Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

így látja a közlekedési ügyész Hibás fék - három halott A vádirat tárgyilagos, nem tükrözheti az ügyész cr- ^ zelmeit. így van ez akkor is, ha a hivatása gyakorlásá­ig ban megedződött szakember is elborzad, megismerve a g hidegvérrel kitervezett emberölés körülményeit, vagy > például egy halálos kimenetelű közlekedési baleset hely- ^ színén végezve a munkáját. ^ Mindig objektiven kell mérlegelni az enyhítő, illet- g ve a súlyosbító körülményeket. És nyomós érvekkel, ^ szakértői véleményekkel alátámasztott enyhítő körül­it mények — például egy közlekedési balesetnél — akkor i is lehetnek, ha több halálos áldozata van a gépkocsive- / zető végzetes gondatlanságának. Jogi tanácsok Sürgős elfárás a gyermektartásáig megíté­lésére • Äs örökség haszonélvezete meg­illeti az élő házastársat Ez év egyik legsúlyosabb közlekedési balesete történt jú­nius 20-án Pilisvörösváron. Életét vesztette az 59 éves Manhercz György, a 39 éves Likó Ádám és az 55 esztendős Weisenberger János. A vádlott Husvéth Sándor 39 éves, büntetlen előéletű, hi. vatásos gépkocsivezető. Dr. Stauberné dr. Radosai Katalin közlekedési ügyész rö­viddel a történtek után már ott volt a szerencsétlenség színhelyén. Megkértük, hogy ismertesse a balesetet, és mondja el mindazokat a kö­rülményeket, melyek az ügy megítélésénél szerepet játsza­nak. Lejtős kanyarban — Rendszeresen helyszínelek, de ilyen szörnyű látványban ritkán volt részem. Két halott még ott volt, amikor megér­keztem, a harmadik áldozatot, aki akkor még élt, a mentő- helikopter már elszállította. A baleset a 10-es főúton történt, a 21-es kilométerkő közelében. Esős idő volt, és a főút azon a szakaszon erősen jobbra ível, továbbá mintegy ötszázaléko­sán lejt. Husvéth Sándor kb. ötven kilométeres óránkénti sebességgel vezette az Orszá­gos Érc- és Ásványbánya du­nántúli műveinek a tulajdo­nában tevő teherautót. Az út- kanyarulat előtt gépjárműve sebességét nem csökkentette biztonságosra, és ezért a lejtős kanyarban sodródni kezdett, intenzíven fékezett, majd a kocsi megfarolit. Az úttest ten­gelyére merőleges állásba for­dult, és így továbbhaladva összeütközött a szemből sza­bályosan. érkező, Manhercz György által vezetett személy­autóval, melynek karosszériá­ját teljesen leszakította. A ka­rambol után a keresztbe for­dult gépjármű még tovább A lakossági jövedelemadóz­tatás rendszerének korszerű­sítése, az adó jövedelemsza­bályozó szerepének erősítése három fontos jogszabály — az általános jövedelemadó, a lakossági adóigazgatási eljá­rás, az illetékhivatalokról ás az adómegállapító hivatalok­ról szóló rendelkezések — módosítását tette időszerűvé. Akiknél csökken Az általános jövedelemadó­zásban tavaly bevezetett in­tézkedések alapvetően bevál­tak. A különböző tevékenysé­gekből származó jövedelmek egységes és együttes adózta­tása — melynek célja az igazságosabb közteherviselés — társadalmi méretekben el­fogadottá vált. A kedvező ta­pasztalatok ellenére több té­nyező miatt is szükségessé vált a jogszabályok változta­tása. A községfejlesztési hoz­zájárulás — mint ismeretes — január elsejével megszű­nik Ez az általános jövede- lemadó-terhek nagymértékű csökkenését eredményezné, ami a nagy jövedelmű adófi­zetőknél nem indokolt. A lakossági reáljövedelmek meg­őrzése is szükségessé teszi az adóterhek átalakítását, figye­lembe véve a helyi alapellá­tást szolgáló kisipari, kiske­reskedelmi és más egyéni vállalkozások helyzetét. A jö­vedelmekkel arányos közte­csúszott, és nekiment egy má­sik személyautónak, amely az ütközés elhárítására a padká­ra húzódott Levél a vállalatnak — Milyen körülmények de­rültek ki a továbbiakban? — A tehergépkocsi vezetője, akinek őrizetbe vételére utasí­tást adtam, elismerte a vét­kességét abban, hogy nem csökkentette a jármű sebes­ségét abban a veszélyes ka­nyarban. Husvéth Sándor vé­rében nagyon kis mértékű, 0,30 ezrelék alkoholt mutattak ki a vizsgálatnál. Később azon­ban egyéb körülmények is napvilágra kerültek. A szak­értői vizsgálatok azt igazolják, hogy a teherautó fékrendszere hibás, elhasználódott volt, és a feltárt rendellenességek már a baleset előtti időszakban is megvoltak. S bár a tehergép­kocsi vezetőjétől elvárható, hogy a műszaki hibákat ész­lelje, kétségtelen az üzemben tartó cég felelőssége is. Közü­leti gépjárműveknél egyébként ilyen eset rendkívül ritka. Szignalizációt küldtünk az Or­szágos Érc- és Ásványbánya dunántúli műveinek, melyre válaszolva közölték, hogy azonnali hatállyal elrendelték az egész járműpark felülvizs­gálatát, s ha nem megfelelő műszaki állapotban levőt ta­lálnak, azt kivonják a for­galomból. A bíróság előtt — A fékrendszer hibája te­hát enyhítő körülmény a gép­kocsivezető számára? — Kétségtelenül figyelembe kell venni azt is, amikor több ember halálát előidéző közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádoljuk Husvéth Sándort, akinek ügyét rövide­sen tárgyalja a Budakörnyéki Bíróság. herviselés szintén az adóter­hek kismértékű átcsoportosí­tását teszi szükségessé. Az alacsonyabb jövedelműek adói csökkennek, a magasabb jö­vedelmek terhei nőnek. A jövedelemelvonás mérté­ke az alábbiak szerint válto­zik: az évi 200 ezer forint alatti jövedelmeknél az adó­kulcs kismértékben (átlagosan 2—3 százalékponttal) csökken, a magasabb jövedelemkate­góriákban arányosan — 3—8 százalékponttal — emelkedik. Ez a kisebb jövedelműek ese­tében segíti a jövedelmek reálértékének megőrzését, a nagyobb jövedelmet elérők terheit — továbbra is kielé­gítő érdekeltséget biztosítva — növeli. Az ezer forinton aluli eseti jövedelmeknél az adókulcs az eddigi 2 százalék helyett egységesen 6 százalékos lesz. A magasabb adókulcsot az indokolja, hogy csekély ősz- szegekről lévén szó, ezeket utólagosan a jövőben nem összesítik, és más jövedel­mekkel nem adóztatják együtt, ami magasabb terhet jelentene. Szociális mentesség A szociális mentesség, amely az idős korú vagy rok­kant adózókat illeti meg, az évi 48 ezer forintos jövede­lemhatárról 60 ezer forintra emelkedik. Az egyéni vállal­kozók részére adható terme­9 A gyermektartásdíj meg­állapítására indított per meg- sziintethető-e, ha a felperes az első tárgyaláson nem jele­nik meg? Z. Pálné budaörsi olvasónk keresetet indított gyermektar­tásdíj megállapítása iránt. Férje egyik napról a másikra elköltözött a közös lakásból, otthagyta feleségét kiskorú gyermekeivel együtt. Nem maradt annyi pénze, hogy ügyvédhez menjen, budapes­ti munkahelyén sem tudta felkeresni a jogsegélyszolgá­latot. Gyesen van, a három kiskorú gyermektől az első bírósági tárgyaláson sem tu­dott megjelenni. A bíróság emiatt az eljárást megszüntet­te, bár olvasónk azt állítja, hogy a tárgyalásra szóló idé­zésre megismételte levélben a kereseti kérelmét, ügyének kedvező elintézését kérte. Amikor a híróság határozatát megkapta, nagyon meglepő­dött, nyomban irt is egy leve­let, amelyben panaszt nyújtott be az eljárás megszüntetése miatt. Két hónap óta csak a gyesből tartja el a családot. Mit tegyen, kérdezi tőlünk. Könnyű utólag okosnak lennünk, mondhatja olvasónk, amikor elöljáróban azt mond­juk, hogy amikor összepakolt a férj és otthagyta a családot, nyomban a bírósághoz kellett volna fordulnia és a peres el­járáson kívül, úgynevezett ideiglenes intézkedést kellett volna kérnie. Jogszabályunk szerint ugyanis mód van erre még a peres eljárás előtt, vagy az alatt, de még az ér­demi tárgyalás előtt, a sürgős­ségre való tekintettel, addig is amíg a hűtlen házastárs keresetének meghatározott ré­szét letiltják. A munkahely pedig, ahová a letiltás érke­zik majd, azonnal köteles in­tézkedni és a bíróság által meghatározott pénzösszeget, ebben az esetben a férj ke­resetének legalább 50 száza­lékát az elhagyott család ré­szére átutalni, a feleség cí­mére, nevére. Ezt olvasónk mint jogban járatlan elmu­lasztotta. Hangsúlyozzuk, ne vegye olvasónk rossz néven, hogy utólag bölcselkedünk, csupán azért tesszük, hogy mással hasonló eset ne fordul­hasson elő. Olvasónknak sem kell elke­léspolitikai kedvezmények összege évi 50 ezer forintról 120 ezer forintra változik. Ezt a kedvezményt elsősor­ban a kistelepüléseken műkö­dő, a lakosság alapellátását biztosító vállalkozók kaphat­ják. A vállalkozóknál az adóz­tatás hatékonyságának növe­lését és az eljárás egyszerű­sítését további két új ren­delkezés is szolgálja. A na­gyobb vállalkozók — a gaz­dasági munkaközösségekhez hasonlóan — aját maguk fogják adójukat nyilvántarta­ni, bevallani és kiszámítani. így az adminisztráció csök­kenthető, több idő jut az el­lenőrzésekre, a nagy jöve­delmű adózók vizsgálatára. A kis- és közép jövedelmű adó­zók két lehetőség között vá­laszthatnak: vagy átalány­adót fizetnek, vagy hagyomá­nyos módon adóbevallás alapján adóznak. Az átalány­adó mértéke a forgalomhoz kötődik. Adott bevétel azon­ban a szakmai körülménye­ket figyelembe véve három — egy alacsonyabb, egy kö­zepes és egy magasabb mér­tékű — adósávba sorolható be. A besorolás attól függ hogy az adott vállalkozó mi­lyen feltételek között dolgo­zik, milyenek értékesítési, piaci, jövedelemszerzési lehe­tőségei. Az átalányadó konk­rét mértékét az adóhatóság állapítja meg az érdekképvi­serednie, családvédelmi jog­szabályaink és a bírói gyakor­lat segítségére sietnek. Ha a bíróság végzését ön megpana­szolta, abban nyugodt lehet, hogy a levelében írtak miatt azt fellebbezésnek tekinti a bíróság & soron kívül ter­jeszti fel a másodfokú bíró­sághoz, ahol szintén sürgősen döntenek. Afelől sem kell nyugtalankodnia, hogy esetleg a határozat nem lesz kedve­ző. Egy nagyon régi legfel­sőbb bírósági döntés, amely egyébként ítélkezési gyakor­lattá vált, hasonló ügyben kimondta, hogy ... felperes­nek az a beadványa, amely­ben a tartásdíj megállapítá­sát szorgalmazza, tartalmilag arra is irányult, hogy a bíró­ság a tárgyalást az ő távollé­tében is tartsa meg. (Legf. Bír. P. Törv. II. 20921/1972. sz.). Énnek az elvnek a kimon­dására éppen családvédelmi okokból volt szükség, mert valóban a polgári peres eljá­rás egyik fontos szabálya az, ha az első tárgyalást a felpe­res elmulasztja és előzőleg nem kérte a tárgyalásnak tá­vollétében való megtartását, a bíróság az alperes kérelmére, köteles a pert megszüntetni. Természetesen most ezért ké­sedelmet fog szenvedni a kifi­zetés. de hat hónapra vissza­menőleg is megítéli a bíró­ság a tartásdíjat. Azért, hogy olvasónk ügyét mégis előbb­re vigyük, tanácsoljuk, hogy az elsőfokú bíróságnak írjon még egy levelet, ebben kérje a peres eljárás elhúzódására figyelemmel az ideiglenes in­tézkedést, természetesen je­lölje meg férje munkahelyé­nek pontos nevét, címét, a férje átlagkeresetét, olvasónk jövedelmét, és a három kis­korú gyermek születési évét. © Lehet-e két ingatlanról egyazon időben két külön végrendeletet készíteni, és ki lehet-e zárni a házastársat az özvegyi haszonélvezetből? Két levél is érkezett a na­pokban a hagyatékkal kap­csolatos cikkeinkre. A csütör­töki ingyenes jogi tanács­adáson is két asszony kere­sett fel bennünket haszon­élvezeti jogukkal kapcsolatos vitáikban. Megkíséreljük az egész problémakört egyben megvá­seleti szervek véleményének figyelembevételével. Az áta­lányadó három évre szól és csak kivételes esetben módo­sítható. A szerzői, a különböző mű­vészeti tevékenységek adóz­tatásánál a szakmai sajátos­ságok és a kultúrpolitikai ér­dekeltségek miatt az adóalap csökken. Mértéke 30—60 szá­zalék között lesz. Egy további új rendelkezés értelmében módosul az adó- igazgatási apparátus szerve­zete és feladatköre is. A je­lenlegi kisipari és magánke­reskedői adóközösségek — hasonlóan a tanácsok pénz­ügyi feladatot ellátó szakigaz­gatási szerveihez — bővülő hatáskörrel adómegállapító hivatalként működnek to­vább. Az átállás 1936. július és szeptember között történik meg. Az új hivatal eddigi feladatai mellett lehetőséget kap arra, hogy az illetékhi­vataltól átvegye az adókive­tési teendőket. Az intézkedés­től. a megfelelő munkameg­osztás kialakításától a szak­emberek azt remélik, hogy az illetékhivataloknál ezután több idő jut az adóellenőrzés növelésére. Bővülő hatáskör Időszerűvé vált egy orszá­gos hatáskörű kis létszámú adóellenőrzési egység létreho­zása is. Ennek a szervezetnek a feladata, hogy elvégezze a vállalkozások gyors operatív ellenőrzését, illetve elősegítse a pénzügyi szabályok betar­tását. Az egység szervezetileg a Pénzügyminisztérium el­lenőrzési főigazgatóságához fog tartozni. laszolni. Az örökhagyónak két ingatlana volt. Magán­végrendeletet készített. Az egyik ingatlant fele-fele arányban második feleségé­re és ebből a házasságból született gyermekére hagyta. Ugyanezen a napon keltezett másik végrendeletében az el­halt úgy rendelkezett, hogy az első házasságból származó két gyermekét az előbbi vég­rendeletben nem említett in­gatlanból kell kielégíteni. Megilleti-e az örökhagyó második feleségét, az első végrendeletben ugyanezen házasságból született gyer­mek által megörökölt ház­részen a haszonélvezet? Ugyanis az anya és a lánya között vita merült fel. Jogos volt-e az első házasságból született gyermekeket köte- lesrészre szorítani, megtehet- te-e ezt az apa velük? Az előbbiekben az a jogi állás­pont, hogy a vitás öröklési igényeket nem lehet a hagya­téki eljárás keretében elbírál­ni, ezek eldöntése polgári perben történhet. A jogsza­bály biztosítja egyébként a túlélő házastársnak az özve­gyi haszonélvezeti jogot a teljes ingatlanra, ezért pe­reskedjen a leány, ha nem tetszik neki, hogy az általa örökölt félházon rajta van anyja haszonélvezeti joga. Tehát véleményünk szerint az örökhagyó túlélő házas­társát a haszonélvezeti jog az örökhagyó lánya által örökölt ház illetőségére is kiterjed, tehát teljes hatállyal kell át­adnia a közjegyzőnek az örökséget. Az első házasság­ból származó gyermek örök­ségét azonban csak ideigle­nes hatállyal lehet átadni. Ha netán az özvegynek —is, ideiglenes hatállyal adja át a közjegyző a hagyatéki el­járás során a fél házat, és ugyanígy a gyermeknek is a másik felét, akkor is biz­tosítani kell az özvegy javára a haszonélvezeti jogot, ha vi­ta merül fel a kérdésben. Dr. My. J. A vállalati jövedelemszabá­lyozásról szóló 40/1984. (XI. 5.) MT számú rendelet módosí­tásáról a 44/1985. (X. 31.) MT számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 42. száma). A kereseti adó mérséklésé­nek vagy elengedésének fel­tételeivel kapcsolatos a Mi­nisztertanácsnak ugyanitt megjelenő 45/1985. (X. 31.) számú rendelete, amely a vállalati keresetszabályozás­ról, az érdekeltségi alap anya­gi ösztönzési célú felhaszná­A MÁV területén (állomá­son, vonatban) elveszett tár­gyat a vasút a tulajdonos szó­beli vagy írásbeli bejelentése alapján kutatja. Ha sikerül megtalálni, megőrzik, majd az igazolt tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának kiszol­gáltatják. Az utasnak holmija elvesz­tését a vasútállomáson vagy a jegyviz&gálónál kell bejelente­nie. Ekkor közölni kell az el­veszett tárgy pontos leírását, az elveszés valószínűsíthető helyét és idejét. Meg kell je­lölni a vonat számát, a kocsi helyét a vonatban. Állomáson történt elveszésnél közölni kell az állomás nevét, és lehetőleg azt a helyiséget, ahol az utas a holmiját elhagyta, továbbá minden olyan körülményt, amely elősegíti az elveszett tárgy kutatását. A vasút a bejelentés alap­ján intézkedik az elveszett tárgy felkutatásáról. Ha sike­rül megtalálni, a vasút a be­jelentő kívánságára utánvét­tel megküldi a tárgyat a meg­adott címre, vagy a személyes Szülők figyelmébe! A veszélyes nyelwtaaár Ma is kényes témának szá­mítanak a szemérem elleni bűncselekmények, különösen akkor, ha a sértettek kiskorú gyermekek. Ám kétségtelen, hogy az ilyen bűntettek rend­kívül veszélyesek, és olykor a szülők sem elég körültekin­tőek, amikor kiválasztják, hogy kire bízzák gyermeküket. Legutóbb a Ráckevei Bíró­ság ítélkezett egy ilyen ügy­ben, melyet a körülményekre való tekintettel név nélkül is­mertetünk. Az egyik településen lakó rokkantnyugdíjas férfi, aki ko­ponyasérülés után agybánta- lomban szenved, évekkel ez­előtt beiratkozott a József At­tila szabadegyetemre, ahol né­met nyelvet tanult, majd auto­didakta módon az angollal is foglalkozott. Ne firtassuk most azt, hogy milyen szintet ért el a nyelvek ismeretében, az ügy megítélésénél ez keve­sebbet nyom a latban. Azok a szülők sem firtatták ezt, akik rábízták gyermekeik idegen nyelvre oktatását, és úgy látszik azt sém vették észre, hogy a rokkantnyugdí­jas férfi általános szellemi ha­nyatlásban szenved. A későbbiekben derült ki, hogy a képesítés és engedély nélkül tevékenykedő nyelvta­nár két tizenkét éves, egy ti­zenhárom éves és egy tízéves kislányt megrontott, illetve ve­lük szemben szemérem elleni erőszakot kövétett el. A feljelentést a település ál­talános iskolájának igazgatója tette meg, aki az osztályfőnök­től értesült a történtekről. Ne­ki panaszkodtak a kislányok arról, hogy milyen különös dolgok történnek velük a nyelvórákon. A bíróság az ítélet kiszabá­sánál figyelembe vette, hogy a koponyasérülést szenvedett férfit agybántalma és ebből eredő szellemi hanyatlása kor­látozta abban, hogy cselekmé­nyének a társadalomra veszé­lyes következményeitfelismer- je. Egy év és hat hónap — három évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélték. A tanulságok miatt ismer­tettük ezt a bűnügyet, hogy felhívjuk a szülők figyelmét: lásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érde­keltségi rendszeréről szóló 43/1984. (XI. 5.) MT számú rendeletét’ módosította. Az egyes termelő ágazatok­ra, vállalatokra, szövetkeze­tekre vonatkozóan is ebben a hivatalos lapban jelentek meg fontos pénzügyminiszte­ri rendeletek jövedelemszabá­lyozásról, keresetszabályo­zásról, az anyagi érdekeltség rendjéről. átvételig megőrzi. írásban tör­tént bejelentés esetén, a vasút is írásban közli a kutatás eredményét. Az elveszett tárgyak kuta­tásával, továbbításával kap­csolatos költségek a tulajdo­nost terhelik. Az állomáson talált tárgyat a vasútállomáson, a vonatban meglelt tárgyakat a vonat vég­állomásán legfeljebb két hétig őrzik, és ha addig a jogos tu­lajdonos nem jelentkezik, ak­kor a vasútigazgatóság a te­rületileg illetékes gyűjtőállo­másra küldi. A gyűjtőállomá­sok: Bp. Keleti, Miskolc Tiszai pu., Debrecen, Szeged. Pécs, Szombathely és Sopron (GYSEV). Ha a talált tárgy tulajdono­sa 3 hónapon belül nem je­lentkezik, akkor a vasút a tár­gyat a Bizományi Áruház Vál­lalat útján értékesíti. Ha a talált tárgy romlandó anyagot tartalmaz, a vasút art 2—3 napon belül értékesíti. Gál Judit legyenek körültekintők! Tíz nap rendeletéi Hol kell bejelenteni? Talált tárgyak hivatala A eél az igazságosabb közteherviselés A jövedelemadózás változásai

Next

/
Thumbnails
Contents