Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
Fiatal szakemberek Hústermelés Minőség és gazdaságosság az állati termék-előállításban címmel ifjúsági tudományos konferenciát tartanak kedden az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontban Gödöllőn. Az eseményt a KISZ Központi Bizottsága értelmiségi fiatalok tanácsa felkérésére rendezi az ÁTK KISZ-bizottsága. az Országos Húsipari Kutatóintézet és a MÉM Műszaki Intézete. A megnyitó reggel fél tíz órakor lesz. Utána a résztvevők két csoportban tíz-tíz perces előadásokat hallgatnak, majd vitatnak meg. Kerepestarcsa Könyvesbolt Könyvesboltot nyitott Kere- pestarcsán az Állami Könyv- terjesztő Vállalat. A Szabadság út 95. szám alatti üzletben 'hanglemezek és kazetták is kaphatók. Hétfőn tartanak szünnapot. Kedden 7—17, szerdán 9—17, csütörtökön 9—15, .pénteken 9—17, szombaton 8—12 óra között várják a vásárlókat a boltban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Póló klub: játékos vetélkedő. Osztályfőnöki óra a Petőfi általános iskola 6. osztályosainak. 13 órakor. Óvodás bábszínházi bérlet, második előadás: a pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka, Hahó, nyuszi címmel, 10 órakor. Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Szőnyi István: Tájkép, készült 1931-ben, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, szakmunkásképző intézet: József Attila. Előadó: Erdélyi György, 11.40 órakor. Rendhagyó óra, előadás. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 265. SZÁM 19S3. NOVEMBER 12.. KEDD Ikiadi Ipari Műszergyár A közreműködő hallgatókért Ismét megkezdődött o politikai képzés az üzemekben. Nincs ez másként az Ikladi Ipari Műszergyárban sem. Legfeljebb abban van eltérés, hogy melyik alapszervezet hogyan valósítja meg oktatási elképzelései t. Alap a középiskola A VII. alapszervezetben folyó képzésről mindenütt elismerő véleményeket hallani a gyárban. Sőt, az ottani oktatómunkát példaként is emlegetik. Vajon hogyan sikerül mindezt elérni? Erről kérdeztem Zsidai László vezető propagandistát, az alapszervezet agitációs és propagandatitkárát. — Már májusban megkezdjük a következő év előkészítését, s megtervezzük, milyen témák szerepeljenek az oktatásban. Abból szoktunk kiindulni. hogy a felsőbb pártszervek meghatároznak-e valamilyen kötelező programot számunkra vagy sem. A most őszszel megkezdett képzési évre volt ilyen téma. mégpedig az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának feldolgozása. — Kapnak-e ehhez a munkához segítséget a szemináriumvezetők? A sportfejlesztési tervről Központban a tehetségek Nemcsak a gazdasági fejlődést tervezzük, az élet számos területén próbáljuk kézbe venni a különböző folyamatok irányítását, befolyásolását. Vajon a gödöllői sportfelügyelőségen hogyan gondolkoznak erről? Beszterczey Péter sportfelügyelő elmondta, hogy a városi tanács művelődési és sportosztályán ötéves sportfejlesztési tervet készítenek. Milyen fő részeket tartalmaz a koncepció? Viszonylag elkülöníthető, de egymásba is fonódó, egymáshoz kapcsolódó elemeket, melyek együtt az egész sportéletet felölelik. Az első téma összefoglalva: az iskolai testnevelés és sport szerves kapcsolása az utánpótlásneveléssel. A következő: a tömegsportbázis szélesítése. A harmadik: a versenysport fej- tesztése a sportágak rangsorolásával. Ebben az írásunkban elsősorban az első témával foglalkozunk, , de elkerülhetetlen a többire is utalnunk. A sportfejlesztési terv egyik újdonsága például az általános iskolák felső tagozatosai számára a sportági centrumok létrehozása. Ez azt jelenti, hogy a gödöllői általános iskolák sorából az egyik otthont ad egy adott sportág tehetséges fiataljainak. Ott tanórán kívül foglalkoznak velük. Melyik sportág áz, amelyikben ez kísérleti jelleggel már működik is? A kézilabda. Gödöllőn a két sportklubban számos sportágban van utánpótlás-nevelés. A városi klubban labdarúgásban, kézilabdában, röplabdában, gyeplabdában, az egyetemiben — elsősorban a testnevelési tagozatos iskolára alapozva — atlétikában, vívásban. Mivel a versenysportban a labdarúgást és a kézilabdát kívánják fejleszteni. ezért az utánpótlás-nevelésben is ezekre helyezik a fő hangsúlyt: Az elsőben máris megoldott a feladat, a serdülők ösztönösen is megtalálják az utat a szakosztályhoz. Így ts annyian vannak, hogy gon- ioi okoz valamennyiük foglalkoztatása. Ezért alakult az első sportági centrum kézilabdában. Az Erkel iskolában szeptember óta tartanak foglalkozásokat a többi iskolából érkező tanulókkal együtt. XJrbán Anna testnevelő tanár korcsoportonként, nemenként külön-külön heti két órában sajátíttatja el a fiatalokkal a kézilabda tudományát. (A testnevelési tagozatos iskolában — saját szervezetén belül — hatvan gyerekkel ugyancsak foglalkoznak rendszeresen e sportágban.) Az lesz a jó, hogy a sportági centrumból kikerülő — az általános iskolát elvégző — fiúk, lányok már bizonyos előké- szültséggel kerülhetnek a szakosztályokhoz, sőt azok vezetői már előzetesen is válogathatnak közülük. A többi sportágban a szintentartás a cél, a tömegbázis szélesítése. Az a fontos, hogy igazolt sportolóként minél többen vívjanak, röplabdázzanak, gyephokizza- nak. A centrumok a tehetséggondozás célját szolgálják, azt, hogy már az általános iskolában észrevegyék és fejlesszék a kiemelkedők képességeit. Az iskolák másik feladata az átlagos ügyességű tanulók tömeg- sportszerű foglalkoztatása, a legkülönbözőbb sportágak megszerettetése. Örömeinek, élményeinek feltárása. Ez érint több fiatalt. A testnevelő tanárok feladata nem könnyű tehát. Számos követelményt állítanak fel velük szemben azon kívül, hogy a tanórákat levezessék. Kérdés. hol a határ az igénybevételüknél? A jövőben még az is fontos, hogy szorosabbá váljanak a kapcsolatok az iskolák és az egyesületek között. A sportági centrumokra visszatérve, azok nemcsak a tehetséges tanulók összegyűjtésében hasznosak. Az oda irányított fiatalok a versenyeken, úttörő-olimpián a saját iskolai csapatokban szerepelnek, s jelenlétükkel társaiknak jó példát mutathatnak, követésre méltót. B. G. — Természetesen. A gödöllői pártbizottság elvi és módszertani felkészítése nagyon sokat jelent számunkra. — Kiket iskoláznak be a szemináriumokra? — Megnézzük, hogy működési területünkön kik azok, akik állami oktatásban vesznek részt. Ha nem feltétlenül szükséges, őket nem irányítjuk e tanfolyamokra, hiszen az iskolában többé-kevésbé elsajátítják a kellő politikai ismereteket. Tanfolyamra mi elsősorban azokat a párttagokat küldjük, akik már túl vannak a marxista középiskolán vagy még ennél is magasabb politikai végzettséggel rendelkeznek. Főként ismereteik frissen tartása a célunk. Kéi csopcrtlian — Hogyan bővül a hallgatók köre? — A KISZ-szel és a szak- szervezettel egyeztetjük elképzeléseinket, s az általuk javasolt személyek járnak pártszemináriumra. A párton kívüli gazdasági vezetők is hallgatóink közé tartoznak. — Mindenütt ilyen alapos előkészítés előzi meg az oktatási év kezdetét a gyárban vagy csak itt? — Mivel a vállalati párt- végrehaj tóbizottság agitációs és propagandabizottságának tagja vagyok, ismerem a többi alapszervezet oktatási tevékenységét is. De hadd beszéljek most csak a nálunk folyó képzési munkáról. Sokat számít, -hogy működési területünkhöz tartozik a személyzetig és szociálpolitikai igazgatóság, amely a beiskolázás tekintetében is sok segítséget ad. — Hány szemináriumi csoportban folyik az idén az oktatás? — Mivel az alapszervezetünk tagságának nyolcvan százaléka elvégezte a marxista középiskolát vagy az ML egyetemet, az oktatást két csoportra osztottuk, a felkészültség és nem utolsósorban a munkarend szerint. Ahol a többműszakos beosztás a mérvadó, ott huszonegy a hallgatóink száma. Az előadást Magyar Mihály alap- szervezeti titkárral felváltva tartjuk. Havonta egyszer reggel hat órára bejövünk és nyolc óráig tartjuk a foglalkozást. — A másik csoportban, ahol a hallgatók összetétele a gazdasági beosztást és az állami, politikai végzettséget tekintve eltér az előzőtől, magasabb annál, harminchármán vannak. Nekik Király László pártbizottsági titkár, dr. Szabó Gyula személyzeti és szociális igazgató és Kiss Ferenc vszb-titkár tart előadásokat, valamint én is. Ki-ki arról a témáról beszél, aminek legjobb ismerője. Így Király László a pártélet, a pártmunka legidőszerűbb kérdéseiről, dr. Szabó G.yula a gazdaságpolitikáról, Kiss Ferenc az üzemi demokráciáról, jómagam pedig szocialista építő- munkánk nemzetközi feltételeiről, társadalmi viszonyaink alakulásáról és fő tendenciáiról. — Hogyan látja, mi az eltérés a mai és a korábbi oktatási gyakorlat között? — Régebben még merevebben ragaszkodtak az irányító pártszervek ahhoz, hogy ezek a foglalkozások szemináriumok legyenek. Mi akkor a felsőbb pártszervhez fordultunk, hogy mentesítsenek bennünket ez alól, és politikai vitakört tarthassunk. Mivel erre Ehetőséget kaptunk, azóta is ezt a gyakorlatot folytatjuk. Vagyis nálunk a tanfolyamok inkább vitakör jellegűek. — Próbálunk időszerűek lenni, úgy, hogy az előadásokat színessé, érdekessé tesz- szük. Ne csak ott üljenek a hallgatók és letudják ezeket az órákat, hanem valóban közreműködjenek. Politikai töltet — Sokat kell-e magyarázni az embereknek, hogy az oktatás számukra mit jelent? — Hosszasan agitálni senkit nem kell. De azért szükség van a meggyőzésre, mert előfordul. hogy elvégez valaki jó néhány szemináriumot, politikai iskolát és azzal ő befejezettnek tekinti a tanulást. Minthogy azonban területünkön magas a vezetők aránya, és az emberek olyan munkát végeznek, aminek politikai töltete is van, nincs igazán nehéz dolgunk. Garamvölgyi Annamária Moíi Az emberevő medve. Színes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm, Csak 4 órakor! Átverés. Színes, amerikai bűnügyi film. 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek! A mentősök — akik a sérültet kórházba szállították —. értesítették a gödöllői tűzoltókat a Kartalon történt, gázrobbanásról. A tűzoltók a 79 éves nénivel nem tudtak beszélni. így csak n helyszín alapján következtettek a robbanás okára. A féltetős nyárikonyhában nyitva volt a gáztűzhely sütőjének ajtaja, az idős asszony valószínűleg melegedni akart. huzamosabb ideig próbálkozott a begyújtással és a kiömlő gáz felrobbant. A tető elrepült, a köz- falat és a határoló falakat is megnyomta a robbanás. Ez a gázrobbanás szerencsésen végződött, a néninek a két keze égett meg, az anyagi kár nem jelentős. Történhetett volna azonban sokkal nagyobb baj is, sokan fizettek már életükkel a vigyázatlanságért. Ezért is kérik a tűzoltók, mindenkor tartsuk be a szabályokat. legyünk óvatosak és időszakonként szakemberrel vizsgáltassuk meg a készülékeket Minden gázpalack védősapkáján található egy kis papír, mely a palackcserénél betartandó legfontosabb feladatokat ismerteti. Sokan el sem olvassák. vaigy ha igen. nem veszik figyelembe. Emlékeztetőül pár szabály. Csak teljesen kiürült palackot cseréljünk, ne maradjon a vezetékben gáz. A védösapka levétele utá.n csavarjuk jobbra a szelepkereket, így .győződhetünk meg a szelep zártságáról. A nyomáscsökkentő bőrtömítését lehetőleg minden alkalommal cseréljük, ki. Talán a legfontosabb: szüntessünk meg a palackcsere idejére minden tűzforrást, nehogy az esetleg szivárgó gáz felrobbanjon. A begyújtásnál is legyünk figyelmesek, a sütőt valamilyen hosszabb tárggyal, például hurkapálcával gyújtsuk be. Még most is időszerű a tarlóégetés veszélyeire felhívni a figyelmet. Minden közterületen tervezett avar- és tarlóégetést be kell jelenteni a tűzoltóságnak. Nemrég mégis ki kellett vonulniuk a gödöllőieknek egy szabályosan bejelentett és végrehajtott tűzesethez. Az M3-as autópálya mellett, a mogyoródi határban egy MTZ- tráiktor szántotta körbe az égetési területet, védve az üdülőket és az akácerdőt. A gép ráment egy buckára és felborult, a kiömlő üzemanyag meggyulladt. A vezetőnek szerencsére sikerült kimenekülnie, de a traktorból csak a váz maradt meg. B. E. Olvasóink fóruma Többszörös véradók A Vöröskereszt aszódi vezetősége ebben az évben két alkalommal szervezett véradást. A tavaszi rendkívüli és az őszi hagyományos véradónapon is nagyon sok többszörös véradónk jelent meg. Húsz éve már a Fiúnevelő Intézetben adnak helyet e nemes mozgalomnak. Bangó Istvánnak, a Vöröskereszt itteni elnökének vezetésével a helyi aktívák, valamint a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola ifjúsági vöröskeresztesei segítenek a szervezésben. Rendkívüli jelentősége van a gyógyászatban a plazmafe- rezises véradásnak, hiszen az így nyert vérből készül az a gyógyszer, amellyel a vérzékeny betegeket kezelik. Körzetünkben először az aszódiak adtak ilyen formában vért, azóta is egyre növekszik a gödöllői véradóállomásra járók száma. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik azonnal jönnek a hívó szóra. Közülük csak néhány nevet szeretnék megemlíteni: Kossuth András- né, Veréb László, Seregély Sándor, Csordás Sándor, Zi- ina Pál, Petrovics András, Szőke Antal, Nagy Jenő, Szlovák Mária, Mankovics László, Kiss József és Katona László. Balogh Jánosné Vöröskereszt-titkár Eszmék cseréje Igazodj a valósághoz M ilyen kevés tájékoztatásra volt szükségünk valamikor — mondta Tóth Gábor egyik beszélgetésünk alkalmával. — A kisbíró hetenként kétszer-háromszor dobolt, tudomásunkra hozta, mit vár tőlünk az elöljáróság vagy az állam. Újság talán öt házhoz sem járt. Rádiót csak akkor hallottunk, ha a Hangya szövetkezet kocsmájának az ablakába kitették. Most reggeltől estig hallgatjuk a híreket. Hajnalban kezdjük a rádió bekapcsolásával és befejezzük a televízió híradójának megnézésével. Valóban így igaz. A mai ember sokkal több információhoz jut, mint amennyit életébe, ismereteibe beépíthet. Azok a híradások, ismeretek, amelyek a televízión, rádión keresztül eljutnak az emberekhez, szinte az egész világot kínálják. Mi mindenben kellene magunkat kiismerni, ha csak egy esti program információáradatára gondolunk: politika, tudománytechnika. művészet, történelem. közeli-távoli események. Bombázzák a nézőt, a hallgatót az adatok, események sokaságával. Mindezekkel szemben mégis van olyan érzésem, hogy a legszükségesebbre, vagyis a mindennapi életünk vitelére vonatkozóan kevés segítséget kapunk. Az emberek életéből legtöbb energiát az anyagi világ megteremtése és elsajátítása visz el. Az emberek élni akarnak, ma jobban, mint tegnap, és holnap jobban, mint ma. félve attól, hogy amit elértek, elveszíthetik. Közművelődésben dolgozó barátomtól, dr. Csende Bélától hallottam, hogy a népművelők tevékenysége azért lesz napról napra nehezebb, mert az utóbbi esztendők hajtásában az anyagi vált tartalommá, az anyagi vált eszmévé. Szokások gördülnek tartalom nélkül, ideálisnak gondolt életek külsőséges utánzása válik mérvadóvá. A mindennapi kultúra és tudás hiányérzete nyomaszt: aki a hiányok megoldásán túl van, annál az anyagi lét elemeinek használatával vannak bajok. Nem tudnak egészségesen enni, lakni, egymással és a világgal érintkezni, együtt élni. Nem tudják belakni azt a teret, ami jutott számukra, vagy amit maguknak kiharcoltak. Sőregi János tanácselnök is hasonlót feszegetett, amikor elmondta, hogy az emberek szűkebb világba zárkóznak, mint amilyenben módjuk lenne élni, nem találják meg a módját és eszközeit annak, hogy kihasználják azt, amit ki lehet használni. Sápi Pál évtizednél hosz- szabb ideje került a fővárosba, de emlékei még mindig nyomsztóak. — Félelmetes az eligazodás hiánya. Újra kell tanulni az együttélés feltételeit a városi környezetben. Eddig nem ismert módon kell gondolkodni és tenni. Átalakul maga a munkahely. Új tárgyak kerülnek az emberek kezébe, a régi életben hasznos ismeretek elavulttá válnak. Amit szívesen elhagynánk, arról mások felfedezik, hogy értékes, amit szívesen megtartanánk, arról kiderül, hogy értéktelen. Mindezekhez — mint apa — hozzátehetem. hogy még a családon belül is átépülnek az emberi viszonyok: más a gyerek—szülő viszony, kapcsolatok sorvadnak és újak épülnek, hagyományosan öröklődött és megtanult szokások elbizonytalanodnak. Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény igazgatója tette fel a kérdést: Vajon mindenki, aki befolyást akar gyakorolni az emberekre. tisztában van-e azzal, hogy mi minden éri az embert, hogyan alákul a világ, mit jelent az, hogy a tér- kitágul, hogy sohasem hallott országok válságai remegtetik meg a levegőt ? Hogyan lehetne oldani a feszültségeket hogyan lehetne megérteni a változásokat, megszüntetni az ismeretek hiányából fakadó gondokat0 Nagyon szerény javaslatom lenne azok számára, akik a hiányzó ismeretek megszerzése érdekében a feszültségek megoldásáért fáradoznak. Fel kellene kelteni az emberekben a kíváncsiságot! Ma ugyanis — a gépi ismeretterjesztés egyre terjedő és erősödő lehetőségeinek hatásaként — hiányzik az emberekből az a mozgatóerő, amely új felfedező utakra visz, amely nem elégszik meg előre gyártott válaszokkal, s amely bátran vállalná a kudarc keserűségét is. H iányzik az erjesztő kíváncsiság, a bóklászás az értelem felfedező ösvényein. Szinte hallom az ellenérvet: a kíváncsiságot meg- béntíja, hogy az emberek olyan kérdésre is választ kapnak, amit egyáltalán nem kérdeztek, s ez bénítólag hat rájuk. Ez igaz, de legyőzhető. mert a kíváncsiság kibontakoztatható, ha van olyan nyilvános közeg, valamilyen emberi közösség, ahol meg lehet mérni, vitatni, esetleg ütköztetni, értékelni a gondolatokat. Hogy hol és ki adjon helyet _ ezeknek a gondolatokat cserélő beszélgetéseknek? Talán a népművelő szélesre tárhatná intézménye ajtaját. Akadna minden művelődési házban egy sarok, ahol tanfolyam nélküli beszélgetés szerveződhetne a köznapi ismeretekről, mondjuk azzal a jelszóval: a valósághoz igazodj! Fercsik Mihály ISSN «133—1957 (Gödöllői Hírlan' A tűzoltók naplójából Szerencsés végű robbanás
