Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

B Gondolkodásra késztető, meggyőző tapasztalatok (Folytatás az 1. oldalról.) itt is tanítanak, nagy szükség van új iskolára. A művelődé­si ház könyvtárában népes gyereksereg éppen a Pest Megyei Hírlap sok száma kö­zött válogatott: az ő felada­tuk összegyűjteni mindazon írásokat, amelyek a községről szólnak. Az ABC-áruházban Magyaróvári Pál, Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke mutatta meg a minden igényt kielégí­tő bevásárlóhelyet, amely ez alkalommal is vásárlókkal volt tele. Takács Lajos, a pos­tahivatal vezetője az új pos­tahivatalbán kalauzolta a mi­niszterelnököt. A műszaki fejlesztés keretében kísérleti céllal építette a posta, nap­elemes kollektorokkal fűt és működésében is szerepet ját­szik. A hagyományos módon végzett munka mellett itt ön- kiszolgáló rendszer is van, és a korszerű gépek segítik a telefon-, a hírlap-, a levél­szolgáltatást. Nyilvános telex is működik majd. Többet a vártnál Nem szerepelt a program­ban, de Lázár György érdek­lődését felkeltette a társadal­mi munkában épült sportte­lep és sportklub. Százezer köbméter földet mozgattak meg ahhoz, hogy kialakítsák ezt a közkedvelt sportközpon­tot. Az ’ esti órákban a községi tanácsházán folytatódott az eszmecsere, ahol Pásztor Béla és Papp István a település- fejlesztésről adott részletes is­mertetőt. Az élénk vita az esti órákba nyúlt. A kötetlen eszmecsere mind Lázár György, mind a ven­déglátók számára sok értékes tapasztalatot tartogatott. A látogatás befejezésekor a Po­litikai Bizottság tagja azt fo­galmazta meg a nap élmé­nyeit összegezve: igaz, hogy sok a gondunk, igaz, hogy számtalan nehézséget kell le­gyűrni, de optimista lesz az ember, ha olyan dolgozókkal találkozik, akik reálisan érté­kelik a helyzetét, de Söpánko- dás helyett teszik a dolgukat. Még pontosabban: minden­nap többet tesznek, mint amit várnak tőlük. Egy belső motor hajtja őket, a válasz­tóik iránti bizalom és elköte­lezettség. Szolgálatot teljesíte­nek. Mivel Lázár György jól is­meri Pest megye gazdasági, politikai, társadalmi^ életét, eredményeit és fejlődésének történetét, ezúttal inkább azokkal a jellemzőkkel' is­mertették meg a Politikai Bi­zottság tagját, amelyek az elmúlt években alakultak ki. Így korán reggel a megyei pártbizottság székházában Krasznai Lajos, a párt-végre­hajtóbizottság tagjaival együtt a párt XIII. kongresszusa óta eltelt hónapok tapasztalataik összegezte. Mint ahogy a többi között mondotta, a megye gyarapo­dása a természetes szaporo­dás, s a bevándorlás hatásá­ra ma is dinamikus: évente mintegy tízezer fő keresi itt a boldogulását. A lakosság életszínvonalát tekintve nagy a differenciált­ság: sok többszintes, ízléses ház épült a megyében az utóbbi időben, ugyanakkor — különösen az újonnan letele­pedők között—, jelentős a rossz helyzetben élők száma. Az életszínvonal alakulása is differenciált: bizonyos réte­gek gyorsan gyarapodnak, míg több tízezren élnek ma is albérletben. A fővárosba bejáró 180 ezer ember és a 70 ezer lakóhelyé­ről másüvé ingázó, naponta minősíti a MÁV, a Volán munkáját. Legkritikusabb a helyzet a ráckevei vonalon, ahol a HÉV Ráckevétól Bu­dapestig másfél óra alatt szállítja az utasokat. Tehát a bejárók naponta csak a HÉV-en három órát tölte­nek! Érdekes vonása a megyének: a lakosság hatvan százaléka a felszabadulás után született, az új rendszerben nőtt fel, de több tízezer az olyan idős em­ber, aki szociális gondozásra szorul! Ez és még sok más olyan ellentmondás jellemzi a me­gye életét, ami befolyásolja a mindennapi politikai munkát. A lakosság lokálpatriotizmu­sára jellemző, hogy 4,5 mil­liárd forint a társadalmi mun­ka értéke öt év alatt. A la­kosság kész cselekedni, anya­gi áldozatot is hozni akkor, ha erejét, tudását értelmes cél­ra fordítják. Erről a nap fo­lyamán Lázár György maga is meggyőződhetett. Krasznai Lajos beszámolt a Minisztertanács elnökének a gazdasági eredményekről is. Sajnos — mondotta — a VI. öt­éves terv céljait az áremelke­dések és a csökkent állami tá­mogatás miatt nem tudja a megye mindenben teljesíteni. Szorító gond például a közép­iskolai helyzet, mégsem tudtuk megvalósítani nagyon is reális elképzeléseinket és a főváros sem tud segíteni. Számos eset­ben tovább nőtt az elmaradás az országos viszonyokhoz ké­pest. Csupán három — de a legfontosabb — gondról szá­molt be a megyei pártbizottság első titkára. Így a lakásépítés­ről, mondván, hogy a felépült lakásoknak 94 százaléka ma­gánerőből épült meg. Sok a tanácsi lakásra jogosultak szá­ma, s mégis lesznek olyanok, akik legfeljebb öt év múlva jutnak otthonhoz, holott befi­zették a letéti díjat. Küszködve, jel Sok településen nincs biz­tosítva az egészséges ivóvíz, ezek közül is kiemelkedik Érd, Dunakeszi városok és Gyál nagyközség: Halasztha­tatlan a megoldás, de ez csak állami segítséggel valósulhat meg. Szó esett az egészségügy helyzetéről, elmaradásáról, a környezetvédelemről... A tő- város vezetőinek nagy az együttműködési készsége — de saját gondjaik miatt alig ké­pesek az eddiginél többre. Valamennyi felső szerv isme­ri Pest megye égető problé­máit, az agglomeráció hosszú távú fejlesztési programjából mégsem adaptálódott kellően a VII. ötéves tervbe a leg­sürgősebb teendő. Lázár Györgyöt rendkívül érdekelte mindaz, amit a gaz­dasági fejlődésről hallhatott, részben Krasznai Lajostól, másrészt Lénáid László me­gyei titkártól, Tóth Istvántól, a DHV vezérigazgatójától, Furulyáz Jánostól, a vácszer.t- lászlói Zöldmező Tsz elnöké­től, a megyei párt-végrehaj- tóbizotíság tagjaitól. Az, hogy a termelési érték háromne­gyed része az iparból szár­mazik, s hogy a nagyüzemek jól dolgoznak. Meghatározó továbbra is a Dunai Kőolaj­finomító tevékenysége, s a vegyipar másik két híres gyá­ra: a Forte és a PEMÜ is. Nem kendőzte Krasznai La­jos a gondokat sem. így pél­dául beszámolt arról, hogy a mezőgazdaságban több kedve­zőtlen tényező hatására mér­séklődött a dinamikus fejlő­dés. A korábbi hatalmas fej­lesztések hitel- és kamatter­hei, az aszálykárok, a szabá­lyozások szigorodása megter­helték a gazdaságokat és egy sor kedvezőtlen folyamatot in­dítottak el. Míg korábban a kisegítő és melléküzemágak jövedelmei az alaptevékeny­ség fejlesztését tették lehető­vé, ez most visszaesett. Gond van a nagyüzemi zöldségter­mesztései, a műtrágya-felhasz­nálással, mivel a műtrágya drága, s tovább növeli a költ­ségeket ... Az őszi munkákat viszont időben elvégezték, no­ha az őszi aszály drágítja a munkákat. A magas költségekről, a ter­mékek minőségéről, a kiak­názatlan tartalékokról sok szó esett a nap folyamán. Ahogy a vegyipari ágazatok teljesí­tik tervüket a kedvezőtlen piac, a cserearányromlás elle­nére, mások számára is pél­da lehet. A Iskflsság érdeke A megyében — ezt a tanács- és képviselőválasztások, jelen­leg a szakszervezeti és a ha­zafias népfroníbizottságok vá­lasztásai bizonyítják —. jó a politikai hangulat. Nagy a vi­takészség, élnek a demokra­tizmus adta jogukkal. Az utóbbi időben kissé egyes te­lepüléseken megtorpant a nyá­ri szabadságok s más ok mi­att a lendület. A munkáskol­lektívák igénylik a fegyelme­zett, szigorú munkát, de hang­súlyozzák a vezetők nagyobb felelősségét is. Kifogásolják, hogy sokan könnyen keresnek, míg bizonyos rétegek nehezeb­ben élnek. Ellátás — így a tüzelőhelyzet — gondjait fel­vetették. Lázár György a nap folya­mán számos kérdésre várt — s kapott választ. Ilyen volt: javult-e a megye és a főváros kapcsolata? Megnyugtatta a válasz: hiszen épp a napok­ban egyeztette a főváros és a megye párt- ás tanácsi vezető testületé a VII. ötéves tervet. Érdekelte a vendéget az új vállalatirányítás tapasztalata és o településfejlesztési politi­ka: milyen a lakosság hangu­lata a hozzájárulással kapcso­latban? Balogh László részle­tesen elmondotta, hogy a ta­nácsok örülnek önállóságuk növekedésének, de a gyakor­latban még sok idő telik el, míg szakítani tudnak a régi módszerekkel. Előfordul, hogy igénylik a pénzt, meg is fogal­mazzák, milyen fontos célra fordítják, azután megpróbál­koznak újra jelentkezni megyei tanácsi támogatásért... Az agglomeráció gondjai ma is nagyok, s a tervezés előtt nem sikerült az ágazati minisztéri­umokkal mindenben tisztázni a jövő útját... A lakosság településfejlesz­tési hozzájárulásáról Papp István optimistán beszélt. El­mondotta, hogy Gödöllőn és a körzetben a lakosság és az in­tézmények szívesen járulnak munkával, pénzzel a fejlesz­téshez, hiszen tudják, forint­jaikat milyen hasznos célra Ellenbacher László szemléletes bemutatója a Ganz . Árammérőgyár korszerű üzemében Várnagy Attiláné, a 20 éves Kantló Kálmán szocialista brigád vezetője kérésére emléksorokat irt a naplóba Lázár György. (A képen hátul Herczenik Gyula) fordítják. Kartalon például 2000 forintot ajánlottak fejem ként. Másutt 600—1000 forint a vállalás. Községekben könnyebb Veresegyházon pedig saját szemmel láthatta a miniszter­elnök. mi minden épült társadalmi segítséggel. Szinte egyetlen új létesítmény sines, amiben ne lenne benne a la­kosság munkája. Pásztor Eélo így mondotta:. a tanácson nyilvántartják azokat, aki.«-: minden társadalmi munkában részt vesznek, és nincs olyan feladat, amit rájuk ne lehetne bízni, el ne vállalnának! Akár egy szervezet nélküli vállala­tot, úgy mozgatják a gárdát. De meg is becsülik a munká­jukat. Már iskolás korban le­hetővé teszik, hogy a fiatalok részt vegyenek a közösségi munkában..., nagy nevelő erő. Természetesen azzal min­denki egyetértett, hogy a köz­ségekben könnyebb a szerve­zés, a mozgósítás, mint vá­rosokban, ahol kevésbé isme­rik egymást az emberek, és ha nem osztják körzetekre a feladatokat, akkor nehezebb szót érteni, nehezebb megér- telni: saját ügyükért áldoz­nak. Kifejtették, ha demok­ratikusan intézi ezt az ügyet is a tanács, ha megtalálja a hangot a lakossággal, összejön annyi forint, amivel a helyi legsürgősebb tennivalókat megoldhatják. Nem baj, ha Vita alakul ki az összegek és a hová fordítások körül —, vitában érlelődnek a tettek. FeteícE emberek Lázár György — mint mon­dotta — ürömmel ásmenkedett olyan emberekkel, akik hozzá­értéssel végzik munkájukat. A Ganz Árammérőgyárban ér­deklődéssel hallgatta, hegy az önállóság óta milyen erédmá- nyek születtek, üt esztendeje járt az üzemben és meggyő­ződhetett milyen korszerű gyárrá fejlődött. Munkájuk — ha küzdenek ők is a piacért — elismerést vált ki külföl­dön. szállítanak tőkés orszá­gokba, a harmadik világ álla­maiba. A Szovjetunióval szo­ros az együttműködés még a fejlesztésben is ... A fejlesztés mutatja: jól él­tek a gyárban a bizalommal, s ha van is javítani valójuk a munkarenden, a szervezettsé­gen, a kooperáción, a minősé­gen —, hasznosan tevékeny­kednek a népgazdaság számá­ra. Mészáros István főkonst­ruktőr majd Ellenbacher László s zerszá mgy áregysőg­vezető szinte be sem akarta fe­jezni ismertetőjét —, annyi bemutatnivalójuk volt a ven­dég számára. Hasonló volt a helyzet az agráregyetemen, ahol szintéin arról ‘győződhetett meg Lázár György: magas fokon hajtják végre a párt- és kormányhatá­rozatokat. Itt a kutatás és az oktgtás együtt folyik és a gya­korlatban gyorsan hasznosít­ható kutatási eredményük. Munkájuk elismerése, ho.gy külföldi diákokat — köztük szovjeteket, trópusról érkezet­teket, de az NSZK-ból jöttékét is — anyanyelvükön, illetve va­lamilyen világnyelven oktat­nak. S oktatásuk során alkal­mazkodnak a diákok hazai vi­szonyaikhoz, éghajlati és tsiiaj- a-dottságaikhoz. A Minisztertanács elnöke hangsúlyozta is — végighall­gatva a többoldalú beszámolót —, az egyetemnek része van a mezőgazdaság fejlődésében, virágzásában, nemzetközi hír­nevében. Dicsérendő törekvésnek tar­totta, hogy erőteljesen fordul­nak a vállalatgazdaság, az üzemgazdaság felé, hiszen a termelés legfőbb színtere a vállalat, s az oktatási intéz­mény feladata felkészíteni a jövendő szakembereket erre. Jó, ha közgazdasági tudással, biológiai, ökológiai — tehát komplex — szemlélettel tud­nak dolgozni a mezőgazdasági szakemberek. lel érezte magát A miniszterelnök elismerés­sel nyilatkozott a látottakról: az egyetemen, a gyárban, a városban és a községben ta­pasztaltakról. Mindaz amit a megyei pártbizottságon hallott a megye politikai életéről —, a gyakorlatban látottak alátá­masztották. Elismerte, hogy nehezebb ma a gazdálkodás. A szabályozók szigorúsága a vál­lalati kollektívákat súlyos fel­adat elé állítja, de a népgaz­dasági érdek elsődlegessége miatt vállalni kell a kozfaz- dasácil szabályozók teremtette terheket. Termelékenyebben, olcsóbban, gazdaságosabban, jobb minői jégben kéül termel­ni, mert a piac szigorú köve- t el mén veket támaszt. S azt sem lehet folytatni, hogy a la­kossági igényeket az állam elégítse ki, hiszen erre nincs lehetősége. Tehát összefogás­sal, a saját erőforrás kihasz­nálásával lehet csak' álmokat valóra váltani. A látogatás sok tanulsággal szolgált, sok mindent fel­jegyzett maga számára —, a gondok, problémák sokasága is gondolkodásra készteti, s néhány felvétett fontos ügy­ben — amennyiben mód van rá — segít —, foglalta össze végezetül tapasztalatait Lázár György. Pest megyében min­dig jól érzi magát — jegyezte meg —, s ennek az sz oka, hogy a sors mindig össze­hozza alkotásra képes, ön­zetlen, megszállott —, a kö- 'zösségért mindig tenni kész emberekkel. S ez erőt ad neki is a munkához, megerősítve érzi a párt politikáját — fe­jezte ki Lázár György. Sági Ágnes A tudományos műszerek, a szemléltető eszközök hallgatók munkáját az agrártudományi c; sokasága segíti a A veresegyházi ABC előtt ;yetcmen ■ programon kívül — gyerekek hada várta megye vendégét Pásztor Béla (jobboldalt) a társadalmi munka értékéről beszél Erdőst Ágnes {elvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents