Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
Ala: 12 oldal PEST MEGYEI VilÁG PROIETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ára: 1,110 forint 1985. NOVEMBER 13., SZERDA MA: Finis a genfi előkészülésekben (2. o leltei) A késés ú/abb késési szüBt (3. oldesl) A jövedelemadózás változásai (6. oldal) Varsói Szerződés Berlinben tanácskoznak Az NDK Nemzetvédelmi Minisztériumában kedden megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres . erői katonai tanácsának soros ülése. Az ülésen részt vesznek a katonai tanács bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK román és szovjet tagjai. A tanácskozást Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezeti. Az NDK vezetése nevében Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere üdvözölte az ülés résztvevőit. A katonai tanács ülésének résztvevői megkoszorúzták a fasizmus és a militarizmus áldozatainak Unter den Linde- nen levő emlékhelyét, valamint a szovjet hősök treptowi emlékművét. Feltárult források Az anyagtakarékosság tartalékai A legolcsóbb anyag az, amelyet meg sem kell termelni — ez a vezérgondolata a tegnap megnyitott Gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítése című kiállításnak és konferenciának, amelynek az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székhaza ad otthont. A november 12—14. közötti programsorozatot, illetve a 15-ig nyitva tartó kiállítást az Ipari Minisztérium a KISZ Központi Bizottságával közösen szervezte. A már hagyományosnak számító rendezvényt dr. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkárának köszöntője után Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes nyitotta meg. A gazdaságos anyagfelhasználási és technológia-korszerűsítési programot 1982-ben indította mag a kormány. Az első időszakban azt a követelményt fogalmazták meg, hogy a VI. ötéves tervidőszak hátralevő részében a népgazdaság A mezőgazdaságban állandóan jelenlévő bizonytalansági tényező az időjárás. Ezen az őszön is sok aggodalomra adott okot. Mindez, sajnos nagyon is aktuális dologról, az aszályról jutott eszembe. Az aszályról, amely szinte lehetetlenné tette a cukorrépa felszedését, a vetőágyak készítését, ugyanakkor segítette a tengeri ’ törését, mert a kombájnok gyorsabban, kevesebb energiafelhasználással mozoghattak a kiszikkadt talajokon. Alkalom adódott hát arra, hogy a gazdaságokban dolgozók megmutassák, mit is tudnak valójában. Közülük igen sokan — főként azok, akik a nagy teljesítményű gépeket kezelik — heteken keresztül folyamatosan dolgoztak, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is. Az őket kiszolgáló gépjavítók, szállítók, a termény tárolásával, feldolgozásával fogla- latoskodók és mindazok, akik az őszi határban dolgoztak, dolgoznak, igen nagy feladatokat oldottak meg s oldanak meg jelenleg is. Több mint 135 ezer hektárról kellett betakarítani a termést, 112 ezer hektáron vetőágyat készíteni, s a 118 ezer hektár őszi mélyszántásból még hátra van a fele. Munkát ad a szerves és műtrágya kiszórása is Pest megyében. A tavalyinál jobban fizetett a kukorica, de talán soha nem volt ilyen alacsony a szőlőtermés, mint az idén. Amíg az előbbi növeli, az utóbbi erősen csökkenti az üzemek jövedelmét, még akkor is, ha a hiánypszichózist kihasználva a gazdaságok jóval drágábban értékesítették a fürtöket. Mostanra az őszi munkák zöme befejeződött. A kalászosokat — közöttük a legfontosabbat, a búzát — az előirányzott területen idejében elvetették a megye gazdaságaiban. A korábban érő őszieket — a burgonyát, a napraforgót — betakarították. Néhány gazdaságban a cukorrépa egv kisebb része várja még a felszedést, és napról napra, több az olyan termelőszövetkezet, állami gazdaság, amely végzett a kukorica betakarításával E téren példamutatóan dolgoztak a nagykátai Magyar—Koreai Barátság, a pilisi Aranykalász termelőszövetkezetben, és még lehetne sorolni. Szerencsére bármilyen ütemes volt is az őszi munka menete, a vetés, a betakarítás nem vált csak a teljesítményt hajszoló rohammunkává. örvendetes, hogy a csapadékra váró vetők sem engedtek a minőségből, és általában fémzárolt, úgynevezett második szaporulati fokú búzamagvak kerültek a földbe. Az észszerűség mindenképpen a fémzárolt vetőmagvak mellett szól, még akkor is, ha ez öt-nyolcszáz forinttal többe került hektáronként. Mert ha a saját, minőségileg ellenőrizhetetlen magot szórják a földbe, megtakaríthatják ugyan a hozzávetőleg 0,25 tonnányi termény értékesítési érát, ám a jobb mag ennél nagyobb mértékben növelheti a jövőre betakarítandó kenyérgabona mennyiségét. A tapasztalatok mutatják: a kormány által ■ a termelés és a gazdálkodás minőségével kapcsolatban megfogalmazott igények a gyakorlatban valósággá válnak. I gaz, hogy még mindig sok a tennivaló. Mégis, ha nem kis ellentmondásokon keresztül, de folyamatos és pozitív változásoknak lehetünk tanúi. Mindjobban érvényesül a felismerés: a piaci, az értékesítési követelményekhez igazodva kell termelni és gazdálkodni. Ahol még nem ez a jellemző, ott gondok is vannak. Példa érre az idei többlet-burgonyatermés körül tapasztalható értékesítési gond. Ez is .arra figyelmeztet, hogy a gazdaságoknak már a tervek készítésekor be kell kalkulálniuk az adott áruk értékesítési lehetőségeit is. Természetesen ez több más mellett jobban előtérbe állítja a minőséget a munkában, az egyes technológiai folyamatokban, a termelésszervezésben, a gazdálkodás rendjében. Nos, az idei ősz tettei ebben is jelzik a haladást, és ennek kézzelfogható jelei mutatkoznak a határt járva szerte a megyében. Béna Zoltán egészében mintegy 17 milliárd forintos megtakarítást érjenek el a vállalatok, főképpen műszaki-gazdasági szervezési intézkedésekkel, és csak kevéssé a fejlesztések, beruházások révén. Az eltelt három évben ez a cél teljesült; a megtakarítások legnagyobb részét a gépiparban érték el, de jelentős eredmények születtek a vegyiparban, a kohászatban és a könnyűiparban is. A téma kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy a VII. ötéves tervidőszak felfelé ívelő termelési feladatait energianövekedés nélkül kell megvalósítani, de nemkülönben az a tény is, hogy a magyar ipari termékek jelentékeny hányada — 20^30 százaléka — még ma is túlsúlyos. Az eddig ólért eredményeket tehát amolyan első felismerésnek lehet tekinteni, amelynek nyomán a nagyobb arányú megtakarítás forrásai feltárultak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az iparban a műszaki-gazdasági intézkedések lehetőségei nem korlátlanok; a program további lendülete nem nélkülözheti a technológiai fejlesztéseket. A MÉMOSZ-székház előcsarnokában ezúttal 40 vállalat szerepel, közülük négy reprezentálja Pest megyét. A Dunai Kőolajipari Vállalat importhelyettesítő vegyianyagokat mutat be, amelyeket egyebek között a textil- és bőripar hasznosít, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár vitrinjénben kopásálló alkatrészeket, bányászati szerszámokat és használt váltóélű, felújított lapkákat láthatunk. A Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat a műanya. gok helyszíni regenerálásáról, újrafeldolgozásáról ad képet, míg a Buda-Flax az Innova- text Kutató Fejlesztő Vállalattal közösen kimunkált Pam- len lentípusú fonalát állította ki. A korábban hulladéknak számító aprított len felhasz nálása kétszeresére növeli az egységnyi áztatott lenkóróból gyártható lentípusú fonalak mennyiségét. Az új technoló giiáról 14-én délelőtt Bognár György, a Buda-Flax szakembere tart előadást. Nőtt az üdítőital-fogyasztás Palackba zárt ízek, aromák Ki gondolná, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar élelmiszeripar leggyorsabban fejlődő ágazata az üdítőital-gyártás volt. Fejlődésének ütemét olyan körülmények sürgették, mint az alkoholizmus elleni küzdelem, a nagy városok egyre kevésbé élvezhető ivóvize, a tömeges turizmus kialakulása és a gépkocsit vezetők számának erőteljes növekedése. A gyártás alapjainak lerakása a hetvenes évek elején kezdődött, s ma már több mint 40 az üdítőitalt gyártó üzemek száma és évi 500 ezer hektoliter gyümölcslé termelésénél tartanak. Megyénk nemcsak a gyártásból, hanem az alapanyagtermelésből is jelentős részt vállal. Tudjuk, hogy a hazai bogyós gyümölcsök nagyobbik hányada Pest megye északi térségében terem. A kereskedelemben kapható szörpök, gyümölcslevek és szénsavas üdítőitalok — mint a szobi szörpfái es égek, vagy a Napsugár gyümölcsitalok — mind Pest megyei gyártók termékeihez tartoznak. Ezért rendezték meg Dunakeszin az üdítőital-ipari napokat. A megnyitót dr. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartotta, országos adatokat ismertetve az üdítőd tál-gyártás és -fogyasztás helyzetéről. Előadásából megtudtuk, hogy az egy főre jutó hazai üdítőital-fogyasztás 15 év alatt 13 literről 60 literre nőtt. Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályvezetőhelyettese, az ágazat fejlődési tendenciáját körvonalazta, amely szerint a századfordulóig elsősorban további választékbővítést, minőségi fejlesztést és kisebb mértékű — főleg hazai alapanyagú termékekből —- mennyiségi növekedést irányoztak elő. Mindezt a hazai szükséglet további növekedése indokolja, hiszen az elmúlt 3 év alatt 50 százalékkal nőtt az egy főre jutó hazai üdítőital-fogyasztás. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Jlagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a.z időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Európai kulturális fórum Hasznos eszmecserék Az európai kulturális fórumon ezen a héten is munkabizottságokban folytatódik az eszmecsere. Az irodalmi munkabizottság, ülésén a magyar küldöttség tagjai közül felszólalt Jo- vanovics Miklós, az Írószövetség főtitkára, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, aki hangsúlyozta, hogy a szerkesztői munka is alkotó tevékenység. Domokos János, az Európa Kiadó igazgatója felszólalásában többek között rámutatott, hogy a magyar irodalmi művek, más kis népek irodalmához hasonlóan, ma is nehezen találják meg az utat a külföldi olvasóhoz, s ezért közös erőfeszítésekre van szükség a kulturális cserékben fennálló aránytalanságok csökkentéséhez. Aase-Marie Nesse norvég költőnő javaslatot tett arra, hogy az ülésen jelenlevő tizenöt költő alkotásaiból jelentessenek meg közös antológiát. Többek kérésére Boldizsár Iván elvállalta az antológia szerkesztését. A kulturális együttműködés elvi kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kifejtette, hogy a múzeumok és a kiállításcserék fontos szerepet töltenek be a kultúra demokratizálásában. Dercsényi Dezső, az Országos Műemléki Felügyelőség nyugalmazott igazgatója arról szólt, hogy a középkori építészet nem ismert országhatárokat. Említést tett a magyar, jugoszláv és osztrák szakemberek közreműködésével megvalósuló közös kutatásokról a Pannon térség régészeti és építészeti emlékeinek feltárásában. Az európai kulturális fórumon részt vevő írók, kiadók és irodalomtörténészek baráti találkozón cseréltek véleményt magyar kolégáikkal kedden a Fészék Művészklubban. A találkozót a Magyar Pen Club, a Magyar Írók Szövetsége és az európai kulturális fórum magyar ne’' -éti bizottsága rendezte. Itthon otthon van Kedvezménnyel kínálják a Kedden a Magyar Sajtó Há- f zában Somogyi Jenő, a Ma- < gyár Szállodaszövetség elnöke sajtótájékoztatót tartott a sze- í zon eddigi tapasztalatairól, a V szövetség eredményeiről, va- y lamint az elkövetkező időszak y kedvezményes utazási kínála- 14 tairól. Az idén a szocialista országok közül elsősorban Bulgáriában és Csehszlovákiában nőtt meg az érdeklődés hazánk iránt — mondotta többek között —, e két országból 20—20 százalékkal több vendéget fogadtunk, mint a megelőző évben. A lengyel turistaforgalom az év elején rendkívül visszafogott volt, csak az utóbbi hónapokban tapasztalható némi élénkülés. A tőkés országokból 10 százalékkal többen érkeztek, ezen belül az NSZK-ból például 12, az Egyesült Államokból pedig 28 százalékkal többen keresték fel Magyarországot, mint az elmúlt évben. A Magyar Szállodaszövetség eredményeiről szólva Somogyi Jenő elmondta, hogy 1968 — a szövetség alapítása — óta a tagok száma meghétszerező- dött, s a tagszállodákban a helyek száma négyszeresére bővült. Jelenleg 142 tagja van a szövetségnek, ebből 135 szálloda — az ország összes szállodai helyeinek csaknem kétharmada — a szövetséghez tartozik. A magyar szállodások munkájának nemzetközi elismerését jelzi, hogy 19SS őszén a Nemzetközi Szálloda- szövetség Budapesten rendezi kongresszusát. A tervek között megemlítette, hogy foglalkoznak az úgynevezett Hotel 2000 szállodalánc kialakításának gondolatával: a házgyári elemekből viszonylag olcsón felépítendő szállók a kispénzű turistáknak nyújtanának megfelelő szállást és ellátást. A belföldi turistaforgalom, s egyben a szállodák hazai vendégkörének bővítésére szolgál a Magyar Szállodaszövetséghez tartozó szervezetek akciója, melynek keretében a téli és a kora tavaszi hónapokban száz szállodában 200-féle programot kínálnak kedvezményes áron. A programokra — több mint 300 utazási irodában — az ország szinte, valamennyi jelentősebb településén lehet jelentkezni. Az Itthon van címmel most megjelentetett programfüzet számos különleges ajánlattal szolgál a belföldi turistáknak gP[j!|" ■ ■ A gödöllői Ganz Árammérőgyár erdőkertesi üzemében t ^ RtlftXlf 8zereUk ö.ssze az úgynevezett maximummérőket — ezzel _ _ a műszerrel egy üzem vagy üzemrész energiafogyasztásának csiícspontjait merhetik —. amelyeket ezután belföldön és szocialista piacon értékest- 1 tenek. Képünkön az összeszerelt műszerek minőségét ellenőrzik. s Barcza Zsolt felvétele i ÁLLJÁK A PRÓBÁT
