Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

2 1985. OKTOBER 5., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Még nincs késé a fordulatra Az új szovjet leszerelési javaslatok visszhangja Széles körben elítélik Izrael tunéziai bombatámadását Gorbacsov és Mitterrand sajtóértekezlete Közös a felelősség a békéért Párizsban sajtóértekezletet tartottak a szovjet-francia csúcstalálkozó résztvevői, Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand Általános helyzet­kép. A novemberi szovjet- amerikai csúcstalálkozó elő­készületei — alig több mint egy hónappal az esemény előtt — rendkívül fontos sza­kaszukba jutottak. Genf ben — a szovjet delegáció kéré­sére — kedden rendkívüli ülést iktattak be a szovjet- amerikai fegyverzetkorlátozá­si tárgyalásokon, hogy a wa­shingtoni kormányzat megbí- zottaival részletekbe menően ismertessék azt az átfogó ter­vezetet, amelyet a múlt hét végén Sevardnadze ismerte­tett nagy vonalakban élőszó­ban a Fehér Házban folyta­tott tárgyalásain, s amelynek lényegét Gorbacsov Reagan- hez intézett személyes levele tartalmazta. (Ezt a levelet a szovjet külügyminiszter Rea- gannel folytatott tárgyalásán átnyújtotta az amerikai elnök­nek.) A tervezet oly rendkí­vüli jelentőségű, hogy a Géni­ben tárgyaló amerikai dele­gáció vezetője a keddi ülés után azonnal visszarepült Wa­shingtonba, hogy személyesen számoljon be Reagan elnök­nek az átfogó szovjet leszere­lési javaslat részleteiről. A hét közepén kezdődött el Mihail Gorbacsov rendkívüli érdeklődéssel várt franciaor­szági hivatalos látogatása. Ez az utazás nemcsak azért vált a nemzetközi politika egyik legfontosabb eseményévé, mert a kétoldalú francia— szovjet kapcsolatok helyzete mindig is különleges volt és nemcsak fokmérője, hanem egyúttal befolyásolója is volt az európai helyzetnek. A szov­jet-francia csúcstalálkozó alig több, mint egy hónappal a genfi Gorbacsov—Reagan tárgyalás előtt, azt jelezte, hogy ezúttal többről is szó van. Egyrészt arról, hogy a szocialista világhatalom köz­vetlenül meg akarja ismerni az egyik nyugat-európai kulcs­ország nézeteit a leszerelés problematikájának bonyolult, szövevényes ügyeiben. Más­részt Franciaország —amely­nek önálló atomütőereje van — olyan ország, amelynek bekapcsolódása nélkülözhetet­len a fegyverzetcsökkentési folyamatokba. Egy harmadik tényező, amelyet csaknem minden nyugati kommentá­tor a Gorbacsov-látogatás idő­zítése kapcsán megjegyzett: ezzel szovjet részről kihang­súlyozták Franciaországnak, mint olyan európai hatalom­nak a jelentőségét, amelynek véleményét nem lehet számí­táson kívül hagyni a világpo­litikai porondon, korunk ége­tő kérdéseiben. A SZOVJET TERVEZET ÉS AZ ŰRFEGYVERKEZÉS TI­LALMA. Amerikai részről gyakran vetették fel, hogy a szovjet indítványok mindig a nyilvánosság előtt hangzanak el, s ez állítólag akadályozza, hogy a színfalak mögött kel­lő alkudozások történhessenek és így a kölcsönös engedmé­nyek nyomán eljussanak a megegyezésig. A szovjet dip­lomácia vezetői mindig azzal érveltek, hogy nekik nincs titkolnivalójuk, s o népek színe előtt nyugodt lélekkel folytathatják politizálásukat a béke és a biztonság erősítésé­re. Mégis ezúttal beleegyez­tek, hogy tervezetüket nem hozzák nyilvánosságra. Ame­rikai részről azonban meg­szegték az adott szót, s kiszi­várogtatták a javaslat egyes pontjait. Ez azonban ráadásul tendenciózus módon történt, hogy megfeleljen azoknak a hivatalos washingtoni nyilat­kozatoknak, amelyek fele­másak voltak. Washington egyrészt üdvözölte, mint „át­törést” az új szovjet terveze­tet. Ugyanakkor elferdítve a múltbeli történteket, úgy pró­bálta feltüntetni, mintha szov­jet részről „ezúttal első ízben terjesztettek volna elő radi­kális fegyverzetcsökkentési ja­vaslatot” azzal, hogy ötven­százalékos leszerelést indítvá­nyoztak a hadászati támadó fegyverrendszerekben. A Fehér Ház erre koncent­rált, s hozzátette, hogy a moszkvai tervezet „kiegyensú­lyozatlan” és csupán „alku­dozási alap” lehet. Igyekezett, elmosni a szovjet tervezet lé­nyegét, nevezetesen azt, hogy a moszkvai vezetés a legfon­tosabbnak azt tartja, hogy megakadályozzák támadó fegy­verek elhelyezését a világűr­ben, amelynek megvalósításá­hoz pedig Washington nagy energiával hozzákezdett. így történt, hogy Mihail Gorba­csov párizsi megnyilatkozásai­ban felfedte a szovjet javas­lat számos más részletét, hogy hiteles legyen a kép, amely a világ közvéleménye elé tárul. Ebből kitűnt, hogy szovjet részről logikusan egyenlőség- jelet vonnak a hadászati tá­madó fegyverzet csökkentése és a világűr militarizálásának megakadályozása között. Ez egyébként nem valamiféle új álláspont. Hiszen mit ér, ha a földi kilövőhelyek száma ki­sebb lesz, s csökken a boly­gónk szárazföldéin silókban tárolt, az óceánokon cirkáló hajókon, és tengeralattjáró­kon elhelyezett rakéta-nuk­leáris arzenál, ha a világűr­ből fokozódik a veszély, s az oda telepített rakéta-nukleáris eszközök célbajuttatási ideje alig néhány percesre csök­ken?... Washington pedig még a szovjet tervezet után is mereven elzárkózik az elől, hogy vita tárgyává tegye „csillagháborús” előkészüle­teit. „Ezek minden körülmé­nyek között folytatódnak” — nyilatkozta a Fehér Ház. A KÖZEPES HATÖTÄVOL- SÁGŰ RAKÉTÁK ÜGYE. A Szovjetunió kész ezeket kü­lönválasztani a tárgyalások so­rán a hadászati támadó fegy­verrendszerektől és függetle­nül folytatni tanácskozást ezek csökkentéséről. Francia- országgal és Angliával — amelyeknek ebben a fegyver- rendszerben önálló arzenál­juk van —, hajlandó külön kétoldalú tárgyalásokat foly­tatni. Sőt nem ragaszkodik ahhoz, hogy Franciaország ezúttal csökkentse e rakétái­nak számát. Szovjet részről megerősítették azt a NATO által korábban már észlelt eseményt, hogy az SS—20-as rakéták egy részének leszere­lése folyamatban van a Szov­jetunió európai részén. Mint Gorbacsov párizsi megnyilat­kozásainak egyikén kijelen­tette: visszamentek az 1984 júniusi állapothoz, amikor 243 ilyen szovjet rakéta volt el­helyezve az európai övezet­ben. Azaz az amerikai raké­ták nyugat-európai telepítésé­re válaszul elhelyezett pótló­lagos SS—20-as rakétákat ki­vonták a hadrendből. Mindez máris mély benyo­mást tett a nyugati kommen­tátorokra, akik megjegyzik: a Szovjetunió rendkívüli tár­gyalási készségről tesz tanú- bizonyságot, és kész radikális lépésekre is a leszerelési kompromisszumos megállapo­dások kivívása végett. Most — mint hangsúlyozzák — Wa­shingtonon a sor. ZAVAR WASHINGTON­BAN. Az Egyesült Államokra láthatóan mind nagyobb nyo­más nehezedik a kompromisz- szumos út követése irányá­ban. Ezt tükrözi részben az, hogy Reagan, Shultz külügy­miniszter és Weinberger had­ügyminiszter Gorbacsov meg­nyilatkozásának elhangzása után más és más hangnem­ben foglalt állást. Reagan legújabb ohiói interjújában „a szovjet magatartás olyan változásának” igyekezett fel­tüntetni a tervezetben foglal­takat, amelyek „elősegíthetik a fegyverzetkorlátozást”. Shultz visszafogottabban beszélt az újságírók előtt, s azt állítot­ta, hogy Moszkva „olyan fel­tételeket szab”, amelyek két­ségessé tehetik a genfi tár­gyalások eredményességét Weinberger pedig egyszerűen igyekezett „lesöpörni az asz­talról" a szovjet tervezetet, s hozzátette, hogy a „csillaghá­borús” felkészülés nem kerül­het vitára a fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokon. A nyu­gati sajtó szerint az idő dön­ti el, hogy mennyiben ellen­téteket tükröznek ezek a megnyilatkozások, s mennyi­ben van szó egyfajta tudatos szereposztásról, hogy „megerő­sítsék” e „keménységgel” Reagan tárgyalási pozícióit a novemberi csúcstalálkozóra? A TUNÉZIAI BOMBATA- MADÄS. Világszerte nagy a felháborodás és a tiltakozás a PFSZ tuniszi központja el­len végrehajtott keddi bom­batámadásnak, amelynek kö­vetkeztében 73 személy — köztük 20 tunéziai — vesztet­te életét. Tel Aviv azzal pró­bálta mentegetni bombázóre­pülőgépei által végrehajtott barbár terrorakciót, hogy az puszta „megtorlás” volt. így akart a magyarázat szerint az izraeli kormány „elégté­telt kapni” azért, hogy koráb­ban a ciprusi Larnacában a palesztin szélsőségesek egy csoportja meggyilkolt három izraeli állampolgárt. Bár a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet már akkor elhatárolta magát a terrorakciótól, Tel Aviv ürügyet keresett arra, hogy Tunézia szuverenitását megsértve „lecsapjon” a PFSZ-re. Hírmagyarázók nem vélet­lenül mutatnak rá arra, hogy a provokáció akkor történt, amikor jordán közvetítéssel erőfeszítések történnek arra, hogy a PFSZ valamilyen for­mában váló bekapcsolásával lépést tegyenek a közel-keleti békés rendezés irányába. Wa­shington első reagálása az volt, hogy Reagan „jogosnak” nevezte Tel Aviv agresszív cselekedetét. Látva azonban a világszerte kibontakozott he­ves tiltakozást, némiképp módosította álláspontját. To­vábbra is „önvédelmi” akció­nak próbálják Washingtonban feltüntetni a bombázást, de sajnálkozásukat fejezik ki a történtek miatt és részvétük­ről biztosítják Burgiba elnö­köt. Terror azonban elkerülhe­tetlenül terrort szül, s vár­ható, hogy az izraeli bomba­támadás tovább élezi a kö­zel-keleti helyzetet. Árkus István Az alkotó szovjet—osztrák együttműködés a jelenlegi bo­nyolult és feszült nemzetközi helyzetben pozitív, stabilizáló hatással van az össz-európai folyamatra, s egyben jól pél­dázza a különböző társadalmi berendezkedésű államok kö­zötti sikeres kapcsolatokat — állapították meg pénteken Moszkvában Nyikolaj Rizskov és Norbert Steger megbeszé­lésein. Az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió miniszterel­nöke abból az alkalomból fo­gadta az osztrák kereskedel­mi és ipari minisztert, hogy a szovjet fővárosban tartják a két ország közötti gazdasá­gi és műszaki-tudományos ve­gyes bizottság ülését. Rizskov felhívta tárgyaló partnere figyelmét azoknak a szovjet békekezdeményezések­nek a jelentőségére, amelye­ket Mihail Gorbacsov ismer­tetett a francia parlamentben elhangzott beszédében. A ja­vaslatok megvalósítása előse­gítené a biztonság megszilár­dítását, s a béke érdekeivel összhangban álló áttörést eredményeznének a nemzet­közi kapcsolatokban. Szovjet és osztrák részről is megelégedéssel szóltak az osztrák államszerződés és a semlegességi törvény előírá­saival összhangban fejlődő kétoldalú kapcsolatokról. Az együttműködésre ösztönzőleg hatnak az aktív politikai kap­csolatok, megteremtve a bőví­(Folytatás az 1. oldalról.) hogy a nukleáris fegyverze­tek lényeges csökkentésében csak akkor lehet megállapod­ni, ha lemondanak a világűr militarizálására irányuló ter­vekről. összességükben nagyra ér­tékelve és tartalmasnak, fon­tosnak nevezve Francois Mit­terrand-nál és más francia vezetőkkel folytatott tárgyalá­sait, Mihail Gorbacsov, a pén­teki sajtóértekezleten kijelen­tette: a Szovjetunió fontos partnerének tekinti Francia- országot a nemzetközi élet kérdéseinek megvitatásában. A két ország a nemzetközi hely­zet megítélésében több szem­pontból nem ért ugyan egyet, s így volt ez a mostani pári­zsi tárgyalásokon is, ez azon­ban nem csökkenti párbeszé­dük jelentőségét. A különbö­ző nézőpontok megléte még bizonyos előnyökkel is jár. Mihail Gorbacsov a fegy­verkezés fékezése szempont­jából a legfontosabbnak ne­vezte annak megakadályozá­sát, hogy a támadó fegyverek kikerüljenek a világűrbe. En­nek érdekében ma már konk­rét lépésekre van szükség — mondotta —,.9 ha valaki to­vábbra is kitart csupán a szép szavaknál, azt szovjet részről politikai demogógiá- nak, a közvélemény félreveze­tését szolgáló törekvésnek te­kintik. A,, Szovjetunió talán még az Egyesült Államoknál is jobban tisztában van az­zal, hogy milyen következmé­nyekkel járhat az űrfegyver­kezési tervek megvalósítása. A közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök kérdéséről szólva Gorbacsov téshez szükséges dinamikát, valamint a baráti és érdemi légkört A bejrúti szovjet kolóniá­nak mintegy hatvan tagja — egy újabb terrorakció meg­előzésére — szerdán délben elhagyta a libanoni fővárost. A szovjet diplomaták feleségei és gyerekei a Haladó Szocia­lista Párt harcosainak védel­me alatt a Suf-hegységen ke­resztül utaztak Damaszkusz­ba, ahonnan repülővel men­nek tovább Moszkvába. Mint már jelentettük, a négy szov­jet állampolgár elrablói, s egyikük gyilkosai további tá­madásokkal fenyegették meg a libanoni szovjet képviselete­ket. A még életben lévő tú­szok sorsáról péntek délutánig semmiféle új hír nem érke­zett. A biztonsági szervek dél­után még mindig nem erősí­tették meg az „Iszlám Dzsi- had” hajnali bejelentését, mi­szerint megölték William Buckley-t, az amerikai nagy­követség első, még 1984. már­cius 16-án túszul ejtett, tagját. A szélsőséges csoport szerint foglyuk likvidálása volt a vá­laszuk a PFSZ tuniszi főhadi­kijelentette, hogy a Szovjet­unió legújabb javaslataival az előrelépést kívánta szolgálni, ki akart mozdulni a jelenle­gi helyzetből, amikor igen ne­héz e fegyverekről tárgyalni. A francia nukleáris ütőerőt il­letően a főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió eddig sem akarta, s ez­után sem kívánja azt valami­féle szovjet—amerikai ellenőr, zés alá vonni. Hozzáfűzte még, hogy a közepes hatótávolságú európai nukleáris fegyverekre vonatkozó új szovjet javaslat­ról a legközelebbi jövőben le­vélben tájékoztatja Thatcher brit miniszterelnököt. A későbbiek során kérdé­sekre válaszolva Mihail Gor­bacsov kijelentette még, hogy Az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán New Yorkban tar­tózkodó Várkonyi Péter kül­ügyminiszter találkozott Ja­vier Pérez de Cuellarral, az ENSZ főtitkárával és Jaime de Piniesszel, a közgyűlés ülésszakának elnökével, akik­A Pentagon és az amerikai külügyminisztérium közös erő­feszítéssel igyekszik meggyőz­ni az amerikai közvéleményt — s egyben a világközvéle­ményt is — arról, hogy nem­csak az Egyesült Államok, ha­nem a Szovjetunió is jelentős kutatásokat folytat az úgyne­vezett „űrvédelmi” fegyverek terén, s ezért indokolt az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezés”, a csapásmé­rő űrfegyverek kifejlesztésére irányuló program. A két mi­szállása ellen végrehajtott Iz­raeli—amerikai agresszióra. Némileg enyhítette a feszült bejrúti légkört, hogy az Amal- mozgalom és a „Libanoni erők” néven egyesült keresz­tény milíciák kicseréltek ösz- szesen 13 túszt, akik vala­mennyien libanoni állampol­gárok. Az északi Tripoliban elvben már megkezdődött a háborús­kodásnak véget vető damasz­kuszi egyezmény végrehajtá­sa, bár a nap folyamán még voltak kisebb lövöldözések a városban. m CJak röviden... m GENFBEN az atom- és űr­fegyverzetről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon pén­teken ülést tartott a közepes hatótávolságú atomfegyverek­kel foglalkozó csoport. ÉRDEMI eredmény nélkül ért véget pénteken Bécsben az olajtermelő országok szerveze­tének kétnapos miniszteri konferenciája. a Szovjetunió a közelmúltban európai területein leszerelt közepes hatótávolságú raké­táit nem telepítette, s nem is akarja áttelepíteni az ország más részeire. Az SZKP KB főtitkára rö­viden érintette a novemberi genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó esélyeit is. A koráb­biakhoz képest bizonyos mér­tékig biztatónak nevezte azt az amerikai magatartást, amely Sevardnadze szovjet külügyminiszternek a múlt hónapban Reagan elnökkel és Shultz amerikai külügymi­niszterrel megtartott találko­zóján volt tapasztalható. Az amerikai vezetők ezúttal nem utasították el azonnal, és nem minősítették rögtön propagan­dafogásnak az új szovjet ja­vaslatokat. Anélkül, hogy a csúcstalálkozó eredményeit il­letően jóslásokba bocsátkozott volna, Mihail Gorbacsov le­szögezte: „a magunk részéről reméljük, hogy komoly, szá­mottevő eredményeket tudunk elérni Genfben”. ★ Pénteken délelőtt az Elysée- palotában a francia és a szov­jet külügyminiszter, Roland Dumas és Eduard Sevardnadze két gazdasági-pénzügyi termé­szetű megállapodást írt alá. Az egyik meghosszabbítja a következő öt évre a kétoldalú árucsere-forgalmat szabályozó gazdasági együttműködési ke­retmegállapodást. A másik a kettős adóztatást kiküszöbölő pénzügyi konvenció. kel eszmecserét folytatott ha­zánk és az ENSZ együttműkö­désének kérdéseiről. A találkozón áttekintették az ülésszak napirendjén sze­replő legfontosabb kérdéseket is. nisztérium pénteken — Shultz külügyminiszter és Weinber­ger hadügyminiszter együttes előszavával — közös kiadványt jelentetett meg a „szovjet ha* dászati védelmi programok­ról”. A kiadvány megjelente­tése alkalmából Paul Nitze nagykövet, Reagan és Shultz leszerelési főtanácsadója és Richard Perle hadügyi állam­titkár együttes sajtókonferen­ciát tartott. A sajtókonferencián Ni'tze nagykövet nem volt hajlandó kommentálni a szovjet lésze­relési javaslatokat, amelyeket e héten terjesztettek a genfi leszerelési értekezlet elé. Perle kifejezetten ellenezte új lesze­relési megállapodás megköté­sét a Szovjetunióval az űr­fegyverkezés meggátlására, azzal az indoklással, hogy az ilyen szerződéseket nem le­hetne ellenőrizni. Igyekezett kétségbe vonni a Szovjetunió által most közzétett adatokat a közepes hatótávolságú euró­pai űreszközökről is. Kínai-szovjet konzultációk Bátorító diplomáciai jelzé­sek közepette kezdődött meg pénteken Pekingben a kínai- szovjet külügyminiszter-he­lyettesi konzultációk hetedik fordulója, amelyben a felek folytatják eszmecseréiket a kínai—szovjet politikai kap­csolatok normalizálásáról. A tárgyalóasztalnál szovjet rész­ről ezúttal is Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes ül, míg a kínai delegációt Csien Csi-csen külügyminiszter-he­lyettes vezeti. Az eddigi hat fordulóban szintén ő volt a kínai kormány különmegbí- zoítja. Rizskov fogadta Stegert Aktív politikai kapcsolatok Damaszkuszi megbékélési találkozó Némileg enyhült a feszültség Az ENSZ székhelyén Várkonyi Péter megbeszélései Washingtoni kiadvány Félrevezető amerikai manőver

Next

/
Thumbnails
Contents