Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

IMAGYKC viai OROSI írta A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1985. NOVEMBER 12., KEDD Már rohogós motocrossversenyzo Szerelők, motorosok, műhely Vajon kinek ne jutna eszé­be a mondás, amikor lakóhe­lyünk közlekedési eszközeiről esik szó: Nagykőrös a kerék­párok városa. Motorizáció ide vagy oda, ez a réges-régi meg­állapítás máig sem vesztett ■ igazából, s nem hiszem, hogy akadna valaki a helybeliek közül, aki még a távolabbi jövőt illetően is meg merné kérdőjelezni a drótszamarak sorsát. Megfogyatkoztak De ha azt mondjuk, a mo­torok városában élünk, azzal sem állítunk valótlant, a ben­zinfaló szerkentyűk is éppúgy ■mindennapjaink közlekedési eszközei lettek, mint a bicik­lik. Annak nem számoltam utána, vajon hány moped, kis és nagy robogó száguldo­zik a körösi utakon, mind­össze a szakember becslésére hagyatkozom, aki azt mondja, jóformán minden családnak van egy a birtokában, de né­hol akad kettő, három. Szű­kösen számolva is 8—9 ezer jármű. Márpedig ez nem ke­vés. sőt a szerelőkapacitáshoz képest meglehetősen sok is. Ami azt illeti, nehéz elhin­ni, hogy e rengeteg gépre mindössze egyetlen javítómű­hely jut a városban. A, Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet motorszervize. Pedig ez a száraz valóság, nem is csoda, ha a könyökig olajos mesteremberek munka­idő után kénytelenek magukra zárni az ajtót, hogy másnapra teljesíteni tudják a rengeteg vállalást. — Mi tagadás, néha bizony előfordul a túlóra — erősíti meg Balogh István, a műhely vezetője —, különösen az utóbbi hónapokban szakadt nyakunkba a munka. Nálunk is az a gond, hogy nincs szak­ember, még e 3 főre beállí­tott műhelybe sem jut, de be­tegség miatt még ez a lét­szám is megfogyatkozott, 3 hónapig egyedül voltam. Rapi Ferenc munkatársamat az autószervizből küldték át utóbb már segítségül. — Akkor mostanában bizo­nyára sok motoros várja tü­relmetlenül járműve elkészül­tét... — Van. akinek azonmód kellene, más nyugodtan kivár­ja azt a néhány napot. Nos, bármennyire is körmünkre akar égni a sók szerelnivaló, 8 napon belül el kell végez­nünk a szolgáltatást. Ez sza­bály. Ha ennél mégis tovább húzódik a munka, akkor al­katrészproblémákról lehet szó. A MOBIL-lal, RAMOV1LL- lal elég jó a kapcsolat, a gép­részek utánpótlásában mégis adódik néha valami fennaka­dás. Az ipar, a kereskedelem keveset biztosít, a kisiparosok gyártmányai meg csapni- valóak. Kár volna szépíteni a dolgot, ez a tapasztalatunk. — S mi a véleményük a motortulajdonosakról? — Hát az eléggé változatos, közöttük is vannak, akik szív- vel-lélekkel bánnak a jármű­nél, mások csak akkor hozzák, amikor már szét akar esni alattuk.. Előfordul, hogy át se,m vesszük, • olygn sárosán, piszkosan állít be vele gaz­dája. — A gondos motorosnak mi a feladata a tél küszöbén? — Olajat cserél, beállítja, karbantartja a láncot, bow- dent olajoé, zsírba teszi a csapágyakat. A téli tárolás előtt ez a legkevesebb, ami­ket el kell végezni, de ezt különben is mindenki tudja. Mégis az a meglátásunk, hogy az ilyesmire bizony nagyon kevesen vetnek ügyet. — Könnyű annak, aki még a jótállást élvezi. A műhely mire vállal garanciális mun­kát? — Minden olyan motornak, ami a hazai forgalomban kap­ható, kötelező szervize1 van, egy évig bezárólag ingyenes a javítása. Műhelyünk feladata még a kerékpárok, varrógépek szervizelése, de ezek mellett vállaljuk a benzinmotoros szivattyúk szerelését is. Ezen belül erőnk nagy részét ter­mészetesen a motorkerékpárok kötik le, sőt a magánszemé­lyek járművei mellett a ter­melőszövetkezetek szolgálati motorjait is mi tartjuk kar­ban szerződés alapján. A kívülállónak azt hiszem, örökre rejtély marad, hogy ezzel a temérdek szerelnivaló- val hogyan képes megbirkózni a műhely két dolgozója. Már­pedig, ha nehezen is, de bol­dogulnak, s még az sem mondható, hogy a hajtásban hiba csúszik a munkába. Nem tudom, kinek mi a ta­pasztalata, én csupán a sebté­ben megkérdezett kuncsaftok véleményét ismétlem, amikor gyorsnak, precíznek nevezem a műhely szolgáltatását. Való­színű, hogy a Lajosmizséről. Tiszakécskéről meg a többi helységből ide járó motorosok sem puszta szeszélyből teszik meg rendszeresen idáig az utat. Varrógépek Balogh István nem tud, de azt hiszem, inkább nem akar erre bővebb magyarázatot ad­ni, végül is mindenkinek magánügye, hová viszi szer­vizelni járművét. Nem is idő­zünk tovább a kérdésnél, in­kább a műhely jövőjéről ej­tünk szót. — Ügy ‘ hírlik, rövidesen megolódik majd a létszámgon­dunk, s szó van arról is, hogy a szövetkezet szerződéses vál­lalkozásba kívánja adni ezt a szolgáltatást. Évente 5—600 ezer forint a műhely árbevé­tele. a magas fenntartási költ­ségek miatt nem mondható valami kifizetődő tevékeny­ségnek. — Bár mi személy szerint jövedelmünkre most sem pa­naszkodhatunk, de elképzelhe­tő, hogy a szövetkezettel si­kerül majd annak idején olyan egyezséget kötni, ami mindkét fél számára kedve­zőbb anyagi helyzetet te­remt. Bárhogy is alakul, egy biztos, a műhelynek ezután is dolgoznia kell — teszi hozzá sokatmondóan a motorszerelő mester, s látom rajta, hogy a szűkebb munkahely sorsa mé­lyen foglalkoztatja. Nem cso­dálom, 10 éves szövetkezeti múltjából 5 év e falak között telt el, s közben ügyes mes­tere, gazdája lett a műhely­nek. fíem csalódott — Valamikor itt, a szövet­kezetben kezdtem az életet, aztán kis időre elpártoltam máshová, de végül visszatér­tem tanulóéveim helyszínére. Ügy érzem, megtaláltam a számításomat, jó a kollektíva, a vezetőség szívén viseli a munkások ügyét. Az utóbbi években főleg a munkakörül­mények javításában tapasztal­tunk nagy fejlődést. — De azt hiszem, az ember akkor lehet igazán elégedett, ha szereti, tiszteli azt a fog­lalkozást, amit választott ma­gának. Én nem csalódtam. Le­het, hogy öröklődik ez a von­zalom, fiaim közül a nagyob­bik máris apja mesterségére pályázik. Még csak 7 éves, de már robogós motócross- versenyző a gyerek. Miklay Jenő Álcatűz és törkölyherdálás Helyzetkép az őszi határból Hol vannak már azok a szép idők, amikor fiatal gyerekek lepték el a tarlót, és fürge mozdulatokkal az elmaradt ka­lászokat összeszedték?! Kel­lett a galamboknak, a jószág­nak ... És aki valaha látott falánk méheket. bizony azok voltak, amelyek ellepték a tarlóvirágos mezőt és bódult nyeleteket szívtak az édes Me­lissa nedűből. Ma zöld színű a tarló általá­ban az aratást követő második­harmadik héten, a kényszerve­tés, az aratva vetés miatt. Ahol leeresztés volt, ott a fá­raóhangyák miriád.iait meg­szégyenítő halmokban búza­tömeg búsul. Az ilyen gabona­szemeknek nem teljesülhet be sorsa. Ki gondol arra, hogy a bú­za és általában a gabonafélék szeme a régi magyar nyelvben élet néven is ismert? Vajon hányán gondolnak erre. mert­hogy nemcsak a magánélet te­lik rohanással, rohanásban, hanem a munka is. Csak egy picikét kell jobban „pör­kölni” a földeken, megvan a jó fizetés, igaz. a szemveszte­ség toronymagasra szökken. Sebaj! Srófoljuk majd a ter­mésátlagot! De kérdem én, meddig? A minap Ilyen kérdésekről folytattam bizalmas beszélge­tést hazánk egyik legíilozofi- kusabban vélekedő ökológu­sával, aki azt mondta, hogy 30—37 