Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
XII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1985. OKTÓBER lg., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szigorú műszaki, technológiai követeimének Jövőre teljes egységet gyártanak Idén Jutott el a Péceli Vasipari Szövetkezet oda, hogy olyan partnerek igényeit is kielégítheti, mint amilyen a Geofizikai Kutatóintézet. Az intézettel kötött szerződés értelmében idén csaknem négymillió forint értékben gyárt a szövetkezet kutatószondákat és segédberendezéseket. Támogatott tanulás A legfrissebb információik szerint az idei szerződésben lekötött termelési érték jövőre három-négyszeresére emelkedik, mert nem részegységeket, hanem komplett kutatószondákat gyárt a szövetkezet elektronikával együtt. Ezeknek a kutatóberendezéseknek döntő többségét exportálják. A szigorú műszaki és technológiai követelményeknek megfelelő termeléshez a kisszövetkezet ma már rendelkezik kellő gépesítettséggel — tizenkét évi ' tudatos fejlesztés után! A valamivel több mint félszáz dolgozó döntő többsége szakmunkás, mégpedig két vagy három szakmával. A továbbképzést a szövetkezet messzemenően támogatta korábban is, manapság is szorgalmazza, s éppen ezért a dolgozók közül sokan belépésük után szerezték meg második, harmadik szakmunkás-bizonyítványukat. Az óvodának játék Ilyen felkészültséggel már aligha meglepőek a számok: az idénre tervezett huszonhárom és fél millió forint árbevételt huszonötmillióra fogja teljesíteni a kollektíva, jövő-' re pedig negyvenmillióra számítanak, amint belép a termelésbe húszmilliós árbevételével A nap programja Október 19-én: Gödöllő, művelődési ház: Donald-diszkó, 20 órakor. A Revucai Ludova Skola Emenia hangversenye, 18 órakor. Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ismeretlen mester Török Ignác-metszete, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Judit Hagner (Bánki Judit) kisplasztikái, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Petőfi-emlékvetélkedő, 10 órakor, a Podmaniczky-kas- tély dísztermében. ísaszeg, falumúzeum: Surman István fafaragó kiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. Október 20-án: Gödöllő, művelődési ház: A harmadik királyfi. Színes csehszlovák mesefilm, 15 órakor. Mesemozi. Lechner Ödön emlékkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ismeretlen mester: Török Ignác-metszete, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Judit Hagner (Bánki Judit) kisplasztikái kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. ísaszeg, falumúzeum: Surman István fafaragó kiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. Október 19-én; és 20-án: A vízesés fia. Színes, hangbemondásos amerikai film. Csak 4 órakor! Egy asszony és négy férfi. Színes szovjet film, 6 és 8 órakor. egy új műanyagfeldolgozó önelszámoló részlegük. Ám nemcsak pénzért tudnak és akarnak dolgozni a kis- szövetkezetiek, kiváló a kapcsolatuk a helyi szervekkel: a nyolctagú pártalapszervezetből ketten a községi pártvezétő- ségnek is tagjai, egyikük pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tag. A szövetkezet egyik tagja a marxista középiskola vezetője, mások a községi sportkörben és a Vöröskeresztes alapszervezetben, valamint a népfrontbizottságban tevékenykednek. Tizenketten pedig fenntartották korábbi szakszervezeti tagságukat, önálló csoportot alakítottak, s a közelmúltban tartották meg a vezetőségválasztást. De más társadalmi munkában is helytállnak a szövetkezeti tagok. A péceli szociális otthonban javítási munkákat végeznek, s egy különálló csoportnak televíziót vásároltak a kommunista műszakok bevételéből. Az óvodának játékokat gyártanak évente háromezer forint körüli értékben. Gcdciticnak is jut Támogatja a kisszövetkezet a községi férfi énekkart, a sportkört 10—15 ezer forinttal. A sportkörnek, az iskolának, a gimnáziumnak vasipari munkákat végeznek térítésmentesen, és parkosításban is részt vettek. A négy szocialista brigád közül az egyik a galgahé- vízi részlegben alakult, és jól tevékenykedik, közülük ketten a helyi művészegyüttes tagjai, de meszelnek iskolában, játékokat csinálnak, függönyt varrnak a helyi óvodának. A galgahévízi művészegyüttest évi ötezer forinttal segíti a szövetkezet, de kétezer forint jut még a gödöllői művelődési központnak is. A kisszövetkezet dolgozóinak fele helybeli lakoß, a többiek gödöllőiek, isaszegiek és galgahévízi ek. Aszódi László Antal Séták a városban Őzek, szarvasok találkahelye Szinte a város középpontjában találjuk a vasúti bevágást. A munkanélküliség időszakában, 1935—36-ban készült el. A Szárító-puszta felé kanyarodó régi vasúti vonalrész holtvágánnyá vált, a korábbi két besmyői megállóból egy maradt, rövidült a vonal, ami gyorsította a közlekedést. Viszont baj származott a bevágás miatt, megbolygatta a víztároló rétegeket, a kertvárosban apadni kezdtek a kutak, éleződtek Gödöllő vízproblémái. Az úgynevezett. Fácános-domb része a bevágás, s ez a terület vízválasztó is. Innen keletre csak a Tiszába, nyugatra csak a Dunába tartanak a patakok. Fogódzkodó fák A vasút felett átvivő híd egyetem felé vezető végénél letérünk a bevágás Besnyő felé eső részére. Ez utunknál célszerű, ha viseltesebb kirándulóruhánkat vesszük fel, mett ez a vidék egy kicsit elvadult, itt mostanában már magasra nőnek a bokrok és a fű. Valamikor itt futottak a vonatok az északi országrész irányába. Még egy-két évtizede kitaposott gyalogút volt erre. sokan rövidítették le az egyetemi munkahelyük vagy az állomás felé. Haladás közben megfigyelhetjük, hogy a rézsútos oldalakon miként fogódzkodtak meg a fák. S tűnődhetünk azon, hogy ezen a szinte homokos talajon miként élhetnek meg. A természet, ha háborítatlan, megoldja önmaga megújulását. Az ajtácfa növekedett, s növekedik ma is a legjobban Vadkörte, bőralma Tavasszal ibolya található errefelé, akácvirágzás idején pedig bódító illat és méhek, darazsak dongása, duruzsolá- sa tölti be a környéket. Haladtunkban találkozunk a sínen átkelő gyalogutakkal, de mi ne menjünk azokon. Pillantsunk le az oldalból a bevágás csordogáló kútjának vizére, mely úgy a félutunknál van. Innen már ráláthatunk az Antal-hegy és a Damjanich utca feletti domb vonulatára, s annak házaira. Sűrű bokrok övezik utunk menetét. Ahol vége szakad és letérhetünk, álljunk meg. Balra már a régi vasúti töltésen találjuk magunkat, ahol láthatunk egykét megmaradt hatalmas cseresznyefát, melyek valamikor a vasút mellett és utak, országutak szélén mindenütt honosak voltak. Gyermekkorunk nagy lehetőségei voltak ezek az életet adó gyümölcsfák, mert idejártunk a korai termésért, szedtük őket időnként még félig éretten is. Ingderékban vittük a szajrét. Volt itt a töltésen még alma, körte, meg az igazán elálló bőralma is és vadkörte. A vadkörte a fán nem tud igazán beérni, leszedve szénába, szalmába rak. va alakul ki különleges íze és remek illata. Mondhatjuk, hogy csemege. Rendezési tervek Utunk a továbbiakban tág térre szabadul, a volt Fácános innenső területe áll előttünk, illetve oldalánál, mert dombra szaladó táj ez. Már csak az emlékezetünk idézheti elénk az erdőséget, a hatalmas tölgy-, hárs- és a szinte sorozatban növő, egy tuskóról eredő gyertyánfákat, valamint a fiatalabb tölgyest. Hétvégi pihenőerdő volt a Fácános ezen része. Kirándulók jöttek, már akkor divatos volt a sátorverés. Nekem mindig barangolást biztosító t«rep, őzekkel, szarvasokkal való találkozás lehetősége. Még üregi nyulak is tanyáztak a valamikori lőpálya környékén. A felszabadulás után pótolni kellett a sok kivágott fát, Péceli akkumulátortöltő Ilétczerötszáz darab 3 és 6 amperes' akkumulátortöltőt gyártanak idén a péceli Vegyesipari Szövetkezetben. Képünkön: Pálinkás Istvánná a 3 amperes típust csomagolja. Ezekből 1500 a távoli afrikai országba, Nigériába kerül Hancsovszki János felvétele Kereskedelmi őrjárat Nem füstös a Pálma Régi nóta jut eszünkbe, amikor a gödöllői utcákat járjuk. Kis ablakok nyílnak egymás után sorba. Üzletek, boltok nyílnak egymás után. A legújabb talán a Kossuth Lajos utcában a játékterem helyén a divatbolt Bartha Istvánná tulajdonában. Nagy a választék, s ez kell is, hiszen a soron ez mär a harmadik hasonló profilú bolt. A művelődési központ szomszédságában álló régi épület sok célt szolgált már. Ma a Diana Ruhaipari Szövetkezet üzlete és a Pálma cukrászda üzemel benne. Az utóbbi a tatarozást követően még szebb lett. A szellőzőn kiszáll a cigarettafüst, nem gyötri a nem dohányzó vendégeket. A falakat új tapétával fedték, kézi- faragású keretekben rézkarcokat láthatunk Gödöllő múltjából. Decemberben immár másodszor jön ide a rádió a Ki nyer ma? című műsort közvetíteni. Ugyancsak decemberben indul a teaházműsor, amelyben meghívott vendég- művészek szerepelnek majd. A piacra most az esti órákban néztünk be. Az erdőkertest Mosonyi Mihályné almát, a gödöllői Guba Lajosné és Szekeres István virágot kínált, Maszlag György és testvére, László, akik Vácszentlászlóról jöttek, már rámolták a megmaradt burgonyát, hagymát, paprikát, zöldbabot. Székely- né Juhász Erika boltjánál még lehetett a vecsési káposztából kérni. A kereskedőknél továbbra is van dinnye, ahogy Katona Lajos állítja, a kanadai fajta karácsonyig is eláll. Kapható már a gesztenye, drágult a karfiol. Az alma 5— 16, a paradicsom 10, a lila- hagyma 20, a fokhagyma 50, a káposzta 10, a sütőtök 15, a szőlő 38, a karfiol 15, a paprika 20—22, a sampion 100, a laskagomba 70 forint. Hű- vösödik az idő, fázik az eladó, a vevőnek is csak az áraktól van melege. Cs. J. Benedek Endre újabb kötete A gyerekek sportjáról T"özismert ember Gödöllőn E.-.cdek Endre testnevelő tanár. A legtöbben csak Bandi bácsinak nevezték az elmúlt évtizedek alatt, akik megismerték őt. Szíve a sportért, s családjáért dobog. Most újabb nagy esemény napjait éli. Megjelenik a legfrissebb kötete Gyermek labdarúgók fels az egész domboldal újra lett telepítve. Hetekig gödröltünk, ültettük a csemetéket, méghozzá fenyőt. De újabb és úiabb rendezési tervek születtek, kertváros lett ideálmodva, s ma főleg kukoriea- termesztés folyik rajta. Forgandó sors A volt vasúti töltés téglás alagútmaradékán mehetünk át a Tisza utcai hídra. A hídról jól belátni majd az egész vasúti bevágást, kanyarját, s a Besnyő felé lefutó pályát is. S itt újra a történelem szele érinthet meg bennünket. Itt volt a gödöllői avar telep temetője. Három bolygatott sírt vizsgáltak meg, bennük arccal előrehajló zsugorított csontvázakat találtak. Avar telep és Árpád-kori falu bontakozhat ki visszapillantásunkban. De a 40, 50 év emlékei is rajzanak. Ez a rész volt a vadkörtés. Magasra nőtt öreg fái alatt még tehenek legeltek. A terebélyes tölgyfa vastag törzse volt a kapufa, mert itt edződtek a királytelepi gyerekek a felfújható csöcsös labdák ker- getésében. Majd feljebb szorultunk. amikor idetelepült a Szent István fiúotthon. Az 50-es években tsz-központ, aztán sertéshizlalda és erdészeti műhely került ide. Ma az egyetem birtokolja és újabb építkezés folyik rajta. Visszafelé jöjjünk a bevágás országút felőli oldalán és kiérhetünk az autójavítóhoz. Kicsit gazdagabban, s kicsit elfáradva térhetünk haza. Szántai Sándor készítése címmel. Korábbi könyvei német, holland, francia és angol nyelven is forgalomba kerültek. A szerző sokat dolgozott edzőként, s testnevelői, pedagógusi tapasztalatait is felhasználva írja műveit. Ami a legújabbat illeti: a gyerekek legkedveltebb játéka a labda. A labdarúgást pedig könnyű űzni, bárhol játszhatják, egyszerűek a szabályai. E könyv segítséget ad szülőnek, gyereknek a foci megkedvelteté- séhez. Az iskolákban hasznos tanácsadó az alsótagozatos nevelőknek, a sportklubokban pedig az utánpótlással foglalkozó szakosztályi edzőknek. Színes képek és rajzok százai teszik érzékelhetőbbé a könyv mondandóját. A technika csiszolására házi feladatokat is megfogalmazott Benedek Endre. Egyelőre 4000 példányban adja ki a kötetet a Medicina kiadó, 70 forintos áron. Kerepestarcsa Vezet a Kórház A 21. és 22. fordulóban pár esetben felborult a papírforma. Elmaradt mérkőzéseivel vezet a Kórház. Meglepetés a együtt is már pontelőnnyel vezet a Kórház. Meglepetés a Munkácsy 0 pontja a két találkozóból. Feltűnő, de megérdemelt a Szilas jó helyezése. A mezőny közepe nagyon szoros, a Széchenyi tavaszi lendülete megtört mára. Az eredmények: Steffi— Boldizsár 1-2, Zsófia—Újfalu 1-1, Titán—Nyírfa 0-3, Barátság—Szilas 1-4, Kórház— Munkácsy 4-1, Széchenyi— Arad 3-0, Steffi—Kórház 1-3. Újfalu—Titán 4-3, Boldizsár —Zsófia 1-0, Szilas—Széchenyi 5-3, Nyírfa—Barátság 6-1, Munkácsy—Viktória 1-3. Az élmezőny állása: 1.Kórház 31, 2. Munkácsy 30, 3. Zsófia 27 pont. iSzliMEftTTTÍGYlIf! Kérések Kérünk. Sokan, sokszor, sokfélét és sokféleképpen. Szólunk a szomszédnak, hozzon már nekünk egy kiló lisztet, ha úgyis intézi heti bevásárlását. Cipeljen haza a vonaton egy gyümölcsfacsemetét, mi a kocsinkkal nem érünk rá tizenöt kilométert utazni. Kérjük a falugyűlésen a tanács vezetőit, intézzék el, ne csali a két szomszédos faluban, nálunk is legyen gyógyszertár. Nem elég nekünk a helyközi busz, igenis megérdemli ez a hosszú település, legyen helyi járata, ha már a mellettünk levő két községnek lehet. Hogyan? Miből? Kit érdekel? Mindenkinek a maga dolga, miként intézi el ügyeit. Hogy a szomszédunk alig bírja cipelni a saját családja számára szükséges dolgokat? Vásároljon kevesebbet maguknak, és ha nehéz, a busz elhozza! Miért én strapáljam az autóm, pazaroljam a benzint, amikor a másiknak vonatbérlete van? Simán meg . tudja oldani munkaidő alatt vagy után — legfeljebb később jön haza — a gyümölcsfa vásárlását. Valahol kunyerálhat egy nejlonzsákot is, hogy az általa meglocsolt csemete ne száradjon ki az úton, ne potyogtassa el földjét, hiszen akkor őt büntetik meg a vonaton. Hát nem egyszerű? Gazdag a község. Nem is házak, paloták épültek itt az utóbbi években. Ebből következik persze, hogy a tanács is tele van pénzzel. Kérünk, kinyújtjuk a kezünket és kapunk. A mai építési árak (és idők) mellett könnyen elkészül az a patika. A gyógyszerészek és asszisztensek állandóan várják felvételüket az elnök irodájában. Legfeljebb az lehet a probléma, hogy az alvégen vagy a felvégen levő üres telekre kerüljön, nehogy jövőre a másik vég is kérjen. Naponta látjuk, hogy egyes nagyvállalatok, kisüzemek szerződéses buszai szaladgálnak a faluban. Kinek számít, hogy esetleg három-négy ember furiká- zására szolgálnak? Hogy egy helyi járat energiafogyasztásából több családi ház fűtését meg lehetne oldani? Nem a mi pénztárcánk bánná! Ne mihjünk vissza az ősidőkig (vagy a mostani tanyákig), amikor sok-sok kilométert kellett gyalogolni csak azért, hogy élőlényt lásson az ember. Most civilizált, kulturált környezetben élünk — állítólag. Ha a beteg gyereket nem tudja magára hagyni az anya, természetesen akkor is szüksége van a köhögés- csillapítóra. Ilyenkor egy jó szomszéd, különösen, ha együtt voltak az orvosnál és neki a nagymama vigyáz a lá- nyára-fiára, önként felajánlja segítségét, hat család számára való medicina elfér egy kis szatyorban. Nem is kell csak pár kilométert utazni, bár ilyen helyeken a legfontosabb gyógyszereket a rendelőben is megvásárolhatják. (Arról nem beszélve, hogy a szakrendelők területén — és a gyereket ott vizsgálták meg — mindenütt van patika.) Hiába, kényelmesek vagyunk. És feledékenyek. El is felejtettük azt az időt, amikor napjában kétszer ment keresztül egy vonat az állomáson. Ki emlékszik már arra, mennyire örültünk, amikor évekkel ezelőtt megindult az egyetlen buszjárat, ami oda-vissza átmegy a falun? Elég sűrűn vannak a megállói, de hát ez áthalad még két községen. Olyan jó lenne, ha intésre, mint a taxt, értünk jönne bármikor. Hogy ezért nekünk is adnunk kellene valamit? Ki beszélt itt jószívűségről, mi csupán csak kértünk! Báskai Erzsébet ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)
