Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Ára: I.IIO forint 1985. NOVEMBER 12., KEDD MA: Az ellentétek feloldódnak (3. oldal) A szkíták aranya (5. oldal) Hazai sportautóshow (7. oldal) Ustököslesen (8. oldal) Szezon után a Nagykőrösi Konzervgyár Zöldborsóból jó évet zártak Ez évben 13 500 tonna zöldborsót tartósítottak a nagykőrösi gyárban, ám rekordtermés volt zöldpaprikából is, amelyből 12 500 tonnát dolgoztak fel. Vége a paradi? csomszezonnak, október 28-ra befejeződött a 31 000 tonnányi paradicsom sokirányú feldolgozása, de a tervüknek mindössze 95 százalékát sikerült teljesíteniük. Zöldbab is kevés termeit a nyáron, így a tervezett meny- nyiségnek csupán a felét, 1420 tonnát tudták eltenni, A zöldségfélék átvétele még nem fejeződött be, de a jelek szerint nem lesz gond a szükséglet beszerzésével, és ugyanez mondható el a vöröshagymáról is, amelyből mind a 3500 tonnát felvásárolták. Bogyós gyümölcsökből sikerült a tervet teljesíteni, és többé-kevésbé kajsziból, valamint meggyből is összejött a szükséges mennyiség, ém kevés őszibarack termett az idén, és hiány van szilvából, de még körtéből is, pedig a kereskedelemben — elsősorban a piacokon — volt belőle MÚLANDÓ Á tgyúrása lenne a valamikor voltnak, ha most azt állítanánk, az érintettek nem tartották a legnagyobb elismerések egyikének a — hírlapi cikket... Furcsa? Ma. Akkor — akkor: 1954-ben — ez is beletartozott a mindennapok valóságába. Igaz, a lap a Szabad Nép volt, s az elismerés annak szólt, hogy a megye állami gazdaságaiban elérték az egy tojóra számított évi 140 darabos tojáshozamot. Ami valóban kiemelkedő eredménynek számított. Országosan ugyanis az állami szektorban a hasonló adat nyolcvan darab, az egyéni gazdaságokban hetvenöt volt. Csupán az összevetés és nem a mai büszkélke- dés okán jegyezzük meg, napjainkban a megye állami gazdaságaiban 250—270 darab az egy tojóra vetített átlagos hozam. Fóly- . lassúk, a magunk portáján maradva. Hatásában fontos, összegében jelentős beruházásként méltatta a Pest Megyei Hírlap 1963-ban a Kiskunsági Állami Gazdaság elkészült zöldtakarmávy gyorsszárítóját, amelynek költsége 14 millió forintot tett ki... Hol van már a tavalyi hó. hol vannak a? ilyen, „csekély” összegből megúszható beruházások? Nem a sóhajos emlékeztetés idézteti fel velünk e távolabbi tegnapokat. A második hároméves terv idején — az 1958— 1960-as időszakban — a megyében a mezőgazdaság állami szektorába 512 rmlltó . forintot ruháztak be.lázá'z a Haßt* dás hátterében mindenkor ott kell — kellene — állnia a megfelelő feltételeknek, amik nem okvetlenül folytonosan növekvő forint, összegek, de ' zok is. A ráfordítások forrásainak gyors elapadása — ami nem mond ellent annak, hogy az ún. fajlagos költségeket csökkenteni lehet és kell — ugyanis azzal a kivédhetetlen veszéllyel jár, amit szemléletesen érzékelhettünk a legutóbbi években; a mezőgazdasági üzemekben több tekintetben az egyszerű újratermelés alapjainál is repedések mutatkoztak, s még inkább így volt ez a bővített újratermelés 'féltétéleihél JU só pillanatban elhatározott — ma már ismert, januártól érvényesítendő — sza- óálydzövá! tozta tások valóban az utolsó pillanatban ismerték be, hogy mulan- dóvá kezdett válni az a lendület. amely- a mezőgazdasági üzemeket a népgazdasági gondok, első számú ’ftiVhítőjévé tette. A Tén- dület.,fogytán' ugyanis egyre inkább kiviláglott, a tartalékok szintén fogyóban vannak, sőt, egyre több helyen azt kezdik felélni, ami a közvetlen holnaphoz nélkülözhetetlen 1 Köznapi. leegyszerűsített, mégis' szemléletes példát említve arra, mire gondolunk. Harminc esztendeje. 1955-ben a megye álla-, mi gazdaságaiban 304 traktor volt. Tudjuk, akkori és mái erőgépek egy. az egyhez nem hasonlíthatóak össze — sem műszaki jellemzőikben, teljesítményükben, sem az értük fizetendő árban —, azaz úgy gondolhatjuk, paradicsomi állapotok 'uralkódhatnak ma, amikor ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben a traktorok' száma felette van a hótszáznak.. .1 Nem paradicsomiak, hanem meglehetősen siralmasak a jelenlegi állapotok, hiszen ennek a látszatra jelentős állománjmak o negyvenöt százaléka bizony keveset ér, nullára leírt, azaz műszakilag, pénzügyileg elavult, amortizálódott. Ennek az egyetlen, igaz, nem csekély súlyú jellemzőnek az ismerete is elegendő a meggyőzetéshez, nagyon-nagyön kellettek azok a szabályozó-, jövedelemérdekeltségi változtatásók. A helyzet kritikus- ságát ugyanis főként csak a szakemberek érzékelték, a közvélemény kevésbé, olyannyira nem, hogy ismét fel búk leant a 'régi-régi méltatlankodás, holott reméltük, múlandó ez is, mondván, megint milliár- dok mennek a mezőgazdaságba ... P ontatlan, hiányos ismeretek alapján sajnálatosan gyakran ítélkezünk; ebben az esetben is erről van szó. Dehogy mennek azok a miUiárdok! Pusztán arról van szó, hogy a jövedelemből valamivel több maradhat az üzentekben. S ez a valamivel több sem oldja meg, csak enyhíti a gondokat, a legutóbbi esztendőkben felhalmozódott feszültségeket. A most formálódott hetedik ötéves tervjavaslat kényszerűen azzal számol — a tartósan kedvezőtlennek bizonyuló külpiaci hatásokat tükrözve —, hogy a mezőgazdasági termékek terrrielése hét—.tíz százalék közötti értükre kalkuí&íht-r tó a növekedés szemszögéből nézve, s ennek feltételeit . sem egyszerű megteremteni, főként' nem az 1986-os, 1987-es esztendőkben. A tegnapi sikerek múlandó emléke ne tegye mulandóvá a felismerést, mire, hogyan alapozódtak ezek a sikerek..,! i .: Mészáros Ottó elég, igaz. az ára jelezte, nem elegendő. Alidat gy&j: möiesi é-feldől go zásra 1000 tonnát sikerült eddig átvenniük, de erínek az ötszörösére lenne szükség. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar .Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 12-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a VII. Ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztést. Kiosztották a díjakat Befejeződtek a műszaki hetek Évek óta hagyomány, hogy az MTESZ Pest megyei szervezete megrendezi a műszaki hetek eseménysorozatát. Október 11 óta megye- szerte mintegy 80 előadásra, kiállításra, bemutatóra került sor a szervezethez tartozó egyesületek kŐzreműküdésévH. A találkozókon 2800 résztvevő segítette az aktív munkát, vitte tovább a hasznos tapasztalatokat. ' Tegnap délelőtt Ikladon az Ipari Műszergyár adott otthont a záróeseménynek, A vendégeket az elnöklő Kiss Kálmán, az IMI kereskedelmi igazgatója üdvözölte. Külön köszöntötte az elpökségbén helyet foglalt Lénárd Lászlót, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkárát, Csonka Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Bánházi Gyulát, az MTESZ Pest megyei szervezetének elnökét és Tóth B. Zoltánt, az MTESZ megyei titkárát, valamint Molnár Józsefet, az IMI műszaki igazgatóját, aki a Termékszerkezet, a termékek minőségének javítása, a versenyképesség fokozása pírpmel tartott előadást. Beszédében azokra a változásokra irányította a figyelmet, amelyek néhány esztendeje meghatározzák a vállalatok életét, a műszaki fejlesztések irányát. Utalt arra, hogy a termékek hosszú élettartama, javíthatósága manapság vált fontossá, a minőséget pedig a termelési folyamatok egészének színvonalában kell értelmezni. Ebbe a műszaki előkészítés éppúgy beletartozik, mint a gyártás kulturált* sága, a fizetőképes piacok felkutatása, vagy a vevőszolgálati lánc, amely a további fejlesztésekhez nyújt nélkülözhetetlen információkat. Hangsúlyozta többek között, a marketing szemléletű vállalatvezetés 'fontosságát, valamint a kutatási eredmények termékekben való mielőbbi megjelenésének igényét. Ebben a szellemben vázolta az Ipari Műszergyár termelési struktúráját, a fejlesztések fő irányait. Ezután líerült sor a Pest megyei innovációs pályázat eredményhirdetésére. Huszonnégy pályamű érkezett, közülük a bíráló bizottság nyolcat tartott érdemesnek díjazásra. A versenyt három kategóriában írták ki, de csak az első. az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok és a második, a tanácsi, szövetkezeti vállalatok pályázóit jutalmazták, a kisipar területéről nem érkezett arra érdemes munka. Az első kategóriában első dijat nem adtak ki. Második helyezést nyert Fekete Benő (Mcmori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat). Harmadik díjat kapott Fogl Gábor, Geiger Ferenc, Gyöngy Márton, dr. Nagypataki Gyula, Sebestyén Béla, To- bola Tamás (Dunai Kőolajipari Vállalat) és a Ságvári Endre szocialista brigád (Ganz Árammérő- gyár). Vigaszdíjban részesült Isaák György. Olár Péter, Bezecz- ky Vilmos, Müller Vilmosné, dr. N’aRypataki Gyula (a SZK.FI és a DKV dolgozói). A második kategóriában harmadik helyezést, ért el dr. Serester Kálmán (Tudományos Takarmánygazdálkodás! Kutatási Fejlesztési Társaság). További két vigaszdíjat kapott a Terminál team (Terminál Szolgáltató Közös Vállalat) és liajzük József (Pest Megyei Csomagoló és Szolgáltató Vállalat). A KISZ különdíját Udovecz György (SZKFI szolnoki telepe) nyerte el. Az MTESZ Baskay Tóth Berta- lan-emlékérmét kapta Tőig István, az MTESZ-szervezet százhalombattai intéző bizottságának elnöke, Fölkl Gábor, a Csepel Autógyár Gépipari Tudományos Egyesület szervező titkára és Mogyorósi József, a MÁV Dunakeszi járműjavító Közlekedési Tudományos Egyesület titkára. A díjakat és emlékérmeket Csonka Tibor adta át. Mikroszkóp alatt A dísznövények termesztéséből ismert eljárást, a meriklono- zást, gazdasági növényekre is alkalmazta a Meriklón GT — amelyben a Rozmaring Tsz és még 17 tagvállalat vesz részt. Az idén már ezer tonna olyan burgonya termett az országban, amtíy mint 3—5 milliméteres minigumó került a földbe. Képünkön Petercsak Judit ellenőrzi a mikroszkóp alatti szövettenyészetet. Elektronizáiási programtervezet Segíti a gazdálkodást Hétfőn a KSII-szckházában számítástechnikai aktívaértekezletet tartottak, amelyen megvitatták a következő őt évre szóló elektronizálás! központi fejlesztési program tervezetét. Ennek koncepcióját a közelmúltban megtárgyalta az Állami Tervbizottság, mielőtt azonban a Minisztertanács elé terjesztik, az érintett vállalatok, intézmények vezetőinek, szakembereinek véleményét ismételten kikérik. A mostani tanácskozás is ezt a célt szolgálta. Az , aktívaértekezleten részt vett Faliivégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, jelen? voltak a számítástechnika alkalmazási területeinek és az informatikai szolgáltató in-, tézménveknek a vezetői, illetve képviselői. A tanácskozást Erdők éve Hernádon Az ezredik hektár új telepítés tíwj ■■■ tkn-*** mm-/ öv A fatelepítések és a kitcrnjolés különböző módozatai iránt mutatko- ‘ ’■■■• " ' zott a íegnágydbb érdeklődés Veress Jenő felvétele és sertéshús-feldolgozó üzem IgérF,; ézértnjevizével öntözik 'például kiterjedt nyárfatelepítéseiket. Ez felbecsülhetetlen értékű talajjavító munkát jelent, a másra szinte hasznosít- hatatlan futóhomokos területeken. A • szövetkezet erdészete -mindössze 32 dolgozót foglal- -ikáztat Ha vezetőkkel - együtt, ugyanakkor tavaly 7 millió 200 ezer forint termelési értéket és .egymilliós tiszta nyereséget ért el. Az idén várható termelés? érték 1 millióval haladja meg a múlt évit, s nagyjából félmillióval főbb tiszta nyereségre számítanak. Éves kitermelésük 4—5 ezer köbméter,- amelyből mintegy 2 ezer a tűzifa, és 2—3 ezer köbméter az ipari célra hasznosítható. S. I. E. Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai , Hivatal elnöke nyitotta meg. Bevezetőben szólt arról, hogy az elektronizálás, az információfeldolgozás területén robbanásszerű fejlődés következett be, s ismeretesek az információtechnika alkalmazása révén elérhető közvetlen és közvetett gazdasági eredmények. A továbbiakban felhívta rá a figyelmet: erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a számítástechnika-alkalmazás a ha- tékemy gazdálkodás egyik eszköze, így feltétele a mainál eredményesebb termelésnek, értékesítésnek, és nem utolsósorban az életszínvonal javításának. Faluyégi' Lajos hozzászólásában hangsúlyozta: az elektro- nizáció elterjesztése a VII. ötéves terv legfontosabb központi • gazdaságfejlesztési programja. A miniszterelnök- helyettes kiemelte, hogy a programban tudatosan nagy hangsúlyt’ kap majd az elterjesztés, az alkalmazás, mert ebben jelenlegi adottságaink mellett is elérhetünk kiemelkedő eredményeket. A megvalósítás fontos feltételeként e üdítette a nemzetközi, első- sorbán a KGST-országok közötti együttműködés bővítését, ahogyan azt - a tagországok gazdasági és miíszaki-tudomá- nyós együttműködéséről szóló megállapodások is rögzítik. Fgluvégi Lajos egyebek közt elmondotta: a program terve, z-eté nyitott az időközben születő új technológiák befogadására. Megvizsgálják — mondotta —, miként tehetők érdekeltebbé a vállalatok abban, hogy az eddiginél nagyobb szellemi export révén szerzett anyagiakat több fejlesztési- eszköz-importra fordítsák. Szólt arról, hogy célszerű mind több közös vállalat létrehozása, valamint többéves keretmegállapodások megkötése a termelők ''és felhasználók között »»>"" v — Az erdőt nem örököljük, hanem az unokáinktól kapjuk kölcsön — idézte a régi erdészmondást Valentin Károly, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet erdészeti ágazatának vezetője az erdők éve tiszteletére tegnap .rendezett ünnepség megnyitóján», •Iyi' művelődési házban "vetkezet erdészetét bemutató kiállítást dr. Balázs István, a Pest Megyei Tanács erdészeti csoportvezetője nyitotta meg, felihíva a jelenlevők figyelmét arra, hogy — tudomása szerint — országos viszony* latban is kiemelkedő ez a bemutató. A FAO meghirdette erdők éve sokkal nagyobb jelentőségű ma, mint amennyire az eddig tapasztalt jelekből a szakma törődik vele. Hernádon., viszont más a heizet.; Az-'erdészeti ágazat az idén * végrehajtott 185 hektár befejezett erdőtelepítésével már 14G2 hektár erdőt mondhat magáénak, és ezzel 1000' hektárra rúg az utóbbi évek új ültetvényeinek területe. Gazdálkodásukban igyekeznek felhasználni a legkorszerűbb kutatási eredményeket is, különös figyelemmel- a környezet tisztaságára, a taiájszer- kezet javítására és..-az eíziéW* kai szempontokra. A ^ro.ísfi, ... ' ;T . •;!>. ; '
