Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
Í985. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Társadalmi munka egy monostorért Az ősi romok mai megmentéi Jótékonysági műsorok Károsultaknak Jótékony célú hangversenyt tartanak október 12-én 17.30 órakor az ácsai református templomban. A Hazafias Népfront ócsai nagyközségi bizottsága és az Egressy Gábor Művelődési Ház közös rendezvényének bevételét a herhi- dai földrengés károsultjainak ajánlják fel. A műsorban fellépnek: Illés Gabriella énekművész, Havas Judit előadóművész; fuvolán Csetényi Gyula, orgonán pedig Kovács Endre játszik. Ugyancsak a földrengés károsultjainak megsegítésére rendeznek műsort október 13- án 16 órakor a pomázi művelődési házban. Ócsán és Po- mázon is már megkezdték a belépőjegyek árusítását. Gyarapodó gyűjtemény Ritka tolirajz Értékes műalkotással gazdagodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Doráti Antal, a Svájcban élő magyar származású világhírű karmester a múzeumnak ajándékozta Jacob Roernek, a XVII—XVIII. század fordulóján élt holland festőnek nagyméretű, pergamenre készített tollrajzát. A rajz — a művész kevés ismert alkotásainak egyike — 1704-ben Amszterdamban készült és Buda 1686- ban történt visszafoglalását ábrázolja. A mű így értékes történeti dokumentum is, s az ajándékozásnak különleges aktualitást ad, hogy a főváros a jövő évben készül e fontos történeti esemény 300. évfordulójának megünneplésére. A képet — amely az alkotó egyetlen Magyarországon található műve — a tervek szerint a hónap műtárgya sorozatban a közönségnek is bemutatják. Orkcnv I. Semmiféle kerekebb évfordulója nincs Örkény Istvánnak, mégis egymás után kétszer találkozhattunk a képernyőn a legújabb magyar irodalomnak ezzel a meghatározó mesterével. Előbb a Budapesti Művészeti Hetek keretében vetítették az ő írásai nyomán forgatott Bevégezetlen ragozás című jelenetsort vasárnap este a fő-fő műsoridőben. Ez a dramatizálás szinte egy szakadatlan remeklés volt, hiszen még a lekötözködőbb előfizető sem igen találhatott abban stílustörést, színészi vagy rendezői melléfogást. Esztergályos Károly, e tisztelgés forgatókönyvírója és rendezője ugyanis nagy-nagy alázattal közeledett a példázatokhoz, s így rendre megőrizte azok szikár szépségét, sal- langtalan gondolatiságát. Egyszerűen hagyta szólni a csupasz, kemény Örkény-szöve- geket, azok pedig úgy zendül- tek meg a kiválónál kiválóbb színészek ajkain, mint valami tökéletesen gyakorolt kamaramuzsika. Ruttkai Éva és Garas Dezső például egy nagyszerű duettet adott elő a Kohász című jelenetben. Mintha örökké együtt szerepelnének — pedig csak ritkán hozza össze őket így a szereposztás szeszélye —, olyan tökéletes volt az 6 felelgetősdijük az elárvult szülők letaglózó meséjében. Szótlan pillantásaik, nagy csöndjeik mögött csillapíthatatlanul izzott a dráma. Bodrogi Gyula két átiratban is feltűnt, s mind a kettőben — a Honvéd Kórház meg az Ákos és Zsolt címűbe egyaránt — nagy színésznek mutatkozott. Réveteg tűnődései, elharapott félmondatai — a muzsikus világ hasonlatainál maradva — pompásan vitték a prímet: az ifjú és szinte még ismeretlen játszótársainak csak bele kellett kapaszkodniuk ebbe az intonációba, és röpülhettek vele együtt az újabb és újabb magasságokig. Homlokainkat csak akkor kényszerültünk ráncolni, amiAz Árpád-házi királyok kedvenc tartózkodási és vadászhelye volt a Pilis. A <áj szépsége, természeti kincsei méltán avatták e területet főúri pihenőhellyé. Kastélyok, várak sora épült itt akkoriban, ezek egyike a pilisszent- léleki kolostor. Levéltári adatok bizonyítják, hogy IV. Béla építette, később ő adományozta az egyetlen magyar alapítású rendnek, a pálosoknak. Az épületegyüttes — mert azóta már tudjuk, hogy a templomot és kolostort mesterséges tó és erős kőfal védte, tehát monostorról van szó, a századfordulóig szinte sértetlenül állt, csak az idő vasfoga emésztette a tetőszerkezetet. Később kezdték elhordani köveit a környék építkezői. Ez a tudatlan rombolás okozta, hogy mára alig-alig maradt valami látható az egykori királyi, rendi birtokból. Az indítás apostolai — Évek óta hagyomány, hogy pünkösdkor a romokhoz túrázunk. Ott ütünk tábort, a tűz mellett, közösen énekelünk, beszélgetünk a környékbeli magyar, szlovák és német ajkúakkal — mondja Bé- gány Attila, a szentendrei művelődési központ Petőfi Sportklub természetjáró-szakosztályának tagja. — Baráti körünkhöz tartozik a szentendrei Kiss Imre, aki a Du- natours itteni kirendeltségének vezetője volt. ö fedezte fel számunkra a monostort, ő fogalmazta meg először azt, hogy próbáljuk meg helyreállítani. A természetjárók merész vállalkozását tettek követték: a gondolat elindítója, Kiss kor A törzsvendég című közismert egyperces novella pillanatai igényelték a figyelmet. Noha ebben is egy igazi színésznagyság, Tolnay Klári böngészgette azt a kézzel írott étlapot, az eredeti szöveg csavart humora, az az utánozhatatlan Örkényi szellem nem szikrázott elő. Ügy látszik, az efféléket továbbra is csak olvadni célszerű, és úgy ízlelgetni üdítő fanyarságukat. Örkény II. Kedden késő este ismét az egy- és többpercesek nagymesterével jöhettek össze hívei. Ráadásul most testi valójában is láthattuk. amint József Attiláról vall egy sorozat nyitó darabjában. Szinte ugyanúgy fűzte a mondatokat, ahogyan annak idején írni szokott: szigorú logikával, az értelem fényében megfürösztve őket, s itt- ott egy-egy nagyon találó hasonlat ékességét is nekik ajándékozva. Pontos és éppen bevallott tévedései miatt jellegzetes arckép rajzolódott fel így előttünk a költőről, akit Örkény tulajdonképpen a Szép Szó szerkesztőjeként ismert meg, és nem úgy tekintett föl rá, mint a magyar szépírás egyik világirodalmi rangú poétájára. Mint sokan mások, ő sem látta még József Attilában a később nyilvánvalóvá lett nagyságot. Érdekelte, tisztelte, de arra nem döbbent rá, hogy akinek a novelláit ajánlgatja, az mekkora zseni. Rendkívül rokonszenves volt ez a vallomásos őszinteség, aminthogy arra is fel kellett figyelni: mennyire ritkaság az, ha valaki ily tökéletes artikulációval mondja a logikailag is teljesen ép szövegét. Prédikátorok és színinövendékek egyaránt tanárukként fogadhatnák Örkény Istvánt, ha élne, mert valóban gyöngyös tisztasággal peregtek le ajkairól a szavak. Lám, ő még az ilyen megnyilatkozásait is első osztályú szellemi termékekké esztergálta ... Akácz László Imre időt és fáradságot nem kímélve megszerezte a területileg illetékes esztergomi Balassi Bálint Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség régészeinek támogatását. Amikor a szakemberek igent mondtak: irányítják a társadalmi munkások állagmegóvó, leletfeltáró munkáját, kért és kapott pénzt a Hazafias Népfront Országos Tanácsától. — Huszonötezer forintot adtunk a központi keretből — tájékoztat Tóth Gábor, a HNF Országos Tanácsa honismereti bizottságának titkára. — Az országban egyébként 54 helyen szerveztek helytörténeti, honismereti, műemlékvédelmi tábort, s mi valamennyit támogattuk. Azt valljuk, hogy e táborok jól szolgálják a fiatalok hazaszeretetre való nevelését, formálják nemzeti tudatukat, hozzájárulnak ahhoz, hogy ápolják a múlt hagyományait. A sokat emlegetett fogalmak igazi tartalommal telítődnek, konkrét, hasznos formát öltenek. Az első csapat június elején érkezett Pilisszentlélekre, ahol Lázár Sarolta régész vezetésével fogott csákányt, ásót, lapátot a diákság. Az önzetlen munkások között ott volt a falu apraja-nagyja, akik a buja növényzet eltávolítása és a kubikolás mellett olykor szállást és élelmet is adtak a táborozóknak. Ulászló ezüstdinárjai Lisák Beáta, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium 4. és Boros Anikó 2. osztályos tanulója sem tudta, milyen is lesz hét napig régészkedni. Csak sejtették: rendkívüli esemény részeseivé válhatnak. Lelkesítette őket a kutatás láza, a siker: ők találták meg a néhány, 1500-as évekből való, Ulászló korabeli ezüstdinárt, és egy, ma még tisztázatlan korú állkapocscsontot. Augusztus elejéig több középiskola tanulói, esztergomiak, miskolciak és egriek, valamint felnőttek is dolgoztak. — Jöttek volna többen is, de a lázas kapkodás káros, a sietség esetleg az eredmény rovására mehet — vélekedik dr. Horváth István, a Balassi Bálint Múzeum igazgatója. — A feltárások alapján most már pontosan tudjuk, hol állt a templom, s azt is, hogy az nagyobb volt, mint gondoltuk. Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeinek irányításával a település kőművesei társadalmi munkában most a falakat igyekeznek megóvni az időjárás további pusztításától. Ha a hivatalos utat járjuk, talán tíz esztendő is eltelik, Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel politikai vetélkedősorozatot hirdet a Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a középfokú tanintézetek diákjai részére az 1985 86-os tanévben. A világ első űrhajósa, Jurij Gagarin űrrepülésének 25. évfordulója alkalmából megrendezendő vetélkedő célja a Szovjetunió életének, a magyar—szovjet együttműködés eredményeinek megismertetése és a népeink közötti barátság elmélyítése. A versengésre — négytagú csapatokkal — benevezhet bármelyik középfokú oktatási intézmény. Az első fordulót, az Iskolai vetélkedőket december 15. és január 20. között kell lebonyolítani. A két országos döntőt áprilisban rendezik meg, a résztvevők közül kerülnek ki a televíziós vetélkedő szereplői. Az országos döntőkön első helyezést szerzett két iskola három évig használhat egyamíg eddig eljutunk. Most viszonylag kevés pénzből sikerült menteni a menthetőt. Vajon mekkora és meddig terjed a társadalmi munka ereje? Mi az, ami minimális ráfordítással, az adott körülmények között elérhető? Kozák Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség nyugalmazott tudományos főmunkatársának véleménye szerint 1—2 év alatt megerősíthetők az alapok, rendezhető a terület. Ezután kell gondoskodni arról, hogy a hivatalos pénzből áldozzanak a műemlékegyüttesre, tudományosan is megalapozott építészeti tervezéssel tovább folytatódjanak a feltárások, legyenek e romok valóban látványos emlékek az utókor számára. Ennek garanciája lehet a következő évek még jobban szervezett munkája, a lelkes fiatalok és lokálpatrióták szakmailag koncentráltabb, hatékonyabb irányítása. Történelmi emlékhely Kiss Imre, a Pilis rajongója, a nemes ügy apostola érthetően még inkább hisz a társadalmi összefogás erejében: — Jövőre sok olyan feladat vár ránk, melyek során a nehéz fizikai munka kemény próbára teszi majd a résztvevőket. Gépekre, erős kezekre lesz szükség a földmunkánál, ezért gondoltam arra, hogy kérnénk a néphadsereg közeli alakulatának segítségét is. A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság területi egységének vezetői ígéretet tettek arra, hogy a romokhoz vezető utat szilárd burkolattal látják el. Ez számukra is szükséges. Az út biztosítaná a további feltárásokat, hiszen ma járművel nagyon nehéz, csapadékos időben pedig szinte lehetetlen megközelíteni a környéket. Ez egyébként feltétele az autós turizmusnak és az idegenforgalomnak is. A táj szépségét még vonzóbbá tenné a zsilip helyreállítása, amely mesterséges tó kialakítását tenné lehetővé. Ez egyben horgászparadicsom, kulturált kiránduló- és történelmi emlékhely lenne. Azokat, akik a pilisszentlé- leki szellemet elindították, mozgatják, a nemzeti múltunk iránti tisztelet fűti. A példa bizonyítja, hogy gondolatuk követőkre talált, tettekre sarkallt fiatalokat és időseket egyaránt, ók jövő nyáron is ott lesznek, hozzák ismerőseiket, barátaikat. Idei munkájuk eredményeként a múzeumi hónap keretében emléktáblát avatnak októberben a pilisszentlélek! műemlékegyüttesnél. Fazekas Eszter egy háromszobás, berendezett faházat Balatonberényben, a második díj 35 ezer forint, a harmadik helyen végzett csapatok tagjai és felkészítő tanáraik Szocsiba és a Bajkál- tóhoz utaznak majd, további hat csapat pedig szovjetunióbéli üdülésen vehet részt. A vetélkedőt a középiskolai felnőttoktatási intézmények részére is meghirdetik. Fizika és biológia Előkészítő Hat hónapos előkészítő esti tanfolyam indul fizika és biológia tantárgyakból a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az 1986—87-es tanév felvételi vizsgájára felkészítő kurzusra a jelentkezéshez szükséges nyomtatvány — részletes tudnivalókkal ellátva — az egyetem központi épületének portáján (VIII. Üllői út 26.) kapható meg. A tanfolyamra október 15-ig lehet jelentkezni. ■Tv.ftöyfiom Ki tud többet a Szovjetunióról? Vetélkedő diákoknak ■ Heti filmtegyzeti Az élet muzsikája Jelenet Az étel muzsikája című filmből. Középen Huszti Péter, Kálmán Imre megszemélyesítője Nehéz dolog életrajzi filmet csinálni egy opérettkomponis- táról, akinek olyan volt az ■élete, mint egy karriertörténetet elmesélő operettlibrettó, Azaz könnyű dolog egy ilyen emberről életrajzi filmet csinálni, hiszen csak úgy kell elmesélni az életét, mint egy karriertörténetet előadó operettlibrettót. A most a mozikba kerülő Az élet muzsikája című film kapcsán, mindkét megállapítás felmerül és mindkettő igaznak is tűnhet a film megtekintése után. Csak éppen megfordulnak az értékrendek és értékítéletek. Amit könnyűnek véltek (véltünk), arról kiderül, hogy iszonyatosan nehéz (lehet). De ne sejtelmes- kedjünk tovább, lássuk, miről is van szó. A film — mely a Mafilm és a Moszfilm koprodukciója, rendezője Palásthy György, írója Jurij Nagibin, operatőre Herczenik Miklós — Kálmán Imre, a nagy operett- komponista (1882—1953) életéről szól. Kisgyermekkorától a haláláig. Azaz vagy hatvanöt évet kíván átfogni. Ráadásúl úgy, hogy ennek az életnek minden fontosabb mozzanatát legalábbis érintse, felvillantsa. Egyúttal belefoglalja az I. világháborút, a II. világháború előzményeit, a náci faji törvényeket és hatásukat, belefoglalja Kálmán szerelmeit és házasságait, operettsikereit és családi hátterét, Pestet, Bécset, Európát, Amerikát, bohémkedő romantikát és érzelmes románcot, a nagyvilági élet fényűző kulisszáit, s e kulisszák mögött a kevésbé fényűző mindennapokat, a legsikeresebb operettek legismertebb részleteit, valamint a világhírnév dicső és fárasztó megpróbáltatásait. Mindezt egy terjedelmesebb egyrészes filmben, mely jóval alatta marad a kétórás időtartamnak. A vállalkozás már Innen nézve is elég reménytelennek tűnik. Ekkora igény ilyen terjedelemben csak töredékességet, mozaikdarabkákból összeálló szerkezetet eredményezhet, ezek a darabkák pedig értelemszerűen, csak a téma felületét csillanthatják meg. Azaz olyan eredményre juthat a film, mint egy életrajzi összefoglaló a terjedelmes bibliográfiák végén: két oldalon felsorolja az illető nagy emberről azokat a legfontosabb adatokat, melyek az életrajz több száz oldalán mélyebb kifejtésre és elemzésre kerültek. Itt is pontosan ez történik. Minden indoklás, elemzés, a kor körülményeibe történd minden beleágyazás nélkül ténytörmelékeket kapunk, körülbelül olyan szinten, s akkora hitelességgel, amennyire hiteles és mélyenszántó mondjuk a leghíresebb Kálmán- operett, a Csárdáskirálynő jellem- és társadalomrajza. Ne kerülgessük: merő sablonokból áll össze ez a film. Kálmán karakterét és művei értékét illetően sem tud egyebet elmondani, mint amennyit egy operetthangverseny közepes színvonalú összekötő szövegeként elmondhat a műsorvezető, a színészektől is csak akkora intenzitást, a karakterek olyan mélységű megformálását követeli, mint egy sokadik előadás a nevezetes operettek valamelyikéből egy nem is túl igényes színházban. A halovány eredmény eredőit valószínűleg a forgató- könyv körül kell keresgélni; ezek a sablonok ott találhatók. Hogy ehhez a különben nevés íróként ismert Nagibin- nek mennyi köze volt, nem tudhatni. Az eredmény mindenesetre nem az ő igényességére vall. Akkor talán a rendező rovására írandó a sikertelenség? Ezt sem mondanám; Palásthy időnként egyenesen a szirupos szituációk ellen dolgozik, s megpróbál ironizálni, megpróbálja elviccelni legalább a bágyasztóan giccses helyzeteket és dialógusokat. Ügy vélem, az igazi vétkes egy szemlélet — nevezetesen az, hogy ezt a filmet, éppen Kálmán Imre töretlen világnépszerűségére alapozottan, a világ minden pontján el kell tudni adni. Ami pedig a Húsvét-szi gettói Grönlandíg, Narviktól Fokvárosig eladható, az a színtelen és szagtalan, jellegtelen, panelokból épített életrajzi film, a megszámlálhatatlan hasonló életrajzi film egy újabb példánya. Ami mégis értéknek tekinthető a filmben, az az egyes operettek híres számainak megszólaltatása. Itt fényes énekesnévsorral találkozunk: Sass Sylviától Melis Györgyig, Ilosfalvy Róberttól Kincses Veronikáig. Ez egyben arra is bizonyíték, hogy ezeket a számokat igazán jól. csak ilyen minőségű hangokkal lehet és kell megszólaltatni. (De azért a Kálmánban kevésbé perfekt nézők számára nem ártott volna, ha jelzik, melyik szám melyik operettből is való...) mulatságos, most is ironikus és bölcs. Egy baja van: a mozitörténet egyvégtében majd’ kétórányi időtartamú. Ez pedig sok. Még a felnőtt nézőknek is. A sajtóvétítésen több ifjú néző (unoka, gyermek) is ott ült. A második órában már a papák és nagypapák is nyikorgatták a székeket, a csemeték meg vagy nyűgösködtek, vagy szundítottak. Igazolandó, hogy Süsü a tévében van igazán otthon, a negyvenperces részletekben. Takács István Süsü, a sárkány Süsüből rövid idő alatt közkedvelt tévés személyiség lett. Csukás István író, Szabó Attila rendező és Lévai Sándor báb- és díszlettervező teremtménye (Bodrogi Gyula hangjával) minden korosztály kedvence. Óvodások és nagypapák egyaránt szeretik. Könyvben is megjelent kalandjai szintúgy kelendőek. Süsü, a méla és máié, gátlásos és infantilis, vajszívű és pórul járó egy fejű sárkány; most folytatja eséménydijs életét a moziban is. Régi énje mit sem változott, most is kedves és
