Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
PEST MEGYEI VILÁG PBOIETÁBJSI, EGYESÜLJETEK! MA J&Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM Ár a: I.KO forint 1985. OKTÓBER 8., KEDD Valaha rassz agfékaf gyáriolt (3. oldal) Csak az elütök hobbija lenne ? (5. oldal) Túl a toeiész felén (7. oldal) Elgázolta a gyalogost (3. oldal) A KISZ KB üSése Hétfőn Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen, részt vett és felszólalt Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. A testület Ernőd Péter titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóról, valamint a , magyar delegáció munkájáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a • VIT jól szolgálta a világ haladó ifjúságának összefogását az an- tiimperialista szolidaritásért, a békéért, a barátságért jelszó jegyében. Az átlag összemos A piacismeret kamatozik A gazdálkodó szervezetek első féléves eredményeit e hónapban tárgyalták az illetékes fórumok. Arn'i nem azt jelenti, hogy tűi sok idő lenne az elemzésekben megfogalmazott hiányosságok kijavítására. Bízni lehet persze abban,’ hogy a vállalatik maguk is ismerik gyenge , pontjaikat, nem vártak’ várnak ölbe tett kézzel. Pest megye ipari szövetkezeteinek e^y részg lényegesen nehezebben kezdte az 1985-os évet, mint az előzőt — szögeTÁRGYAK K evesen tudják a szakma szűk körén kívül, hogy Pest megyében található az ország leglátogatottabb közgyűjteménye. Szentendrén a?Kovács Margit Múzeum ez az intézmény, a kerámiagyűjteményt egy esztendő alatt több kíváncsi keresi fel, mint például o Magyar Nemzeti Galériát vagy a Magyar Nemzeti Múzeumot. A be nem avatottak azt sem sorolhatják ismereteik közé — ami persze nem az ő főfájásuk, de az ő kincsük —, hogy a megye múzeumaiban szűk évtized alatt az ún. leltározott állomány, tehát a hivatalos lajstromba vett tár-’ gyak száma me gkétszereződött! örvendetes természetesen, hogy az új szerzemények tovább gyarapítják a közös kincsestárat —• és ilyen értelemben mindegy, vásárlás, ajándékozás, hagyatkozás volt-e a gyarapítás alapja —, ez a növekvő közvagyon azonban a közgondoknak is sajátos forrását hozza létre, nevezetesen azt, mi lehet, lesz a tárgyak további sorsa, hiszen ahogyan azt a szakmabeliek mondják, már- már egyszerűbb hozzájutniuk a múzeumoknak a múlt egy-egy emlékéhez, mint a már megszerzett darabok kellő raktározását, restaurálását, feldolgozását, kiállítását elérniük. A nemcsak irodalmi, hanem másféle emlékekben is gazdag, patinás városban. Nagykőrösön például — kellő restaurátorműhely híján — bűvészkedéssel felérő erőfeszítésekkel tudják csak késle!feni a romlást, amint másutt — így a szomszédos Cegléden — szintén alanos indokai vannak a restaurálás tárgyi feltételei javításának. Jogos elégedettségre ad okot az a tény, hogy a megye ma már olvan különlegességeket tud felkínálni az érdeklődők — örvendetesen növekvő — csapatainak, mint a budakeszi Munkásmozgalmi Múzeum, az ikladi német, tái- ház, a falumúzeum Távió- györgyén, a Hincz-gyűjte- mény, természetesen :=a széles körben ismertek, ‘látogatottak mellett, -hiszen napjainkban — és az országban ez a legjelentősebb ilyen hálózat — a megyében ötvenhárom múzeum, múzeum jellegű gyűi- teménv kereshető fel. A táguló lehetőségek azonban sziate elválaszthatatlanok a feszültségek körének: tágulásától, mivel jelenleg ,— . . hogy már érintett szakmai gondra hivatkozzunk— a restaurátorok;' ■ .képességei- ; bői, lehetőségeiből csupán“ a kiáHífásokműtárgv-elő- ; készítésifa íúijfctöbbre; nem, tehát nem pusztán elvi lehetőség a meglévő anyag esetleges károsodása, kedvezőtlen körülmények közötti raktározásának kényszerű fenntartása. • Merészség lenne laikusként beleszólni abba a — szakmai — vitába, vajon a megyében, a meglévő anyagiakhoz mérten, elfogadható-e, avagy túlzott a közgyűjtemények száma, azt azonban saját tapasztalataink mondatják ki, az intézményhálózat területi eloszlása szembetűnően egyenetlen, Nagykáta, Dobás, Monor tág körzetében nagyon kevés a múzeum, az érdemleges gyűjtemény,^ Aminek persze lehetnek nyomós szakmai okai — így az, hogy nincsen mit gyűjteménnyé alakítani, ,bár ezt laikus ismeretekkel is kétségbe vonjuk —, a tárgyak nemes kultusza azonban tartósan nem hagyhat érintetlenül egyetlen tágasabb földrajzi körzetet sem, mert akkor ott .már baj támad a hagyományok értése, őrzése, ápolása, továbbörökítése körül. Múltbéli tárgyainknak ugyanis nem az a legfontosabb szerepe jelenünkben, hogy vannak, hanem az, hogy — amennyiben tehetik — hatnak. Ezt a hatást kollektív kincsként kezelve nem szűkíthetjük le a puszta látnivalóra, érdekességre — bár ez sem kevés, az értő ember nem születik, sokkal inkább a kíváncsi emberből formálódik —, hanem fel kell fedeznünk benne a honhoz való ragaszkodás, az elődök tisztelete kifejlesztésének lehetőségeit is. L elni történelmi múltjukból sokkal több tárgyi emléket őrző országokat hazánk környezeté- \j ben, ám éppen mert a történelem ilyen tekintetben is nagy vámot szedett rajtunk, ami maradt, ami felbukkan a régen volt tegnapok különböző rétegeiből, az fokozott figyelmet, törődést, óvást érdemel, követel. Ami a tárgyak mennyiségének gyarapodását illeti, ott — emlékeztetünk a bevezetőben említett, szűk egy évtized alatti. . megkétszereződésre' — talán nincsenek nagyobb gondok, bár kérdés, valóban azok az értékek kerülnek-e be a gyűjtményekbe,' amelyeknek ott a helye. A mennyiségen túl azonban most már arra kell ráterelődnie a közfigyelemnek, ■ mi lesz a gyűjteményekbe jutott tárgyak további sorsa, azaz a múzeumi belső munka feltételei mennyiben felelnek meg a jogosan megfogalmazott követelményeknek. Mészáros Ottó zl le összegezésében a megyéi KISZÖV elnöksége. Része volt ebben — különösen az építőiparnál — ' a, kemény Aélnek, a létszámcsökkenésnek is, míg egyes helyeken a megrendelések visszaesése, okozott gondot. összességében azonban. az első féléves termelési érték 0,9 százalékkal, haladta meg >az éves terv időarányos részét, annak teljesítése tehát nem látszik veszélyeztetve. Ám az átlag összemos, eltakarja, hogy a kiemelkedőek mellett akadnak erősen lemaradók is, amelyeknek rá kell kapcsolniuk a finisben. Az értékelt 38 hagyományos ipari szövetkezet és 71 kisszövetkezet közül igen figyelemre méltó nyereségnövekedést produkáltak a Ceglédi Vasipari, a Nagykőrösi Gépgyártó, a TRI-TON, a Budaörsi, a Dunakanyar, a Gödöllői és a Péceli Vegyes Szövetkezetek, valamint az Érdi Építőipari Szövetkezet. Ez utóbbi meghu- szonhatszorózta nyereségét. S hogy mivel érték el mindezt? Üj technológiákkal, nyereségesebb gyártmánystruktúrá- val. A mérleg másik serpenyőjében a tartósabb problémákkal küszködök vannak, eggyel többen (azaz tízen), mint az élenjárók. Ha az első csoportnál a piacképes termékskála sikertényező, úgy a Ferromechaniika Isz-nél éppen ennek ellenkezője okoz fejíájást. A. Jjíji&m -és az ertérgiatakarékos főzőlap nem bizonyult kelendőnek, a raktárkészletet nyomja. Felárat fizet a Gabonaforgalmi Silóban már az első kukorica Az • őszi munkacsúcs talán még több gonddal jár, mint a ■ kalászosok betakarítása. Ilyenkor összeérnek a talajmun- kák,' a gabonavetések a silókészítéssel, a, napraforgó és a kukorica betakarításával. Ahol máig ezeken kívül cukorrépa, szántóföldi' paradicsom, vagy gyümölcs is terem, ott 'a szállítás szervezése a legnagyobb feladat. A farmosi Tápiómenti Tsz- ben a napraforgóval már' a múlt hónap utóján végeztek, 12 nap alatt került fedél alá 480 hektár termése és a hozam meghaladja a tavalyit. A 160 hektár paradicsom betakarítása viszont folyamatosan tart. Zömében kézzel szedik a szárazság, a vihar és a jégkár miatt tőhiányos állományt. Eddig több mint 200 vagon került a konzervgyárba, de még körülbelül ugyanennyi van a táblán, bár ennek nagy része valószínűleg már csak zölden takarítható majd be. Kakucson vágják a korai érésű szemes kukoricát is. A 3950-es Pionír fajtát 105 hektár területről már be is takarították, míg a másik két Pionír és Romulus hibrid mintegy 320 hektárnyi területe még a kombájnokra vár. Az elmúlt időszak kedvezőtlen száraz időjárása ellenére a kakucsi Március 21. Termelőszövetkezet kukoricatermése jó közepesnek ígérkezik. Szükség is V£n minden kilófa, hiszen a háztáji gazdaságok részére is kerül belőle, és a saját állatállományuknak is A dunavarsányi Petőfi Tsz 180« hektár kukoricájának csaknem egy- harmada már a takarmánykeverő üzem sllótornyaiban vár a további feldolgozásra. Képünkön: modern Claas-dominátorok vágják a tengerit. Hancsovszki János felvétele Nemzetközi kongresszus Lakótelep-fejlesztés A Budapest Kongresszusi Központban hétfőn megkezdte ötnapos munkáját a Nemzetközi Lakásügyi és Területtervezési Szövetség (IFHP) kongresszusa, amelyen öt világrész több mint negyven országából érkezett, mintegy ezer szakember — egyetemi tanár, kutató, tervező és köz- igazgatási vezető — tárgyalja meg a háború után épült lakótelepek 'továbbfejlesztésének .tapasztalatait és újabb lehetőségeit. A plenáris ülésen megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is. Ranko Radovic, az IFHP elnöke nyitotta meg a kongresszust. A plenáris ülésen felolvasták Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének levelét, amelyben a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. A kongresszus házigazdáinak nevében előbb Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, majd Szabó János akadémikus, a lVtagya.1- Urbanisztikai Társaság elnöke üdvözölte a rendezvény résztvevőit. A kongresszus első, vitaindító előadását Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tartotta meg. szeretnének 20 vagonnyit nedvesen betárolni. Az idén a Budapesti és Pest’ Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is igyekszik kedvezményt nyújtani a gazdaságoknak. Október 31. helyett december végéig fogadják a szerződni kívánó partnereket, és ezeknek mázsánként 5 százalékos felárat is fizetnek a lekötött és átadott kukoricáért. S. T. E. Megkezdődött a gazdag program A szovjet kultúra napjai Kedden megkezdődnek a szovjet kultúra napjai Budapesten. Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő eseménysorozaton színvonalas zenei, színházi, képző- és filmművészeti programokban gyönyörködhet a magyar közönség. Október 8—14. között a műsorok reprezentatív választéka ad lehetőséget a hazai közönségnek és a művészeti szakembereknek arra, hogy szélesebben betekinthessenek a szovjet kultúrába. A szovjet kultúra napjainak ünnepélyes megnyitására kedden este kerül sor, ám a programok már hétfőn megkezdődtek. A Budapest Kongresszusi Központban megnyílt a szovjet filmek fesztiválja. A filmszemle nyitőünnépségén Csapágyak tengerentúlra A Magyar Gőrdülöcsapágy Művek diósdi gyárában gyártott csapágyak 80 százaléka exportra kerül. A járművekbe készülő csapágyakból nemcsak szocialista országokba, de a tengerentúlra cs Európába is szállítanak. Képünkön: az üzem mérőlaboraíóriumában mikroprocesszoros kiértékelővel vizsgálják, ellenőrzik a gyártósorról lekerült csapágyakat. Ordasi Istvánná c művelet közben. Barcza Zsolt felvétele — amelyen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott köszöntőt — Elem Klimov „Jöjj és láss” című filmjét, az idei moszkvai nemzetközi filmfesztivál nagydíjas alkotását mutatták be. Az eseményen jelen volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bizottság titkárai; Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei és a diplomáciai testület több tagja. A szovjet kultúra napjai eseményeiként hétfőn szovjet könyvkiállítás nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében. A magyar—szovjet kulturális megállapodás alapján ötévenként megrendezett cserekiállításon több mint kilencszáz kötet látható az elmúlt öt esztendőben a Szovjetunióban megjelentetett publikációkból. A tárlaton politikai, művészeti, szépirodalmi és gyermekkönyveket, valamint ismeretterjesztő és útikönyveket tekinthet meg a közönség. Orosz-szovjet szerzők művei Magyarországon címmel ugyancsak könyvkiállítás nyílt hétfőn az Állami Gorkij Könyvtárban. A hazánkban •negyven év alatt megjelentetett alkotásokból rendezett tárlaton elsősorban a szépirodalmi művekből látható válogatás, több mint hatszáz kötet. A szovjet kultúra napjai alkalmából hétfőn szovjet hanglemez-kiállítás mutatja be a legfrissebb szovjet komoly és könnyűzenei felvételeket a Hungaroton Vörösmarty téri hanglerpezszalonjá- ban.