százalékot tesz ki a ter­ményveszteség az országban a tökéletes növényvédelem mel­lett! Iszonyatos szám! A Dél-Pest megyei tarlókat is égetik, mert ugye perzselés után már nem kell sürgősen elvégezni a tarlóhántást, az el­hullott gabonaszemek nem tudnak kicsírázni, és hát meg­szépül a táj. De kinek lesz ez jó? Mert, hogy a természetnek, a mesterségesen létrehozott szántóföldi ökoszisztémáknak nem. az egészen bizonyos. Rengeteg hasznos élőlényt tűz- halálra kárhoztatunk, s utána marad a drasztikus kémiai be­avatkozás. hogy újra megindul­jon „valami” elrontott tala­jainkban, egyre jobban romló földjeinken. Gimnáziumi fizikatanárom bölcs mondása jut eszembe, aki'azt adta útravalóul. hogy ha a természettel nem tanu­lunk meg bölcsen társalogni, okosan kérdezni tőle, hülyesé­get fog válaszolni, és ebből csak ostoba végeredmény ke­rekedhet ki. Sarkított lehet szeretett fizikatanárom véle­ménye. de hát tehette, hisz Jedlik Ányos szobájában, Jed­A levelek megrozsdásodnak A csöppnyi székeken izgulva... — Akkor forduljatok meg, s köszöntsétek a szüléiteket — így az óvó néni. — Jó napot kívánok — így a gyereksereg, kivéve Zsuzsit, aki sugárzó arccal teszi hoz­zá: — Szia, anyu! Így kezdődött a minap a Kárász utcai óvoda egyik’ nagycsoportjának nyílt napja, vagy ahogy régebben nevez­ték, bemutató foglalkozása. Szülők — elsősorban édes­anyák — jöttek, jöhettek el, belepillantani a kicsik min­dennapi életébe, nem titkolva azt sem, ők már csupán Szűk egy évig küldik óvodába a lányokat-fjúkat, fél szemük az iskolán. De az óvoda is hasonlóképp gondolkodik; egyre több ai a fajta elem. amely már a ké­sőbbi munkát előlegezi, s a követelményt is szóba hozta rövid bevezetőjében Pannika óvó néni (azaz Bertus István­ná). Kettőt emelt ki: a kicsi legyen képes húsz-harminc percig tartósan figyelni, s kér­désre egész mondattal vála­szolni. (Ez utóbbinak szerin­tem fél ország nem tudna ele­get tenni, lásd a tv-híradó nyilatkozatait — de most le­gyünk optimisták ...) A téma — mind mindig — az utcán hever, az őszről lesz szó. A gyerekek remek szóké­pekkel fejezik ki magukat. (Lehet, hogy még tényleg ké­pesek ebben a korban arra a bizonyos egy mondatra...?) Honnan vesszük észre pél­dául, hogy ősz van? — Abból — így Szabolcs —, hogy hide­gebb van és melegebb ruhák­ba kell öltözni. — Meg abból — teszi hozzá egy szuszra Máté —, hogy a fákon a levelek megrozsdásod­nak, megbámulnák, megsár­gulnak. — Ilyenkor azért kell több gyümölcsöt enni, hogy ne ro­hadjanak meg — válaszolja az újabb kérdésre társai nem kis derültségére Csaba. Judit­ka teljes pontossággal sorolja fel az esedékes őszi betakarí­tási munkálatokat, hiába, ő is kijár a zártkertbe, s máris gazdaasszony Nem lehet elég korán elkezdeni. Ez nem rossz iskola! A táblánál nem felelni kell. hanem a babát felöltöztetni, az évszaknak megfelelően. A pulóver alá nem kerül blúz... Szinte biztos otthon is siet­nek reggelente a gyerek elin­dításánál ...-V­Feladatlap következik. Van azon meggy, kabát, dió, lomb­ját hullató fa. szőlő, hóember, de még esernyő, fagyi meg gólya is. Nem kis munkát végzett az óvónő, mire előraj­zolta a renegeteg ábrát... (Mi lenne, ha az óvodások is kapnának munkalapot, amit ilyenkor használhatnának? Ügy látszik, az óvónőkre — pedig ők is családanyák — nem gondol az oktatásügy, mikor a munkakönnyítés meg a korszerűsítés kerül szóba...) A gyerekek először is meg­vizsgálták a színeseket. Mivel egy-egy dobozban hol a ceru­za vége. hol a hegye bukkant elő, azokat egyformára ren­dezték. Ezután óvatosan a má­sikra sandítottak. Ezt köve­tően kiválasztottak egy színt, s. kipróbálták a hegyét. A sző­lőszem kékre, sárgára vagy zöldre sikerült, s volt. aki őszi madárnak hitte a gólyát is. w A végén egyeztetnek, a tu­dás megbízható. Kezdődhet a játék. Kis pihenés kell is. ép­pen letelt a fél óra. Esztike óvó néni — Nagy Ferencné — aki eddig ugyan­úgy a csöppnyi széken izgult óvodásaiért, felsóhajthat. Si­került a bemutató, jó munkát végeztek. Ez jár a vezető óvó­nő, Padányi Vilmosáé fejében is. aki szintén elégedetten mo­solyog. S örülnek a gyerekek meg a szülők is. s talán mégse siettetnék az időt. hogy isko­lás legyen Anita, Jóska meg a többiek ... Ballai Ottó ük zsenialitásával láttatta a természetet is. .. A terményszállítás során sem jobb a helyzet, pedig évente szinte ugyanakkor tesz- Szük szóvá, hogy ennyi és ennyi vetésnyi földet lehetne parlagon hagyni, ha a várost a púpozott teherautók. Zetor- pótkocsik nem hintenék be. főleg az útkányarokban. gabo­nával. Semmi foganatja. Nincs, mert valamikor az el­hullott termény miatt bírságot fizettek a figyelmetlen, vétkes gazdák, most mintha túl nagy lenne a gazda, semmi sem történik. Szocsipili a kukorica isten­nője Közép-Amerikában. Nem ok nélkül, mert nehéz kultú­ra a kukorica, tudni kell a termesztőnek, milyen munkák következnek, mik a legsürge­tőbb feladatok a földön. Néha talán csak ettől a kultusztól lehet remélni, hogy a szár le­kerüljön a földekről. Mert nem vitás, abnormis szokás az. amely esetenként a kukorica­törés idejét az első hó utánra’ helyezi. Biztosan jobban lát­szik a benge, de hát ennek nem ekkor van az ideje. És a másik, a lábon hagyott szár. nemcsak hogy nem esz­tétikus. hanem kifejezetten káros is. Káros, mert benne kellemes körülmények között áttelelhet a kukoricamoly és az üszöggombák jól érzik ma­gukat. Mi mindent lehetett a szárból csinálni!? A leves le­velet az állatok leették, a visszamaradó ízíket még to­vább kévében szárították. S mint a hideg február elején mondani szokás: Gyertyaszen­telő. az ízíket szedd elő!, tehát eltüzelték. S nagyböjt idején pedig a kukorica gyökeres részét a szántásból kiszedték, rövid bothoz üfögetve. a talaj- szemcsék lehullottak róla. s kis kupacokba gyűjtve az alsó­konyha tűzhelyének meleg-fa­lánk torkába került a töves- csutka. Vagyis helye és rend­je volt mindennek! S most, 25—30 évvel később, sok esetben a nagyüzemeket hanyagságban, hányavetiség- ben megszégyenítően licitálják felül a rendetlen kisgazdák. A Gerje-parton törköly éktelen­kedik. pedig ebből jó minősé­gű pálinka főzhető, vagy ha kiszárad, elégethető, sőt trá­gyának is jó. Helyette azon­ban sikkesebb venni Corfunát, mert olyan jó neve van; holott ez sem új, csak 30 év óta sok az újszülött! A kukoricaízík java pedig becses volt, általa megeleve­nedett a mesevilág, tehenek, birkák, emberek formái ké­szültek belőle a Délvidéken, Bácskában betlehemek is. A gyerekek tudtak kreatívan ját­szani, mint szokás mondani, nagyon tudományosan és diva­tosan. Az ilyen élmények elma­radnak, így a mai iskolás nem oldja meg azt a rejtélyt, hogy a bodzaág és a kukoricaszár között mi a hasonlóság. De ugyanez miatt alig tud a mai iskolás valamit a kaptá- . ras tarlóról, a kalászszedő epi­zódról, mondjuk Ruben meze­ién, és az ízík sem lesz kedves, gyermekkori emlék. Ami egyébként valóban goromba, spórolós világra utal. De az újítás nem mindig gazdaságos, a mindenáron másként prob­lémáit ismerjük: benne va­gyunk. Surányi Dezső Mindkét csapat támadott Pilis—Nagykőrösi Kgy. Ki­nizsi 2-2 (1-2). Kinizsi: Leskó — Farkas I., Mihályi, Kecskés, Bélteki, Far­kas J., Szabó, Sallai, Szőke (Kovács Z. a szünetben) To- ricska (Kovács L. 75. p.) Ben- kó). Nagy iramban kezdődött a mérkőzés, mindkét csapat tá­madó szellemben játszott. Les­kó két ízben is jó érzékkel há­rított, a körösi ellentámadások lesen akadtak el. A 17. perc­ben Szabó jó indításából Ben- kónak a tizenhatosról leadott erős lövése a kapus kezéről a kapuba pördült. 0-1. A pilisi ellentámadásnál Bélteki emelt ki szépen a kapu előteréből. A 23. percben lábról lábra ment a labda: Sallai—Benkó—Torics- ka, és Toricska lefutva a vé­dőket. biztosan lőtt a hálóba. 0- 2. A pilisi csapat erősen tá­madott, de a körösi védelem — Leskóvai az élen — min­dent hárított. A 41. percben szabadrúgás Pilis javára, gól: 1- 2. Pilisi támadásokkal indult a II. félidő. A 60. percben köz­vetett szabadrúgást végeztek a pilisiek, mintegy 20 méterre a körösi kaputól, a legurítást el­csípték a körösiek, a játékve­zető újra rúgatta, ekkor a le­sen álló pilisi játékoshoz ke­rült a labda, aki közelről gólt lőtt. 2-2. A partjelző itt sem intett. A 67. percben Farkas J. remekül, húzott kapura. de nagy helyzetben a kapusba lőtte a labdát. Ezután még két gyors, korszerű körösi támadás maradt ki. A körösi kapunál Leskó védett biztosan, majd Bélteki hárított jó érzékkel. Sportszerű mérkőzés volt, a körösi csapat állt közelebb a győzelemhez. Pilisi ifi—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi 0-0. Kinizsi ifi: Orell — Bállá, Kecskés, Czinkus, Szűcs, Do­bos (Bertalan), Dani, Hegedűs, Fercsi, Eszes (Viktor), Onhausz (Varga). A jó képességű. 3. helyezett pilisi csapat otthonában Bako­nyi edző jó taktikát alkalma­zott, amelyet a játékosok be is tartottak és így megőrizték a 2. helyüket. Az első félidőben Eszes hagyott ki nagy helyze­tet. viszont Orellnek is volt több bravúros védése. A mérkőzés vége előtt a já­tékvezető nem adott meg egy 11-est a körösi csapat javára Az eredmény reálisnak mond­ható. Űri serd.—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi serd. 1-1 (0-1). Kinizsi serd.: Donáth — Csi­kós (Aszódi J.) Somogyi, Aszó­di F., Öcsai, Pécsi, Dér, Pör- ge, Barcsay, Petrik (Karsai), Tóth. Űriban a serdülők elbizako­dottan léptek pályára — a fi­gyelmeztetés ellenére — és az eredmény is, a mutatott játék is nagy csalódás. Értékes pon­tot vesztettek. A gólnál Do­náth nagyot hibázott. P. S. Keddi sportműsor Birkózás: Kecskemét: KSC— Modena (Olaszország)—Nk. Kgy. Kinizsi, felnőtt kötöttfo­gású barátságos nemzetközi csapattalálkozó és KSC—Nk. Kgy. Kinizsi barátságos úttörő­csapatmérkőzés. Kosárlabda. Kecskemét: Nk. Kgy. Kinizsi II.—KSC serdü­lők és Nk. Kgy. Kinizsi ifi— KSC ifi és felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 16 óra: Nk. Mészáros Tsz SK B—Tiszakécske SC B és Nk. Mészáros Tsz SK ifi— Tiszakécske SC ifi, megyei csapatbajnoki mérkőzés. Nők akadémiája November 13-án, szerdá: este 6-kor kerül sor a közkec veit nők akadémiája előadá sorozat következő összejöveti lére. Ezúttal dr. Böőr Lász Nagykőrös város címeréről ta előadást. Mozi A nagyteremben Jim Craig. Színes, szinkro­nizált. ausztrál kalandíiilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben A kis hableány. Színes, szinkronizált, japán meserajz­film, fél 4-kor. Szelíd motorosok. Színes, amerikai film. (16 éven felü­lieknek!) Fél 6-kor. Autós-motordsiskola taníoiya- mot indít, november lö-én, 16 óra­kor a művelődési házban. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi-motor- kerékpárvezetői tanfolyamot in­dít november 19-én. Jelentkezés: a központi újságárusnál. (SSN 0133—IT** flrösi Hírlap’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents