Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

ŐRI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 241. SZÁM 1985. OKTOBER 14., HÉTFŐ Hasznos spontán akciók Faluszépítő bizottság alakult Sajnálták a szomjazó facsemetéket Ülést tartott a napokban a Hazafias Népfront monori nagyközségi bizottsága és el­nöksége. A választás utáni első, nagyobb lélegzetű meg­beszélésen három napirendet tárgyaltak, elsőként: két új tag kooptálását szavazták meg, akik a Monori Állami Gaz­daság „színeit” képviselik: Pongrácz Sándorné és Tóth László lettek a HNF-bizottság új tagjai. Hamar megvalósult A munkabizottságok kiala­kítása még előzetes egyezte­téseket igényel, de egy — a „faluszépítő munkabizottság” nevet viselő — már ezen az ülésen megalakult. A falu­gyűlésen vetették fel többen is, mekkora szükség lenne a nagyközségben arra, hogy több szem figyelje a visszás jelenségeket, s nagyobb figye­lem irányuljon Monor külső képére; jó lenne, ha faluszé­pítő bizottságot hívnának élet­re. Az ötlettől a megvalósításig nem kellett sokáig várni, id. Haness László vezetésével he­ten tevékenykednek majd a jövőben azon, hogy több lé­gyen a virág, kevesebb a gaz, hogy az utcát ne szemétgyűj­tőnek tekintsék, hogy a por­ták előtti árkok ne mosdóvíz­től legyenek illatosak — es hosszan lehetne sorolni, mint ahogy a népfrontülésen is hosszan sorolták a hozzászó­lók, mi mindenre szükséges ügyelni, mit jelent egy-egy személyes példamutatás. A diákok bevonása e mun­kába nem újkeletű dolog, Mo- noron is volt már példa erre, a legutóbbi nagyszabású fásí­tási akció alkalmával Gulyás Lászlóné, a Munkásőr úti is­kola igazgatóhelyettese, a népfrontbizottság elnöke ja­vasolta: folyamatosan lehet — Kellemetlen sarok Saját portája előtt A kávai falugyűlésen szót kért egy fiatalasz- szony, mellesleg másodál­lásban a községi könyvtár vezetője, s külön is bemu­tatkozott. Nem nagyon szo­kás ez a hasonló fórumo­kon, hiszen — főleg az ilyen kis falvakban — mindenki ismeri egymást. Hogy a fel­szólaló mégis szükségét lát­ta ennek, azzal indokolta: mindössze három éve lak­nak itt, máshová járnak dolgozni, reggel mennek, este jönnek, kevés ember­rel találkoznak. A három év alatt nagyon megszeret­ték új lakóhelyüket, az ott élőket, mondta a fiatalasz- szony. Azért költöztek ide, mert megtetszett nekik a dimbes-dombos táj, az ut­cák hangulata. Ha vendé­geik jönnek — főleg ha vá­rosiak —, végigvezetik őket a kis falun — falujukon. Csak egy baj van — mond­ta. Itt is, ott is látni szeme­tet, s főleg a közterületek elhanyagoltak. Ez az utób­bi mondata úgy hatott, mintha abból a bizonyos mesebeli palackból húzta volna ki a dugót. A szellem kiszabadult. Többen is köz­beszóltak: a búcsú után szinte bokáig gázoltak a szemétben. Az iskola kerí­tése mellől a gaz ráhajlik a járdára, nem lehet arra járni. Igaz, a gyerekek ta­karították ki az autóbusz- váró helyiségét és környé­két. Az ifjúsági klubház ud­varán nagy a fű. A bolt előtt rosszak a padok. A ki­jelölt szemétlerakóhelyet nem lehet megközelíteni, már jóval előtte hulladék­halmok torlaszolják el az utat. És sorolták, hol, me­lyik utcában elhanyagoltak a porták előtti járdák, át­ereszek ... Ugyanezek a té­mák szinte minden falugyű­lésen szóba kerültek. Akadt ahol arra emlékeztette a helybelieket a felszólaló: még tíz-tizenöt évvel ez­előtt is szombat esténként vagy vasárnap reggel min­denki takarított, söprögetett a portája előtt. Sajnos ez mára már kiment a divat­ból. Legfeljebb azt látni, hogy a kerti gazt sokan ki­hordják a földes utcák ká­tyúiba — egyengetés címén. Mások, bár van emésztőjük, a mosóvizet engedik a csa­padékelvezető árkokba. Ha valaki virágot, facsemetét próbál ültetni, valamelyik reggelre általában letiporva találja. A közületi és a ma­gánjárművek a világ leg­természetesebb módján közlekednek a járdákon ... Mit tudnak válaszolni az ilyen — jogos — panaszok­ra a tanácsok képviselői? Jó esetben azt, hogy végig­járják az utcákat, s ahol in­dokoltnak látják, felszólít­ják — később esetleg meg. büntetik — a tulajdonost, hogy tegyen rendet a por­tája előtt. Egészen az úttest tengelyéig ... De általában mindenütt marad a már — igazságában is — sablonos­nak tűnő, néha ingerült ki- fakadás. Hiszen nem állít­hatnak minden utca végére, minden ember mellé egy- egy őrt, ki, hol, mikor sze­metel. A közvélemény egyöntetűen morgolódik, s ha a tanács a szemetelők nevét, bejelentéseket kér, mindenki hallgat. Akad azért felelősségre vont sze­mély is, aki viszont sarokba szorítva kifakad: Engem büntetnek meg? Nézzenek szét a faluban, a közintéz­mények — a művelődési ház, az iskola, az üzletek, a tanácskirendeltség — kör­nyékén. Ott mennyi a sze- m.ét! Azért kit büntetnek meg? fitt teszik jól, ahol nem ^ adnak alapot az ilyen érvelésre. Ahol a közterü­leteket példás rendben tart­ják, s az intézmények veze­tőitől is megkövetelik ugyanezt. A jó példának ugyanis még nagyobb az er­kölcsi ereje, mint egy föl- szólításnak. S ha egy utcá­ban három-négy ember el­kezd majd a hét végén a portája előtt söprögetni, két hét múlva talán tíz-tizen- öten — később még többen — követik őket. Hiszen nemcsak a sok szemét, ha­nem az igényesség is képes terjedni. Vcreszki János és kellene — támaszkodni a gyerekekre. Nem idegen Ezzel kapcsolatosan a leg­beszédesebb példát id. Ha­ness László mondta el: ho­gyan is lehet az iskolásokat okosan „bekapcsolni” a kör­nyezetvédelembe? A telepi napközisek sűrűn járnak a Jászai Mari térre. A rájuk felügyelő pedagógusnak elég annyit mondania: nézzétek, mennyi szemét van itt, gyer­tek kapkodjuk össze, éges­sük el. És a spontán akció­ban lelkesen szorgoskodnak, sőt az is megesett, hogy ők sajnálták meg a forróságban szomjazó facsemetéket, s a kis postáról kölcsönkért vöd­rökkel itatták a fiatal fákat. Így is lehet — és ezekből a gyerekekből valószínűleg nem a vandálok és lelkiismeretle­nül szemetelők utánpótlása kerül majd ki... Harmadik napirendi pont­ként a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos feladatokról szólt Rágyánszki Fái tanácselnök. S bár ez tréfa, az mégis nyilvánvaló: a településfej­lesztési hozzájárulás fizetése lehetővé teszi, hogy a tanács többféle feladatot legyen ké­pes megvalósítani. Mert ha esetleg a telepen élők felte­szik a kérdést, miért fizes­senek ők a Kossuth és a Munkásőr iskolák közötti új gázvezetékért és a kétkörös buszjáratért, amikor ők azt nem veszik igénybe — tud­niuk kell: ha a két feladat megvalósítását anyagilag se­gítik, jut majd a közös kasz- szából járdára, útra, s egyéb olyan tennivalókra is, ame­lyekre a lakossági segítség megszavazása nélkül filléres gondokkal küszködő tanács egyébként nem is gondolhat­na. Alapos tájékoztatás Megszámlálhatatlan a kér­dések száma, amelyek ilyen­kor felvetődnek, jó néhányra válaszolt a tanácselnök a népfrontülésen is. S mert a mintegy nyolcezer, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásban érintett lakó végiglátogatásaa tanácstagok mellett a nép­frontaktívák feladata is lesz, rövidesen olyan tájékoztató megbeszéléseket tartanak szá­mukra. amelyen a legapróbb részletkérdésekre is választ kapnak —, hogy a lakosságot pontosan és alaposan legye­nek képesek tájékoztatni. K. Zs. Vásárra vitték a tárolót Ahol a kicsit is megbecsülik Azt már régóta hallani, hogy nem járnak jó idők az építőiparra. Főleg a kisebb, esetleg épp a lakásépí­tésekben érdekelt gazdasági egységek kerülnek egyre- másra nehéz helyzetbe. Olyasmiről, hogy hol hogyan próbálnak úrrá lenni a gondokon, megelőzni bajokat — egyáltalán „biztosítani a hátukat’’ — ritkábban szól a fáma. Legalábbis a környékünkön. A gyömrői székhelyű Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat még talán azok közé so­rolhatja magát, akik profiljuk­nak, rugalmas belső mechaniz­musuknak köszönhetően vi­szonylag nyugodtan nézhetnek szembe a piaci kihívásokkal. Ez nyilván nem a véletlen­nek, hanem a korábbi évek tervszerű, tudatos munkájá­nak tulajdonítható. Ha pedig így van, akkor a bevált mun­kastílust folytatni kell. Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron nyilván sok, a környékről érkezett látogató meglepődött, hogy a kiállítók között ott találta az ÉSZKV-t is. Standjukon mindig bőven akadt érdeklődő. A vége felé már csaknem úgy érezték, hogy túlságosan is sok ... A bemutatott termékük hi­vatalos neve: négyszekciós gépkocsitároló. Magyarul: négy kocsi elhelyezésére alkalmas garázs. — Ez azért így mégsem egészen pontos — mondja Gellér Nándor, a vállalat igaz­gatója. — A garázs szükség esetén fűthető is, a mi táro­lónk esetében ennek nincs ér­telme, illetve költséges lenne, hiszen szigetelés nélkül készít­jük. A tisztesség úgy kívánja, hogy erről tájékoztassuk a leendő megrendelőket. Nos az érdeklődőket ez a tény egyáltalán nem zavarta a vásáron. (Talán annak is tu'ajdonítható, hogy a szak­emberek szerint a fűtött, pá­rás garázsban hamarabb kor­rodálódik a kocsi, mint a hi­deg, de száraz tárolóban.) Fő­leg lakóközösségek, közintéz­mények, lakótelepeket építő vállalatok képviselői keresték fel az ÉSZKV szakembereit. A hivatalos „nációi.Héja” szerint tehát a négyszekciós gépkocsitároló korszerű, ele­mes kivitelű. Könnyen, házi­lagosan telepíthető lemezalap­pal (beton) vagy alapozás nélkül úgynevezett talpkeret­re. Egységára a gyártó telepén négyzetméterenként 2 ezer 942 forint. Az alapozás, a helyszíni szerelés a helyi adott­ságoktól függően 1 ezer 300, 1 ezer 800 forint között ala­kulhat négyzetméterenként. Alapozás nélküli kivitelnél a talpkeret 8 ezer 990 forintba kerül. A termék adaptáló ter­vezője, ügyintézője, tanácsadó­ja a Bauszer-gmk, amely Ve- csésen működik. — Mi a nyeresége ezen a bolton az ESZKV-nak, főleg, hogy gmk a partnere? — Első hallásra nem túl magas, mindössze tíz-tizenöt százalék — tájékoztat Gellér Nándor, — Viszont nekünk csak gyártanunk kell, a többi szokásos gond mind erre a gazdasági munkaközösségre hárul. Számukra az a legna­gyobb előnye ennek az üzlet­nek, hogy minden beruházás nélkül, kevés szakember irá­nyításával olyan időszakra is tudunk munkát adni az em­bereinknek, például a kubiko­soknak, akiket máskor — té­len — kényszerszabadságra kellett küldenünk. Nekik sem mellékes, hogy akkor is ke­reshetnek. S hogy milyen volt az ér­deklődés? Az ÉSZKV igazga­tója nem tagadja, eredetileg maga is ódzkodott a gondolat­tól, hogy mégis másképp dön­tött. — Ha évente háromszáz­négyszáz ilyen garázst kell gyártanunk, számunkra már gazdaságos — mondja. — A vásáron azonban több mint ezerháromszáz leendő megren­delő érdeklődött. A Bauszer- gmk folytatja velük a tárgya­lásokat, előkészítik a helyszí­neket, a szükséges engedé­lyeztetést a partnereknek, ne­künk pedig ütemezi a gyár­tást. Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli — tartja a mondás, amelynek igazát úgy látszik jól ismerik az ESZKV-nál. Bár talán nem is olyan kis jelentőségű az effajta gondolkodás ... V. J. Soraikban nők és gyerekek Vizet hoznak, tüzet űznek László Tibor hosszú ideig dolgozott a fővárosban, s húsz évig volt vállalati önkéntes tűzoltó a XIII. kerületben, so­kat versenyeztetett gyerekeket, akik gyakran az első három hely valamelyikét szerezték meg. Aztán 1979-ben hazatért dolgozni Sülysápra, amikor a Tápióvölgye_JVLg4sz sűrűpusz- llTf daraboló üzemének vezető­jévé nevezték ki. Addig László Tibor társadalmi tűzvédelmi ellenőrként tevékenykedett a községben. A tűzoltóegyesület közgyűlésein vendégként volt jelen, de addigra a helyi szer­vek előkészítették az akkor még tápiósülyi egyesület pa­rancsnokváltását. Mecénások Az egyesületnek akkor már tagja volt László Tibor, mégis az egyes egység parancsnoká­vá választása meglepetésként érte. Még három évig együtt dolgozott az egyesület korábbi parancsnokával, Kapás József­fel, aki aztán idős korára való tekintettel kérte felmentését. Az új parancsnok fiatalos len­dülettel látott az újjászerve­zéshez. megalakította az akkori járás első női önkéntes tűzoL tóraját. (Ma három női raj van az egyesületben. A vonzáskör­zetben tizenhét.) — Hatvan állandó tagot számlál a tűzoltóegyesület, te­vékenysége kiterjed a társköz­ség, Úri területére is. Huszon­ötén felnőttek, az úttörők és ifik két-két nyolcas létszámú rajban dolgoznak — mondta a parancsnok. — Nagyon jó a tűzoltóegyesület vezetőségének kapcsolata a területünkön mű­ködő gazdasági egységek veze­Kulturális programok Ecsercn hétfőn 18 órától: filmvetítés, A kicsi kocsi újra száguld, a könyvtárban: Technika és nevelés címmel előadást tart Papp Andrásié tanár. Gyomron 15.30-tól: A látás hatalma címmel ismeretter­jesztő előadás, 18-tól: a régi pénz- és éremgyűjtők, vala­mint a bélyeggyűjtők klub­jának foglalkozása, a köny­vesboltban és a könyvtárban kiállítás és vásár. Monoron 9-től 17-ig: bútor­kiállítás és -vásár a volt 61­es számú népbolt helyiségé­ben, 10-től: a ruházati bolt­ban (Petőfi u. 10. szám alatt) körzeti ruházati termékek vá­sára, a Forrás áruházban mo­dern műszaki cikkek parádé­ja és engedményes csillárvá­sár. 11 és 16 órakor egyórás videoprogram. Sülysápon 14-től: Nemzet­közi politikai kapcsolatok címmel ismeretterjesztő elő­adás, 17-től: a nyugdíjasok vegyes kórusának próbája, furulyaiskola és bábszakköri foglalkozás. tőivel, rajaival: együttműkö­dési szerződést kötöttünk ve­lük mint mindig, most is. öt évre. Ä gazdasági egységektől évente 15—20 ezer forintokat kapunk felszerelésre és egyéb költségekre, valamint szállító­járműveket, hogy a versenyek­re ne a saját költségünkön utazzunk. De gyakran elvisz- szük a gyerekeket is egy-egy közös kirándulásra. Jók a feltételek — Tárgyi feltételeink jók. Egy Zsuk gépkocsink van fel­szerelve védelmi-mentő esz­közökkel. 800-as kismotorfecs­kendővel és utánfutóval, mindez a kettes egységnél. Az egyes egységnél van 800-as kismotorfecskendő utánfutó­val, rendszeresítése a tanács fejlesztési alapjából az évi tervnek megfelelően történik. A megyei tűzoltóparancsnok­ságtól is kaptunk már olyan felszerelést, amit ők nélkülöz­ni tudnak, mert jobbak az anyagi feltételeik. A területün­kön működő gazdasági egysé­geknek önálló tűzoltórajai vannak, de versenyekre a fel­készülés nálunk is az egyesület felszerelésével történik, ezért is van szükségünk a megyeiek segítségére — mondta az egye­sület életéről László Tibor. A Tápiósülyből és Tápiósáp- ból egyesült Sülysápnak még a korábbi időből két tűzoltó­szertára van, a két település- részen egy-egy. Az új központi szertár megépítését el kellett halasztani a VII. ötéves terv­időszakon túlra, megvalósítása csak megyei keretből volna le­hetséges. Mindig az élen Az eredményekről is beszél­gettünk, s elmondta a parancs­nok, hogy Sülysáp és Űri társ­községek tűzoltóegyesülete az elsőtől a hatodikig minden he­lyezés birtokosa volt már, ta­valy második lett a női raj a vonzáskörzetben. Aszódi László Antal A Vízügyi Építő VáElab! földmunkagép-javító és gyártó üzeme felvételre keres meó-vezetőt, gyértásfechnológust, vilSanyszerelő-művezefőf, gyors* és gépírónőt; vízvezeték* és fűtésszerelő, gépszerelő, motorszerelő, lakatos, hegesztő, marós, villanyszerelő és festő-másoló szakmunkásokat, fűtőt (gázkazánhoz), valamint {betanított és segédmunkásokat Munkásszállás van. Jelentkezni lehet a következő címen: Vecsés, Dózsa Györay út 82, vagy telefonon: Vecsés, 60 és 343-780. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents