Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka • ELFOGADTÁK A KORMÁNYPROGRAMOT ÉS A TAVALYI KÖLTSÉGVETÉST c PEST MEGYEI FELSZÓLALÓ A VITÁBAN Pénteken a Parlamentben a kormány- program feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfel­sőbb népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Fereiicné, az Or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. A továbbiakban pe­dig Szabó Sándor (Csongrád megye, 13. vk.), Rujsz Lászlóné (Vas megye, 3. vk.), dr. Lakos László (Pest megye, 9. vk.), dr. Vida Kocsárd (Somogy megye, 6. vk.) mondta el véleményét. Ezt követően szünetet rendeltek el, majd a vita folytatása előtt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vette át a munka irányítását. Felszólalt ezután Straub F. Brúnó (országos lista), Gregor Péter (Bu­dapest, 35. vk.) és Király Zoltán (Csong­rád megye, 5. vk.). A vitában elhangzottakra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt, majd határozathozatal következett. Az Ország- gyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést és a képviselők felszólalásá­ra adott miniszterelnöki választ jóváha­gyólag, egyhangúan tudomásul vette. Ezután következett a második napirendi pont, a tavalyi költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Az előadó dr. Hetényi István pénzügymi­niszter volt. A törvényjavaslat bizottsági előadója Varga Gyula (Zala megye, 2. vk.) volt. Az Országgyűlés az 1984. évi költségve­tés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Befejezésül interpellációra került sor. Dr. Vida Miklós (Budapest, 23. vk.) inter­pellált a kormányhoz az új energiatörvény megalkotása ügyében. Az interpellációra a kormány nevében Kapolyi László ipari miniszter válaszolt, s jelezte, hogy a kor­mány megvizsgálja a törvényalkotás lehe­tőségét. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomá­sul vette. Az elnöklő Sarlós István — az üléssza­kot bezárva — megemlékezett egy száz esztendővel ezelőtti eseményről: akkor tet­ték az első kapavágást az Országltáz épít­kezésén. Ezzel az Országgyűlés kétnapos őszi ülésszaka — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. Kapolyi László, Lázár György, Hetényi István és Lakos László felszólalásait a to­vábbiakban ismertetjük. KAPOLYI LÁSZLÓ: NÖVEKEDNEK AZ IPAR FELADATAI VIIÁO PROLETÁRJAI, ECYESÜUEIEkl “* c M*aJ*-*V AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 210. SZÄM Ára: 2,20 forint 1985. OKTOBER 12., SZOMBAT Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülése A követelményekhez igazodva Határozat a munkamódszer továbbfejlesztéséről Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott székházában az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A tanácskozáson a pártbi­zottság tagjáin kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a városi és városi jogú párt- bizottságok első titkárai és a Pest Megyei Tanács tisztségvi­selői. Részt vett az ülésen Kovács Péter, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának alosztályvezetője. Az ülésen Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. A pártbizottság öt napiren­di pontot vitatott meg. Első­nek meghallgatták dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbi­zottság titkárának tájékozta­tóját az 1985. évi országgyű­lési képviselői és tanácstagi választások politikai tapaszta­latairól. E napirend vitájá­ban felszólalt Babosán József, a nagykálai városi jogú párt- bizottság első titkára, Zsila Lászlóné, a megyei pártbizott­ság tagja, az üllői nagyközsé­gi pártbizottság titkára és Maczkó József, a ráckevei vá­rosi jogú pártbizottság első titkára. Ezután dr. Arató András összegezte a vitát, majd ‘ a pártbizottság egyhan­gúan egyetértését fejezte ki a beszámolóval és az elhangzott összefoglalóval. Második napirendi pont­ként a pártbizottság megtár­gyalta a Jelentés a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizott­sága 5 éves tevékenységéről, a következő időszak feladatairól című előterjesztést. A kikül­dött írásos jelentéshez Rabó- ezt László, a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottságá­nak elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést. E napirendhez hoz­zászólt dr. Bernáth Tibor, a KISZÖV elnöke, a HNF me­gyei alelnöke és Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizott­ság első titkára. Rabóczi László vita-összefoglalója után a testület egyöntetűen elfo­gadta az írásos beszámolót, a szóbeli kiegészítést és a vita­összefoglalót. Majd a Javaslat az MSZMP Pest Megyei Bizottsága mun­kamódszerének, munkarendjé­nek továbbfejlesztésére a Központi Bizottság 1985. ápri­lis 29-i határozata alapján cí­mű előterjesztést vitatta meg a testület. A kiküldött írásos előterjesztéshez Krasznai La­jos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A vi­tában felszólalt Császár Fe­renc, a megyei pártbizottság tagja, a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke, dr. Olajos Mihály, a megyei párt- bizottság tagja, a váci városi pártbizottság első titkára, Gőg Mátyás, a megyei pártbizott­ság tagja, a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság igazgatója és dr. Sátor János, a megyei pártbizottság tagja, nyugdíjas (a Mechanikai Művek nyu­galmazott vezérigazgatója). Krasznai Lajos vita-összefog­lalója után a testület egyhan­gú szavazással elfogadta az írásbeli előterjesztést, a szó­beli kiegészítést', és a vita-ösz- szefoglalót, s ez határozattá emelkedett. A negyedik napirendi pont­ként megvitatták a Javaslat az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága feladattervére a XIII. kongresszus határozatainak megvalósítására című előter­jesztést. Az írásban kiküldött előterjesztéshez dr. Arató András megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Csapó Sándor, a pártbizottság tagja, a budaörsi városi jogú pártbi­zottság első titkára szólt hoz­zá e napirendi ponthoz, majd dr. Arató András válaszolt észrevételeire. Az előterjesz­tést, a szóbeli kiegészítést és a felszólalásra adott választ a testület egyhangú szavazással elfogadta. Ötödik napirendi pontként került sor a végrehajtó bizott­ság megbízásából személyi kérdés előterjesztésére. Nagy Sándorné megyei titkár is­mertette ezt. Bejelentette, hogy a pártbizottság két ülé­se közötti időben dr. Tóth Al­bert, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődés- ügyi osztályának vezetője si­kerrel nyújtott be pályázatot a Zsámbéki Tanítóképző Fő­iskola főigazgató-helyettesi tisztségére. A végrehajtó bi­zottság előterjesztésében kér­te a pártbizottságot, hogy já­ruljon hozzá dr. Tóth Albert áthelyezéséhez. A testület tu­domásul vette ezt, és egyúttal elismerését fejezte ki dr. Tóth Albertnek, aki évtizede dol­gozott pártmunkásként, és ennek az időszaknak majd a felét a megyei pártbizottsá­gon töltötte. Nagy Sándorné a megyei végrehajtó bizottság nevében javaslatot tett a testületnek a propaganda- és művelődési osztály új vezetőjének szemé­lyére. Bárd Andrást javasol­ta erre a tisztségre. Bárd András 1951-ben született, a tudományegyetemen matema­tikai és filozófiai diplomát szerzett. 1972 óta párttag. El­ismert ifjúsági vezető: 1977 decemberétől a KISZ Buda­pesti Bizottsága osztályvezető­je, majd ideológiai titkára. Je­lenleg kandidátusi disszertá­ciója megvédésére készül. Ta­valy óta az OBT alelnöke, if­júsági bizottságának titkára, és az MSZMP KB ifjúsági bi­zottságának tagja. Szorgalmas, odaadó -munkája politikai tu­dással .és rátermettséggel pá­rosul. A testület egyhangúlag elfogadta Bárd Andrást a pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának új ve­zetőjéül október 15-i hatály- lyal. Végül Krasznai Lajos egye­bek között foglalkozott a me­gye tüzelőanyag-ellátásának helyzetével. Megállapította, hogy bár időarányosan jelen­tősen, mintegy 43 százalékkal több tüzelőanyagot forgalmaz­tak eddig a tavalyinál a me­gyei Tüzép-teiepeken, a hely­zet mégis feszültségeket kelt Hangsúlyozta, hogy fel kell lépni, ahol ezt tetten érik, az igazságtalan elosztás ellen. Be­jelentette, hogy hétfőn a hely­zet áttekintésére tárgyalnak a Tüzép vezetőivel. A megyei népi ellenőrzés gépezete a he­lyi szervekkel együtt folytat majd vizsgálatokat, s ahol manipulációkat tapasztalnak, megteszik a szükséges lépé­seket. Azok, akik részesei az igazságtalan elosztásnak, nem maradhatnak a helyükön — hangsúlyozta a Pest Megyei Pártbizottság első titkára. (Az ülésről részletesen az 5. oldalon tudósítunk.) Lázár György és Németh Károly megbeszélése Norbert Stegerrel A kér viselők Lázát György válaszát hallgatják Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köztársa­ság hazánkban tartózkodó al- kancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese ugyancsak pénteken találkozott az osztrák politi­kussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, minde­nekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével összefüggő té­mákról. Áttekintették a ha­gyományosan jó magyar—oszt­rák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetősé­geit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszter­elnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria bu­dapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger pénteken folytátták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi kapcsolatok legfontosabb kér­déseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kul­turális és idegenforgalmi kap­csolatok helyzetét, a további teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kapcsola­tok rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendületesen fejlődik és egyetértettek abban, hogy az együttműködést az elért je­lentős eredményekre építve, a meglevő lehetőségeket kihasz­nálva tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együtt­működés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte I. János Károly királyt Spanyolország nemzeti ünne­pe alkalmából. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Alkotmányjogi Tanács el­nöke vezetésével magyar párt- küldöttség utazott Phnom Penhbe, hogy részt vegyen a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt közeli napokban nyíló V. kongresszusán. jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítá­sa mellett — a meglevő álló­eszközök és munkaerő-állo­mány hatékonyabb működte­tése lesz. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével kap­csolatban a miniszter hangsú­lyozta : fontos, hogy a válla­latok magatartását meghatá­(Folytatas a 3. oldalon.) munkamegosztásban való rész­vételünk és hazai értékesíté­sünk jelentőségét hangsúlyoz­ta. Külkereskedelmi straté­giánkban továbbra is a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval folyta­tott műszaki-gazdasági együtt­működés a fejlődés meghatá­rozó tényezője. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is bő­víteni kívánjuk az ipari tér-' mékek forgalmát. Az iparfejlesztésben a mi­nőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsopor­tosítása is, ami differenciált megközelítést igényel, nem­csak a termelés- és a fejlesz­téspolitikában, hanem a sza­bályozásban is. Kapjon sza­bad utat a nyereséges tevé­kenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azo­kat, amelyekre a népgazda­ságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrás­ból pótolható. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vo­nala a meglevő kapacitások Elöljáróban arról szólt Ka- polyi László ipari miniszter, hogy az iparra háruló legfon­tosabb feladat: az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításá­hoz, a nemzeti jövedelem gya­rapításához és így gazdasá­gunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Ked­vezőnek értékelte, hogy az| ipar export-import egyenlege jelentősen javul. Figyelmezte­tő azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyen­súly javítását szolgáló, növek­vő mértékű hozzájárulás dön­tően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a hatékony­ság szerinti szelekció nem ér­vényesül megfelelő mérték­ben. A változás iránya vi­szont kedvező, nő az elektro­nikai ipar, a feldolgozó vegy­ipar aránya. A miniszter elmondta: a ter­melés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit vár­hatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A változó kö­rülményekhez alkalmazkodás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgetett. A szabályozás eszközrend­szerében Kapolyi László ki­emelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív sza­bályozását, valamint a fő­munkaidőben végzett tevé­kenység jövedelmeinek az át­lagosnál nagyobb mértékű nö­velési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövede­lemtermelő képességének gyor­sabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a mi­niszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. Szénhiány van, s ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet ter­melünk lakossági célra. Az ipar fejlesztési elképze­léseiről szólva a miniszter: a piaci igények, a nemzetközi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents