Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
/ 1985. OKTOBER 25.. PÉNTEK 3 EFEDOSZ választói küldöttértekezlet A megyei népfrontbizottság ülése Jó talajba hullt az elvetett mag Környezetünk: legfőbb kincsünk Néhány esztendeje még felfutó építési kedvnek lehettünk tanúi, »mit az alapanyaggyártók termelése képtelen volt követni, s nem bírta a tempót a kivitelező ipar sem. Mire az ágazat tübbé-kevésbé felzárkózott, pénztárcánk ürült ki. Túlkínálat mutatkozik téglából, cementből, betonelemből, sok építőipari vállalat pedig m&r-már nyereség nélkül vállalkozik, hogy elnyerje versenytársa eíől a megbízatást, mert minden áron pályán akar maradni. A piaci helyzet romlása, a szabályozók változása, a követelményszint növekedése, a személyi, tárgyi feltételek gyengülése, az életszínvonal csökkenése nehéz feladatok elé állítják a vállalatokat, ezen belül a magyar szakszervezeteket, hiszen a dolgozók egyre élesebben vetik fel: mit tesz, mire képes ilyen körülmények között a mozgalom? Egy mozgalom ismét értő segítségre vár s Változatos témák alkották a Hazafias Népfront 1 Pest Megyei Bizottsága csütörtök délelőtt megtartott ? ülésének napirendjét. A mozgalom megyei székhazában 2 sorra került tanácskozáson a testület tagjai tájékoz- £ tatét hallgattak meg a VIII. kongresszusra való fclké- ^ szülés eddigi tapasztalatairól, azon belül a helyi testüle- ^ tek megválasztásának jellemzőiről, majd áttekintettek az ^ 1985-ben szervezett olvasótáborok tevékenységét. (Az í olvasótáborok munkájáról, a megyei népfrontclnökscg í üléséről tudósítva, lapunk szeptember negyediki számá- £ ban adtunk részletes beszámolót.) Élénk gazdasági, politikai légkörben ült össze tegnap reggel az Építő-, Fa- és Epí- tőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetinek Pest Megyei Bizottsága küldöttértekezlete az EFEDOSZ Dózsa György úti székhazában, hogy értékelje a megyebizottság elmúlt öt évi münkáját és megválassza küldötteit a szakszervezetek Pest megyei értekezletére, a szakszervezet XXXIV. kongresz- szusára. A küldötteket Jakab József, • megyebizottság elnöke üdvözölte és köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Tóth Istvánt, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagját, a Duna- menti Hőerőmű vezérigazgatóját, Vágvölgyi Józsefet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Jámbor Miklóst, az SZMT vezető titkárát. G. Nagy Jánost, az ÉFÉ- DOSZ elnökségének képviselőjét, Szabó Sándort, a megye- bizottság volt, és Szűcs Ferencet, az építők Pest megyei bizottságának jelenlegi titkárát. Név szerint Az elnöki megnyitó után Szűcs Ferenc számolt be a megyebizottság előző 5 évi tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladatuknak az alapszervezeti munka segítését tekintették. Arra törekedtek, hogy a vezetőségek ismerjék és érzékeljék tagságuk igényét, véleményét, szükség szerint intézkedjenek, kezdeményezzenek. Oktató munkájúkban központi szerepet kapott az alapszervezeti munkamódszer és stílus finomítása. Ennek következtében az eredmények már tapasztalhatók. Ezután a tíz munkabizottság tevékenységét értékelte. Rokonszenves volt, hogy a kiemelkedő munkát végzőket név szerint is megemlítette. A gazdálkodást, a termelést segítő feladataikról szólva Szűcs Ferenc elmondta: egyre több jelét tapasztalják, hogy a dolgozók hasznos javaslatokat adnak a feladatok kijelöléséhez és a tervek végrehajtásához. Továbbra is az a kívánalom, hogy fokozódjon a tervezés demokratizmusa, javuljon az érdekOrszággyűlési bizottság Katonai képzésről Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága csütörtökön Székesfehérvárott, a dr. Mün- nich Ferenc nevét viselő laktanyában tartotta kihelyezett ülését Gyuricza Lászlónak, a bizottság elnökének vezetésével. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Teubel György, a megyei tanács elnöke. A képviselőket Török Mihály altábornagy, a honvédelmi bizottság .titkára tájékoztatta. Többek között szólt a sorkatonai szolgálatot teljesítők tevékenységéről; hangsúlyozta, hogy a fiatalok eredményesen teljesítik kötelességeiket, s cselekvőén vesznek részt a rájuk kiszabott feladatok teljesítésében. Beszámolt a hadsereg párt- és mozgalmi szervezeteinek munkájáról, majd a képviselők tettek fel kérdéseket. Felszólalt többek között Viola Károly (Pest megye 14. vk) képviselő is. A kérdésekre Török Mihály, a honvédelnv bizottság titkára, illetve Nárai István altábornagy, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfelügyelője, honvédelmi miniszterhelyettes válaszolt. F.zután a képviselők technikai bemutatón vettek részt. egyeztető, érdekképviseleti munka. A beszámolási időszakiban több kiemelt témával foglalkoztak, így a munkaverseny- mozgaíommal is. Kritikusan felhangzott, hogy sem a megyei, sem pedig az alapszervezeti aktívahálózat nem tudott támpontot adni a szocialista brigádoknak ahhoz, hogy vállalásaikban kidomborodjanak azok a szempontok, amelyek révén elérhetővé válik a szocialista embertípus kialakítása. Természetesen nem kerülték el figyelmüket a társadalmi tulajdon védelmének, a munkahelyek szociális ellátásának, az üdültetésnek, a bérezésnek és a tagszervező munkának aktuális kérdései sem. Értünk, rólunk A küldöttek hozzászólásaikban aláhúzták, hogy a beszámoló reális volt, értük és róluk szólt, noha alig egy órában nem lehet elmondani mindazt, ami öt esztendő alatt történt. Többen kapcsolódtak a szakszervezeti oktatás, illetve a komplex vizsgálatok témájához, szóltak az áremelkedések növekvő terhé- ről. Czigány L ászióné, a Budapesti Közúti Igazgatóság szb-titkára vetette fel, hogy a 40 órás munkahetet miért nem terjesztik ki rájuk is. Csülök Sándor, a 206. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ifjúsági főbizalmija, a szakszervezetek szerepét hangsúlyozta a fiatalok nevelésében. Kehák Sándor, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára a rutinos mozgalmi ember hangján kapcsolódott az előtte szólóhoz. Elmondta azt is, hogy a megyebizottság instruktor! munkájával elhintette azt a magot, amely jó földbe talált a vállalatoknál. A helyiek feladata őrködni a Tegnap délután baráti meghívásnak tett eleget Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára: a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott el, hogy beszélgessen a hazánkban tanuló szovjet diákokkal, ismertesse az MSZBT munkáját. A délutáni találkozón jelen volt Raimbekov Dasztembek követ- ségi tanácsos, Molnár István, az AGROINFARM munkatársa, az MSZBT ösztöndíjas bizottságának tagja, illetve az egyetem képviseletében dr. Pethő György rektorhelyettes, dr. Magyari András professzor, az MSZBT országos elnökségének tagja, dr. Kaifás Ferenc a Gödöllő városi MSZBT ügyvezető elnöke és Dinnyés János docens, dékánhelyettes. A vendéglátók bemutatták az egyemet, ezt követően Bíró Gyula előadása hangzott el, majd a hallgatókkal beszélgettek mindennapjaik gondjairól és örömeiről, illetve az egyetemen folyó barátsági munkáról. Cipkin Juri) már magyar szokás szerint mutatkozik be: előbb a vezetéknevét mondja. Nem csoda, hiszen jó ideje itt él nálunk. Most ötödéves gé- pészhallgató. — Eddig én voltam a Kom- szomol-titkár, de tekintettel arra, hogy ez az utolsó évem. idén Mozsarenko Alekszandert választották meg helyettem. Jelen'eg hatvanöt szovjet hallgató tanul az egyetemen, többségük gazdász. A gépészmérnöki kar szovjet kapcsolatai hét évre nyúlnak vissza, a mezőgazdaság-tudományi karra másfél éve érkeztek szovjet hallgatók. — Kapcsolataink valóban szellem fejlődése felett, megtalálni, nevelni azokat, akik átveszik majd a stafétabotot. Dim Ferenc, a Cement- és Mészművek váci gyárának főbizalmija arra a problémára világított rá, hogy az emberek nem szívesen vállalnak funkciót, mert munkaidő pián gmk-ban vagy háztájiban dolgoznak a többletjövedelemért. Ezért marad kevés idejük a tanulásra, művelődésre. Szólt egyes nyugdíjasok mostoha körülményeiről és a pályakezdők anyagi gondjairól is. G. Nagy Jánosnak, az ÉFÉ- DOSZ titkársága tagjának és Szabó Sándornak, a megyebizottság v üt titkárának hozzászólása szervesen egészítette ki egymást, számos gyakorlati tanáccsal segítette az értekezlet munkáját, útra- valóval látta el a tisztségviselőket. A szakma szeretete A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT vezetése nevében Tóth István üdvözölte a küldötteket. Hangsúlyozta, hogy az iparág reflektorfényben dolgozik, liiszen az elvégzett vagy a meg nem valósult építésekről széles körben mondanak véleményt az embereik. Ezután a mun Ica minőségéről beszélt, ami a szakma szere- tetén, a munkásember becsületén is múlik. Vázolta azt is, hogy a patinás szakszervezet miként járulhat hozzá a termelés segítéséhez. Szűcs Ferenc válaszaiban megköszönte az elismerő szavakat és ígéretet tett arra, hogy minden lényeges kérdést továbbítanak a szakszervezet vezetőségéhez, eljuttatnak az ágazati kongresszushoz. Ezután került sor a küldöttek megválasztására. Az operatív munka hatékonyabbá tétele érdekében, az ÉFÉDOSZ Pest Megyei Bizottsága helyett, ezentúl titkárság irányítja a munkát, amelynek titkárává Szűcs Ferencet választották. A szakszervezetek Pest megyei küldöttértekezletén nyolc, míg az ÉFÉDOSZ XXXIV. kongresszusán 12 küldött képviseli majd a dolgozókat. F. E. sokrétűek — folytatja Kaifás Ferenc —, öt testvérintézményünk van, rendszeresen kijárnak hallgatóink az építőtáborokba. A gépészmérnöki karon elkezdődött a szakfordítói képzés is. Arra is van példa — igaz, ez újabb kezdeményezés —, hogy magyar hallgató szovjet professzor vezetésével írja meg diplomamunkáját. — Miben különbözik az itteni képzés az otthonitól — kérdeztem ismét Jurijtól. — A számítástechnika a gödöllői egyetemen az oktatás szerves része, így a szovjet hallgatóknak is alkalma van behatóan megismerkedni ezzel. Azt hiszem, a többiek nevében is mondhatom, nagy örömünkre szolgál, hogy ennyi kiváló magyar professzor, elismert kutató tanít bennünket. N. E. Társadalmi munka A jóváhagyott napirendnek megfelelően ezt követően a bizottság megvitatta és elfogadta a Hazafias Népfront környezet- és természetvédelmi tevékenységéről készült jelentést, amint téma volt — egy elemző összefoglalás alapján — a honismereti és krónikaíró mozgalom helyzete is. A továbbiakban a napirendnek erről a két utóbbi pontjáról adunk ismertetést. Fontos törekvések, hasznos cselekedetek, társadalmi aktivisták sokasága munkájának összefoglalása az a tény, hogy öt év alatt a megyében a népfrontmozgalom — a megyei bizottság környezet- és természetvédelmi bizottságának értő irányítása mellett — átfogóan felmérte a talajszeny- nyeződés, a levegő- és víztisztaság helyzetét, körvonalazva a legégetőbb teendőket. A nagyobb beruházást nem követelő feladatokhoz a népfrontmozgalom értékes társadalmi munkát szervezett sok helyen, amiben szerepet játszott az is, hogy a megyében minden városban, illetve városi jogú nagyközségi tanács irányította településen létezik, tevékenykedik a népfront környezetvédelmi munkabizottsága. Senki nem tudja a helyieknél jobban — hangzott el a téma tárgyalásakor —, mi tartozik a halasztást nem tűrő dolgok közé, azaz legfőbb kincsünk, környezetünk óvásában a nagyfokú önállóság helyben szerencsésen összetalálkozik a környezetvédelmi társadalmi programban foglalt átfogó és az egész társadalomra vonatkozó feladatokkal. Igaz, vannak esetek, amikor a bekövetkezett baj okainak feltárása meghaladja a helyiek lehetőségeit, ilyenkor — és a legutóbbi években nyolc ilyen eljárásra került sor — a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság tagjai tartanak területi szemlét, az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzítik, ezzel párhuzamosan meghatározzák a bekövetkezett helyzet felszámolásának módját, határidejét és felelőseit is. Kertek barátai örvendetesen gazdag kép rajzolódott ki a tanácskozáson a népfrontmozgalom törekvéseiről, hiszen kezdeményezője volt a mozgalom — és azóta is szervezője, lebonyolítója — az üzemi környezetvédelmi felelősök továbbképzésének, a környezetvédelmi őrségek újjászervezésének, tavaly és az idén pedig friss eredményként a Pest megyei környezet- és természetvédelmi napok rendezvénysorozatának sikere könyvelhető el. Többen szóltak a téma tárgyalásakor nagy elismeréssel a kertbarát közösségek áldozatos munkájáról — százhárom településen találhatjuk meg ma már csoportjaikat a megyében —, hiszen szívesen és elsőként részesei nemcsak a szorosan vett környezet- és természetvédelemnek, hanem a települések tisztaságát elősegítő akcióknak is. Ami szintén nem mellékes: ezek a kertbarát közösségek élen járnak a környezetkímélő termesztési eljárások alkalmazásában és elterjesztésében. Ide tartozik, sokkal tágabb közösséget átfogva, a népfrontmozgalom ismétlődő fásítási akcióinak sorozata, ezeknek jelentős része volt abban, hogy a megyében települések sokaságán alakítottak ki pihenőparkokat, nagyobb zöldövezeteket, egyszerre szolgálva a felüdülést és a levegőtisztaságot. Az összefoglaló Jelentésből, valamint a felszólalásokból a bizottság tagjai képet kaptak arról is, mi módon működik együtt a népfrontmozgalom más társadalmi szervezetekkel, mit tesz a közvélemény formálása érdekében, s mindezek ismeretében jelölték meg a további teendők fő irányait. Krónikában őrzik Hasonlóan aS* előbbiekhez, gazdag tapasztalatokra támaszkodhatott az a beszámoló is, amely a honismereti és krónikaíró mozgalom helyzetéről adott elemzést a bizottság tagjainak. Jellemzi az érdeklődést, hogy például az évente meghirdetett krónikaírói pályázatra átlagosan ötven munka érkezik be. Arról azonban nem szabad elfeledkezni — és ezt joggal tették szóvá a testületi ülésen véleményt nyilvánítók —, hogy meghökkentő különbségek érzékelhetők a megye egyes részei között ilyen értelemben, vannak ugyanis területek, ahonnét hosszú évek óta egyetlen pályázó sem akad, míg máshonnét évről évre érkeznek érdemes munkákkal jelentkezők. Vajon annyit tenne ez, hogy az egyik körzetben nincsenek megörökítésre érdemes témák, a másikon viszont bőségesen? Szó sincsen erről, arról sokAz ügy azzal tetőzött, hogy a biztonsági tartalékra való törekvés, túlzottnak bizonyult a tavalyi 170 ezer tonnányi export helyett, mindössze 40- 50 ezer tonna kivitelére kapott engedélyt az öt cementgyár. Amikor világossá vált, hogy a megtermelt mennyiség belföldön nem értékesíthető: már késő volt. Jugoszlávia más országból szerzett be, a magyar cement sem itthon, sem külföldön nem talál vevőre. A gyárak kénytelenek visszafogni a termelésüket — úgymond fél gőzzel dolgoznak. — Tavaly 4 millió 100 ezer tonnát termeltünk, az idén jó, ha 3 millió 600 ezer tonnával tudjuk zárni az évet — állítja a kereskedelmi főosztályvezető. — Ismerve a beruházások mérséklődését, az kai inkább, hogy az egyik helyen kellő a figyelem, a segítség, az Ösztönzés, a másikon viszont közömbösség keríti az elszánások sarjait is, nemhogy a konkrét törekvéseket. Ezért joggal állapította meg a megyei népfrontbizottság ülése, hogy a honismereti és krónikaíró mozgalom ismételten értő segítőkre vár, s a segítők között éppúgy legyenek ott a művelődési otthonok, a könyvtárak, a tanácsok, mint maguk az állampolgárok, hiszen saját múltjuk, közvetlen és távolabbi tegnapuk megörökítését segítik elő. Az összefogás szükségességére jó példa mostanában a földrajzi nevek gyűjtésének megkezdése a megyében, aminek keretében megmentik a feledéstől a települések bélés külterületi részeinek valamikori elnevezéseit, mivel ezek nem csupán történelmi emlékek. hanem gyakran jó útbaigazítással szolgálnak társadalmi, gazdasági események megértéséhez is, ám a lakosság segítsége nélkül ez a munka aligha lehet majd sikeres. Cselekvésben társ Ilyen és hasonló példa sok van, jeleként annak, hogy a honismeret — és annak egyik része, a krónikaírás — éltetője nem néhány ember lelkesedése, hanem a tömegek igénye lehet, s ennek az igénynek a felkeltéséhez, fenntartásához a megyei honismereti akadémia sikeres előadássorozata, a honismereti szakkörök éppúgy hozzájárulnak, mint a nyári honismereti táborok, a helytörténeti egyesületek, az örvendetesen gyarapodó helytörténeti gyűjtemények. Változatos formái vannak annak — így például a Gödöllőn most már esztendők óta meghirdetett krónikaíró pályázattól a honismereti kiadványokon át a dunakeszi, az érdi, a szentendrei város- barátkörökig —, mi módon lehet jelent és tegnapot ösz- 'szekapcsolni értelem és érzelem ötvözésével, örvendetes — és ezt elismeréssel állapította meg a megyei népfrontbizottság —, hogy ebben jó társak a megyei tanács, a megyei művelődési központ és könyvtár, a levéltár, a múzeumok igazgatósága. Arra van szükség, hogy helyben is ilyen, közös célokért cselekvő társként dolgozzanak az ügyért tenni hajlandók és ehhez most — a további feladatok meghatározásakor — a népfrontmozgalom teendőinek megjelölésével járult hozzá a megyei bizottság. M. O. egyre csökkenő magánerős építkezési kedvet, mi idejében jeleztük a belkereskedelemnek, hogy a hazai igényfelmérésük túlzott, de véleményünket nem vették figyelembe. Már az év elejétől fogva rájárt a rúd a gyárakra. A rendkívüli hideg időjárás okozta energiagond, Hejő- csabán például 300 ezer tonnás termeléskiesést okozott. A bélapátfalvai gyár a közismert termelési problémák miatt, Beremend az elmaradt export végett nem hozza a várt eredményt. A DCM váci gyára viszonylag kedvező helyzetben van, mert ott nem volt számottevő termeléskiesés, a gyár várhatóan teljesíti tervét. F. E. A beszélgetés résztvevői (balról Jobbra): Dinnyés János, Dasztembek Raimbekov, Pethő György, Bíró Gyula, Molnár István és Magyari András Baráti találkozó Gödöllőn Szoros szálakkal kötődnek Fél gőzzel megy a cementtermelés A rossz igényfelmérés ára A Hozzávetőleges becslések szerint százezer tonnánként, mint- £ egy százmillió forintos veszteség éri az országot azért, mert ^ a cementtermelést a tervezetthez képest jócskán vissza kellett ^ fogniuk a gyáraknak. A gyökerek a helytelen igényfelmérés- í ben keresendők, summázott dr. Juhász László, a Cement- és ^ Mészművek kereskedelmi főosztályvezetője, akitől azt is meg- ^ tudtuk, hogy az év 3. negyedévében 140 ezer tonnát mondott £ vissza a belkereskedelem.