Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

4 '^fírian 1985. OKTŐDER 28., IIÉTFÖ Szép, követésre méltó példa Városszépítők A Magyarországra látogató turista három helyet biztosan felkeres: a fővárost, a Bala­tont és Szentendrét. Ez a Du­nakanyarba simuló pompás kis város hihetetlenül nagy idegen­forgalmat bonyolít le. Sokan már azt vallják, hogy Szent­endre teljesítőképességének ha­tárán áll, mások úgy tartják: akadnak még kiaknázatlan le­hetőségek. Ezek a lehetőségek nemcsak abban rejlenek, hogy az eddi­ginél is többen kiránduljanak Szentendrére, hanem abban is, hogy még szebb, kulturáltabb környezet fogadja a vendéget, örvendeztesse meg a helybelie­ket. Ebből indult ki a Mű­vészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egylete, amikor a városban tevékenykedő kisipa­rosokkal együtt felajánlást tett a belváros csinosítására. Ere­jükhöz mérten adakoznak a nemes célra és szeretnék, ha mások is bekapcsolódnának az akcióba. Az összegyűlt pénzből virág­dézsákat, padokat, szemétgyűj­tőket és más utcabútorokat vá­sárolnak. Már megszületett az első konkrét felajánlás. Az egylet egyik tagja a város cí­merét ábrázoló öntapadós cím­kéket tervez, amelyeket a tu­ristáknak kínainak. A bevétel ezt az ügyet szolgálja majd. A városban osztatlan lelke­sedés fogadta a kezdeménye­zést, amelyet felkarolt a helyi pártbizottság, a tanács cs a Ha­zafias Népfront. Érthető a buz­galom, hiszen már régóta dé­delgetett terv a belváros meg­szépítése, de sosem jutott erre elegendő pénz. A tanács azzal segíti az elképzelések valóra váltását, hogy a pénz gyűjté­sétől kezdve, a tárgyak kivá­lasztásáig, elhelyezéséig fel­ügyeletet gyakorol az akció felett. Az utcabútorok a kihe­lyezésük pillanatában társadal­mi tulajdonná válnak. A szentendrei kezdeményezés az egészséges lokálpatriotizmus, az önzetlen összefogás szép példája. Esetleg követendő is lehet. Ügy hírlik, ho^y Viseg- rádon máris érdeklődnek. K. L. Szeteharaszt felé... Aki dolgozik, keres is Szívesen vállalnak társadalmi munkát Eredetileg nem azzal a szándékkal kezdtünk el be­szélgetni, hogy annak írásos nyoma legyen. Gábor László KISZ-titkárral a Váci Kö­töttárugyár vámosmikolal gaz­dasági társulásának üzemépü­lete előtt találkoztunk. Éppen a buszhoz indult; munkaide­jét letöltve, Szeteharaszt felé. A bérelt földön már várta a felesége, hogy együtt szedjék fel a burgonyát. A kemény munka előtt azonban még befejeztük a kis esővédő bun­galóban a megkezdett beszél­getést ... Ka férjhez mennek Természetesen a tizennégy- tizenöt tagú KISZ-szervezetrőI folyt a szó: arról, hogy ott, ahol 'kilencvenhat dolgozóból csak varrónő ötvenhat van, jellegzetesek a gondok, mint minden elnőiesedett munka­helyen. Erre a KISZ-szervezetre Is érvényes az, hogy ha a tagok férjhez mennek, majd csalá­dot alapítanak, érthetően ke­vésbé tudnak tevékenykedni a szervezetben, sőt, gyakran tagsági viszonyukat Is meg­szüntetik. Igaz, ebben az esetben más okok is befolyásolják a taglétszám alakulását, például az is, hogy a hegyvidéki em­berek, főleg a bernecebaráti és kemencei idős lakosok erő­sen vallásosak. Gyakran gond, hogy a szülők nem en­gedik gyermekeiket belépni a KISZ-be. Akik viszont tagjai lesznek, vagy maradnak a szervezetnek, Igyekeznek szo­cialista módon élni és dol­gozni. Mint Gábor László mondta, nem elégednek meg azzal, hogy a társadalmi ün­nepségekre a KISZ-tagok ké szítlk az impozáns dekorációt, s maguk is részt vesznek pél dául a felvonulásokon. Végül, már kapával a kéz­ben, kinn a krumpliföldön gyalogolva mondta Gábor László, hogy felesége szintén a gt-ban dolgozik mint meós, ott ismerkedtek meg. Odaha­za, Perőcsényben építkeznek, hogy életkörülményeiken a maguk lehetősége szerint ja­vítsanak. Maga a KISZ-tit- kár műszerész a gt-ben, ke­mencei születésű, a feleség perőcsényi, tehát jól kell, hogy Ismerjék a hegyvidéki emberok szívéhez, értelméhez vezető utat. A. L. A. Káron kívül is iparágon belüli összehasonlí­tás szerint is jó, létbiztonsá­got adó jövedelme van. Kapával a kézben Újítók a konzervgyárban Elismerések mindenütt Hol van már a tavalyi hó — azaz az augusztusi OMÉK — gondolhatnánk. S hogy mégis témát ad, annak azon egyszerű oka van, hogy min­dig jóleső dolog városunkkal kapcsolatos eredményekre visszatérni. Márpedig ponto­san ezért idézzük fel a nyár elmúlt, ám kiemelkedő esemé­nyét, mert az a Nagykőrösi Konzervgyár újítással kap­csolatos munkásságának szép elismerést hozott. — Az újítási mozgalom az idén éppen negyveneszten­dős, s ebből az alkalomból az OMÉK-on is jelentős történeti kiállítást rendeztek. A részvé­telre nem akárhogyan kerül­hetett sor, először is pályázni kellett, s tőlünk az ALFA- PANK zárólapkát, az elasz­tikus zárófejet, a zsugorfó­liás árucsomagolási módszert — mind a konténerest, mind a tálcást — fogadták el, azaz valamennyit — mondja nem kis büszkeséggel Pijakovicsné Kovács Erzsébet, a konzerv­gyár iparjogvédelmi és újítási főelőadója. — Maradjunk még az ALFA-PANK rendszernél. Mi­lyen az elterjedése az ország­ban? — Lassan az országhatáro­kon kívül is ismerik. Eddig több tucat ilyen berendezést állítottak üzembe, s a gyakor­lat. a tapasztalat egyértel­műen elfogadta a gépet épp­úgy, mint a lapkát. — A tervek? — Fogadjuk a Találmányi Hivatal elnökhelyettesét, majd novemberben ötletnapot tar­tunk. Ezenkívül célunk, hogy minél több fiatal is kapjon kedvet ehhez a munkához. Ennek érdekében helyi tájé­koztatókat tartunk és jogsza­bályokat ismertető alkalma­kat teremtünk. A gödöllői városi KISZ-bi- zottság újítási pályázatot írt ki, erre is neveztünk. A leg­jobbakat az Alkotó Ifjúság Egyesülés is menedzselni fog­ja. B. O. Januárban kezdődik a preventív program Az egészséges generációkért Már a magzat fogára is vigyázni kell! Többszörösen is aktuális a téma, amiről most szólni kívá­nunk. Sajnos aktuális azért is, mert hazánkban a lakosság ki­lencvenhat százalékának nem egészséges a fogazata. Ezt az állapotot megszüntetendő ha­tározták el az egészségügy il­letékesei, hogy honi és külföl­di tapasztalatokra támaszkod­va még idén bevezetik a fog­szuvasodást gátló fluoridtab- letta adagolását gyermekeknek hatéves korig, valamint a ha­sonló célt szolgáló Elmex zsel­ici való fogmosást és a plakk­festő tabletta használata révén a helyes szájhigiéniára való nevelést, vagyis a fogmosás ta­nítását. Ma már bizonyos, hogy januárban kezdődhet a komplex megelőző program a bölcsődékben, óvodákban s he­lyenként az általános iskolák­ban. Hatékony megelőzés Hogy mi tette szükségessé ezt a nagyarányú összefogást, annak magyarázatául álljon itt néhány megdöbbentő adat. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban mintegy háromezer em­ber dolgozik. Ez a létszám a nyári idénymunkásokkal négy és fél ezerre is fölmegy. A há­romezer állandó dolgozónak körülbelül a fele törzsgárda- tag, vagyis ennyi embernek van lehetősége, hogy hosszabb távon rendszeres fogorvosi el­lenőrzésben, kezelésben része­süljön. Igaz, valamennyi kon­zervgyári munkást szigorú egészségügyi rendszabályok késztetnek a helyes szájhigié niára — hiszen élelmiszerrel dolgoznak! —, de aki egy-két év után elmegy a gyárból, nem biztos, hogy hasonlóan' haté- ícony ellátásban részesül új munkahelyén. A konzervgyárban Idénytől függően 20—30 beteg fordul meg naponta az üzemi fogá szati rendelőben, s mint dr. Kelecsényi Miklós üzemi fog­orvos mondta, zömmel 20 és ötven év közöttiek, akiknek döntően konzerválást csinál, valamint hídpótlásokat, proté­ziseket készít. Dr, Kelecsényi Miklós 1967-ben került az üze­mi rendelőbe, az azóta eltelt csaknem kát évtized alatt úgy­mond utolérte magát, ma már inkább a visszatérő betegek t kezelik a rendelőben. Ám ez a tevékenység egyféle tűzoltó munka, hiszen a már megromlott fogakat kel! _ ke­zelni, pótolni, mert a felnőttek esetében már kevésbé lehet a megelőzésről beszélni, inkább a meglevő fogazat állapotának megőrzését szorgalmazni. Ez az utólagos fogmentési munka soha véget nem érő folyamat — legfeljebb a teljes protézis­nél áll meg —, óriási összegek­be kerül az államnak is és a betegeknek is. Tehát nem ma­rad más megoldás, mint a ha­tékony megelőző módszer! Dr. Abrahám Ferenc, a nagykőrösi városi rendelőinté­zet főorvosa további elképesz­tő adatokkal szolgált, amikor elmondta, hogy a város hu­szonnyolcezer lakosával szem­ben évente 30—32 ezer fogá­szati esetet látnak el! A kör­zetközponthoz tartozó Kocsér és Nyársapát községek 2 ezer 600, illetve 1 ezer hétszáz la­kosát is el kell látniuk a fog­orvosoknak. Kocséron egy hat­órás teljes állású, Nyársapáton pedig hetente három alkalom­mal két-két órában a városi rendelőből kijáró fogorvos lát ja el a betegeket, Nagykőrösön hat rendelőintézeti és egy üze­mi fogorvos. így a négyezer­ötszáz főre eső egy fogorvos aránya megegyezik az országos átlaggal. Ez elfogadható vol­na, ha a fogorvosok beletörőd­nének abba, hogy azt a bizo­nyos tűzoltó munkát végezzék hosszú évtizedeken át. Hogy a helyzet megváltoztatásáért mit tehetnek, arról a következőket mondta el dr. Ábrahám Fe­renc. — A helytelen táplálkozás és a rossz száj higiénia mellett Bába Mihályt utoláó előtti lewondó A lehetőségeket megragad­va agitálnak a KISZ mellett de a nyolcórás rendkívüli társadalmi munkák nem rit­kán 12—13 órásak, s ezekhez hozzá kell számolni a kom munista műszakokat. A tár sadalmi munkát főleg a mun­kahelyükön végzik a fiatalok segítve ezzel is a feladatok teljesítését, ami viszont az egész gt kollektívájának jöve­delmét, szakmai tekintélyét és hangulatát is kedvezően befolyásolhatja. Házon kívüli társadalmi munkát is vállalnak a KISZ esek, mert egyikük tanácstag a titkár a vonzáskörzet pári bizottságának tagja. Aki csak a munkával foglalkozik » a ayolc órája alatt, annak az Fullánk hasította fel a férfi érzékeny bőrét. Hirtelen felült. — Hogyhogy csak ebben? — kérdez­te kissé emelt hangon. Az asszony lecsúszott a heverőről, ölébe ejtette kezét, aztán mégis a mel­le mellett kötött ki. rajta fonta össze karját. — Te is nagyon jól tudod, hogy az unokánkat nem úgy hívod, ahogy én szeretném. Aztán este meg leszaladsz telefonálni, közben meglátogatod vala­melyik pincét. Hányszor kértelek már, hogy ne csatangolj el?! — Várj, várj — kapkodta magára a ruháját a férfi. — Hogy én kit hogyan nevezek, az az én dolgom. Az unokád, ra ráragasztottam a szegény jelzőt, mert úgy érzem, hogy az. Hogy te máskép­pen érzed, az a te dolgod. Lemegyek este telefonálni, közben megiszom egy pohár bort, az pedig az enyém. Viszont hajnali háromkor vagy négykor én ke­lek fel, hogy befejezzem a különmun­kát. És hogy nevezzem én azt, aki ne­kem azt mondja, hogy goromba vén ... — Elég! — ugrott fel az asszony is. — Veszekedni akarsz? Megmondtam, hogy ezt nem akarom hallani! — Nem? — kacagott gúnyosan a férfi. — Én meg azt nem akarom hal­lani, hogy megfosztasz a zsebpénzem­től, amit a lányod szavával élve: kihar­coltam magamnak. Belőlem nem csiná­lod azt, amit az anyád csinált a csen­des jó apósomból! Az asszony fordítva ráncigálta ma­gára a szoknyáját. — Ne bántsd az anyukámat! Az apá­mat se! Neki nem volt pénz a zsebé­ben, mert nem is kellett, hogy legyen, anyukám mindenről gondoskodott. Ne­ked sem lehet pénz a zsebedben, mert rögtön elköltőd. — Mint az anyád! De apád szegény egy fagyira se tudta meghívni az uno­káit, mert egy lyukas garas sem volt a zsebében. Az asszony kirohant a fürdőszobába, aztán egy pillanat múlva bevágtatott. — Márpedig én nem engedem, hogy nálad pénz legyen! Ha venni akarsz az unokáidnak valamit, majd szólsz és én megveszem. A férfi hahotázva dobta magát hátra a heverőn. Érthetetlennek tűnt előtte az előbbi becézgetés. Vajon ugyanez az asszony volt? — Hiába nevetsz, megmondtam! » A férfi felugrott. Dühös volt. Hangja a mennyezetet hasogatta. — Nem hallottad, hogy mit mond­tam az előbb? Azt, hogy belőlem nem csinálsz olyan apukát, amilyet a te apu. kádból csinált a mamád? Érted? Es a zsebpénzemet zsebre vágom előre, egész hónapra. Elegem van abból, hogy kol­dus módjára könyörögjek neked, hogy adj vissza egy húszast, mert megszom­jaztam egy pohár borra. Es nem fogok képviselőfánkot enni, hogyha beledög- lünk akkor se, mert a kedvenced sze­reti. Es nem fogok senkinek venni aján­dékba csíkos pizsamát többet, mert te nagyvonalú akartál lenni, és magadhoz akartál édesgetni valakit. Érted? Várj, várj, ne hápogj, még folytatom: én so­ha többet senkinek nem adok át aján­dékot úgy, hogy te becsomagolod és átadod nekem, mint egy küldöncnek. Érted? És még egy: ha a nevemben, anélkül, hogy legalább láttam volna, csomagot, ajándékot, isten tudja, hogy mit küldesz, ártatlanul, mert te utólag szóltál, igaz?, persze hogy szóltál, de a mai napig nem tudom, hogy mi volt a vőnek dugott csomagban! Szóval, ak­kor én olyan színházi jelenetet csinálok neked, hogy a nézők — mert azokról gondoskodni fogok —, soha az életben nem fogják elfelejteni. Te el fogod, mert rögtön elájulsz vagy sírógörcsöt kapsz. Engem nem lehet Valeriánával etetni, mint az... — Ne bántsd az anyámat! — Nem róla akartam beszélni. — Hazudsz! Te is tudod, hogy az anyám azzal tartotta sakkban az apá­mat, aki százszor betegebb volt. Az asszony lezuhant a fotelre, öklé­vel verte a karfát. Üvöltözött és sírt. férfi közömbösen, mintha soha­sem lett volna az a szerelmes fél­óra, csak annyit mondott: — Lemegyek telefonálni. Az asszony ekkor érezte először, hogy az utolsó előtti felvonás játszódott le közöttük. Harmincöt év után. Az ajtó tompán csapódott b*. a fogszuvasodás másik oka, hogy hazánkban az ivóvíz ter­mészetes fluoridíartalma alat­ta van a szükséges literenkénti fél milligrammnak. Ezt a hiányt pótolja a jövő év ja­nuárjától kezdődő preventív megelőző — módszer, a fluoridtabletta adagolása, amit bölcsődékben és óvodák­ban szeretnénk bevezetni •Nagykőrös es vonzáskörzeté­ben. * — Nagyon jó tapasztalatok igazolják a fluoridtabletta auagoiásanak eredményessé­gét, Svájciján a magyar szár­mazású dr. Gyarmati László évtizeu óta alkalmazza a fog­szuvasodás megelőzésének ezt a módszerét. Az általa kezelt .15—IC éves gyerekek fogszu­vasodása teljesen megszűnt. Hazai sikerekről is beszámol­hatok, s éppen ezért .szorgal­mazzuk mi, magyar fogorvosok is az Eritrosin tabletta (plakk- festék), az Elmex zsél alkal­mazását Más megoldás — Kismamáknak is javasól­juk a fluoridtabletta szedését a terhesség harmadik hónapjá­tól, hogy a magzat fogazatának csírái sokkal erőteljesebben feilődjenek. Ugyancsak ajánl­juk a kismamáknak, hogy leg- alább négy hónapig szoptas­sák az újszülöttet, mert a gyermek arcizomzatának, arc­éi állcsontjának fejlődésében szopás a legfontosabb inger. — Januárban pedig a böl­csődékben és óvodákban beve­zetjük a fluoridtabletta adago­lását a gyermekgyógyászat közreműködése mellett, s a da* dusok, óvónők megtanítják a plakkfestő tabletta segítségé­vel a gyerekeket a helyes fog­mosásra. amit á fogorvosok," *• a hozzájuk tartozó asszisztens- nők ellenőriznek majd — Is­mertette a programot, s a meg­valósítás előzményeit a főor­vos, majd felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell változtatni az eddigi étrendi szokásokat. Különösen a gyerekeknél na­gyon fontos, hogy élvezetsze- rűen vagy versenyek jutalma­ként soha ne kapjanak, ne fo­gyasszanak édességet, ha még­is. akkor csak a főétkezések után s rögtön mossanak fogat. Minden érdekelt — Hiábavalóvá válhat a leg­jobb módszer is, ha éppen az érdekeltek, a gyerekek és a szüleik nem vesznek részt az ország lakosságának többségét sújtó, kínzó fogromlás meg­akadályozásában ! Aszódi László Antal A Clajmegtakarítás Téglagyártás biogázzal A téglaipar megkezdte egy újabb energiahordozó, a bio­gáz hasznosítását. Elsőként a székesfehérvári gyár kapott le­hetőséget arra, hogy a helyi városgazdálkodási vállalat sze. métlerakó helyén kiépített bio­gáztelep energiáját használja. Az országban több települé­sen az elhagyott téglagyári agyagbányák gödreit töltötték fel szeméttel, amelynek bom- ló anyagából keletkező biogáz további lehetőséget kínál en­nek az eddig veszendőbe ment energiahordozónak a hasznosí­tására. Most készítik a Ceglé­di Városgazdálkodási Vállalat biogáztelepének kiviteli ter­veit. amely szerint a mezőtúri téglagyár egyik üzeme évente 400 ezer köbméter biogázt hasznosíthat olaj helyett. Je­lentős megtakarítási lehetősé­geket tártak fel az Épületke­rámiaipari, valamint a Budai Tégla- és Cserépipari Válla­lat részére készített tanul­mánytervekben, amelyeknek megvalósításáról a következő hetekben döntenek a téglaipa­ri szakemberek. A tanulmány- terv szerint mindkét vállalat­nál évente 2—2 millió köb­méter biogázt lehetne haszno­sítani földgáz helyett a tégla­gyártásban. E béd utáni alvásból ébredt fel, ami­kor meghallotta a kulcs csikorgá­sát. Talpra szökkent és kiszaladt az előszobába. Felesége már ott állt az ajtóban virágcsokrokkal, apró kis cso­magocskákkal megrakottan. Arcának furcsa sápadtsága eltűnt, szemében mintha incselkedő szikrák táncoltak volna. Odament hozzá, megölelte, meg­csókolta. — Remek színben vagy — mondta és huncutkásan kacsintott. — Hogyne lennék, kipihentem ma­gam — cuppantott az asszony is férje arcára. — Ügy vigyáztak rám ... ó... két napig koslatott a lányáéknál: fő­zött, takarított és beteget ápolt. És még­is, mintha nem ugyanaz a nő állna előt­te. Kobakja már ősz lenne, ha nem fes­tené haját, de hát mit tegyünk, mo­solygott a férj és udvariasan elszedte feleségétől a csomagokat. A konyhában raktak le mindent. — Majd később elrakom — mondta az asszony —, de előbb muszáj elmon­danom neked mindent. Besodródtak a szobába. Az asszony arcán mintha két lázrózsa nyílott vol­na ki. Szemében az incselkedő szikrák még fényesebbek lettek. — Mesélj — nondta a férje és kicsit közelebb húzódott a most nagyon is mozgékony feleségéhez. Valóság, álom, elképzelés keveredett össze a színes mondatokban. Felesége ecsetelte a mondanivalóját. Ö csak mo­solygott és egy pillanatra eszébe jutott a tegnapi, az egyedül töltött éjszaka, amikor hajnal felé csuromvizes lett. És hirtelen mintha a felesége ujjait érezte volna végigtáncolni a gerincén. Megmozdult, megfogta az asszony tér­dét, de már rögtön a szoknya alatt és miközben a mese sodródott tovább, az ő keze az asszony köldökéig kalando­zott. Arra már nem emlékezett, hogy mikor, hogyan vetkőztek le és hogyan kerültek a heverőre egym's mellé. — Látod, ezért nem hagylak el — mondta az asszony —, mert ebben na- , gyón megértjük egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents