Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1■ oldalról.) hez azonban az is hozzá tartozik, hogy a termelési szerkezet és' az exportképesség javítására tett intézkedések,- bár kézzelfogható eredményekét hoztak, mégis kévésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigorúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be, hogy az egyensúly helyreállításában nagyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi félhasználás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél, három százalékot a hitelek törlesztésére és a kamatok fizetésére kellett fordítani, a tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális átalakulásának üteme. Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének Csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is. Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyobb lendületet adjunk a gazdaság fejlődésének. Igaz, nem láthattuk előre, hogy a korábbról ismert nehézségek újabbakkal tetéződnek, de már nem sóikkal a terv jóváhagyása .után, érzékelhető volt, hogy az eredetileg számításba -vett-, telje-, sítmény kevés lesz a tervben foglalt célok eléréséhez. Ehhez képest viszont elégtelenek, esetenként megkésettek voltak a pótlólagosan elhatározott intézkedések. Jogos tehát az a kritika, hogy a keméqy tél, az energiakorlátozás okozta termeléskiesés mellett munkánk gyengeségeinek is része van abban, hogy a termelés és a kivitel nem éri el a tervezett mértéket. Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az Országgyűlés elé terjesszük. Olyan népgazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az életszínvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST- ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni túdjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Az iparvezetés számára az elkövetkező években az ä legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új, a magas igényeket kielégítő, -ersenyképes termékek gyártásának meghonosítását. A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket hatáNÉMETH KAROLY: ÉPÍTHETÜNK NÉPÜNK TÁMOGATÁSÁRA A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese. A kormány beszámolóját, helyzetértékelését, munkaprogramját reálisnak tartom. Tükrözi az ország valóságos helyzetét. Azokat a legfontosabb tennivalókat fogalmazza meg, amelyeknek elvégzése a következő öt évben a magyar társadalom fejlődését hivatott biztosítani. Tartalmában és szellemében összhangban van a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán adott elemzéssel, kitűzött célokkal, felvázolt fő törekvésekkel. Azt mondhatjuk, hogy a kongresszus határozata jó alapot nyújt az önálló, felelős kormányzati tevékenységhez. A kormány előterjesztése kritikusan és önkritikusan szól a végzett munkáról, az előző ötéves munkaprogram végrehajtásáról, kellő gondossággal veszi számba a további előrehaladás feltételeit, lehetőségeit és korlátáit. összességében optimista, de ez az optimizmus'fiSm Vágyainkon' és óhajainkon . nyugszik, hanem eddigi eredményeink és meglevő erőforrásaink felelős mérlegelésén. Ezért a kormány munkaprogramjával a Központi Bizottság és a magam nevében egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — mondotta bevezetőben Németh Károly, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikája népünk alapvető érdekeit képviseli, a szövetségeseinkkel közösen kijelölt célok elérését, a béke ügyét szolgálja. Nehéz Öt esztendő van mögöttünk, amelynek legfőbb tapasztalata, hogy a helyes célok valóra váltásában bizton építhetünk népünk támogatására,. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, a számában és jelentőségében is növekvő értelmiségünk, társadalmunk minden rétege tudását latba vetve, odaadással segíti az országépítő munkát. A szocialista célok jegyében létrejött nemzeti összefogás a bonyolultabb, gondokkal terhes időszakban is betölti hivatását, tömöríti- társadalmunk valamennyi alkotó tényezőjét. Szövetségi politikánkat folytatva a jövőben is azon munkálkodunk, hogy erősödjön, kiteljesedjen a szocialista nemzeti egység. Ebben a törekvésünkben megtestesül az a tanulság, hogy a szocializmus sikeres építéséhez nélkülözhetetlen a párt vezető szerepe, amely a helyes politikán és a meggyőzésen alapul; fontos a kommunisták példamutatása, de elengedhetetlen az egész nép munkája, helytállása. A kormány munkaprogramja kifejezi azt ' az ' elhatározottságunkat, hogy eddigi poAZ EGÉSZSÉGVÉDELEM NAPI FELADAT dekében az orvosoknak, egészségügyieknek foglalkozniuk kell a sport és a testnevelés ügyeivel, az egészséges ételek és italok árával. Meg kell ismerkedniük az alkoholizmus és az új szenvedélybetegségek megelőzésének és gyógyításának bonyolult módszertanával. A társadalombiztosításnak a rendelkezésre álló pénzeszközöket nemcsak segélyekre, betegségi ellátásra, rokkant- nyugdíjra kell elköltenie. Sokszorosan megtérül a nevelésre a propagandára, az egészségvédelemre, az átképzésre és a rehabilitációra fordított összeg. A társadalombiztosítás éppen ezért elsődlegesen a családok támogatását, a gyermekgondozási díj kiterjesztését, a családi pótlék érték- állandóságának megteremtését, az átképzést, az egésasé- gi állapotnak megfelelő munkahelyek kialakítását szorgalmazza. Egy olyan, hosszú távra szóló, értéktartó biztosítási ellátást kell kimunkálni, amelyik jobban elismeri a munkát, a társadalmilag hasznos tevékenységet, amelyik szigorúbb feltételek alapján és nagyobb társadalmi ellenőrzés mellett nyújt emberhez méltó és biztonságos megélhetést idősnek, betegnek egyaránt. A rendezett családi élet sem vásárolható meg pénzért, a tudásért tanulni kell, a biztonságos munkahelyért dolgozni, a magasabb nyugdíjért többet teljesíteni. Nem hiszem, hogy minderre lehetetlen volna rávenni az embereket. Meg kell keresnünk azokat a módszereket, amelyek az agitáció, az ismeretterjesztés eszközeivel segítik ezt — mondotta egyebek között Csehák Judit. ★ A felszólalásokkal az Országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen Sarlós István és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — véget ért. A Fest megyei képviselők egy csoportja az alkobolizmüs. Találkozni lehet a szocializmustól, a munka társadalmától teljességgel idegen, dologkerülő, léha, élősködő életmóddal. A bűnözés több területen növekszik. Mindez joggal kelt visz- szatetszést és felháborodást a becsületes emberek körében. Kötelességünk, hogy a tisztességes életvitelt folytató többségre támaszkodva határozottabban lépjünk fel ezen jelenségek ellen. A pártnak, a társadalmi szerveknek, a kormánynak, a helyi vezetésnek, minden dolgozónak az a fő feladata, hogy feltárja és hasznosítsa a szocialista rendszerben levő erőforrásokat, mozgósítsa a ■ tartalékokat. Ez előrehaladásunk kulcskérdése. Sorsfordító jelentősége van annak, hogy a népgazdaság intenzív fejlődését kiterjesszük a termelés és a gazdálkodás minden területére, fokozzuk a magyar népgazdaság jövedelmezőségét. Következetesen javítanunk kell az intenzív gazdálkodás szervezeti, személyi feltételeit. Gazdaságpolitikánknak fontos törekvése, hogy a hatékonyság és a minőség követelményeit együtt érvényesítsük. Ennek szolgálatába kell állítanunk, a változó feltételeknek és a növekvő feladatoknak megfelelően tovább kell fejlesztenünk irányítási rendszerünket. A kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Meggyőződésem, hogy a kormány programja — ha megvalósítását valamennyien szívügyünknek tekintjük, s érte minden magyar állampolgár felelősségtől áthatva cselekszik — az elkövetkező időszakban biztosítani fogja, hogy gazdasági és kulturális életünk az egész ország, népünk javára fejlődhessen. Biztosíthatom önöket arról, hogy a párt valamennyi szerve és szervezete, a kommunisták becsülettel fognak dolgozni a kormányprogramban foglaltak valóra váltásáért — monSoíta végezetül Németh 'Károly."™ litikánkat kívánjuk folytatni, amely a magyar realitásokat tükrözi, s nem enged teret szélsőséges törekvéseknek. Politikánkból szervesen következik, hogy a társadalmi és a gazdasági viszonyokat a maguk valóságában vizsgáljuk. Társadalmunkban feszültségek is vannak, a lakosság egyes rétegeinek romlottak a megélhetési lehetőségei, a nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértéke csökkent, nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fegyelmezetten dolgozik, eleget tesz munkaköri és állampolgári kötelességeinek, saját munkájával és nem mások rovására akar boldogulni. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban is vanank közömbös, önző emberek, s nem kevés a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulás. Sok fegyelmezetlenség, emberi ’ tragédia okozója a mértéktelen mdöZás,' kenységet. Ebben a szellemben készülünk eleget tenni az Európai Kulturális Fórum budapesti megrendezésére kapott megbízatásunknak. Arra törekszünk, hogy a kormány munkaprogramjában a valós helyzetből kiindulva olyan feladatokat irányozzunk elő, amelyek reálisan számba veszik a belső és a külső feltételeket. érvényre juttatják pártunk XIII. kongresszusának határozatát, és számíthatnak dolgozó népünk cselekvő támogatására. A kormány nevében ígérhetem önöknek, saz önök személyében egész dolgozó népünknek, minden erőnket latba vetjük, hogy becsülettel teljesítsük a ránk váró feladatokat. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány munkaiprogramját vitassa meg és fogadja el. lesztését a Szovjetunióval úgy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatott megbeszélést. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összeforrott- ságának, nemzetközi befolyásának növeléséhez. Nemzeti érdekeinkkel összhangban, a Varsói Szerződés tagállamaként híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, következetesen képviseljük a szervezet közös, békeszerető politikáját. A Magyar Népköztársaság kezdettől fogva maradéktalanul támogatta a helsinki záróokmány elveinek valóra váltását. A jövőben is töretlenül folytatni kívánjuk ezt a tevéintézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását, azt, hogy az államigazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárási rendje tartson lépést a megnövekedett követelményekkel. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára. A legsajátabb nemzeti érdekünkből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területére kiterjedő kapcsolatok fejroztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az építőiparról szólva — ' bár a túlzó általánosítás nem >' lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építő vállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek. Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felhalmozódott feszültségek csökkentését. Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerétig, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évi átlagban 2 százalékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár- és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőkét .-és.,.a. fogpisztókat. >Ennek a jövőben is így, kell lenni. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, amely a jelenleginél is nagyobb teret enged a bérek teljesítmények szerinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a törvény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak könnyebb élethez jutni. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért, érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. Az elmúlt években számos Köztudott, hogy az elmúlt öt évben az egészségügy fejlesztését kiemelten kezeltük. Ennek ellenére komoly gondokkal kell megküzdenünk ezen a területen. Az átlagot meghaladó mértékű támogatás sem volt elég, hogy az egyre drágább gépeket és épületeket megfizethessük, hogy valamennyi elöregedett kórházunkat, rendelőnket rendbe hozzuk, hogy az egyre nagyobb számban jelentkező betegeket tisztességgel ellássuk. A legtöbb fejfájást mégsem ez okozza. Sokkal inkább az, hogy a megfeszített munkának nagyon lassan mutatkozik meg az eredménye. Az emberek egészségi állapota nem javult, a halálozás mutatói rosszak. Az orvosok, elkészítették az első olyan társadalmi-szakmai programot, melynek hangsúlyozott célja az egészség megőrzése, az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentése és harmadsorban a gyógyítás. Azt ajánlják, hogy a kormány és maga az egészségügyi tárca is a jövőben az egészséges emberekre, az egészség ügyére fordítson több pénzt, több figyelmet. Mindezek, valamint az egészséges életmód propagálása érCsehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese elöljáróban utalt arra, hogy a beszámoló közvetve vagy közvetlenül érintette, de nem részletezte az egészségügy, a társadalombiztosítás, az ifjúságpolitika, a szociálpolitika kormányzati teendőit. Mint mondotta, ezekre a sokakat — érthetően — szenvedélyesen és személyesen is érdeklő kérdésekre a VII. ötéves tervvel összehangolva szintén kidolgozzuk és a nyilvánosság elé tárjuk a megfelelő programokat. A gazdaság fejlesztésére irányuló javaslatok elsődlegessége, a tudományos és technikai haladás fontosságának kiemelése, az oktatás, a hatékony foglalkoztatás, az ösztönző bérezés jelentőségének hangsúlyozása nem csökkentheti a többi terület társadalmi szerepét, nem szoríthatja háttérbe azokat. A kormány a gazdaság teljesítményének javulását azért szorgalmazza, mert annak eredményét az egész társadalom érdekében és az egyes emberek életének okos jobbítására kívánja felhasználni. Egészségünk, tudásunk, családi életünk harmóniája és megélhetésünk biztonsága változatlanul érték a számunkra, amelyet a jövőben is óvni kell. Értékeink erősítésére és védelmére, valamint az elkerülhető károsító hatások széles körű megelőzésére olyan átfogó társadalmi programot készítettünk, és tervezünk jóváhagyni. Bár az orvosoknak, pedagógusoknak, gyermekvédelmi szakembereknek és szociálpolitikusoknak már a jelenleg betegek, rokkantak és vészhelyzetbe kerültek ellátása, illetve gondozása is egyre súlyosbodó feladatokat jelent, mégis azon is gondolkodniuk kell, hogy miként lehetne megelőzni ezeknek a károknak az újratermelődését a maguk eszközeivel is.
