Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

1985. OKTOBER 3., CSÜTÖRTÖK 3 Tádzsikisztán bemutatkozik a BNV-n Távoli tájakról érkezett üzenet ? A Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet kiállítói terü­lj létén sok minden vonzza a látogatókat. Kit az elektro- ^ nikus játékautomaták fognak meg leginkább, mások a ^ kobaitkékkel festett, pompás gzseli porcelánokban gyö- ^ nyörködnek, a hölgyek iába a nemes szőrméből készült ^ bundák előtt gyökerezik le. Igazi sikert aratnak a Ta- í dzsik Szocialista Köztársaság ezer színben játszó népmű- s. vészeli remekei, a helyszínen is formálódó jellegzetes ^ favésetei, amelyeknek szinte csipkefinomságű motívumai z. a tadzsik teázók megszokott fali díszítői. A gyapot hazája A látvány tulajdonképpen önmagáért beszél, mégis sze­rencsésnek tarthattam magam, hogy a szemlélődéshez önkén­tes idegenvezetőm is akadt, Anatolij Komrakov személyé­ben. Anatolij, aki civilben az APN hírügynökség újságírója, akcentussal, de hibátlan ma­gyarsággal hívja fel figyelme­met az érdekességekre. S hogy honnan ez a tudás? Nos, régi szálak fűzik a fiatalembert Magyarországhoz, sőt lapunk­hoz, a Pest Megyei Hírlaphoz is. Annak idején ugyanis, ha­zánkban készítette a diploma- munkáját a megyei lapokról, köztük a mi újságunkról. Jó barátokat szerzett akkor, s az eltelt esztendők sem halványí­tották érzelmeit, mint kedves ajánlkozása is bizonyítja. Ő tehát a kalauzom, aki végig­kísér az 1200 négyzetméternyi területen, amelyből a legna­gyobb helyet a Tádzsikisztán életét, gazdaságát reprezentáló bemutató foglalja el. Tádzsikisztán 143 ezer négy­zetkilométernyi területének több mint 90 százaléka hegy­ség: itt található a világ két legmagasabb csúcsa, a hétezer méteres magasságot meghala­dó Kommunizmus csúcs és a Lenin csúcs. És még egy leg: itt termelik a Szovjetunióban a legjobb minőségű gyapotot, és a hektáronkénti hozam is náluk a legnagyobb. A habfe­hér termés sok munkafázis után lesz olyan csodás kel­mékké, mint amilyenekét most is láthatunk. És a hímzések! A gobelin mintás tübitejkák, az arany, ezüst szállal kivarrt bársony mellénykék, a millió­nyi apró öltésből formálódó, kígyózó indák és virágok, amelyek a vitrinben megcso­dált ágytakarón pompáznak — távoli tájak meseszép üzene­tei. A tadzsik bemutató igencsak népszerű embere Szadullo Mirszaidov. Nemcsak nézők serege veszi körül, hanem a fotósok is rendre lencsevégre kapják, ámint dolgozik. A holt fa élni kezd vésői nyomán, az áttört díszítőelemekből gyö­nyörű falikép kerekedik ki. A népművész világot járt em­ber, akinek munkái még ké­szítőjénél is több helyen for­dultak meg. Hozzánk első íz­ben látogatott, s nagy öröm­mel újságolta: művészete se­hol ilyen sikert nem aratott. Sikeres ipar Egyoldalú lenne azonban a kép, ha Tádzsikisztánnak csu­pán erről az arcáról szólnánk. Hiszen a köztársaság termelé­sének több mint a felét az ipar adja, szemben a forrada­Tegmap a Parlamentben Gor- jan Ignác elnökletével ülést tott az Országgyűlés ipari bizottsága. A testület az Ipa­ri Minisztérium és a Pénz­ügyminisztérium tájékoztatója alapján megvitatta az ipar 1984. évi költségvetésének végrehajtását. Az elmúlt esztendőben az ágazat a népgazdasági terv­ben megfogalmazott célkitű­zéseknek megfelelően fejlő­dött, a tervezettet meghala­dóan nőtt a termelés, s a több­let döntő hányadát külpiaco­kon értékesítették. Az ülésen Horváth Ferenc ipari minisz­tériumi államtitkár az ágazat idei teljesítményéről adott át­tekintést. Elmondta, hogy a tervezett 2,8—3 százalékos lom előtti időkkel, amikor mindössze néhány, jobbára kézműves vállalat működött Itt. Szinte hihetetlen, de tény: az 1924-es esztendőhöz képest mára 860-szorosára növekedett az ipar termelése. A 420 válla­lattól mezőgazdasági gépek, textilipari berendezések, transzformátorok, hűtőszek­rények kerülnek ki, hogy csak gyártmányból, amelyekből mind több utazik a határokon túlra, köztük hazánkba "is. idillt és jelen Hagyomány, hogy a vásárok alkalmával bemutatkozik egy- egy köztársaság. Hasznos ha­gyomány, mert általa nemcsak az adott közösséget, tájat, ha­nem a Szovjetunió egészét is jobban megismerjük. Köze­lebb kerülünk ahhoz a hatal­mas országhoz, amely embe­reket repít a világűrbe, de ahol ősi szakás szerint működ­nek a teázók, ahol gigászi ví­zi erőművek tesznek virágzóvá egykori sivatagokat, s ahol elevenen él a népművészet is. Roppant energiával építeni a jövőt, megőrizve közben a múlt értékeit — ezt a szándé­kot sugallta számomra a Tá- dzsik Köztársaságot bemutató mostani kiállítás is. Szigethi Teréz emelkedésnek a felét sem éri el a termelésnövekedés, csu­pán 1,3 százalékos. A vitában felszólalók közül Antal Imre, Pest megye (19. vk.) országgyűlési képviselője, az egyes tárcák közötti össz­hang megteremtését szorgal­mazta. A lakások fűtésére al­kalmas kazánok esetét hozta fel példaként, melyek gyártá­sára nemcsak hogy felkészült az ipar, de ma már túlkínálat is van belőlük. Ennek ellené­re a külkereskedelem tovább­ra is importálja. Ugyanezen a napon az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága is ülést tartott Bognár Rezső elnökletével, melyen részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés alelnöke is. Ipari es kulturális bizottság tanácskozása H ÉTKÖZNAPI BESZÉLGETÉSEK Önállósági! ' nagyok a terhei 4 Tudott dolog, hogy jövőre már új szabályozók szerint gazdái­ig kodnak a tanácsok. Hogy pontosan miként, az addigra kialakul. y. A ni már most is, míg csak körvonalazódik, annyit mindeneset­ül re kimondhatunk: a testületek az eddigieknél nagyobb, széle- ^ sebb körű önállósággal rendelkeznek majd, a település anyagi ^ jellegű ügyeiben is. Akiket ez a dolog közvetlenül érint, tanács­ig tagok, vezető tisztségviselők, tisztában vannak azzal, hogy ez 'A mivel jár. Tudják, hogy megnő a felelősség, de nagyobb lesz > a kudarc — nevezzük nevén a gyereket: a bukás lehetősége is. 7 Milyen érzés hát most egy falunyi közösség élé» állni? A meg- 7. lehetősen kíméletlen kérdést Tóth Sándornak, Fót tanácsclnö- $ kének tettük föl. Nyitottan fogadta, készen a válaszra. Talán $ azért, mert .a lehető legjobb pillanatban toppantunk be hozzá: * az összes érintettel a vízkérdésről vitatkoztak már két órája. Előrelátóan — Növelni kellene a víztá­rozót. Külön zónával megol­dani a magasabban fekvő te­rületek vízellátását. Új vízbá­zisokat keresünk, hiszen ho­vatovább nevetségesekké vá­lunk, amikor elrendeljük nya­ranta a vízkorlátozást. Eláll az magától is! És ez a dolog még csak egy azok közül, amelyek feszültségeket okoz­nak, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. A kérdés csupán az: mire, hogyan sike­rül pénzt szerezni? Van olyan település is, amely a rendelkezésére álló pénzt év­ről évre gyarapodásra tudja fordítani. Igaz, nem sok, de még több a hozzánk hasonló, amely a toldozást-foldozást kénytelen választani. Igaz, a fótiak eléggé elörelátóak voltak, korábbi döntésekkel egy sereg intézkedést, megol­dást alapozhattunk meg. Az önállóbb gazdálkodás első két. esztendejében nehéz lesz a helyzetünk. Két befeiezetlen beruházásunk van, kezdeni kell újabb kettőt. Hogy miből, szt még nem tudjuk. Saját Bnácsi pénzből szinte való­színűtlen előteremteni a rá- valót. Végre tető alá kell hoz­ni a szolgáltatóházat s az if­júsági otthont, de éppen a te­tőszerkezet az, ami még egyebek közt hiányzik. Itt a befejezéshez még 8 millióra van szükségünk jövőre. To­vábbi 6 millióra az egészség- ügyi központ építése második ütemének megvalósításához. A jövő évi fejlesztési alap meg mindössze 10 millió. Nem kétséges tehát, hogy a céltá­mogatási rendszert is igénybe kell vennünk, ma már tár­gyaltunk egy pályázat lehető­ségeiről, feltételeiről is. A tanácselnök előtt papír­lapok halmaza, számoszlopok, elemzések, jelentések, jegyző­könyvek. A segédeszközei. A fejében a kész koncepció, ezek csak alátámasztják az érveit. S hogy ez így van, ab­ban jelentős érdemeket tulaj­donít a , tanácsnak meg a szakigazgatás dolgozóinak, de a község szinte valamennyi állampolgárának, hiszen a koncepció mindig vitákban, rengeteg javaslat alapján születik. A döntés persze so­hasem könnyű. Ami jó az egyik utcának, nem biztos, hogy szíve vágya a másiknak is. A nyílt fejlesztési politika ellentmondásoknak, újabb fe­szültségeknek is szülője, de ezt vállalni kell, a nagyobb közösség érdekében. S ez a jövőben még inkább így lesz, mivel a megnövekedett ön­állóság nem hoz több pénzt, csak újabb felelősséget, még élesebb vitákat, gyakoribb le­hetőséget a konfliktusokra — s minden eddiginél nagyobb sikerélményt a közös elhatá­rozások valóra váltásában. — Az önállóság valóban nem hoz több pénzt. Látunk azonban módot arra, hogy növeljük bevételünket. Mire gondolok? Elsősorban arra, hogy az adóügyi jogszabályok némi változtatásával kedve­zőbbé válhat a település szá­mára az adózás, mind pénz­ügyi, mind erkölcsi vonatko­zásban. Vannak olyan adóté­telek, amelyekkel szinte nem éri meg az apparátusban fog­lalkozni. És a következmény? — Az ebadó mértéke pél­dául oly csekély, hogy né­ha többe kerül az adminiszt­ráció egy-egy elmaradt befi­zetés kapcsán, mint maga az adóösszeg. Ugyanakkor van­nak ellenőrizhetetlen többlet- jövedelmek, amelyek után nem folyik be adó a község kasszájába. Másrészt azok. akik nem főfoglalkozású mun­kájukat egy-eg. közületnél vállalják, bizonyos esetekben a társadalmilag, erkölcsileg elvárhatónál nagyobb mérték­Magasabb követelmény, több korszerűség A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése A megyeilázán tegnap dél­előtt ülésezett Pest Megye Ta­nácsának Végrehajtó bizott­sága. A testület megvitatta napirendjén a beszámolót a Gödöllő Városi Tanács végre­hajtó bizottságának tevékeny­ségéről és a jelentést a Pest Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének működéséről. Intézzék gyorsan, gondosan a lakosság ügyeit A Pest Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbb hét esztendeje értékelte Gö­döllő város tanácsi végre­hajtó bizottságának munká­ját, s akkor felhívta a figyel­met a többi között arra, hogy az itteni apparátus káder­gondjait felkészült szakembe­rekkel kell megoldani és kí­vánatos nagyobb figyelmet fordítani a beruházások elő­készítésére, a hatósági/munka színvonalának fejlesztésére, az ügyintézési fegyelem javítá­sára. Húsz esztendő telt el az egykori alvótelepülés várossá nyilvánítása óta. Gödöllő né­pessége ez. év júliusában 30 ezer 100 volt és változatlanul a beköltözés jellemző. A ta­nács a legnagyobb lakónépes­séget, a legtöbb községet számláló Pest megyei körzet központjában van. Mint a be­számolóból kitűnt, a vizsgált időszakban fogadták el a vá­ros általános rendezési tervét, valamint szembeötlő volt a település fejlődése. Az itteni gázprogram keretében például — alapvetően lakossági társa­sági formában — 80 kilo­méternyi hálózat épült, így 3 ezer 435 lakás, 43 közület, 8 nagyüzem kapott korszerű energiát. Hét év alatt háromszoro­sára nőtt a közvilágítási lám­pahelyek, a szociális otthoni helyek száma. Megduplázódott a víztermelő kapacitás, a víz­hálózat. 30 kilométerrel gyara­podott, az elektromos hálózat félszáz kilométerrel. Másfél ezer lakást kapcsoltak a szennyvízcsatorna vezetékére, az új kétezer állomásos cross­bar központ javította a város telefonszolgáltatását. Az iménti számok Is jelzik a tendenciát: a-z MSZMP vá­rosi bizottságának segítségé­vel és a helyi társadalmi gaz­dasági szervekkel együttmű­ködve, látványos fejlődés szer­vezője volt a tanács. Az eredményt méri, hogy a társadalmi munkaversenyben 1985-ben harmadik, tavaly és tavalyelőtt pedig első helye­zést ért el Gödöllő. Egy pol­gárára legutóbb 2035, hét éve 838 forint értékű társadalmi munka jutott. Ám így is akadnak gondok. Például nem kielégítő a ház­tartási és közületi szemét- szállítás színvonala, a köz­területek tisztántartása, a ki­lenc orvosi körzet közül öt­ben bérelt lakás, vagy más helység ad otthont a rende­lésnek. Javultak ugyan az óvodai feltételek, ám az is­kolák zsúfoltak, kiváltképp a város gimnáziuma és szak­munkásképző intézete. S ha már a gondoknál tar­tunk: az elmúlt években nagy volt a fluktuáció a tanács apparátusában. Ennek tapasz­talható eredménye, hogy az ügyintézők körében egynegye­dével nőtt azok száma, akik képesítettek feladatukra, a felsőfokú végzettséghez kötött munkakörökben pedig 40 szá­zalékról 77 százalékra nőtt a képesítették aránya. Am a sok Változás, valamint a mos­toha munkafeltételek (az épí­tőipar ez év végére ígéri a tanács új épületének átadá­sát) együttesen azt eredmé­nyezték, hogy a hatósági te­vékenység nem fejlődött a kí­vánalmak szerint. Mint a je­lentésből kitűnt, magas volt a 30 napos határidőin túl in­tézett ügyek száma, a köz­érdekű bejelentések és pana­szok nyilvántartása sem volt megfelelő, így szinte figye­lemmel ki s érh eteti en, hogy megtörténtek-e az érdemi in­tézkedések. Hat-hét hónapos megfeszített munkával igye­keztek behozni a tanácsi dol­gozók a lemaradást, ám nem vitatható: sok panasz forrása volt a tanácsi ügyintézés las­súsága, rendezetlensége eddig. A Pest Megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a beszá­molót elfogadva, elismerését fejezte ki a gödöllői tanács végrehajtó bizottságának és apparátusának a város fej­lesztése és a lakosság élet- körülményeinek javítása ér­dekében folytatott eredményes tevékenységéért, a tanácsi át­szervezés sikeres végrehajtá­sáért és azért a segítségért, amit a körzet többi tanácsá­nak adott. Ugyanakkor a szakigazgatási szervek mun­kájának javítására a határo­zat megszabta: növélni kell a követelményeket a szak­szerűbb és gyorsabb lakos­sági ügyintézés érdekében, a hatósági osztály tevékenysé­gét össze kell hangolni a társosztályokéval és kiemelt figyelmet kell fordítani az iratkezelési szabályok megtar­tására. Legyen időszerű, módszergazdag a képzés Kevés szó esik — tán mél­tatlanul — a Pest Megyei Ta­nács Oktatási és Továbbkép­zési Intézetéről. Pedig fél év­tized alatt 8 ezer 52 tanácsi és 3 ezer 720 más dolgozó vett részt a tanintézet külön­böző kurzusain. Évente átla­gosan félszázan tettek itt ál­százaléka részesül belőle, de a többiek is várják. A szenny­víztársulat is pénzbe került, s kerül az embereknek, sú­lyosbítva a bekötési költsé­gekkel. Azt, hogy telefon, már szinte senki se meri ki­ejteni a száján, hiszen csak újabb 200 vonalhoz mintegy 8—10 millió forint kellene, hogyan szedjenek be 50 ezer forintokat? S a napközis konyha? Hatszáz adagot főz­het, ezerötszáz kellene. Ehhez is 8 millió, a becsült költség. S ha az itt felsoroltakból a legégetőbbeket sem tudják megoldani, mi lesz a követel­mény? Tényleg bele lehet eb­be bukni? Nyílt eszmecsere — Tényleg. És ezt nagyon komolyan kell venni, de azt ben adóznak. Ezek a dolgok is, hogy egyszerre mindent nem a mi hatáskörünkbe tar- nem lehet megoldani. És Fo­tóznak, felsőbb szakfórumra ton a legtöbb ember tisztában várna majd a döntés. De van ezzel, még akkor is, ha élénken foglalkoztat bennün- Foton ugyanezek az emberek két a téma, jelenleg még ki- hosszú éveken át igényesség- dolgozatlan elképzelések szint- hez szoktak. Az igényességhez jén. Az esetleges módosítás- azonban megértés is társul, nak természetesen meg kell Sohasem titkoltuk a gondjain- teremteni a feltételeit. Az kát egymás előtt, minden el- egyelőre egyedül illetékes adó- képzelhető fórumot megraga- közösségeknek együtt kellene dunk, hogy folytathassuk a működniük tálán a tanácsok nyílt párbeszédet. Azt az esz­érintett szakigazgatási szer- mecserét, ami a lakosság es veivel. Jelenleg a tanács nem az általa választott testület képes — eszközök hiányában között a jövőben még élén- — befolyásolni, hogy honnan, kebb lesz, mint eddig volt. mennyi adó jelentkezzen a Mert volt. Fs sok mindent bevétel rovatban. Mondom, nem lehetett volna megcsi- mindez még csak elképzelés, nálni nélküle. Ha kölcsönös Azt azonban határozottan ál- megértéssel, kölcsönös türe- líthatom, hogy a települése- lemmel, a közösségért együt- ken keletkezett jövedelmek tesen vállalt felelősséggel az utáni adónak az adott tele- ominózus első két esztendőn pülés bevételeit kell gyarapí­tania. A fótiak ezekben a hóna­pokban kivételesen nagy anyagi terheket vállaltak ma­gukra. Itt a gázprogram, ez év végére a lakosság negyven túl leszünk, meggyőződésem, hogy fellélegezhetünk. Addig? Addig dolgozunk. Küszködünk és vitatkozunk. S odaadunk mindent, amit tudunk, csak előbbre haladhassunk ... Bálint Ibolya talános államigazgatási szak­vizsgát és száznál többen egy­séges községi szakvizsgát. Idén az esztendő elején terven fe­lül szervezték meg a gazda­ságirányítási rendszer tovább­fejlesztésével foglalkozó tan­folyamokat, amelyeken 229 tisztségviselő és 356 tanácsi dolgozó vett részt. Hogy ja­vuljon az intézet kihasznált­sága, héiyet adtak az Orszá­gos Pedagógiai Intézet, a Vöröskereszt, a Kiszöv és más szervek, intézmények tanfo­lyamainak is. A beszámolóból kitűnt: a kurzusok szervezésénél a munkaidőalap védelmére és az ésszerű takarékosságra egy­aránt figyelemmel voltak, a továbbképzéseken hallottak zömmel segítséget nyújtottak a résztvevők további, színvo­nalasabb munkájához, például az anyakönyvvezetőknek, ke­reskedelmi ellenőröknek, la­kosság-ellátási csoportvezetők­nek gyakorlati bemutatókat is tartottak. Ám kétségtele­nül vannak még tartalékok, kihasználatlan lehetőségek a továbbképzés tartalmának gazdagítására, a módszerek választékának növelésére. Személyi változások, belső felújítás, konyhabővítés miatt követelt rugalmas szervezést. g}Torsított ütemezést a tanfo­lyami munka, s az oktatói ntá- zet előtt továbbra sem csekély feladatok állnak. A következő öt évre például 231 kurzust terveznek. Mint a végrehajtó bizottság határozata kimondta, a továbbképzéseket minden esztendőben az aktuális fel­adatokra figyelemmel kell szervezni, így most tekintettel kell lenni a közigazgatás át­szervezéséből, a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztéséből, a tanácstagi vá­lasztások személyi .változásai­ból adódó tennivalókra, az ügyvitel mind nagyobb ará­nyokat öltő gépesítésére, a számítógépek tanácsi munká­ban való alkalmazására. Új formákat, módszereket kell bevezetni (például az irányí­tott önképzést), és szélesíteni a munkahelyi szakmai megbe­szélések körét, s mielőbb meg kell oldani a továbbképzések hatékonyságának mérését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents