Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

»•PVT , .«Ml« 1985. OKTÓBER 2., SZERDA Konténerek exportra A Magyar Hajó- és Darugyár váci konténergyárában az idén mintegy négyezer 20 tonnás konténert gyártanak. A bárom típusban — közúti, vasúti és tengeri — készülő konténerek­ből nemcsak belföldre, hanem tőkés és szocialista országokba is szállítanak. Barcza Zsolt (elvétele Mogürt-autóexport Ladák érkeznek Kedden a Mogürt külkeres­kedelmi vállalat és a szovjet Avtoexport külkereskedelmi egyesülés vezetői Budapesten aláírták a jövő évre szőlő jár­műipari megállapodást. Esze­rint 1986-ban a kölcsönös szállítások értéke csakúgy, mint a legutóbbi években, meghaladja majd a 800 mil­lió rubelt. A most létrejött szerződés alapján a magyar járműipar a Mogürt külkereskedelmi vállalat közreműködésével 7600 különböző típusú Ikarus autóbuszt, 300 Tajga típusú, építkezéseknél használt mun­káslakókocsit és jármű-, fő­leg autóbusz-pótalkatrészt szállít nagyobb tételben a szovjet Avtoexport megrende­lésére. A Szovjetunióból 4400 haszonjármű érkezik. A megállapodás alapján jö­vőre 16 750 szovjet személy- gépkocsit hozunk be, köztük több mint 13 ezer Ladát, a többi Volga, Moszkvics és UAZ terepjáró. Sikeres pályázók, egy országnyi nyertes Tetten érhető még a pazarlás Az utóbbi időben nincs olyan, az energiafelhasználás­ról vitázó fórum, ahol a fel­szólalók zöme ne beszélne hosszabban-rövidebben a ta­karékosságról. A téma örök­zöld, hiszen a pazarlás nap­jainkban még lépten-nyomon tetten érhető. Fűtjük az utcát, túlfogyasztanak a gépkocsik, korszerűtlenek az energia- szolgáltató rendszerek — s még folytathatnánk a felso­rolást. A tények ismeretében így nem csupán a helyzet alapos ismerői helyeseltek, amikor a hetvenes évek vége felé felmerült, hogy a VI. ötéves tervre kormányszintű energiagazdálkodást progra­mot állítanak össze. Ez már eleve biztosítéka lehetett an­nak az addiginál gyorsabb előrelépésnek, amely nap­jainkban sok területen érez­teti hatását. Folytatódó program Az elmúlt négy esztendőben csaknem félezer olyan beru­házás fejeződött be, amely jelentős mértékben csökken­tette a helyi energiafelhasz­nálást. Az öt évre összeállí­tott akcióprogramban egyéb­ként mintegy 15 milliárd fo­rint elköltése szerepel, ezt a pénzt az ésszerűbb gazdálko­dásra fordíthatják. Az ezzel egy időben meghirdetett pá­lyázati rendszer keretében különböző állami kedvezmé­nyeket és mintegy 7 milliárd forintnyi támogatást kaphat­nak a vállalatok. A cél — mint az az Állami Energeti­kai és Energiabiztonságtech­nikai Felügyelet egyik jelenté­séből kiderül — nemcsak a takarékosság támogatása volt, hanem a drágábbak helyett az olcsóbb energiaforrások felhasználásának segítése is. A feladat fontosságára tekin­tettel az elmúlt években to­vább bővültek a lehetőségek, s nemrég döntöttek arról, hogy 1985 végéig meg kell teremteni a program folyta­tásának a feltételeit. A pályázatokat számba vé­ve kiderült, hogy tavaly de­cember végéig összesen 2 ezer 868 tervet nyújtottak be a különböző gazdálkodó szer­vezetek, s e beruházások ér­téke csaknem 45 milliárd fo­rint. Az esetek döntő részé­ben már született. megállapodás is Feriit, fűíccső Örvendetes, hogy a pályá­zók között több Pest megyeit is találunk. Az Óbuda Ter­melőszövetkezet például olyan korszerű gépjármű fogyasz­tásmérő próbapadot gyártó üzem létesítését határozta el, amelynek több mint 18 millió forintos beruházási kereté­hez 15 milliót a Magyar Nem­zeti Bank adott. A Közleke­déstudományi Intézet által kifejlesztett, nagy pon; >ssá- gú berendezés használata le­hetővé teszi, hogy a sze­mély- és teherautók olykor jelentős, 10—15 százalékos túlfogyasztását az adagolók beállításával megszüntessék. Az 1984-ben átadott üzemben az elképzelések szerint éven­te több mint félszáz próba­padot gyártanak. A közismert padlófűtési rendszer előállítását is az energiagazdálkodási program keretében kezdte bővíteni a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, összesen 9,3 millió forintnyi hitelt kérve és kapva az MNB-től a termelés fejlesztéséhez. A gépeket kü­lön csarnokban helyezték el, s ott tárolják a már elké­szült árut is. A beruházás eredményeként a kapacitás 0,5-ről 1,5 millió méterre nö­vekedett, s a többlettel mint­egy 300 ezer köbméter lég­teret lehet fűteni. Ezzel a módszerrel — állítják a szak­emberek, akik már gyakor­lati tapasztalatokra is hivat­kozhatnak —. legalább 15 százalékkal csökkenthető az energiafelhasználás. Tavaly avatták az Orszá­gos Érc- és Ásványbányák perlitduzzasztó üzemét, ahol a közismert hőszigetelő vako­latok egyik fontos adalék­anyagát gyártják. De nem­csak ehhez, hanem például a téglaiparban is felhasználható a perlit. A külföldi helyett hazait alkalmazva, nem csu­pán a valutamegtakarítás je­lentős, hanem a termelési költségek csökkenése is. Ugyanez a megállapítás igaz a Pest Megyei Fémipari Vál­lalat esetében is: a szentend­reieknél a Kohászati Gyár- építő Vállalat, valamint a Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet ál­tal tervezett berendezéseket szereltek fel, amelyekben úgynevezett indukciós heví­tést alkalmaznak az olajtü­zelésű kovácskemencék he­lyett. A mindössze 5,5 millió forintos beruházás a számí­tások szerint nem egészen három esztendő alatt megté­rül. Sőt, mint a szakemberek állítják, a berendezések fel- használhatók gépalkatrészek kovácsolási hőmérsékletre va­ló hevítésére is. Mérhető haszon Ezúttal csupán néhány pél­dát említettünk az energia­gazdálkodási kormányprog­ramból, amelynek megvalósí­tásában a megyei energiafei- ügyelet is jeleskedik. Emel­lett még számos olyan beru­házás készült el, amelyek fo­rintokban mérhető hasznot hajtanak. S hogy a VII. öt­éves tervben is lesz még teendőnk, arra sajnos bizto­síték, hogy — mint a beve­zetőnkben már említettük — a pazarlás még nem szűnt meg mindenütt... F. Z. Az alkoholizmus ellen Így látja az autógyári üzemorvos Október első napján Szigetszentmiklóson, a Csepel Autó­gyár művelődési központjában ülésezett a Pest megyei alko­holizmus elleni bizottság. A színhelyválasztás nem véletlen: Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhe­lyettese, a bizottság vezetője irányításával a sziget szén tmi kló- si—ráckevei térség és az autógyár alkoholizmussal kapcsola­tos gondjairól, eredményeiről esett szó. A területi alkoholizmus elleni munka tapasztalatairól be­szélt dr. Horányi Jozefa, a tököli ideggondozó intézet vezető főorvosa, s az elvonókúrákkal kapcsolatos hatósági tevékeny­ségről adott számot dr. Szabó Raffael, a szigetszentmiklósi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa. Gabányi Lajos, a Csepel Autógyár személyzeti, oktatási és szociális igazgatója a gyár munkásellátásáról, benne a szeszszenvedély elleni küz­delemről beszélt, s ezt illusztráló filmet is vetítettek. A bizottság ülésén szó esett arról, hogy az alkoholisták gyógyításában szerepet Játszik saját törekvésük, önkéntességük, elhangzott, liogv a propaganda, a felvilágosítás fő gondja: nem azok hallgatják az olykor riasztó meggyőző szavakat, akiknek szükségük van rájuk, az is: hiába tilos a gyár közelében szeszt árulni a müszakkezdés előtt, ha az pár száz méterrel odébb — szabad. A kilencezre* létszámú autógyárban évente 2SO0 alkohol- szondás vizsgálatot folytatnak, s az esetek egytizedében po­zitív eredménnyel. Ezek nyomán tavaly 86 vállalati dolgozó kapott fegyelmit, s az üzemi balesetek egy részében is kimu­tatható az alkohol szerepe. A gyár megköveteli és szorgal­mazza a vezetői példamutatást, s talán országosan is egye­dülálló a példa: a kapuja melletti ABC-üzletben is (tehát nem­csak a 209 méter sugarú körön belüli vendéglátó egységekben) tilos a szeszárusítás reggel 9 óra előtt és délután 1—8 óra között. sokra is, s azt tapasztaltuk, hogy a rendszeresen nagyobb mennyiséget ivók (napi egy­két liter borról, egy-két deci pálinkáról van szó) italfo­gyasztásukat csekélynek tün­tették fel, mondván: ennyitől nem részegek. Ám a megvizs­gált személyek 9 százalékánál találtunk a rendszeres italozás következményeként kialakult veszélyeztető állapotot, máj­megnagyobbodást, szívizom-, ideg-vagy fekélybetegséget. A kiszűrt embereket gondozásba vesszük, feltárjuk előttük az állapotukban rejlő veszélyt, betegségük visszafordíthatat­lanságát, rendszeresen figye­lemmel kísérjük egészségüket. Gyakran kapunk jelzéseket munkahelyi vezetőiktől, kol­lektíváktól is, többnyire per­sze akkor, amikor a kirívó je­lenségek már egyértelműen a mértéktelen alkoholfogyasztás­ra terelik a figyelmet; ha gya­Cinkos hallgatás Az üzemi orvosi rendelő az alkoholizmus elleni küzdelem szempontjából különleges hely­nek számít. Talán ezért érde­mes itt közreadnunk néhány részletet dr. Udai Krisztiná­nak, a Csepel Autógyár üzem­orvosának a tegnapi tanács­kozáson elhangzott beszámoló­jából. ... A munkahelyi italozás, az ittas munkába állás gyakori jelenség. A dolgozók egy ré­sze reggel egy-két féldeci vagy néhány deci bor elfogyasztása után indul munkába. Tapaszta­latunk szerint az ilyen mér­tékű alkoholizálás munkahelyi megítélése enyhe. Több eset­ben előfordult már, hogy az orvosnak egy üzemrészből két- három dolgozót kellett haza- küldenie súlyos részegség miatt. Különösen nagy prob­léma, hogy egy-egy frekven­tált névnapon a fokozott ren­dészeti ellenőrzés ellenére nagy mennyiségű pálinka, li­kőr és bor kerül a műhelyek­be, Előfordul, hogy a teljesen ittas, magatehetetlen embert mentőautóval hozzák az üzem­orvosi rendelőbe. A kérdésre, hogy hol és kivel ivott, a munkatársak részéről legtöbb­ször cinkos hallgatás a vá­lasz ... [gazdátlanul távol A veszélyeztetett, alkoholistá­nak még nem nevezhető embe­rek megtalálására jó alkalmat teremtenek a nálunk évek óta tartó szűrővizsgálatok. Ta­valy kezdtük meg tíz éves kor­csoportokra bontva, a dolgo­zók komplex egészségügyi szű­rését, egy esztendő alatt 478 dolgozót vizsgáltunk részlete­sen belgyógyászatilag, érintő­legesen ideggyógyászati, sze­mészeti, mozgásszervi, labora­tóriumi és EKG-szempontból. Rákérdeztünk az ivási szoká­/Vetn, nem Madleine sütemény volt, ha- ^ * nem kör alakú piskótatallérka, közepén hetyke mazsolaszemmel. Az akkor — hat­évesek lehettünk — vénségesen öreg (bár nem volt több hatvanöt esztendősnél) Sz. néni sütötte, menetrend szerint, hetente egyszer. A frissen sült tészta illata bejárta a házat. Tessék-lássék játszottunk csak, szánkban szinte már érezve az elomló piskó­ta zamatát, s amikor Sz. néni kinyitotta az ajtót, szólni sem kellett, hívó-kínáló szó nélkül is hanyatt-homlok, egymást löködve rohantunk fel hozzá a harmadik emeletre. Negyed század telt el. Sz. néni még ma is él, de már régóta nem süt semmiféle süte­ményt. Mégis, belépve szobájába, érezni vé­lem a piskóta illatát, melynek aromáját azonban kesernyéssé és lehangolóvá teszi az eltűnt múltat, megkopott, öreg holmikat, a csak számára becses töredezett szuveníre­ket átjáró naftalin szaga. Túlságosan gyak­ran, túl sok helyen érzem Sz. néni szobá­jának magányról mesélő illatát. Október az öregek hónapja. Illik ilyenkor bizonyos adatokat és tényeket elősorolni, lel­kesülten szólni az eredményekről, s össze­ráncolt homlokkal a gondokról. Beszéljenek hát a tények. Pest megyében — egy 1983-as felmérés tanulsága szerint — az összlakosság 16,1 százaléka. 158 ezer ember töltötte be a GO. életévét. Többségük rendezett körülmé­nyek között, családi körben él. Fontos ezt hangsúlyozni, mert ők gyermekeik jóvoltából talán mentesülnek az elmúlt évek áremel­kedéseiből adódó megélhetési gondoktól. A kiegyensúlyozottabb anyagi helyzetnél azon­ban számukra és a társadalom számára is ugyanilyen jelentőségű az a szerető gyerme­ki, rokoni gondoskodás, a „van még dolgom, feladatom a világban" érzés erősítése, amely nemcsak erőt és életkedvet ad az idős szü­lőknek, nagyszülőknek, hanem betegségben, TÁMASZT ÉS TÁRSAT elesettségben támaszt, örömben és bánatban társakat. Jó néhány idős ember azonban mindkettőt nélkülözi. Ők egyre nehezebben tartják el önmagukat, s helyzetüket a magány is sú­lyosbítja. Az előbbin — a nehéz gazdasági helyzet ellenére — számtalan úton-módon, évente több száz millió forintot fordítva e célra igyekszik a társadalom segíteni. Me­gyénkben például — az adatok ugyancsak 1983-ból származnak — több mint kétszáz- millió forintot fordítanak rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésre, kedvezmé­nyes étkeztetés biztosítására, házi szociális gondozásra, az öno és a szociális otthoni helyek fenntartására. Nem kevés ez a pénz, de nem is sok, arra pedig a szakemberek lelkes ügybuzgalma ellenére, teljesen alkal­matlan, hogy pótolja a hiányzó szeretetet. IVIa Magyarországon kétmillió nyugdíjas él. Helyzetükkel, gondjaikkal, közérze­tükkel nap mint nap, a közvélemény meg­különböztetett figyelme által kísérten, fog­lalkoznak az arra illetékesek. Ezért nem kell attól tartanunk, hogy kampánnyá deval­válódik az idősek hónapjának eseménysoro­zata. S bár minden nehéz sorsú nyugdíjas helyzetén egy csapásra javító megoldás alig­ha születik októberben, e réteg csendes hét­köznapjainak alaposabb megismerése lelki­ismeretünk és tenniakarásunk aktivizálását mindenképp jól szolgálhatja. Sz. néni még ma is él, rég betöltve kilenc­venedik évét. S mi, akik valamikor falánkan habzsoltuk süteményét, kicsit szégyenkezve hallgatjuk magányos panaszát: a szív mele­ge, az hiányzik nekem. H. J. kori az illető igazolatlan mu- lasztása, kiváltképp a /izetés utáni napokon, ha feltűnően romlik a munkateljesítménye, ha kollégáival sűrűn veszek­szik. Nem bocsánatos Az elvonó kezelés időtarta­mára, a munkaképesség hely­reálltáig keresőképtelen állo­mányba vesszük az alkoholis­ta beteget, azután részt ve­szünk utógondozásában. Az üzemorvosi rendelőben veszik be a tablettát, így naponta al­kalom nyílik az ellenőrzésre. Gondozási nyilvántartásunk­ban jelenleg 37 alkoholista és 131 veszélyeztetett szerepel. Üzemorvosaink 23 ezer 790 táppénzes napot utaltak ki 1983-ban, ebből 1118 közvet­lenül az alkoholizmusra ve­zethető vissza. Tavaly a 30 ezer 441 táppénzes napból 1426 volt emiatti. A rokkantosítási esetek 12 százalékában szere­pelt az alkoholizmus a diag­nózisok között. Véleményem, hogy az em­bereket, főként a fiatalabb korosztályt meg kellene taní­tani az alkoholmentes életvi­telre, a szabad idő értelmes kitöltésére. Változtatni kell azon a jelenleg sok helyen uralkodó nézeten, hogy az ita­lozó életmód bocsánatos bűn, abbahagyása vagy orvosi ke­zeltetése pedig megvetéssel ta­lálkozik. Szigorítani kell a gyáron belül az ellenőrzése­ket, a vezetőknek személyes példát kell adniuk. Orvosi vo­nalon a veszélyeztetettek fel­derítése és az alkoholbetegek gyógyítása további erőfeszíté­seket kíván, s erősíteni kell a szemléletet: az alkoholizmus betegség... V. G. P. A megerősödést jelentő úton Átszervezték a termelést Nemrégiben még a veszte­séges üzemek között tartották számon a Felsőbabádi Állami Gazdaságot. Az elmúlt két esztendőben azonban a mély­reható változtatások nyomán elindultak a felfelé vezető úton. Felszámolták a jelentős veszteséggel dolgozó ágazato­kat, ugyanakkor arra is ügyel­tek, hogy a termelés ne essen vissza. Mindez nem volt köny- nyű feladat, a fejlesztésre szánható forintok hiányában. A kevés pénzből elsősorban az elhasználódott gépparkot korszerűsítették. Mindemellett szigorítani kellett a pénz- és a hitelgazdálkodást, korszerű­síteni az anyaggazdálkodást, és a termelési szerkezet meg­változtatása miatt a nagyará­nyú elfekvő készleteket is ér­tékesítették. Az egyébként 13 aranyko­ronás szántókon gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem a ko­rábban 800 hektáron termelt kalászosok vetésterületét már az idén csaknem 1300 hektár­ra emelte. A vetésszerkezetbe iktatták a napraforgót is, amit 1982-ig nem termeltek a gaz­daságban. A szerkezetváltás folytán az árunövények ter­melési értéke napjainkra, a három év előttinek 240 száza­lékára növekedett. De nemcsak a növényter­mesztésben jutottak előbbre, hanem hozzákezdtek a sertés­telep rekonstrukciójához is. Ennek keretében a mai igé­nyeknek jobban megfelelő, úgynevezett húspépes etetési technológiát vezetnek be. A gazdálkodás stabilizálását segíti a kiegészítő tevékeny­ség. Vasipari ágazatot tarta­nak fenn, amelynek évi terme­lési értéke eléri az 50—60 mil­lió forintot. Többek között a Csepel Vas- és Fémművek, valamint a Kőbányai Gyógy- szerárugyár részére készítenek különböző épületszerkezeti elemeket, folytatnak különfé­le forgácsolási tevékenységet. A bérraktározással együtt a kiegészítő ágazatok jelentős eredményeket produkálnak, és nem elhanyagolható, hogy fő­leg nőt munkaerőt alkalmaz­nak. Az ipari terület terme­lési értéke meghaladja a ÍÓ0 millió forintot, eredménye pe­dig a 20 milliót. * B. Z. Silótakarmány télire A Szilasmcnti Termelőszövetkezetben rövidesen a feléhez ér­keznek a silókukorica betakarításával. A négyszázhúsz hek­táros területről, hektáronként 180 mázsát várnak. Barcza Zsolt felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents