Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

Huszonhárom lány A* idén is képeznek női ruhakészítőket a Tarai Galgavidéke Afész aszódi konfekcióüzetnében. Huszonhárom lány sajátítja el a szakma fortélyait. Képünkön: Tóthpál József helyettes üzemvezető a zsebek felvarrását mutatja be a tanulóknak. Hancsovszki János felvétele Egyéni beszámolók után A városi szakmaközi bizott­ság legutóbbi ülésének az volt a feladata, hogy a bizottság tagjainak egyéni beszámolói segítségével összeálljon az el­múlt öt év vállalt feladatai­nak sora, azok teljesítéséről a kép. Az ülést dr. Galicz Ti­bor elnök vezette le. A máso­dik napirendi pontban a bi­zottság titkára, Szabáné dr. Willin Erzsébet tájékoztatta a tagokat a két ülés között tör­tént városi eseményekről, a szakszervezeti és HNF-válasz­tások állásáról, valamint mind­azokról a feladatokról, ame­lyek még a jelenlegi bizottság­ra várnak. A szakszervezeti választások­kal egy időben a munkahelyek a szakmaközi bizottságba nyílt szavazással delegálnak tagokat. Az új bizottság alaku­ló ülése november 14-én lesz, ez lesz egyben a régi ötéves tevékenységet értékelő ünne­pélyes ülés, ahol meghatároz­zák a következő feladatokat is. A kellemetlen időjárási je­gyeit bemutató elmúlt őszi napok sok gépkocsivezető fi­gyelmét felhívták arra, hogy nem árt megnézni, milyen a jármű műszaki állapota. Se­gítséget nyújthat számukra, hogy a Közlekedési Felügyelet Pest megyei műszaki csoport­ja közlekedésbiztonsági mű­szaki napot tart november 2-án reggel 7 órától délután 3 óráig a Gödöllői Autó javí­tó Kisvállalatnál. Szénmonoxidmérést, fény­szóró-beállítást ingyenesen végeznek el. A lejáró forgal­mi engedélyű, de a vizsga- követelményeknek megfelelő gépkocsik forgalmi érvényes­ségét meghosszabbíthatják. ■ Anyakönyvi hírek Született: Agócs Gergely, Gödöllő, Antalhegyi utca 35., Bárány! Andor. Kobzi János utca 6., Barkóczi Réka, János utch 36., Bálint Szabolcs, Landler Jenő utca 16., Bán Márton, Nyisztor György tér 7., Beke Krisztina, Remény utca 1., Bellus Nikolett, János utca 4.. Benécs József, Paál László köz 1., Benkó Gábor. Strom­feld Aurél sétány 15., Bense Edina. Palotakert, Berceii Henrietta, Iskola utca 1., Bot- lik Zsolt, Kossuth Lajos utca 39, Braxátor Laura, gépgyári lakótelep, Csapcsik Boldizsár, Balaton utca 13., Csetényi La­jos. Isaszegi út 63., Csjernyik Balázs. Isaszegi út 3., Dobi Margit, Kossuth Lajos utca 41., Dóczi Anett, Nyisztor György tér 3., Dörnyei Veronika. Si­mon István utca 7., Drippey Veronika, Kállai Éva utca 34., Dudás Margaréta Helga, Já­nos utca 19., Dulai Péter. Mun­kácsy Mihály út 3., Farkas Ka­talin. Stromfeld Aurél sétány 12.. Gáspár Miklós, Hegyes) Mari utca 49. Gyöngyösi Mar­git, Hámán Kató utca 4., He­gedűs Enikő, Mező Imre utca 39., Heigl Dóra, Mosolygó An­tal körút 17., Hévíz Csilla, Korvin Ottó körút 13. Névadót tartott: Török Tibor és Bankó Anna: Anna, Bog­nár Ferenc és Magyar Valéria: András, Frankó Csaba és Zám- bor Eleonóra: Csaba. Horváth Károly és Szabó Julianna: Ka­rolina Helga nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szabó Zoltán László és Percsl Anna, Berki Vilmos és Lakatos And­rea. Sztruhár Géza és Katona Ildikó, Tóth Tamás és Csá­szár Tünde. Gárdos Péter és Hajósi Helen, Szalka Gyula és Szabó Zsuzsanna. Elhunyt: Duha Lászlóné Ká­ró Katalin, Gödöllő, Kossuth Lajos utca, 12., Orosz József- né Teleki Emília, Fácán sor ti., Brezina Miklósné Fekete Amália. Thököly Imre utca 8., Tuchband Györgyné Bankos Aliz. János utca 12/b, Adorján Andrásné Papp Mária, Damja­nich utca 30., Paulovics Sán­dor. Adám utca 48., Görgyja- kab Endre, Kőrösfői utca 41., Xécsán István, Röges utca 17., Milus Mihályné Obermann Margit, Szőlő utca 12., Radics Lajosné Rácz Mária. Alkot­mány utca 21/a., Turcsik Jó­zsefeié Bukavics Etelka, Illés István út;75., Matécsa Sándor, kastély. Ácsai Mihály, Dimit­rov utca 8.. Szabó Sándor, As- bófch utca 26., Herényi Lajosné Boldizsár Mária, Asbóth Sán­dor utca 27., Szluka Jánosné Szabó Éva, Kállai Éva utca 27. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1985. OKTÓBER 29., KEDD Triton Háziipari Szövetkezet Megszűnt négy szakcsoport Amilyen vegyes érzelmek­kel fogadta annak idején az első gmk-k, szakcsoportok megalakulását a közvéle­mény, s nemegyszer a gazda­sági vezetés, legalább olyan zavarba jönnek ma ugyan­azok az emberek, ha ilyenek megszűnéséről hallanak. S bár a rossz hír gyors lábakon jár, annyira azért nem szá­guld, hogy ne ragadhasson hozzá valami mellókzönge kinek-kinek a fantáziája sze­rint. Így mire a hír eljut egy, a témától távol álló ember­hez — emberekhez —, a valódi eseményeket, történe­teket jószerével már fel sem lehet ismerni. Ezúttal talán sikerül meg­előznünk a ma már hétköz­napi eseménynek számító hír rossz hírré válását, túlmagya- rázását, mert konkrét témá­ban korrekt válaszokat kap­tunk kérdéseinkre. A péceli székhelyű Triton Háziipari Szövetkezetben 1983-ban alakult meg az el­ső szakcsoport DIG-ELTRON néven, majd azt követte má­sik hét, ám ma már csak négy működik. Ugyanis az idén két szakcsoport meg­szűnt, a sort kezdő DIG- ELTRON és a Maxima és még másik kettő. De hadd foglalkozzunk a jelentőseb­bekkel. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy mi tette szüksé­gessé a szakcsoportok meg-* alakulását annak idején, s mi volt az oka a megszünte­téseknek. — Szövetkezetünkben a szakcsoportok azzal a tudattal alakultak meg, hogy külső munkát nem vállalnak, in­kább a meglévő kapacitást kívántuk működésükkel meg-jí növelni. Tehát nem mondí ható el az sem, hogy így akartuk volna növelni dolgo­zóink jövedelmét, a szak­csoportok elszámolási rend­szerét egyféle bérkímélő módszerként felfogva és al­kalmazva — szögezte le mindjárt beszélgetésünk ele­jén Hódosi János, a szövet­kezet elnöke, majd így foly­tatta: — A Maxima szakcsoport azért jött létre, hogy a játék- részleg esetenként jelentkező csúcsfeladatait segítsen telje­síteni. Ugyanis a fő munka­időben nem volt érdemes a játékgyártó, gépteremben na­gyobb létszámot foglalkoztat­ni, hiszen ez a szövetkezetben az egyetlen munkahely, ahol nem teljesítménybérért dol­goznak az emberek — bár természetesen itt is van egy alapnorma. — A Maxima a negyed­évenként jelentkező, egy-egy hónapig tartó munkatöbbletet vállalta magára, s ez nem is hozott rendszeres és számot­tevő jövedelmet. Idén pedig, hogy csökkent a játék iránti igény, a gyártás is vissza­esett, ebből következik, hogy a géptermet nem tudtuk volna munkával folyamatosan ellátni, ha tovább erőltetjük a Maxima fönnmaradását. A gépteremből így is több dol­gozót kellett más üzemünkbe áthelyezni. — Mi volt a DIG-ELTRON feladata és megszűnésének oka? — A DIG-ELTRON-t elég széles skálán foglalkoztattuk, elektronikai termékeket gyár­tottak, például fordulatszám- mérőket, telefomautomatákat, valamint nullsorozatokat in­dították, technológizáltak. Ez kiemelt csoport volt. Hasznos tevékenységet folytattak, vi­szont annyira megnőtt az üzemi kapacitás, hogy a szak­csoport munkáját vissza kel­lett adni a központi dolgo­zóknak, akiket csak így tud­tunk hatékonyan foglalkoz­tatni. — Így a DIG-ELTRON szép lassan leépült, visszaad­ta feladatait, annak viszont semmi értelmét nem láttuk, hogy külön vállalkozásba kezdjenek, tehát nem volt szükség utódra — válaszolta Hódosi János, majd kitért a jelen helyzetre, miszerint a szövetkezetben a gazdaságos termékeket igyekeznek a fő munkaidőben vagy minimá­lis munkaidő-növeléssel gyár­tani. A megmaradt négy szakcsoportra azonban még szükség van a kapacitás nö­velése végett. Egyébként nem sok- embert érint a külön­munka, mert öt-tíz dolgozó­nál nincs több egy szakcso­portban sem. Még talán annyit, hogy a Triton Háziipari Szövetkezet­ben főállású szakcsoport nem jött létre, nem is tervez ilyent létrehozni a vezetőség, a tagság. A négy megmaradt szakcsoport pedig csak belső munkákat val1 tihat el, kifelé nem dolgoznak. Aszódi László Antal A karcsúság titka Jönnek a szerzők A karcsúság titka című könyv szerzői, a Lovass há­zaspár tart előadást a fogyó­kúra helyes módszereiről, esz­közeiről. A helytelen fogyó­kúra-szemléletről és a kor­szerű táplálkozásról is szó esik majd az Agrártudományi Egyetem I. előadójában szer­da délután fél ötkor kezdődő rendezvényen. Utána kötetlen beszélgetés lesz és a részt­vevők választ kaphatnak a kérdéseikre is. Kábeltelevízió A kábeltelevíziózás gyakor­lati kérdéseiről, technikai esz­közeiről tartanak ankétot szerdán, október 30-án, a TIT megyei szervezetének mű­szaki szakosztálya, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a MÉM Műszaki Intézet szer­vezésében az egyetem rektori tanácstermében. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Bábszínház bérlet I. előadá­sa Rosszcsont Peti, 10 órakor. Lechner Ödön-emlékkiállí- tása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Gödöllői mennyasszonyi ru­ha a századelőről, megtekint­hető az előtérben. Isaszeg, falumúzeum: Surman István fafaragó ki­állítása, megtekinthető 14—18 óráig. Péceli szociáSs otthon Festőművészek ajándéka A pici gyerek összeszed mindent az utcán, a lakás­ban, mert az neki kell. Nem számít, hogy koszos cukorpa­pír, színes szalag vagy üveg­darab került a birtokába, az ő kincseitől nem hajlandó megválni. Iskolás korára már ő sem fér el a sok kacattól, no meg más kedvtelése is akadt, ezért szívesen elcseréli a gyufacímkét bélyegre, a matricát sörösdobozra. Érték­ítélete még nincs, így 5 da­rabot darabért ad. Felnőtt korra a gyűjtés tu­datos hobbivá válik. Becsü­lendő és bizony sokszor nem is olcsó ez a szenvedély. Akartam és az enyém lett! De vajon mi vezérli azokat az embereket, akik mások javá­ra gyűjtenek, akik az idege­neknek szeretnének szépet, jót ajándékoztatni, ezért fá­radoznak? Pécelen, a szociá­lis otthonban ilyen emberrel ismerkedhettünk meg a na­pokban. Dancsházy Nagy Már­ton műgyűjtő jóvoltából há­rom festőművészünk hozta el alkotásait, az élet egy-egy dá- rabkáját az öregek gyönyör­ködtetésére. Körtvélyessy Magda, Göböly József és Ós- váth Miklós az ő számukra festették és örömmel ajándé­kozták képeiket az otthon la­kóinak. Hét festményt mutathatott be Kürthy Sándor festőmű­vész, három festő különböző felfogású munkáit, melyek mind az idős emberek ked­véért készültek. Ezentúl a szobákban, a társalgóban lát­hatják majd a bolgár tenger­part egy részletét, a színpom­pás virágcsendéletet, Gyula régi házait, Csomakőrös és az őrség egy táját. Fárnek Margit, az otthon legrégibb lakója társai nevé­ben meghatottan köszönte meg az értékes, szemet gyö­nyörködtető ajándékokat, azt, hogy a nemes cselekedetben éppen rájuk gondoltak. Tóth István nagyközségi tanácselnök is őszinte köszö­netét fejezte ki a művészek­nek az intézmény élményei­nek gyarapításáért. Felhívta figyelmüket Pécel ihletadó szépségeire, és felkérte a ven­dégeket egy közös kiállításra a nemrég újjáépült HNF- székházban. Az ünnepség kellemes meg­lepetéssel zárult. Kürthy Sán­dor sem jött üres kézzel, ha már festőművész, ő is ad va­lamit. A nyolcadik festmé­nyen Öbuda egy részletével ismerkedhetnek meg az ott­hon idős lakói. B. E. Pécel Képzőművészkor Képzőművészeti szakkört indít a péceli Szemen. Berta­lan Művelődési Ház. Karsai Zsigmond festőművész vezeti a . foglalkozásokat, melyekre kortól, iskolai végzettségtől függetlenül jelentkezhetnek a téma iránt érdeklődők. Mozi Apacsok. A skalpvadászofc pusztulása. Színes, magyarul beszélő NDK kalandfilm. Csak 4 órakor! Anna Pavlova. Kétrészes, színes, magyarul beszélő szov­jet film. Csak 6 órakor. ISSN 0X33—1957 (Göd&HSl Hírlap) Műszaki nap szombaton gáról. És a mezítlábosok, a nincstelenek, a sokat szenve­dettek, a sokat megalázottak hallgattak az emberi szóra. — Mindenkinek — mondja Gál Géza —, aki valamilyen közfunkciót vállal, óhatatla­nul újra és újra meg keli küzdenie a szolgálat és a ha­talom lehetséges harmóniá­jáért. Persze, hogy akad el­lentmondás! A szolgálatra vállalkozó mindig keresi a le­hetőségét annak, hogyan le­hetne azt, amit csinál, minél több emberi ■ tartalommal megtölteni, hogy lehet azt — akár gazdasági vagy más rendelkezésről van szó — a köz hasznára jobban megol­dani, szóval próbál valamit a még elvégzendő feladathoz a maga képességeiből hozzá­adni. Tudom, hogy ez nem könnyű, de enélkül az em­beri többlet nélkül nem sza­bad közszolgálatot vállalni. A bakon maradva Az egykori pártmunkásnak ezer példája, emléke van Élete valóban kész regény. Az élet regénye, amelyet négy évtized küzdelmei írat­tak Gál Gézával. — Könnyű azon a szekéren ülni. amelyik mindig sima úton megy, a neheze akkor kezdődik, ha az első zökke­nőnél is fennmaradunk a bakon! Beszélgetőtársam nem ug­rott le a kocsiról az első ká­tyúnál. Ez az oka, hogy évei­nek története együtt íródott az elmúlt negyven esztendő történetével. Fercsik Mihály zeivel nem lehet mindent el­intézni. — Sokat beszélünk arról, hogy milyen az ember ma, de nem eleget arról, hogy milyen legyen. Sikerül-e visz- szaszorítani a farizeuskodást, a képmutatást, sikerül-e meg­fékezni a túlzott anyagiasság­ból táplálkozó önzést, sike­rül-e felrázni a közömbösö­ket, a befelé fordulókat, sike­rül-e visszaadni a tudás rangját? Vagyis sikerül-e megerősíteni, kibontakoztatni, mindennapjaink részévé ten­ni, akár a mindennapi kenye­ret — a demokráciát. — Ismerek embereket, akik udvariasak, okosak, készsége­sek, míg az elöljárójukkal társalognak, és ugyanezek az emberek, amikor a beosztott­jukkal beszélnek, minha nem is ugyanazok lennének. Szolgálat és hatalom Gál Géza a felszabadulás utáni évek izzó hangulatú gyűléseiről beszél, a hajnalig tartó, egymást győzködő szó- csatákról, az érvekkel birkózó kommunisták türelméről, em­berségéről. Az erőfeszítések­ről, amikor gyalog meg rossz kerékpáron indultak Aszód­ról Boldogra vagy Versegre, mert meg kellett győzni az új gazdákat a vetés fontossá­elmondjuk, mit akarunk, mit képzelünk és ehhez milyen segítséget kérünk. — Közszolgálatban — és számomra ez ma is alapvető törvény — mindenekelőtt ál­landó figyelmet tanúsítunk az emberi szükségletek, az emberi kívánságok iránt. Gál Géza túl van a hatva­non, de mozgása fiatalos, és ma is aktív a közéletben. Pártbizottsági tag, nagyközsé­gi tanácselnök-helyettes. Ott látjuk a politikai rendezvé­nyeken, de ott biztat, segít a kulturális megmozdulásokon is. Azt mondja, sokat olvas, és az írásokban is mindig az embert keresi, az emberek szolgálatának a módját. Milyen legyen? — Napjainkra mintha az ember a kelleténél jobban ki­maradt volna a számításból. Tudom, nagyon fontos, hogy több ennivaló legyen, és több meg szebb lakás, de az em­beri személyiség összképét nem a tele kamra s a lakás négyzetmétereinek a száma dönti el. Elsősorban belül kell a világot újjáteremteni, és ehhez mintha felületesek lennének az eszközök. Ke­véssé vesszük tudomásul az emberi lény összetett voltát, azt, hogy csak a ráció eszkö­Azzal a szándékkal keres­tem fel Gál Gézát, a GAVIT elnökét, hogy a társulat munkájáról írjak. Beszélgeté­sünk más irányba terelődött. Gál Géza éveken át párt­munkás volt, s valahogy éveinek erre az időszakára terelődött a szó. A szívesen emlékező ember szavait csak jegyeznem kellett. Állandó figyelem — Nagyon zárt, ugyanak­kor nagyon szép közösségben éltem 16—17 éves koromig, falusi emberek között. És ezek a bezárkózott, hallgatag emberek, akiknek az elesett- ségük volt a legnagyobb, óriási hatással voltak rám, pedig alig volt bennük láza­dás, újra készülés, hiányzott a változás reménye. — Nagyon korán, fiatalon lettem a kommunista párt járási titkára. De talán ez volt benne a legszebb, mert a fiatalok vállalása mindig merészebb, mindig szárnya- lóbb. Nekünk, kommunista vezetőknek a felszabadulást követő években meg kellett harcolni mindén gondolat el­fogadtatásáért. Hogy elren­delem, vagy ilyesmi, akkor nem ment. Nem tanultuk, mégis tudtuk, a közszolgálat nemcsak abból áll, hogy mi A változás reménye nélkül Közszolgálatban töltött évek

Next

/
Thumbnails
Contents