Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

Kettős portré Megtorpanás nélküli váltás volt 2 Hegedűs Ferenc, a monori szakmunkásképző iskola f mérnöktanára a Monori Népi Ellenőrzési Bizottság $ elnöke lett. Vgyanúkkor vette át megbízatását, a péda- ^ gúgusok monori pártalapszervezetének titkári tisztét á egy fiatal tanár, Marunák Ferenc. A váltás az idén g nyáron történt, s a munka mindkét helyen töretlenül % folytatódott. De mit jelent vajon ez — a kívülállónak $ teljes természetességgel leírható mondat — a legköze- í lebbről érintett két ember számára? A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM 1985. NOVEMBER 13., SZERDA Kistenyésztők panaszai A baj sohasem kopogtat, ha jön Hegedűs Ferenc a tőle meg­szokott megfontoltsággal, át­gondoltan fogalmazza a vála­szokat. — Húszéves gyakorlatom volt már a népi ellenőri mun­kában, ez adta a bátorságot, hogy amikor megkerestek, s megkérdezték, vállainám-e a NEB elnöki tisztségét, igent mondtam. Ezt az igent is jól meggondoltam, hiszen a 24 év alatt a tanári munka hivatásommá vált. Dq ha már erről beszélünk, érdemes ki­csit visszamenni az időben ... Hegedűs Ferenc az agrár- tudományi egyetem gépész- mérnöki karán végzett; első munkahelyén, a monori gép­állomáson munkagéptechni­kusként kezdett dolgozni. A tanári pályához a véletlen vezette el: munkahelyén a fő­mérnök óraadó tanár volt a helyi ipari iskolában, s ha úgy adódott — s egyre gyakrab­ban adódott úgy — Hegedűs Ferenc helyettesítette őt az oktatásban, mígnem 1961 szeptemberében főhivatású tanár lett, akkor az első és egyetlen az ipari iskolában. S mert szerette, amit csinált, 1967-ben a Műszaki Egyete­men pedagógusi „jogosít­ványt” is szerzett mérnöki ké­pesítése mellé. Az idén huszonötödik éves párttagságának kelte — az már szinte magától értetődő, hogy tanári munkája mellett a pártmunkát is hivatásának tekintette, akként igyekezett művelni is. 1978-ban lett a pedagógusok monori párt­alapszervezetének vezetőségi tagja, 1983—84-es tanévben titkára. — Ennek a tanévnek a vé­gén arról számolhattam be, hogy a pártalapszervezet jól összefogta az intézményeket. Ennek kulcsa pedig az volt, hogy összeforrott, remek ve­zetőségi gárda dolgozott, s dolgozik ma is; s a pártcso­portokra mindig mindenben számítani lehet. Ezért is ér­zem úgy, hogy utódom, Ma­runák Ferenc, akinek megvá­lasztását magam is javasol­Egy fordulóval az őszi baj­nokság befejezése előtt kiala­kulni látszanak a tényleges erőviszonyok. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a bajnokság végső eredményét a Gyömiő és Dánszentmiklós versenyfu­tása dönti majd el. Persze, eddig még sok víz lefolyik a Dunán, s tavasszal bizonyá­ra minden együttes megpró­bál majd javítani helyezésén. A TABELLA: 1. Gyömrő 12 9 2 1 31- 8 20 2. Dánszentmik. 12 9 1 2 38- 9 19 3. Űri 12 7 3 2 26-14 17 4. Tápiószőlős 12 7 2 3 28-17 18 5. Abony 12 6 4 2 21-11 16 6. Maglód 12 7 — 5 30-17 14 7. Aibertirsa 12 5 3 4 22-11 13 8. Mende 12 4 3 5 31-30 11 9. Nyáregyháza 12 4 3 5 15-18 11 10. Törtei 12 5 — 7 13-22 10 11. Ecser 12 4 1 7 20-27 9 12. Péteri 12 3 — 9 17-30 6 13. Ceglódbercel 12 2 1 9 14-25 5 14. Csévharaszt 12 — 1 11 7-74 1 EREDMÉNYEK: Dánszentmiklós—Ceglédbcr- ccl 5-1 (2-0). Cegléd bércéi, 100 néző, vezette: Sárosi. A kapu előtti határozattabb játékával győzött a vendég dánszentmiklósi együttes. Nyáregyháza—Aibertirsa 1-0 (1-0). Aibertirsa, 100 néző, ve­zette: Zsuzsandör. A jól védekező nyáregyházi együttes ellen ezen a mérkő­zésen nem volt ellenszere az irsai gárdának. A vendégek mindegyik játékosa átlagon felülit nyújtott. Gól: Csíkfalvi. Űri—Éescr 2-0 (1-0). Úri, 200 néző, vezette: Eperjesi. Közepes iramú mérkőzésen biztos hazai győzelem szüle­tett. Gól: Mázas, Nagy. Mende—Péteri 3-1 (1-1). Pé­teri, 100 néző, vezette: Müller B. A sok helyzetet kihagyó Pé­teri ellen jobb helyzetkihasz­tam, nem vett át nehéz örök­séget. A különböző területek­nek vannak önálló, kipróbált felelősei, akikre építeni lehe­tett és lehet. — ... hogy nehéz szívvel változtattam-e? A népi ellen­őri munkában, mint említet­tem, már hosszú gyakorlatom van, évente több vizsgálat vezetését is rám bízták. Azt azonban csak most látom, hogy egy-egy összefoglaló je­lentéssel nem zárul le a tevé­kenységünk, azokkal van to­vábbi tennivalóink is: ha jók, terjeszteni; ha rosszak, hibá­sak az általunk felderítettek — megakadályozni. A realizá­lások terén bizony még sok tapasztalatot kell szereznem, s átfogóbb, szélesebb ismere­tekre szert tennem. Régi hi­vatásomtól egyébként nem szakadtam el teljesen. Felettes engedéllyel óraadóként tanítok a szakmunkásképzőben, első­seimet szeretném elvinni a szakmunkásvizsgáig. Így hát e tekintetben sem beszélhetünk törésről... Marunák Ferencnek, a mo­nori Kossuth iskola fiatal ta­nárának éppen van ideje a beszélgetésre. De csak úgy, hogy két csöngetés között a tanári szobába azért be-be- szólnak a gyerekek. S bár ez­úttal meglehetősen szűkszavú, hallottam én már szenvedé­lyesen érvelni — legutóbb például azon a társadalmi fó­rumon, ahol Monor fejlesztési koncepcióját vitatták még, s Marunák Ferenc a leendő 12 tantermes iskola felépítésének legésszerűbb helye mellett igyekezett érvelni. — A1 gimnázium j^t|Qjsó$ két esztendejében már a pedagó­guspályára készültem. Ott kezdtem gyakorolni a közéle- tiséget is, Szentgyörgyvári István és Tóth Tibor „keze alatt’” — ha fogalmazhatok így ... Három évig voltam a gimnáziumi KISZ vezetőségi tagja, s amikor már tanítot­tam magam is — 1973-ban kezdtem az üllői iskolában —, folytattam a KISZ-munkát. Titkár lettem, 1974-ben fel­nálással győzött a vendég mendei csapat. A hazaiak gól­ját Mravik lőtte. Törtei—Csévharaszt 1-0 (0-0). Monor, 150 néző, vezet­te: Kiss. Gyenge színvonalú össze­csapáson a döntetlen jobban megfelelt volna a játék ké­pének. Gól: Szűcs. Abony—Tápiószőlős 2-1 (1-1). Abony, 200 néző, ve­zette: Mizsei. Jó játékvezetés mellett jó iramú találkozót láthatott a közönség. A hazaiak összes­ségében megérdemelt győzel­met arattak. Az abonyi gólo­kat Molnár és Juhász szerez­ték. Gyömrő—Maglód 3-1 (1-0). Elmaradt mérkőzés: Maglód —Nyáregyháza 0-2 (0-2). Ifjúsági eredmények: Ceg­lédbercel—Dánszentmiklós 1-5, Aibertirsa—Nyáregyháza 10-1, Űri—Ecser 2-2, Péteri— Mende 0-1 (!). Abony—Tápió­szőlős 2-1, Maglód—Gvömrő 1-0 (!). Elmaradt mérkőzésen: Maglód—Nyáregyháza 3-1. Az élcsoport: 1 Gyömrő 18 pont. 2. Aibertirsa 16 pont, 3—4. Abony, Dánszentmiklós 15—15 pont. Serdülőeredmények: Gyöm­rő—Dánszentmiklós 1-2, Ai­bertirsa—Abony 1-2, Úri— Nagykőrös 1-1 (!). Üllő—Mag­lód 11-0, Pilis—Monor 3-0. Az élcsoport: 1. Abony 20 pont, 2. Monor 14 pont, 3. Ül­lő 11 pont. @ A korábban — az albert- irsaiak által — megóvotl Mag­lód—Aibertirsa felnőtt mér­kőzést a fegyelmi bizottság a pályán elért eredménnyel (1-0) igazolta. K. J. vettek a pártba, később tagja lehettem a pártvezetőségnek is. Az idén júniusban válasz­tották a pedagógusok közsé­gi pártalapszervezete titkárá­vá. öt pártcsoportot irányit, iskolák, óvodák, a szakmun­kásképző iskola pártcsoport­jait, ami már önmagában nem kevés időt és energiát feltételez, de emellett tanít is. — A pártcsoportok és a ve­zetőségi tagok rendkívül sok segítséget adnak. Két nagy feladat már mögöttünk áll. A Központi Bizottság ifjúságpo­litikai határozatainak állás­foglalásaiból kidolgoztuk, meghatároztuk helyi felada­tainkat, s lezajlottak a szak- szervezeti választások is. A pedagógusok szakszervezeté­nek nagyközségi főbizalmija Balku Lajosné lett, de az egyéb tisztségekre is rátermett kollégák kerültek. A gyakorlati munka per­sze ezután következik. Hogy csak az ifjúságpolitikáról szól­jak: a diákok körében a ne­velőmunkát kell tovább erősí­tenünk és javítanunk, fiatal pedagógusaink között pedig a KISZ erősítése az egyik leg­fontosabb tennivalónk. — Ügy érzem, hogy párt­munkám szerencsésen beépül a hivatásomba, a gondjaink is közösek. Társadalmi kérdés például a veszélyeztetett gye­rekek helyzete — amivel a mi iskoláink is küzdenek. Más értékeket közvetít az iskola és mást a társadalmi jelenségek, ez nálunk élesen csapódik le. Sok-sok feladatot kell megol­dani. Én azonban — tulaj­donképpen ez is szerencse — akkor érzem magam igazán jól, ha sok a dolgom. Koblencz Zsuzsa Mielőtt hozzáfogtam ennek a történetnek a megírásához, hosszan elgondolkoztam. Le­het-e vajon határesetnek mi­nősíteni, s úgy bevezetni, hogy ilyen, ez van. de nem jellem­ző, csupán szélsőséges példa arra, milyen „ősi törvények” szerint élnek egyesek még ma is...? jrííí De hát eszembe jutott szám­talan más eset mindjárt, ame­lyekben nem iskolázatlan em­berek a főszereplők, és mégis. Például az a diplomás férj, akit ugyancsak diplomás fele­sége igyekezett eltartani a fi­zetéséből úgy, hogy az illető úr csakis szuperbenzint tan­kolt a kocsijába, kizárólag Na­póleon konyakkal volt hajlan­dó befejezni a napot, s ha mindezekre nem futotta, az asszonyt a gyerekük szeme láttára pofozta át a szobából a konyhába, ahol a tányérok­kal, edényekkel játszott cél­A jellegzetes sokablakos épületekből egyre többet lát­ni szűkebb pátriánkban is, bennük sok ezer baromfi ne­velkedik. Igaz, egyik-másik vadonatúj épület, néhány évi használat után ismét üresen tátong. Egy megüresedett ho- dályról tudunk Sülysápon, egy másik üzemel az" Űri utcában... Szőlőstelepen a Vak Boty- tyán utcában a huszonéves­nek látszó fiatal pár, Pa- zsiczky Roland és felesége szó szerint két kezével épí­tette föl a gazdaságot. Előbb ezerhétszáz csirkével kezdték a ház padlásán, majd a ha­szonból mindig nagyobb ál­lományra futotta, s közben elkészült a háromszintes ho- dá!y, két kezük munkája nyomán. Amikor. egy-egy szinttel elkészültek, már ho­zatták is ezrével a naposcsi­béket. s fóliával takargatták a pihés apróságokat, s ha esett az eső. teknővel és mindenféle edényekkel fog­ták fel a becsurgó vizet. badobóst, majd mindezek után kényszerítette a feleségét, hogy sebei ápolása helyett takarít­son össze, miközben a 9 éves kislány zokogva hozta a la­pátot és a söprűt: — ... csináld meg anya, mert még jobban megver... Persze, attól, hogy diplomá­sokról van szó, még ez is le­hetne szélsőséges eset. De nem az. Válóperes bírók a tanúi, hányszor kerül elő egy-egy tárgyaláson „az asszony verve jó” kitétel, különböző változa­tokkal. Ezúttal azonban arról lesz szó, amikor nem a váló­peres, hanem a büntetőbíró előtt kellett felelnie a kérdé­sekre egv asszonyverö bajnok­nak, a gyömrői V. Jánosnak. V, János egyébként nem nagydarab, rabiátus ember: alacsony, szíias testalkatú, kék szemekkel, fülében fülbevaló­val. Volt már néhány felesége, élettársa is egy-kettő, s mint Ma hatezer baromfit ne­velnek 7—8 hetes korig. Munkájukat mindhárom szin­ten önctetö segíti, olajjal fű­tött hőiégbefúvóval melegíte­nek, de így is lefoglal állan­dóan két-három embert az állomány etetése, itatása, tisztántartása, ellenőrzése. Éj­szakára sem hagyhatják ma­gukra a kényes szárnyasokat, hiszen a baj általában nem kopog, ha váratlanul bekö­szön egy háztáji gazdaságba. Márpedig baj volt s van. Kü­lönösen akkoriban voltak nagy veszteségeik, amikor még a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezettől kapták az indulóállományt s a tápot. Gyakran kaptak tápmérge­zést a csirkék, mert nem be­le való anyagok voltak a táp­ban. Máskor az okozott gon­dot, hogy a 40 forinttal drá­gább monenzimes tápban nem volt monenzim, s annak hiánya meglátszott ám az ál­lomány minőségén. Ma már a zagyvarékasi tsz-hez le­szerződve sokkal jobb állo­mányt kapnak, valamint ked­vezményes áron gyógyszert, amit Pazsiczkyék szolgáltató jelleggel továbbadnak a kö­zös gazdesághoz tartozó csir- ketenv észtőknek. Bercnyi Józsefné szintén a férjév'.r vállalta el a csirké- zést, ötezer szárnyast 'hegei­nek a zagyvarékasi szövetke­zetnek. Ök is megjárták a korábbi partnerrel, az új helyről sokkal szebb napos­csibék érkeznek, ám a takar­mányt és a gyógyszert még mindig drágállják. S ahhoz képest, hogy két-hárjrr. em­bernek ad munkát az állo­mány, nem hoz többet a konyhára, mint egy fizetés. Ezt a csirkézést csak úgy le­het biztonsággal csinálni, hogy a férje továbbra is megmarad főállásban moz­donyvezetőnek, a szabadnap­jain besegít, mondta Beré- nyiné. Még aznap volt alkalmunk megszemlélni Szőlőstelepen Szóró Lászlóék háztáji csir­kefarmját a Bajcsy utcában, valamint Dobos Józsefékét a Béke utcában. Nem mind­egyik állomány gazdájával a tárgyaláson elmondta, azo­kat is pofonokkal nevelte, de eddig még egy se panaszko­dott. Lehet, hogy mostani élet­társa, az alig huszonéves fia­talasszony se panaszkodott volna, ha a verést követően nem kell orvoshoz fordulnia. De hát ment, mert négyhóna­pos terhes, s bár egy hetet várt. úgy érezte: valami na­gyobb baj lehet, mert nem csak kék, zöld és lila ezúttal minden testrésze, hanem erő­sen görcsöl is. Az orvosi látleletet elolvas­ni is dermesztő élmény: kide­rül belőle, hogy az asszonyon valóban csak itt-ott maradt ép felület, gyógyulása jóval túlhaladja a nyolc napot, bár a magzat — talán — épség­ben megúszta azt az éjszakát. Azon az éjszakán a szom­szédok sikoltozásra ébredtek, a jajgatás a kamrából hallat­szott, Másnap aztán láthatták, hogy volt rá ok, amint az egyik szomszédasszony fogal­mazta. sikerült beszélgetni, de csa­ládtagokkal valamennyi he­lyen, s ezekből a részinfor­mációkból már eléggé össze­függő kép alakult ki, ugyanis még a maglódi Reményi Fe­renc is hozzátette a magáét a témához, ö maga a zagy­varékasi termelőszövetkezet­tel szerződött feleknek szál­lítja egész Pest megyében a tápot, s feleségével szerződé­ses vállalkozásban 4 ezer csirkét nevelnek. Azt ők is hangsúlyozták, hogy a gyenge naposcsibével, legfeljebb el­fogadhatónak mondható táp­pal nagy hasznot nem lehet elérni. Ha váratlanul beüt egy betegség, akkor már veszteséggel is számolni kell. Tehát információgyűjtő kőr­útunk eddigi tapasztalatai a következők: gyakori a szerző­dött felek között az állomány leadása után a nézeteltérés az utólag „kiderülő” (?) súly- hiány miatt. Nagy károkat okoznak a tápmérgezések vagy éppen a táp gyenge mi­nősége: a tápmérgezésekből eredő elhullást senki nem pótolja. Érdekesség, hogy ha a kistenyésztő saját maga küldi be az elhullott csirkét vizsgálatra az állattenyészté­si kutatóintézetnek, a mérge- zettség tényét elismerik. Ám a szerződő gazdaság ragasz­kodik ahhoz, hogy a tenyész­tővel együtt küldjék be az elhullott baromfit vizsgálatra, ilyenkor már rendszerint nem a kistenyésztőnek van igaza. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a drágább táp monenzim- tartalmát kell megvizsgáltat­ni. Egy szó mint száz, a kis- tenyésztők hiányolják a jog­védelmüket. nem tudnak ér­dekeiket képviselő szerv lé­tezéséről. Aszódi László Antal Kulturális program Ecseren szerdán 17.30 órá­tól: mozgásművészeti dzsessz- balett-tanfolyam, 13-tól: ifjú­sági akadémia, látogatás Cape Canaveral.ban, II. rész, Kör­utazás az űrközpont belsejé­ben. Sülysápon 17-től: logopédia. — ... szegény Kati a jobb kezét alig bírta tartani, lát­szott rajta, hogy kegyetlenül megverték. V. János a nyaklószíjat vá­lasztotta a megtorlás céljára, de mint elmesélte, a kamrá­ban, ahol az éiettársát ütötte, sötét volt, s nem is gondolta volna, hogy ennyire meglát­szik majd az asszonyon, hi­szen ő csak azt vette észre, hogy a szája vérzik. Egyéb­ként pedig azért verte, mert felmérgesedett, ugyanis meg­hallotta, hogy az asszony más férfival is együtt volt. ÍTTTT1 iliiii Az élettárs hazaköltözött a szüleihez, V. Jánost pedig a Monori Bíróság bűnösnek ta­lálta különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, s ezért 2 hónap börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, 3 évre el­tiltotta a közügyek gyakorlá­sától, és ötezer forint pénz- büntetés megfizetésére köte­lezte. Ez a2 ítélet a legköze­lebbi alkalommal talán utó­hatásában is lefogja majd ütésre emelkedő kezét .. K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Nyáregyházi diadalmenet Konyhát is kap a vendéglő Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat jó ütemben halad a gyömrői Halászkert Étterem újjáépítésével. A vendéglátó egy­ség mellett 1 ezer 200 adagos konyhát is tető alá hoznak az épí­tők a jövő év augusztusáig. Képünkön: Számol János, Papp At­tila és Kolompár Ferenc a maltert készítik a falazáshoz Hancsovszki János felvétele A 17-es tárgyalóteremből A nyaklószíjjal verekedett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents