Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

4 1985. OKTOBER 39., KEDD <Wíiian SZÁZHALOMBATTAI ^cíifap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Bevélt a patrónusi rendszer Bármikor mozgósíthatók A KISZ városi bizottságának legutóbbi ülésén az l. sz. óvoda Bfunszvik Teréz KISZ-alapszervezete számolt be a párttaggá nevelő tevékenységről. A városban ezt az alapszer­vezetet különösen jó közös­ségként tartják számon, ami annál is inkább figyelemre méltó, mivel közvetlenül a városi KISZ-bizottság irányí­tása alá tartozik. A tapaszta­lat azt mutatja ugyanis, hogy lényegesen nehezebb az önál­ló alapszervezeteket megmoz­gatni, mint a DHV és DKV csoportjait, ahol a nagyüzemi KISZ-bizottság fogja össze az alapszervezetek tevékenységét. Egységes, jó kiállású kollektí­va a Brunszvik Teréz alap- szervezet. Mozgalmi munká­juk során meghatározó szere­pet játszott, s alapvető köte­lességüknek tartják, hogy leg­jobb tudásuk és képességük szerint dolgozzanak, elősegítve ezzel az óvodai oktató-nevelő munka színvonalának emelé­sét. Bár fontos feladatuknak tartják — mint a KISZ-bi- zottság beszámolója azt meg­állapította — az óvodában dolgozó fiatalok bevonását a mozgalmi életbe, s így évente íiáro.m-négy tagfelvételre ke­rül sor — azonban a fluktuá­ció miatt ez létszámbeli növe­kedést nem jelent. A vezető­ség tagjai a mozgalmi év ele­jén megkeresik a KISZ-en kí­vüli fiatalokat, beszélgetnek velük, s rendszeresen meghív­ják őket rendezvényeikre, és programjaik szervezésében tá­maszkodnak munkájukra. Azok mellé a fiatalok mellé, akik részt kívánnak venni a közösség munkájában, egy KISZ-tagat „állítanak”, aki fi­gyelemmel kíséri munkájukat, segíti a feladatok végrehajtá­sában. A patrónusi rendszer­rel sikerült elérni, hogy a leg­jobban dolgozó fiatalok kerül­nek be az alapszervezetbe. Fontos feladatként kezelik az arra rátermett fiatalok párttaggá nevelését is. Olyan óvónőkkel számolnak ilyen­kor, akik példamutatóak a gazdasági és mozgalmi mun­kában, a közéletben és nyíltan kiállnak a párt politikája mel­lett. így az elmúlt évek során három fiatalt vettek fel a párttagok sorába, akik aktí­van dolgoznak a KlSZ-alap- szervezetben, s pártszerveze­tüktől is mindenkor a KISZ munkájával kapcsolatos párt- megbízatásokat kapnak. Az elkövetkezendő időszak célkitűzéseként jelölték meg az újonnan érkező munkatár­sak bekapcsolását a mozgalmi munkába. Nagyobb figyelmet kívánnak fordítani ezentúl a technikai dolgozók KISZ-tag- gá nevelésére is. A KISZ-bizottság ezen az ülésen személyi kérdésekben is állást foglalt, ősze László- né, a bizottság gazdasági ügy­intézője, ezentúl a városi ta­nács csoportvezetőjeként dol­gozik, helyette Sárai Katalin látja el a gazdasági teendő­ket. TOLLHEGYEN« A vállalati környezet befolyásolja a szakszervezeti munkát Igazodni a gazdasági helyzethez Vitathatatlan érdemel van­nak a város felépítésében a 26-os Állami Építőipari Válla­latnak. hiszen az újtelepen magasodó házak sora az ö munkájukat dicséri. Ugyanez elmondható a középületekről, iskolákról, az új tanácsházá- ról, s a héten átadásra kerü­lő művelődési házról. Mi több. ők húzták fel azo­kat a barakkokat is, amelyek a Pataki sétány végét csú­fítják, s már elég régen meg­értek a lebontásra. Tudjuk, hogy mint építők, szíveseb­ben alkotnak, mint „rombol­nak”, de ebben az esetben igazán megtagadhatnák önma­gukat. Annál is inkább, mivel a tanács biztosított már terü­letet számukra, szerszámaik, raktárkészletük elhelyezésére. S legalább az állampolgárok sem berzenkednének — jogo­san — a rendezetlen környék miatt. S bízunk benne, hogy csak valami félreértett műszaki le­írás következtében rakoncát- lankodnak a radiátorok a fő­tér új székházában, s csöpög- tetnek a megengedettnél vala­mivel több vizet, s termelnek a megengedettnél valamivel kevesebb meleget. De ugye — már nem sokáig?! Az elmúlt Ivekben nem könnyebbedett a szakszervezeti aktivisták és tisztségviselők munkája. A gazdasági élet olyan kérdések, nemegyszer ellentmondások sokaságát hozta fel­színre, amelyekre naprakész választ adni erőt próbáló fel­adat. Nemcsak klubtagoknak Kárrendezés szerdánként re, most — s ebben az ár­emelkedések játszottak szere­pet — sokan inkább helyben szeretnék kielégíteni kulturá­lis igényeiket. Szerencsére az új művelődési központ — amelynek működését a DHV is támogatja évente százezer forinttal — lehetőséget ad er­re. Fővárosi konkurencia — Az ellentmondás azon­ban nem mindig oldódik fel ilyen szerencsésen. A feszült­ségek pedig gyakran a szak- szervezeti tisztségviselőknél csapódnak le. Ilyen helyzet ben mivel érvelhetnek a bi zalmiak, főbizalmiak? — Felesleges lenne tagadni, hozzánk az emberek elsősor­ban lakásért jöttek. A DHV 1400 lakást osztott szét dolgo­zói között, s ezeknek ma már csak kétharmadában laknak vállalati alkalmazottak. A kö zeli Budapest olyan konku­renciát jelent ugyanis a mai vállalatok közötti „bérharcos időkben, amellyel a központi bérszabályozásba sorolt DHV nehezen tudja felvenni a ver­senyt, bár az idén. például 9 százalékos volt a bérszínvo­nal-emelés. Számolnunk kell olyan, látszólag kisebb hord­erejű gondokkal is, amelyek alapvetően befolyásolják mun­kásaink hangulatát. Ilyen pél­dául, hogy Százhalombattán magasabbak a zöldségárak, mint a fővárosban, vagy ki­sebb az iparcikkek választé­ka. Ami a feszültségeket, vagyis azok feloldását, leg­alábbis enyhítését illeti, én elsősorban az igen magas színvonalú szociális ellátást említem; bölcsőjéé, óvoda,, csó­nakház, balatoni üdülő áll dolgozóink rendelkezésére. Takarékosabban A két témát, a koncepciót és a hozzájárulás kérdését társa­dalmi vitára bocsátották, s en­nek tapasztalatait összegezte legutóbbi ülésén a városi párt­végrehajtóbizottság. Már a szervezésnél is ügyel­Október 31.: takarékossági világnap Ebbő! az alkalomból az Érd és Vidéke Takarékszövetkezet szerény vendéglátásban részesíti valamennyi takarékbetétkönyvet váltó és azzal rendelkező ügyfelét. — A dolgozók azonban el­sősorban a vgmk-munkával szerezhető különjövedelemre figyelnek, s nem a már szinte természetesnek vett szociális juttatásokra, vagy mondjuk a brigádmozgalomra. Sokan leg­alábbis ezt tartják. — Tőlünk ma a dolgozók elsősorban a munkahelyi ér­dekellentétek ütköztetését várják, s ezek megnyugtató — ha kell, kompromisszumos — feloldását. Félreértések elke­rülése végett, itt nem valami vadonatúj dologról van szó, hiszen ezek a napi munka so­rán keletkező ellentmondások mindig is jelen voltak bárme­lyik gyár vagy vállalat üze­meiben, osztályain. Most vi­szont azt várják az emberek, hogy e?ek az ellentmondások ne különböző közvetítőláncok beiktatásával, hanem nyílt színen oldódjanak meg. A szakszervezeti vezetés célja és a tagság igénye ezen a ponton tökéletesen egybeesik. Ami pedig a vgmk-t illeti: dolgozóink közül több mint négyszázan tagjai. A gazda­sági munkaközösségek sok DHV-s kiadást takarítottak meg. Azzal, hogy dolgozóink hozzájutottak azokhoz a pénzkereseti forrásokhoz, amelyek 1982-ig külső cégek­nek hoztak jelentős bevétele­ket, a létszám stabilizálódott. A brigádmozgalom — És a brigádmozgalom? — Lehet, hogy eretnek né­zeteket vallók, de szerintem nem versenyszerűen szembe­állítani, hanem ösztönözni kellene ezeket a kisebb mun­káskollektívákat. Elvállalhat­nának például önállóan egy- egy munkát, s ezt anyagilag ösztönözhetnénk, jutalmazhat­nánk. Egyébként a DHV-nál az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a vgmk- tagok a brigádon belül is so­kat hajtanak. Ennél ékesebb cáfolat nem is kell a gazda­sági munkaközösségeket és a brigádmunkát szembeállítani akaróknak. A megváltozott értékelési rendszer minden­esetre azt mutatja, hogy a brigádmozgalom sem monolit, megváltoztathatatlan eleme a szakszervezeti munkának. Ugyanúgy igazodik a megvál­tozott gazdasági helyzethez, társadalmi igényekhez, mint a szakszervezeti mozgalom egé­sze. Horváth Judit Új szolgáltatás Vannak az életnek olyan pillanatai, amelyeket nem szí­vesen őriz meg az ember em­lékezetében. Ide tartozik a ha­lál és az azt követő temetés, mely különösen a közeli hoz­zátartozóknak okoz szomorú pillanatokat, s ezt még teté­zik a temetkezés körüli bo­nyodalmak. A Pest Megyei Te­metkezési Vállalat az intézke­déseket megkönnyítendő, új kirendeltséget létesített Száz­halombattán. A temetkezéssel összefüggő kérdésekre ezentúl Préger Lajosné fiókvezetőtől kaphatnak választ a rászorulók az Irinyi utca 11. szám alatt (telefon: 54-440). Virágok kedvezményes áron Az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezet munkás szakcso­portjának százhalombattai te­lepén virágba borultak a kri­zantémok. A hét színben pom­pázó növényekből a csoport telepén, az Erőmű utca 7. szám alatt nagykereskedelmi áron vásárolhatnak a helyiek és a környékbeliek. Állatorvosi ügyelet November 3-án dr. Kátai Péter tart állr.torvosi ügyele­tet. Címe: Tárnok, Rákóczi u. 128. Az oldalt összeállította: Fiedler Anna Mária Két évtizedes törzsgárda Miként jelentkezik ez a na­pi munkában? Erről kérdez­tük Bokodi Bélát, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat újon­nan megválasztott vszb-titká- rát. — Kikkel, kikért kell po­litizálnia a vállalati szakszer­vezeti bizottságnak és aktí­vahálózatának? — A DHV, amely az ország legnagyobb kapacitású erő­műve, 1200 dolgozót foglal­koztat, több mint nyolcszázat fizikai állományban. Nem is oly rég, alig két évtizede, az ország különböző szögleteiből érkeztek Százhalombattára azok, akik jelenlegi törzsgár- datagságunkat alkotják. Azért említem ezt elsőként, mert energiánk jó részét hosszú időn keresztül főként az kö­tötte le, hogy egységes arcu­latú, akaratú DHV-s gárdát alakítsunk ki a különféle szo­kásokat, hagyományokat, élet- szemléletet és munkakultúrát magukkal hozó emberekből. — A hetvenes évek végé­től nyilván befejeződött ilyen irányú tevékenységük. — Szó sincs róla! Sajnos, nálunk is elég nagy a mun­kaerőmozgás, így nem való­színű, hogy ez irányú nevelő­munkánk valaha is véglege­sen lekerülhet a napirendről. Közben azonban teljes struk­túrájában kialakult és meg­állapodott a DHV, ami azért fontos, mert a vállalati kör­nyezet alapvetően befolyásol­ja a szakszervezeti tevékeny­séget. Ehhez egyébként szin­te egyenrangú tényezőként kapcsolódott az elmúlt eszten­dőkben a megváltozott élet- 'yltelés Igényszint.- Régebben- például rengetegen jártak be moziba, színházba Budapest­kat összegezve az 1600 forin­tos javaslattal szemben 800 forintra csökkentették az ösz- szeget, és változtattak a célo­kon is. Az Övárosban a ke­reskedelem javítása a feladat, a város többi területének be­vételéből a strand építését szorgalmazzák. Amennyiben a lakosság is megszavazza. Különböző érdekek Mint Károly József, a váro­si pártbizottság titkára elmon­dotta, a társadalmi vitákon élesen ütköztek össze a kü­lönböző rétegek érdekel, ami természetes, hiszen a város lakosságának életszínvonala életmódja területenként rend­kívül eltérő. Csak egy példa erre: a családiházas övezetek­ben élők kénytelenek maguk megteremteni az életfeltétele­ket, gondolunk itt a lakásra, útra, járdára, vízre, gázra, amit a lakótelepiek gyakorlatilag készen kaptak. A hozzájárulás öt évre szól, indokolt esetben csökkenthetik mértékét, illetve el is enged­hetik. Gyakorlatilag embrionális állapotban van mind a két kérdés. A VII. ötéves terv fő célkitűzései november végén, december közepén öltenek vég­leges formát, miután egyez­tették a lakossági igényeket a megyei szervekkel, és ezután szavaznak még a hozzájáru­lásról is. A népfrontaktivisták az elkövetkezendő napokban keresik fel az állampolgáro­kat, hogy véleményüket kér­jék a felhasználás céljáról. — Azok, akik ezt a felada­tot vállalva végigjárják a százhalombattaiakat, a közös­ségért dolgoznak — mondja Károlyi József. — Kérjük a lakosságot, ennek tudatában .fogadják őket. Nem azért lá­togatnak az aktivisták szabad idejükben a Dattai otthonokba, hogy rájuk erőszakolják a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást, hanem azért, hogy el­nyerjék a lakosság támogatá­sát, olyan kérdésekben, ame­lyek mindenkit érdekelnek. húzásokra, melyek ténye ön­magában is drágítja az épít­kezést. Az egyik legvitatot­tabb kérdése volt a kereske­delem, s megfogalmazódott a követelmény: érdemi válaszo­kat vár a lakosság észrevéte­leire, javaslataira. Ez olyan té­nyező, ami nem kerül pénzbe, de javítja a közérzetet. A tár­sadalmi viták során nagyon sok szükséges és jogos igény vetődött fel a koncepcióban megfogalmazottakon túl. Ilyen például a szociális foglalkoz­tató megvalósítása vagy Du- nafüred további kö%művesité- se. Eltérő vélemények Másik érdékes téma a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás kérdése volt. Mondanunk sem keli, hogy meglehetősen ve­gyes vélemények hangzottak el ezzel kapcsolatban. Először a célok voltak a középpont­ban, meg az összeg nagysága, de az utóbbi időben egyes olyan vélemények is elhang­zottak, amelyek a hozzájárulás tényét kérdőjelezték meg. Azonban a fő célkitűzés — hogy a társadalmi viták során párbeszéd alakulhat ki azok között, akik bele akarnak szól­ni a-várospolitikába és a vá­ros vezetői között — egyértel­mű volt az eszmecserék során. Ha megszavazták A lakosság megértette, hogy a vitákban alakul ki a végleges koncepció, közelebb kerül a feladatok megoldásához a la­kosság és a főbb településfej­lesztési célok megvalósításá­nak mikéntje. Egyik legfontosabb kérdés napjainkban a településfej­lesztési hozzájárulás. Erről kell szavazni majd a lakosság­nak. A korábbi tapasztalato­tek arra, hogy minden réteg, minden településrész, amely részt kíván venni a két téma­kör alakításában, hozzá tud­jon szólni a vitához. A Haza­fias Népfront és a Vöröske­reszt által szervezett város­körzeti tanácskozásokon vitat­ták meg ezt a programot, de szerepelt a téma napirendi pontként a szakszervezeti bi­zottságok kibővített ülésein, a párttagok előadásokon ismer­kedhettek meg a témával, a KISZ pedig fórumokat szer­vezett a fiataloknak. Körülbe­lül hétszázan vettek részt eze­ken a találkozókon, s több kérdésben szenvedélyes vita alakult ki. Alapvetően támo­gatták a VII. ötéves terv kon­cepcióját, vagyis, egyetértet­tek a részvevők azzal, hogy törekedni kell a biztonságos gazdálkodásra, támogatva ez­zel azokat a fejlesztési célki­tűzéseket, amelyeket a tanács­ülés körvonalazott. Ezek vol­tak: a szakközépiskola felépí­tése, a biztonságos vízellátás, telekkialakítás, a szociális bér­lakások ügye, valamint az ál­talános iskola kérdése. A tár­sadalmi vitákon részt vevők megerősítették a fő elképzelé­seket, a lakosság is megértet­te, hogy nehezedtek a gazda­sági körülmények, és ezért ke­vesebb jut a település tárgyi feltételeinek javítására. Az igények kielégítéséhez takaré­kosabban kell bánni a ren­delkezésre álló pénzzel. Vi­gyázni kell az elhúzódó beru­Hogy az elkövetkezendő öt esztendőben milyen beruházásokra, mi­lyen területek fejlesztésére kerül sor, az a napjainkban körvonalazandó VII. ötéves terv koncepciójában fogalmazódik meg. lfnnek előkészíté­sére tanácsi programot dolgoztak ki, melynek kiindulási alapja a pártértekezleten, Jelölőgyűléscken elhangzott Igények, kívánságok sa­ra volt. Munkacsoportok dolgozták ki a tervkoncepció alapjait a KISZ-tagok, népfrontaktivisták, szakszervezeti képviselők és pártta­gok segítségével, akik egyeztették az igényeket a legnagyobb_ gazdál­kodó egységekkel. A közös érdekek feltárásával készült első önálló koncepció, melyet a városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalt meg, a városi párt-végrehajtóbizottsággal közösen és az eddigi, többnyire technikai fejlesztés terveivel szemben kialakították a városi viszonyok fejlesztésének céljait, így fogalmazódott meg a VII. ötéves terv kon­cepciója, melynek megvalósításához nagy segítséget nyújt a település- fejlesztési hozzájárulás. A társadalmi viták után Minden forintra szükség van Holnaptól minden szerdán ügyeletet tart az Állami Biztosító az autóklub műszaki állomásán, s nemcsak klubtagoknak. Sót, ké­rik a százhalombattaiakat és a környékbelieket, hogy ne a fő­város amúgy is túlzsúfolt kárfelvevő helyeit, hanem a Magyar Autóklub helyi műszaki állomását keressék tel, ha gépjármű- kárrendezési ügyük van, itt gyorsabban és kényelmesebben-efc intézhetik a szükséges formaságokat Boóz Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents