad, de mégsem az erdőlakók megsemmisítése uralja a képeket, mert ott van a humor is. Engem meglepett ez a miliő, hiszen a művész nem tartozik a gyakorló vadászok közé. Az érem és plakett, valamint a matrica bemutatásában számomra az a megkapó, hogy a tulajdonos olyan egyedülálló gyűjteményt láttat, melyért sem időt, sem energiát, sem pénzt nem sajnált áldozni. Természetesen a bemutató harmadik részének is megvan az értéke, főleg azoknak mond sokat, akik nem hódolói ennek áz ősi szenvedélynek. Miklosovits László, aki Al- bertirsán él, negyedik esztendeje dolgozik a Nimródnál, a következőket mondta: — A képeim megörökített pillanatok, teljes mértékben egyedi és saját élmények, amelyek részben gyermekkoromból, részben a különböző vadásztársaságoknál tett látogatásaim, részben vadászatok során szerzett tapasztalatokból, megfigyelésekből származnak. Természetesen a dolog nem ennyire egyszerű, nem elég, ha a grafikus leül és rajzol, hanem komoly szakmai ismeretekre is szert kell tenni. Ezt én sem kerülhettem el. Enélkül képeim nem lennének hitelesek. — Vadászati tárgyú alkotásai művészi munkásságában hol foglalnak helyet? — Erről többször és több helyen szó volt. Én nagyon tudom becsülni, aki csak vadászati témájú festményeket, grafikákat készít, tehát egyvalaminek elkötelezte magát. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy ma Magyarországon állatában az’embert beskatulyázzák, tehát egyfajta dolgot csinál, és élete végéig ebben a skatulyában marad. E tekintetben, egy kicsit rendhagyó eset vagyok, mert sok mindenbe belefogtam, és egy-két dolgot minden téren sikerült jól megcsinálnom. Például közel száz megjelent könyv illusztrációját elkészítettem. Amikor egy vadászati tárgyú képet készítek, rendszerint az a gondolatom támad, hogy ha 12 éves fiam felnő, vagy az unokám, mindezt láthatják-e majd? Rettenetesen bosszant, hogy tönkretesszük a világot, módszeresen kizsigereljük a természetet. Egy kicsit féltem ezt az egészet, amiben nekem még részem lehet. — Ez talán az ars poeticája? — Ha kifejezetten a vadászati témájú munkákra gondolok, akkor igen.' Bányai József fiatal ember, öt esztendeje gyűjti a bemutatott jelvényeket, amelyeket a világ minden tájáról kapott. Legkevesebb ötven ország vadászati érméit, plakettjeit, matricáit hozta el Abonyba. Valóságos értékét több okból nehéz lenne felbecsülni, egy támpont azonban van. Jugoszláviában egy hasonló gyűjteményért egy vadonatúj Zasz- tava gépkocsit kínáltak. Távlati célja, hogy Európa- szerte egyedülálló gyűjteménye legyen. Gyuráki Ferenc Körültekintés, emberség — Sokan felvetették — folytatta Fekete Antal —•, hogy miért nem differenciáljuk a tehót a személyi jövedelem szerint. A hozzájárulás nem lehet jövedelemszabályozó, a strandot is, a piacot is egyformán és ugyanannyiért használhatja majd mindenki. Az ismert feltételek alapján természetes, hogy sokan jogosultak a mentességre. A szavazás már javában folyik a városban. Tanácstagjaink nemcsak agitálnak a helyszínen, a lakosság körében, de megvizsgálják a szociális körülményeket is. mert nagy körültekintés és emberség kell a mentesség, illetve kötelezettség megállapításánál. November végére fejeződik be ez a munka, akkor tudjuk meg, miről döntött a város lakossága, csak ezután intézkedMegszoktuk már, hogy a ceglédi Szabadság Filmszínház kamaratermében bérelt helyük van a fajsúlyosabb, választékosabb műalkotásoknak. Ez a gyakorlat helyeslésre méltó, hiszen a filmtörténet nagyjai, a kortárs termés jelességei, vagy csupán a kül- és belhoni érdekességek. ínyencségek elérhető közelségben vannak, miattuk néha kell hosszadalmas utazásra vállalkozni. Az utóbbi idő kínálatából elegendő, ha Bergman, Kuroszava. Altman, Fellini, Fassbinder, Szabó István és Andrzej Wajda nevét említjük. Néhány cím: Egy nő azonosítása, Társasutazás, Kizökkent világ, Máskor, máshol, Maria Braun házassága. Picasso kalandjai stb. Vagyis egy vékonyabb réteg igényeit hivatott szolgálni a kamara. Azaz csak volt hivatott, mert a nemrégiben napvilágot látott novemberi játékterv gyökeres műsorpolitikai változást tükröz. A kamarából kitessékelték a műfaj fontosabb vonulatát, s helyébe ősfilmek sora és operettkópiák léptek. Mién a fordulat? — kérdeztük Szabó Dánielt, a filmszínház vezetőjét. — Igaz. hogy a kamara kínálata mindig is csak kevesek érdeklődését kötötte le, ennek ellenére a mostani műsorváltozásnak elsősorban nem gazdasági okai vannak. A hétnapos játékrendben eddig is rendezők. színészek életművéhez kötődő, vagy valamely más szempont szerinti tematikus sorozatokat vetítettünk, tgy lesz ez ebben a hónapban is. Főleg az idősebb korosztály tagjai közül nagyon sokan szeretnék látni a régebbi, főként magyar sikerfilmeket, például a Fekete gyémántokat, a Mici néni két éietét, a Bob herceget és a többit. A novemberi kamarabeli összeállítás ennek a kívánalomnak tesz eleget. Azért én remélem, hogy az ifjabb mozinézők is kedvet kapnak egyik-másik filmhez. — Ez tehát annyit jelent, hogy a komoly műfaj végképp száműzetett a kamarából? Csak az élő kel Hol van már a műcsokor... i A vásárlók rendelkezésére áll Aligha akad hasonló a városban Király Istvánnéhoz, aki 66 éve folyamatosan a szakmájában dolgozik. 1919 óta virágkötéssel foglalkozik. — Budapesten születtem, a nagymamám , és a nagynéném Cegléden kertészkedtek, árulták a virágokat. 1919 szeptember 1-én jöttem ebbe a városba dől "ózni. A nagyné- néimet Kalocsai nővéreknek hívták. Ök tanítottak meg a virágkötészetre. A Rákóczi úton a Szabó-bazárban, a mostani cipészszövetkezet helyén állt a virágboltunk 35 évig Majd ezután a Szú- nyogh doktor házában volt a boltom a Rákóczi úton. tíz évig. — A virágkötészetben Is érződik a divat állandó változása. Erre mindig időben felfigyeltem. Az 1920-as években a biedermeier csokor volt divatos. Ezek kis színes csokrok voltak, amit a menyasszony a kezében tartott, mint napjainkban. A háborús időszakban kevesen rendeltek virágot. Később, a hatvanas években a műcsokor volt felkapott. Napjainkban szinte mindenki az élő virágot keresi. — Sok kedves kuncsaftot kiszolgáltam már. de gyémántlakodalomra. azaz hatvanéves házasságkötésre rendelt menyasszony, kosarat csupán egyet csináltam Most már nyugdíjas vagyok de a virágkötészetet nem tudom abbahagyni. Szeretnék vásárlóim rendelkezésére állni, ameddig csak tudok. K. S. — Szó sincs róla. Nem más ez, mint egy kísérlet: vajon mekkora érdeklődést kelt egy ilyen felépítésű sorozat. — S aztán majd visszatérnek a jelentős értéket hordozó alkotások? — Igen, mégpedig filmklubok. s különböző tematikus összeállítások formájában. V. S. A kertész kutyája A kertész kutyája című Lope de Vepa-komédiát mutatja be a Józsefvárosi Színház a ceglédi Kossuth Művelődési Központban november 18-án, hétfőn este 7 órai kezdettel. Az előadást a „B”- bérlet tulajdonosai láthatják. ISSN 01S3—SSOO (Ceglédi Hírlap)
