Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1985. OKTOBER 12., SZOMBAT Brzsfenyészeti szemle Jó húsformá A szabályzók továbbra sem ~ ' ik és Ubh gyapjú támogatják a juhászatot, pe­dig az országszerte gondozott állományok 70 százaléka vesz­teségesen éldegél, s a megma­radónak is csak kisebb hánya­da nyereséges. Egyikük éppen Törteién lelhető, ahol nemré­giben tapasztalatcserére, törzs­tenyészeti szemlére gyűltek össze a juhászattal foglalkozó szakemberek. A Dózsa Tsz-ben több mint egy évtizede visz vezető sze­repet az állattenyésztés. Árbe­vétele a teljes szövetkezetinek a 30 százalékát teszi ki. Ju­hokkal 1961 óta foglalkoznak a törteliek, állományuk 1978- tól fogva törzstenyészet. A birkasereg korszerűsítése három lépcsőben történt. 1975- től a jobb súlygyarapodás és a húsformák javítása érdeké­ben NSZK-beli, majd NDK- beli kosokkal nemesítették az állományt. Később a gyapjú­hozam és a bunda minőségé­nek növelését tűzték, célul, ek­kor a nyugatnémet, és a ke­letnémet F—1 jelű anyákat bolgár aszkániai kosokkal pá­rosították. 1980-tól bolgár és szovjet aszkániai kosokat állítottak az egész állomány szolgálatába. Két év múltán a bunda Az előtérben a vemhes anyajuhok nyája Apáti-Tóm Sándor felvételei A szövetkezet legidősebb ju­hásza, Juhász László, a bemu­tató előtti napon ünnepelte hetvenkettedik születésnapját. fürtmagasságának növelésére ausztrál merinói kosokat hív­tak segítségül. 1984-ben pedig embrióátültetésből származó, tiszta vérű ausztrál merinói kosokat kapott a tsz a minő­ségi gyapjútermelés javítására. Mindehhez még két adat: idén az esztendő végéig több mint kétezer lesz az újszülött bárányok száma; jó a gyapjú­hozam is, anyajuhonként 9 kilogramm. A színvonalas gondozói mun­kát ebben az esztendőben az OMÉK-trófeák is jelzik. Díjaz­ták a szövetkezet teljes te­nyésztői tevékenységét,, a te­nyészkosokat és az embriőát- ültetési programban részt ve­vő állatokat. A Dózsa Tsz takarmány­mérlege azt mutatja, hogy szálas- és tömegtakarmányból nincs hiány, így a juhászati ágazat számára egész eszten­dőben elegendő táplálék áll rendelkezésre. Szépen kel a téli legelőnek elvetett 120 hek tárnyi rozs. A bárányok hiz­lalásában kísérletképp az ISV elnevezésű intenzív tápot al­kalmazzák. Folyik a juhhodá- lyok felújítása, karbantartása. Az állategészségügyi helyzet megfelelőnek mondható, a bru­cella ovis, a salmonella és a chlamidia kórokozók megelő­zése végett rendszeres vérvé­tellel vizsgáltatják az állo­mányt. Az új juhbetegség, a médi nem jelentkezett eled­dig. Asztalitenisz Kezdetnek nem rossz Veretlenül, a tabella élén Az asztalitenisz NB II „Gár- dos” csoportjában remekül sze­repel a Ceglédi VSE 11. csapa­ta. A helybeli fiatalok eddig valamennyi találkozójukat megnyerték, s így veretlenül vezetik a tabellát. A rajt tehát ígéretesen sikerült, de meg kell jegyezni, hogy a csoport na­gyobb játékerőt képviselő együtteseivel még csak ezután csap öksze a CVSE. Ceglédi VSE II.—Borsodi Kinizsi 18-7 Kezdetben nem úgy tűnt, hogy ekkora különbség lesz a két gárda között, 4-3-ra még a hazaiak vezettek, ezzel azon­ban el is lőtték a puskaporu­kat, a ceglédiek magukhoz ra­gadták a kezdeményezést, s vé­gül biztosan nyertek. Egyénileg Türei volt a legjobb, aki vala­mennyi ellenfelét legyőzte. Nyertek: Türei (5), Orosz (4), Iván, Kristóf, Szappanos (3—3). Ceglédi VSE II.—MALÉV 18-7 Az elnevezést megcáfolva nem a MALÉV, hanem a Vas­utas vett repülőrajtot, majd végig vezetett, és sikere egyeb­en pillanatig sem forgott ve­szélyben. Egyénileg elsősorban Kristóf és Nagy érdemel di­cséretet. Ök egyszer sem ve­szítettek. Nyertek: Kristóf, Nagy (5— 5). Türei, Szappanos (3—3), Iván (2). ★ Szolnokon, a Tiszaligeti Sportcsarnokban került sor a Tisza Kupa I. osztályú rang­listaversenyre. A viadalon nem maradtak érem nélkül a Ceglédi VSE sportolói, akik férfi párosban szerepeltek a leginkább eredményesen. A versenyszám végén hárman is a dobogóra állhatták: a váloga­tott duó, Harczi és Takács, va lamint a Péter—Karsai kettős. Egyéniben Harczi jutott a legtovább, a legjobb nyolc kö­zé. Ott viszont vereséget szen­vedett a BVSC-s Franktól. Az ifjúsági fiú egyéniben a jól játszó Orosz az elődöntőbe ju­tásért mérkőzhetett, de kika­pott a verseny későbbi győzte­sétől. A főtáblán Nagynak is sikerült egy fordulót „mennie'’. U. L. A szabályozórendszer 1936- ban sem változik, s ha ez így megy tovább, már-már kriti­kus helyzetbe kerülhet az ága­zat — vélekednek Törteién. A mindennapokban azonban még szigorúbb tenyésztői munkával, minőségi gyapjútermeléssel és nagyobb szelekciós nyomással törekszenek arra, hogy a juh a jövőben is a szövetkezet legjövedelmezőbb állatfaja le­gyen. A birkagárda további ala­kításának célja az, hogy az anyaállomány 70 százaléka hosszú fésűs gysipjút adjon, növekedjen az ausztrál vér­hányad, a fennmaradó 30 szá­zalék pedig tiszta vérű NSZK-s húsmerinói kosokkal párosít­va a „hústermelésre” szako- sodjon, mégpedig úgy, hogy a jó húsformák mellett megma­radjon a szaporaság és a gyapjútermelés is. Varga Sándor Négy kiállítás Több érdeklődőt érdemelne A rajzoló a vadak pártján áll Akit érdekelnek a képző­művészet és a népi díszítő- művészet alkotásai, az többfé­le látványosság megtekintésé­re szakíthat az idejéből. Is­mét elérkezett a kétévenkénti alkalom, amikor a felkért szobrászművészek városunk­ba hozták munkáik egy ré­szét. A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermének emeleti előterében láthatók az V. fa kisplaszliiiai kiállítás műtár­gyai. Pál Mihály népmeséi ihletésű Árgyélusa tiszta, szép fogslmazású munka. Áldozat című emberpárja mozgalmas felületű, hullámzó drapériái­val hatást keltő, Kékszakállúja már másféle hagyománycftra hagyatkozik leegyszerűsített formáival, tagolt kompozíció­jával. Fából faragták Incze Judit kissé groteszk­be hajló faplasztikáit gyöngy- gyei, grófokkal, testessel dí­szíti. Így alkotta meg a Pró­bababa új ruháját és a Kala­pos hölgyet, amelyek jól il­leszkednek a tárlat anyagá­ba. Várhelyi György egyszerű eszközökkel fogalmazza meg témáit (Fölhők, Bárka az óceá­non), melyek közül kimagas­lik a Táltos, amely egy va­lamikori vonószék emlékét idézi a kétnyelű kézi vonókés­sel. Farkas Ádám játékos, haj­lékony térkompozíciója szelíd ívelésű alkotás, amelyet szí­vesen ittmarasztalnánk vala­mely intimebb hatású tér ékí- tésére. Eöry Emil oszlopszerű szobrai (Kísértés, Pásztorün­nep, Mementó) méltóságteljes, zárt formáikkal keltenek ha­tást. Pásztoréjszakája pontos megfogalmazása a pusztai em­berek valamikori életformájá­nak. Nemes Attila lágy vonalve­zetése oldottabb, líraibb (To­tem, Bartók-emlékfa, Virág). Örömmel fedeztük fel ezúttal is Fájó János fekete, fából konstruált egyszerű térformáit, melyek leredukáltságukkal válnak valóban hatásossá. Ez a rangos tárlat nagyobb nyil­vánosságot érdemelne. Az ele­gáns elhelyezés dicséretes, ám a nagyobb látogatottság érde­kében élénkebb hírverés kel­lene, mert megérné. A Toldy Ferenc Kórház ta­nácstermében Berényiné Szi­lády Sarolta fafaragó relief­jei kaptak helyet. Táblái zö­mén a magyar mondák hő­seit vonultatja fel, továbbá Arany János balladáit jelení­ti meg. A Tápióság népéleté­nek számos mozzanatát farag­ta képpé. Stílusát az aprólé­kos kidolgozottság, a mese- szerűség, a felület minden négyzetcentiméterének alapos megmunkálása jellemzi. A természet képei A vadászkürtök harsogó hangjának felcsendülésével egy időben szállásolta be grafikáit Miklosovits László, a Kossuth Múzeum időszaki kiállítóter­mébe. A Nimród című va­dászlap grafikusművésze eddi­gi illusztrációiból válogatott egy pompás csokorravalót. A megszólalásig élethű. termé­szetképei lebilincselik a láto­gatót. Magas fokú technikai tökéllyel alkotja lapjait. Gond­ja van a korhű öltözékre, fegyverek, tárgyak, növények, állatok hiteles megjelenítésé­re, a vadászat mozzanatainak póztalan visszaadására. A csörtető vaddisznók, szö­kevény nyulak, riadt rókák, felvert fácánkakasok, leterí­tett szarvasbikák mellett az idillt is megörökíti a faágon csücsülő kismadár képében. Szépek az öreg vadászok port­réi, a bozótban bujdokló va­dak, pihenő őzek, jávorszar­vasok, vidrák, gyanútlan őz­csapatok. Remélvén, hogy Nimród követői e sorokat nem olvassák, még azt is megkoc­káztatom; a vadászok lapjá­nak illusztrátora a vadak pártján áll. A múzeum emeleti részén kaptak helyet az évszámos tárgyak. Valaha ugyanis meg­szokott volt, hogy a guzsalyt, mángorlót, sulykolót faragó legény, a sublótkészítő aszta­los, a butellát formáló faze­kas, a szövőasszony feltüntet­te nevének kezdőbetűit és a tárgy születésének évszámát. Szívek, tulipánok, rozetták voltak az egyszerű díszek, fel­tűnt továbbá a nap és a hold. Kulacsok, tokmányok, a vásár­helyi és mezőtúri fazekasok remekei irányítják magukra a figyelmet, meg a gömöri öreg­fazék a millennium idejéből, amelyet egy ügyes drótostót reparált meg nagy hozzáértés­sel. Szívek, tulipánok A vasmunkák is szemet gyö- nyörködtetők, különösen szé­pek a Csengettyűs temetőből kiérdemesült, vasból kovácsolt síremlékek, amelyek fejfa gyanánt szolgáltak a felme­nőknek. Debreceni cifraszűr, albertirsai és pilisi szőttesek zárják a vidék néprajzi anya­gának sorát, emléket állítva azoknak az embereknek, akik a kézművességet szívvel-lélek- kel művelték, belelopva a ma­guk művészetének egyszerű virágait. Tamasi Tamás Sós János, a városi tanács elnökhelyettese október 16-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali helyiségében. Tanulmányi verseny Délután az uszodában Az 1985—86-os mozgalmi év egyik igen fontos, érdekes ver­senye szeptember végén kez­dődött és március utoljáig tart. Az összetett feladatsor aligha­nem megmozgatja a gimná­zium valamennyi diákját. Idén a KISZ-bizottság az előző évi­nél várhatóan jobb verseny- formát próbál ki. A tanulmá­nyi versenyt kiterjesztették, kiszélesítették, így minden középiskolás lehetőséget ka­Ériik, szeretik a zenét Nyitottak a világ szépségeire A Táncsics Mihály Általá­nos Iskola zenei tagozata fennállásának 30. évfordulója alkalmából jubileumi ünnep­séget rendezett a napokban. Az első programpont szakmai tanácskozás volt a zeneiskola hangversenytermében. Béres Károly, mint házigazda, ének­lésre kérte fel a résztvevőket, akik együtt fújták A csitári hegyek alatt című dalt. 0M W Először Szabó Sándorné, a Táncsics iskola igazgatója szólt az eltelt 30 évről. Ezt kö­vetően Szőnyi Erzsébet zene­szerző érdekes, színes kitekin­tést adott a magyar zenei ok­tatás sikeres külföldi adaptá­lásáról Amerikától Japánig. Kovács Lajos karnagy hu­mort is megvillantó szenve­déllyel beszélt a zenei tagoza­tú iskolák Pest megyében el­ért eredményeiről, a kórusok utánpótlás-problémáiról, a népdalok hányatott sorsáról. — Addig jó, amíg nálunk a zenének ilyen követei van­nak. akik még rám, a zenei analfabétára is ekkora hatás­sal voltak — mondta az egyet­len hozzászóló, Mohos Imre, a Táncsics iskola nyugalmazott igazgatója, s felcsattant a taps. Este a jubiláló iskola egyko­ri növendékei — köztük mű­vészek — adtak koncertet a színházteremben. Még túl közel van minden. Az érzelmek csitulnak, rende­ződnek a gondolatok. Szabó Sándorné emlékezik: — A zeneiskolában már 1949-ben működött zeneóvoda. Hogyan tovább? Mi legyen a jó képességű gyerekekkel? Bácskai József akkori zeneis­kolai igazgató lelkes szervezé­se után 1955-ben a Földváry iskolában beindult az első ének-zenei tagozatú osztály, amit 56 szeptemberében egy újabb követett. Biztatóak vol­tak a kezdetek, s 1957-ben végleg átkerült a zenei tago­zat a Táncsicsba, ahol elődöm, Mohos Imre, 19 éven át ér­deklődő szeretettel figyelt minden kis rezdülésre. öt évig Béres Károly taní­totta az éneket. Aztán, amikor már felsős osztályok is voltak, egy pedagógus nem győzhette a munkát. 1961-ben Palatínus Andorné vette át az alsósok énekoktatását. A következő évben legnagyobb sajnála­tunkra le kellett mondanunk Béres Károlyról, mert kine­vezték a zeneiskola igazgató­jává. Nálunk Garas Kálmán­ná vette át szerepét. Nagyszerű kapcsolat van a két intézmény között. Jelen­leg is 160—170 diákunk tanul hangszeres zenét, ami előnyt jelent azoknak, akik zenepe­dagógusi vagy művészi pályá­ra készülnek, örülünk, ha ta­nulóink ilyen életutat válasz­tanak. m, w Sikereink? Milyen emléke­zetesek voltak az éneklő ra­jok országos bemutatói, há­romszor képviseltük Pest me­gyét! Háromszor lettünk az év kórusa. Sok szép rádiófel­vétel. 1974-ben felejthetetlen győzelem a rádiós vetélkedőn, a jutalom szovjetunióbeli tá­borozás. A zenei tagozatú kó­rus és kisdobos szakkör szá­mos szereplése városi és üze­mi rendezvényeken. Aligha mondok meglepő dolgot, a hangverseny- és ope­raelőadások látogatása vezet az iskolán kívüli elfoglalt­ságban. 300 operabérletet vá­sároltunk. Tanáraink közül sokan szeretik a zenét, így ők szintén aktív részesei ezeknek a programoknak. Talán ily ünnepi alkalom­mal nem tűnik dicsekvésnek, hogy a Művelődéskutató Köz­pont gyermekeink nevelési eredményességét országosan is az elsők közé sorolja. Célunk a jövőben sem lesz más, mint az induláskor. A ze­nét értő és szerető emberkék nevelése, akik nyitottak a vi­lág szépségeire — mondta vé­gezetül Szabó Sándorné. F. F. Bútorvásár Jugoszláv bútorokból ren­dez vásárral egybekötött ki­állítást a ceglédi Otthon Áru­ház. A közkedvelt és szép ter­mékekből várhatóan gazdag lesz a kínálat, a lakás vala­mennyi helyiségébe találnak majd alkalmas portékát az érdeklődők. 20 ezer forint fe­letti vásárlás esetén az áru­ház. fuvarköltség-kedvezményt ad. Az árusítás október 15- től 24-ig tart. pott, hogy a számára leginkább megfelelő versenyszámban in­dulhasson. A tanulmányi rész a matematika, az orosz nyelv és a magyar nyelv tudását mérlegeli. Az alkotói témakör három kategóriát ölel fel: népi díszítőművészet, képzőművé­szet, barkács- és technikai ké­szítmények, modellek. A jel­igés munkákat egységes szem­pontok alapján értékelik. A verseny sportrésze úszást, asz­taliteniszt és sakkozást tartal­maz. Szeptember végén, egy verő­fényes délutánon gimnazista lányoktól és fiúktól volt han­gos a városi strandfürdő, ahol ötvenméteres távon mérték össze tudásukat azok, akik erre a versenyszámra jelentkeztek. Amíg zúgott a hajrá, addig tír. Kürti Györggyel, az iskola igazgatóhelyettesével beszél­gettünk. — Milyen eredményt vár a tantestület ettől a sokszínű versenytől? — A tanulmányi versenynek ezt a formáját a gyerekek ta­lálták ki. A KISZ-szervezet se­gítségével zajlik a hónapokig tartó tusa, amiben a közepes képességű tanulók is érdekel­tek, mert az egész osztály ál­tal összegyűjtött pontmennyi­ség dönt majd a helyezések­ről. Reméljük, hogy egyre in­kább összetartó osztályközös­ségek fognak majd kialakulni, ami az eredményesebb tanulást is motiválhatja. Célunk, hogy minden diák a számára meg­felelő szellemi, művészeti vagy sportágban mutatkozzon be, hogy képességeit az osztálytár­sak és a nevelők is megismer­hessék. Nemcsak a diákokat, hanem minket is érhet kelle­mes meglepetés. Az ünnepé­lyes eredményhirdetést a for­radalmi ifjúsági napokra ter­vezzük. — Három osztályt fogunk jutalomban részesíteni. Az első helyezett egy egész napos, tel­jes ellátásos dél-alföldi utazást nyer, a második díj egy egész napos budapesti kirándulás lesz, esti színházlátogatással, a harmadik helyezettnek pedig egy fővárosi színielőadás meg­tekintése lesz a jutalma. Bár­hogy is alakuljon a sorrend, itl minden diák kap valami­lyen többletet, ami a mi tanári munkánkat is segítheti. K. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents