Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
Öfi 'ß? EM A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1985. OKTÓBER 11., PÉNTEK Érdekvédelmünk letéteményesei Együtt a gazdasági vezetéssel Miként az 1980-as esztendőt, valószínűleg az idei évet is sokáig nevezetes dátumként fogják emlegetni a szakszervezeti mozgalomban. Első pillantásra persze nehéz belátni, miért merészelünk kiemelkedő jelentőséget tulajdonítani napjainknak, . hiszen a munkahelyeken zajló, azaz immár befejeződő szakszervezeti választások önmagukban még semmi indokot nem szolgáltatnak erre. Ha úgy tetszik, csupán szürke mérföldkőhöz érkeztünk, ami jelzi számunkra, hogy véget ért egy ötéves ciklus, amikor is kötelességünk, hogy értékeljük, vagy éppen átértékeljük összességében és személy szerint eddigi munkánkat. Azonban a mozgalmi élet bármely területén, így a szak- szervezetben is egy-egy választás sokkal bonyolultabb tartalommal bír annál, mintsem egyszerű formaságnak tekinthetnénk, mert igen felelősség- teljes feladatot jelent kiválasztani azokat a munkatársakat, akik méltóak rá, hogy letéteményesei lehessenek érdekvédelmünknek. így volt ez régen is, de mindannyiszor felmerült a kérdés: vajon megtettünk-e minden tőlünk telhetőt, hogy ebbéli jogainkat minél szélesebb körben érvényesíthessük? Ügy tűnik, a legjobb szándék ellenére sem sikerült, miként azt szerettük volna. Tulajdonképpen e korántsem újkeletű felismerésnek lett az eredménye, hogy idén már egy új választási rendszer segítette a dolgozó tömegeket ahhoz, hogy minél közvetlenebb formában kapcsolódhassanak be a választásokba, akaratuk, érdekük maximális érvényesítése végett. Az eddig lezajlott bizalmiválasztások Nagykörösön is bizonyították, sikerült célhoz juttatni a SZOT ide vonatkozó határozatait, de a legfontosabb, hogy az emberek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Nos, a fenti momentumok, jobban mondva a róluk szerzett tapasztalatok adtak okot arra, amiért már mondandónk elején is szinte teljes biztonságérzettel mertünk következtetni miként fogjuk, fogják majd megítélni a későbbiekben mai cselekedeteinket. Egy bizonyos, rosszul semmiképp. hiszen a demokrácia szélesedésével eleve leszűkül tévedéseink lehetősége, s nyu- godtabb szívvel állíthatjuk, olyan képviselőket állítottunk a szakszervezeti funkciókra, akik valóban a közösség tiszteletét élvezik, s képesek lesznek bármikor kiállni azért a kollektíváért, amely bizalmat adott számukra. Az 1985-ös évi szakszervezeti választásokat éppen a jellemzőknél fogva igen körültekintően, gondos előkészítő munka előzte meg. Arra nincs módunk, hogy tövéről hegyére összefoglaljuk az eddig történteket, de egy-egy munkahely példái is mutatják az általános vonásokat. A konzervgyár 11-es telepén is első. és legfontosabb lépésnek tartották felmérni, összegezni a dolgozók véleményét, ezekből a megnyilvánulásokból szépen kikerekedett az elmúlt 5 év hamisítatlan tükörképe. Kovács Imréné főbizalminak már könnyebb dolga volt, hiszen azzal a jóleső bizonyossággal mehetett a vállalat szakszervezeti bizottsága elé, hogy jól működő műhelybizottság munkájáról adhat számot. Ez volt tehát a múltból szerzett legfontosabb tapasztalat, de nézzük, hogyan készültek fel a jövőre? — A bizalmiválasztások nálunk is rendre megtörténtek, úgy hiszem, a legfontosabb célt sikerült követnünk, rátermett, bizalmat élvező emberek kerültek a funkciókba. Ezzel tulajdonképpen megerősítést nyert, hogy korábban is meggondoltan választották a kollektívák a bizalmiakat, ugyanis majdnem kivétel nélkül a régiek kerültek a posztra. Csupán egyetlen esetben mentesítették a bizalmit egészségi állapota miatt. Egyik munkatársunk pedig nyugdíjba vonult, így a korábbi 10 csoport helyett most 9 van a telepen, de ez a kismérvű koncentrálódás annyiban előny, hogy az észszerű átszervezés kevésbé osztja meg a csoportot — foglalta össze a történteket a főbizalmi. ::::: Írásunk készültekor még nem tudhattuk, milyen eredménnyel végződik a főbizalmiválasztás, vajon Kovács Imré- nét érdemesítik-e továbbra is a szakszervezet élére a telepen. Az azonban tény, hogy több mint 3 éves ténykedésével elégedettek a munkatársak. — A tagság véleménye szerint bevált az 5 éve életre hívott főbizalmi rendszer. De tulajdonképpen minden olyan intézkedés jónak bizonyult, ami a szakszervezeti munka hatékonyságát kívánja elősegíteni. Ma ott tartunk, hogy a helyi segélyezésekről is mi döntünk, de szavunk volt a vállalati igazgatói tanács megválasztásakor is. Az emberek érzik a szakszervezet, ezen belül saját szerepük jelentőségét, ez lemérhető volt a választások aktivitásán is. A pozitív viszonyulás persze nem néhány hónap, év eredménye, hanem hosszadalmas, türelmes A pályakezdő pedagógusok székfoglalóján két nagykőrösi téma szerepel. Szűcs Julianna népművelés szakos tanító A társadalmi mobilitás alakulása Nagykőrösön egy évtized tükrében címmel adja elő szakdolgozatának minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó fejezeteit. — Miért éppen ezt a témát választotta? — Már a gimnáziumban is foglalkoztatott ez a téma, az országos középiskolai tanulmányi versenyen is indultam. Természetesen a főiskolán ezt kibővítettem. A levéltári, statisztikai évkönyvekben való búvárkodás mellett segítségemre volt édesapám is, aki az általam vizsgált időszakban — vagyis a hatvanas években — a város egyik vezetője volt, tanácselnökként. — Milyen megállapításokat lehet tenni a mobilitásról? — Ebben az évtizedben a legnagyobb. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése nyomán nyilván ott sok munkaerő szabadult fel. A város szerencsés helyzetben volt, nem kellett áttelepülni, hiszen a konzervgyár, az élelmiszer- ipar nagy felvevőképességű volt. Érdekes, hogy azok, akik munkával sikerült azt elérni, elsősorban a bizalmiak személyes közrehatásának köszönhetően. Nem véletlenül tulajdonítunk nagy jelentőséget az emberi tényezőknek, a közvetlen munkatársi kapcsolat, a kötetlen beszélgetések mind elősegítik a folyamatot. — Visszatérve a választások tanulságaira, a helyi szakszervezeti munkában minek tulajdonít nagy fontosságot? — Igen lényeges az állandó kapcsolattartás, információ- szerzés. Ügy látom, nálunk ezzel eddig sem volt gond, a társadalmi, gazdasági szervekkel elég jó kontaktus alakult ki. Konkrétan a szakszervezeti oktatás az, ahol feltétlen javítanunk kell a látogatottság színvonalán, noha a váltóműszakok okozta szétszórtság miatt ez nehezen összehangolható feladat. Azonban hiba lenne, ha csupán az oktatásra fordított időből következtetnénk a szakszervezet felvilágosító, tudatformáló tevékenységének színvonalára. Az emberek nap, mint nap választ várnak a társadalom, a gazdaság kérdéseire, olykor egy-egy futó beszélgetéssel, értő magyarázattal eredményt érünk el. De ezekhez a kérdésekhez fel kelt készülnünk, úgy is; mint gazdasági vezetők, úgy is mint pártmunkások, csak sok szemszögből nézve alakíthatunk reális képet a valóságról. — A fő hangsúly természetesen a gazdasági munkán,, van, eredendően ez határozza meg cselekvésünk irányát. De nem kényszerpályán. A szakszervezet is csak úgy képes küldetésének eleget tenni, ha a tulajdonos módjára gondolkodik, cselekszik. Együtt a gazdasági vezetéssel. Bízom abban, hogy ez a jó kapcsolat csak erősödni fog nálunk, s ebben nagy szerepük lesz a most megválasztott tisztségviselőinknek. Miklay Jenő ekkor szakképzettség nélkül vállaltak munkát, nem is nagyon igyekeztek ezen módosítani. Megmaradtak a földműveléssel szoros kapcsolatban, s a gyári munka után kertészkedéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Talán az ő gyermekeik közül kerül ki a legkevesebb továbbtanuló is. — A munkások helyzete és mobilitása az előzőekkel ösz- szefüggésben tárgyalható. Egyre többnek tűzte ki gyermeke a továbbtanulást, mint célt, s leginkább szakmát sajátítottak el. A munkásság száma is, aránya is növekedett. Érdekes, hogy már a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején, megindult egyfajta visszaáramlás is. Melléküzemágak jöttek létre a téeszekben, s oda szakemberek kellettek. — Az értelmiség helyzetére leginkább a továbbtanulás igényének fokozott fellépése jellemző. Számuk természetesen gyarapodott a két már tárgyalt osztályból, méghozzá úgy, hogy a munkások meg a parasztok gyermekei hosszú, munka melletti továbbtanulással képezték magukat, végezték el a különböző iskolákat. Az értelmiségi gyerekeknél ez az út rövidebb, egyik iskolából a másikba léptek át. Hedd édesedben Metszés nélkül Az Arany János Termelő- szövetkezet 63 hektáros szőlő- telepén máskor október elején már vidám szüreti hangulatban szedték a sok szép szőlőt. Most csendesen böngészgették le a saszlatáblá- kat, majd abbahagyták a szüretet, várva, hogy a ki-ki- sütő őszi napsugár egy kicsit édesítse a rizlingszemeket. Sz. Tóth László, a termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy az éves terv szerint minden hektárról 50 mázsa szőlőre számítottak, de a nagy téli és tavaszi fagyok miatt jó, ha 10 mázsa összegyűlik. Az is csak úgy lesz meg, ha a tsz 15 hektár metszés nélkül kezelt szőlőterülete kissé többet terem. Elmondta, hogy most folyik a télialmafajták szüretje is, amiben a tagok, bedolgozók, katonák és bányászok is segítenek. Eddig 50 vagonnal szedtek le és még 30 vagon- nyi vár szedésre. Az almát részben Csehszlovákiába és az NDK-ba exportálják, részben hazai fogyasztóknak adják el. Nagykőrösön is nyitottak almavásárt, az Eszperantó utcai bolt szikvíziroda helyiségében. — Milyen más nagy munka van most még a szövetkezeiben? — Hozzáfogtunk a jövő évi kenyeret biztosító őszi szántás-vetéshez. Ami a nagy szárazságban, nagy nehézséggel jár. A kemény föld ko' moly próbára teszi az embert és a gépet. Egyébként 680 hektár búzát, 440 hektár rozsot, 400 hektár árpát, 100 hektár repcét és 80 hektár takarmányt vetünk. A rozsot már vetjük, s megkezdjük az őszi árpa vetését is. — Az erdőgazdálkodásban mi az újság? — Ott is sok- munfca van, mivel az Arany János Tsz intézi mindkét nagykőrösi termelőszövetkezet erdőgazdálkodását. Tervszerű kitermelés és telepítés folyik. Az idén a Mészáros János Tsz-ben végzünk nagyobb erdőtelepítést, akác-, tölgy-, fenyő- és nyárfából. — Ipari melléküzemeik hogy dolgoznak? — Mezőgazdasági munkálkodásunk mellett fejlődnek ipari melléküzemeink is. Varrodánk üzletköre gyarapszik. A divatcikkek mellett ipari ruhákat készítenek. Fémipari műhelyünk rendszeresen dolgozik a Nagykőrösi Gépgyártó Szövetkezetnek, a Monori MEZŐGÉP Vállalatnak és a gyulai SZTK-nak. Faipari, kereskedelmi és egyéb melléküzemeink főleg lakossági ellátásra dolgoznak. Faipari üzemünk idei tűzifakészletét már eladta — fejezte be a tájékoztatót az elnök. A gimnáziumban például a hatvanas évek eleji hatvan százalékról az évtized végére hetven fölé emelkedett a továbbtanulni szándékozók aránya. — Külön vizsgáltam a mobilitás mozgatórugóit. A válaszok a magasabb keresetet vagy annak reményét, a belső indítékot —, továbbtanulás — vagy csak egyszerűen a választási lehetőség hiányát jelzik. Ugyanakkor mára jóformán mindenki elégedett helyzetével. ★ Dani Katalin A Nagykőrösön élő nyelvi, nyelvjárási sajátosságokból adódó nehézségek az iskolában címmel értekezett. Szintén tanító, s a főiskola tanszéki ajánlatából választotta a témát. — Nyilván az özés a körösiek jellemzője ... — Inkább azt mondanám, hogy ez a legfontosabb hangtani sajátosság, de sok más is előfordul. Például az é-zés, az egyszótagú szavakban: égy. té, vagy a többszótagúakban gyér- tya, gérénda. De van u-zás is: búkor, ü-zés: gyiikér. — S például a gyütt-mönt? — Itt tájnyelvi alakváltozattal állunk szemben. Kopa László Pályakezdő pedagógusok székfoglalója A mobilitás — mög a könyér Takarítják az utakat Akárhogy is tiltakozunk, közeleg az ősz. A Városgazdálkodási Vállalat ezekben a napokban megkezdte a lehullott, elsárgult falevelek össze- szeifését a Ceglédi úton. Szorgos kezek összegereblyézik a leveleket. (Jobb oldali képünk.) Szőke Lajos IFA-önfelszedő seprőgéppel takarítja az útpadkát. (Alsó felvételünk.) Hancsovszki János felvételei ,.iW. ; s p 0RTHIREK Kosárlabdásbravúr Kosárlabdásaink az NB II- ben és a Pest megyei bajnokságban, valamint a Bács-Kis- kun megyei nyitányon ellenfeleik otthonába voltak hivatalosak. csapata fölött a nagyobb rutin döntött. Legjobb dobók: Pija- kovics (24), Mocsai (20) és Zsákai (20). Kecskeméti MFSC—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 134-22 (55-14) Megfiatalított ifijeink ellen a főiskolások biztosan nyertek. Ld.: Szűcs (7), Borbély (6) és Módra (5). A KSC Hunyadi isk-—Nk. Kgy. Kinizsi úttörő fiúmérkőzés elmaradt, mert a körösi edző szerint későn kaptak róla értesítést. A Pest megyei bajnokságban. Serdülő fiúk: Dunai Kőolaj (Százhalombatta)—Nk. Gimnázium 48-10 (10-2). A körösiek csere nélkül és elsőévesekkel tudták kiállni. Ld.: Fruttus (3). Serdülő lányok: Dunai Kőolaj—Nk. Gimnázium 84-15 (38-3). A kezdő körösiek gyengén játszottak. Ld.: Gábor és Csányi (5—5). Az 1384—85. éli Bács-Kiskun megyei úttörő leány kosárlabdabajnokság végeredménye az Északi csoportban: 1. KSC Hunyadi isk. I. 10 8 2 477-251 18 2. Kiskunt. Vasas 10 8 2 477-251 18 3. KSC Hunyadi isk. II. 10 5 5 314-430 15 4. Kecskeméti SC III. 10 5 5 271-431 15 5. Nk. Kgy. Kinizsi 10 2 8 205-380 12 6. KSC minik 10 — 10 167-497 10 A körösi lányokat Kiss Judit testnevelő készítette fel. Az 1984-85. évi Pest megyei utánpótlás-bajnokságban jól szerepeltek a körösi kosár- labdások. Az érmeket megkapták az Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai. A táblázatok még nem érkeztek meg, de a helyezések ismertek. Az úttörő fiúk első (edzőjük Molnár Zsuzsanna), a minifiúk is első (edzőjük Mocsai László), a minilányok második (edzőjük Takács Judit) és az úttörő leányok (edzőjük Kiss Judit) negyedik helyen végeztek. Pénteki sportműsor Labdarúgás, Ifjúsági-sporttelep, 14 óra: Nk. Szakmunkásképző-Ceglédi Szakmunkásképző, 15.10: Nk. Gimnázium—Monofi Gimnázium, körzeti diákbajnoki mérkőzés. S. Z. NB Il-es férfiak Nk. Kgy. Kinizsi—Központi Sportiskola (Budapest) 89-75 (37-37) Nk.: Ábrahám I. (22), Újhelyi (14), dr. Salgó (26), Szirmai (20), Bútor (5); csere: Pi- jakovics (2), Mocsai, dr. Ábrahám. Az egy nappal előrehozott fővárosi találkozón rendkívül magas volt az ellenfél: három két méteren felüli játékosa is volt. A fiatal, képzett csapattal a második félidő közepéig fej fej mellett volt a küzdelem és az eredményállás. Ezután a kinizsi- seknek sikerült lassítani a játékot, ami az izgalmas mérkőzésen bravúros győzelmet hozott. A Bács-Kiskun megyei bajnokságban. Felnőtt férfiak: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK ifi 88-69 (39-29) A vendéglátók ügyes, fiatal — Hogyan lehet a megállapításokat az oktatásban alkalmazni? — Ez egyfajta többletfeladatot jelent. Nyelvjárási szöveggel — írott formában — a gyermek nem találkozik, az őzés meg nem okoz problémát. Sőt! Mindenki használja csak nyugodtan. Mi se javítjuk ki feleslegesen — azaz fölöslegesen. A feladat az. hogy rámutassunk, az az ö jó helyen legyen. A kenyér itt könyér és nem kenyör. — Más helyi nyelvi bajok? — Szerintem a suk-sük, az ikes igék ragozása nemcsak nagykőrösi sajátosság, mint ahogy nem sorolható azok közé a ba-ban. be-ben tévesztése, felcserélése sem. — Milyen inspiráció miatt lett pedagógus? — Ha az ember ilyenkor azt válaszolja, hogy már gyermekkorától annak készült, általában nem hiszik el. Nálam még hozzájárult az Is, hogy remek tanáraim voltak, a Rákócziban Kis Kalmár Mária meg Petra Éva — egyfajta mintát is adtak a konkrét tanításon túl. ★ A székfoglalón nem csak ők ketten szerepeltek — előbb- utóbb mindahány fiatal pedagógust felkeressük, s bemutatjuk őket. Nagy örömükről — már ami egyáltalán a lehetőséget, a székfoglalás lehetőségét illeti — Szűcs Julianna és Dani Katalin egyformán gondolkodott: izgalom ide, iz- gulás oda, jó néven vették. B. O. Mozihhh A nagyteremben Egy kicsit én, egy kicsit te. Színes magyar film. Előadás kezdete 5 és 7 órakor. Dr Lakatos László belgyógyász magánrendelését megnyitotta. Nagykőrös, Szabadság tér 9. alatt. ÍSSN 01M—CTt> (H^amflrösi Hírlap)
