Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
t 1985. OKTOBER 10.. CSÜTÖRTÖK A TOT elnökségi ülése Számítástechnika A Termelőszövetkezetek Or. szagos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. A kormány felkérésére megvitatta a hetedik ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatot. A testület ülését Szabó István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke vezette. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese részletesen indokolta a tervjavaslatot. A vitában az elnökség észrevételeket fogalmazott meg, majd kialakította véleményét. Az ülésen felszólalt Vdncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A TOT elnöksége álláspontját és javaslatait eljuttatta a Minisztertanácsnak. Az elnökség megvitatta a számítástechnika alkalmazásának helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit a tsz-ekben. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint a közös gazdaságokban egyre nagyobb számban alkalmaznak számítógépeket és programokat a részlegek irányításához. A korszerű berendezések mind több helyen könnyítik az elemző munkát. A MÜSZI közreműködésével az idén 2300 gépet helyeztek ki az üzemekbe, legnagyobb részük személyi számítógép. Terjed a könyvelőautomaták használata is. A gyakorlatban gondot okoz, hogy az indokoltnál lényegesen nagyobb a felhasznált típusok száma és a programok is nagyban különböznek egymástól. Ezzel az „invázióval” a gazdaságok csak nehezen tudnak megbirkózni, sokfélé keserű tapasztalataik vannak egyes programtervezők megbízhatatlanságáról, az általuk fölkínált megoldások nehézkességéről. A gazdaságok ezért érdekképviseleti szervek segítségét kérték a választás köny- nyítéséhez. Helikopterek nagyjavítása A magyar mezőgazdaság eredményeihez nagyban hozzájárulnak a MÉM Repülőgépes Szolgálatának helikopterei es repülőgépei, hiszen a gyors és intenzív növényvédelem eszközei. Éppen ezért nagy gondot okoz, hogy 1978-ban befejezték a szolgálatnál rendszeresített Kamov típusú helikopterek gyártását, s olyan gép, amely ezek helyébe léphetne, a szocialista piacon nem található. Ebből is következik, hogy most a legfiatalabb masinájuk is hétéves és így egyre nehezebb a helikopterek javítása. A budaörsi bázison viszont korszerű körülmények között készítik fel a helikoptereket s a merev szárnyú repülőgépeket. Az idén mintegy 25 millió forintba kerül a 25 helikopter nagyjavítása, amelyet április végére fejeznek be. Az itt dolgozó 120 munkás: repülőgép- szerelőik, karosszériások, motorszerelők, kárpitosok, műszerészek már a következő szezonra készítik fel a gépmadarakat. Kép és szaveg: Barcza Zsolt Elöli^.zitéi nagyjavításra CsUlagmotor beszerelés előtt A tudósok szerint jobb a természetes Ne az állatot kényszerítsük Amire az exportérdekek is figyelmeztetnek A szakmai tanácskozások — azonkívül, hogy új ismereteket, kutatási eredményeket közvetítenek — alkalmat adnak a szakemberek véleménycseréjére, sokszor egészen kiélezett vitákra. Hogyan gazdaságos Ilyen rögtönzött vita részese lehettem az egyik idei juh- tenyésztési bemutatón, ahol a legelőn megtett hosszú gyalogtúra alatt kisebb csoportokba verődtek a résztvevők. Ki-ki érdeklődésének megfelelő partnert keresett, s beszélgetve vonultak a frissen kaszált gyepen. A juhok takarmányozását dr. Pelle Emil, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ tudományos főmunkatársa hozta szóba, megjegyezve, hogy mennyire eltérő véleményekkel találkozhatunk a szakmában a juhok napi takarmányszükségletéről, táplálékfelvételről. Majd a beszélgetés az etológiái kutatásokra, magyarul a viselkedésvizsgálatok eredményeire terelődött. Ekkor kapcsolódott a beszélgetésbe valamelyik gazdaság juh tenyésztője, mondván: számára egyenesen bosszantóak a gyakorlattól elrugaszkodott, elvont kutatások. Véleménye szerint az üzemi szakembereknek nem arra van szükségük, hogy a valóságban esetleg soha elő nem forduló körülmények között vizsgálják, hogyan viselkednek a birkák, hanem inkább azt mondja meg végre valaki, melyik a leggazdaságosabb, legolcsóbb tartási technológia, hogy ne számolódjon már föl teljesen a nagyüzemi juhállomány. — Az alkalmazott etológia erre is képes választ adni — fordult a vitába bocsátkozó felé dr. Keszthelyi Tibor adjunktus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészkarának tanára. — A mi kutató- csoportunk, dr. Czakó József professzor irányításával, éppen a hazai juhtartási módszerek alkalmasságát tanulmányozza a telemetria segítségével. Ez pedig nem más, mint az elektronika mai eredményeinek felhasználása az állatok viselkedésének vizsgálatában. Ennek segítségével megtudhatjuk, hogy milyen élettani jelenségek, változások mennek végbe az állatok, állatcsoportok szervezetében a különböző tartási körülmények hatására. Vagyis, mérhetővé teszünk olyan élettani jelenségeket, amelyekre eddig csak következtethettünk a környezetükhöz mindenképpen alkalmazkodni igyekvő állatok magatartásából. Vissza a legelőre Ha mérhető módon be tudjuk bizonyítani, hogy például bizonyos iparszerű — de mondhatnánk úgy is, hogy nem természetes — tartási körülmények olyan súlyos alkalmazkodási elleningereket váltanak ki — ez esetben például a juhokból —, hogy hatásukra 20—40 százalékkal visszaeshet a termelésük, súly- gyarapodásuk, akkor ez már új szempontokat nyújt a gazdaságos tartástechnológia kialakításához. Kutatásainkkal a teljesítményt növelő tartási módszereket segítjük megtalálni. Eddigi ismereteink alapján — bár ez a véleményünk ma még sok iparszerű tartási mód hívének ellenkezésébe botlik — azt mondatja ki velünk a tapasztalat, hogy a juhot vissza kell engedni a legelőre, a számára természetes környezetbe. Segítenek a műszerek Szarvasmarhák esetében ugyanezt inkább úgy lehetne megfogalmazni: elérhető közelségben van az a lehetőség, hogy a telemetrikus műszerek segítségével és az etológiái kutatás módszerével kizárhatják majd a nagyüzemi tartási viszonyokhoz alkalmazkodni képtelen egyedeket a tenyésztésből. Az eddigi viselkedésélettani kutatások azt már egyértelműen mutatják, hogy egyik állatfajt sem célszerű a természetes környezetétől nagymértékben eltérő tartási körülményekbe kényszeríteni, hasznosabb a tartástechnológiát alkalmazni az állatok igényeihez. A juh esetében mindenesetre, mert ilyen szempontból nagyon makacs állat. A beszélgetés itt megszakadt, gyönyörű anyajuhok tálkájához érkeztünk, de az adjunktus utolsó mondatai azóta még inkább aktuálissá váltak. Mert kritikus helyzetben van a nagyüzemi juhtenyésztés. Három év alatt csaknem kétharmadára csökkent megyénkben az anyaállomány. Az ágazat a nehéz időszak átvészelésének reményében várakozik, hátha mégis lesz valami megoldás, hiszen a termelő, a kereskedelem, de elsősorban a népgazdaság exportérdekei is arra figvelmeztetnek, hogy a juhtenyésztés most segítségre szorul. Amíg nem késő. S. T. E. A képviselőnek van-e már programja? Folyamatos, aktív tevékenységgel CSAKNEM NÉGY hónap telt el azóta, hogy az állampolgárok az urnákhoz járulva az új választójogi törvény alapján megválasztották képviselőiket az elkövetkezendő öt esztendőre a legfelsőbb néphatalmi testületbe, az országgyűlésbe. A társadalmunk, államéletünk területén végbement változások, a szocialista demokrácia további szélesítése érdekében hozott párt- és állami döntések, állásfoglalások a bizalmat elnyert képviselőktől felelősségteljes tevékenységet, eredményes munkát, nagy aktivitást követéinek a jövőben. Ezzel is magyarázható, hogy ez alatt a rövid idő alatt a most megválasztott képviselőtársaimnak, így nekem is sokan és joggal teszik fel a kérdést: van-e már programja; az eddigi tapasztalatai alapján határozott elképzelése képviselői munkájára vonatkozóan; választókerületében mely problémák megoldását tartja elsődlegesnek; és egyáltalán mely területek élveznek elsőbbséget a képviselet során? Ügy vélem, ezek a kérdések sem engem, sem más ország- gyűlési képviselőket nem érnek váratlanul, még akkor sem, ha megválaszolásuk nem könnyű. Már a jelölés elfogadásakor valamennyiünket kellett, hogy foglalkoztasson ez a gondolat, hiszen a HNF programja csak olyan általános politikai keret, amit minden képviselőnek magának kell az országos célokat, a helyi viszonyokat és körülményeket, valamint a választópolgárok által felvetett gondokat ismerve tartalommal megtöltenie. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI képviselői tevékenység igen sokrétű, és e szerint alakulnak a feladatok is, melyek közül véleményem szerint elsődleges az országgyűlésben, azon belül is a törvényalkotási munkában való részvétel. Hasonló fontosságot tulajdonítok a bizottsági tevékenységnek és számomra különösen öröm, hogy részt vehetek a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság munkájában. Végül, de nem utolsósorban a képviselői megbízatás egyértelműen feltételezi a választó- kerület egészének széles körű ismeretét és ezen belül is az egyes települések sajátos gondjaival való folyamatos törődést, aktív részvételt a feszültségek enyhítésében. Ez az igény a választási előkészületek során mind a települések, mind a választópolgárok részéről hangsúlyozottan és ismételten megfogalmazódott. E körbe tartozik még az állampolgárok ügyeivel való foglalkozás is, itt azonban ügyelni kell arra, hogy a képviselő ne váljon „panaszirodává”, hiszen sem ideje, sem energiája nem engedi meg, hogy valamennyi állampolgár egyéni sérelmével személyesen foglalkozzon. Ezek azok a kérdések, melyek a saját körzetemmel kapcsolatban kialakított képviselői programot meghatározzák. Pest megye 29. számú ország- gyűlési választókerülete a váci körzet északi részén elterülő, 8 helyi tanács által összefogott 16 településre terjed ki. Ügy hiszem, az a tény, hogy korábban hosszú ideig dolgoztam a váci járás területén, így kapcsolatom a területtel, vonzódásom ehhez a természeti szépségekben bővelkedő, barátságos és közvetlen emberek által lakott vidékhez, valamint jelenlegi megyei tanács- elnöki funkcióm komoly segítséget jelentenek majd képviselői elképzeléseim megvalósításában. A VÁLASZTÓKERÜLETHEZ tartozó települések gondjai, problémái igen sokrétűek. Ezek egyik része jellemző valamennyi községre, ugyanakkor szinte minden település küszködik speciális gondokkal is. A problémák enyhítését illetően mindenekelőtt a fejlesztési kérdések kerülnek előtérbe. Közismert a bős (gabci- kovo)—nagymarosi vízlépcső megépítésének a terve, ami a választókerület Duna menti települései számára sorsdöntő. Éppen ezért tulajdonítok nagy jelentőséget annak, hogy a megvalósítás során valameny- nyi intézkedésre megfontoltan, alaposan átgondolva, az érintettekkel egyeztetve kerüljön sor. E témában különösen fontos, hogy az országgyűlési képviselő milyen álláspontot képvisel. Véleményem szerint különleges figyelmet kell az építés során fordítani arra, hogy a vízlépcső a tájba harmonikusan beilleszkedve, a környezet károsodása és a lakosság érdeksérelme nélkül épüljön meg. Ugyanakkor meg kell teremteni az új létesítmény és a településfejlesztés közötti összhangot is, amely az állami szervek és a helyi tanácsok feladata. Ebben a munkában természetesen aktívan részt kívánok venni, lehetőségeimhez mérten segíteni szeretném a munka közben felmerülő problémák megoldását. A választókerület egészét illetően az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatának tartom a lakosság ellátását egészséges ivóvízzel. A VI. ötéves tervidőszakban jelentősen növekedett a körzet vízbázis-kapacitása. 67 km vízhálózat épült meg, melynek eredményeként egyes településeken megteremtődtek, máshol bővültek a közműves ivóvízzel való ellátás feltételei. Ennek ellenére még mindig öt településen nincs közműves ivóvíz és számos helyen pedig a víz minősége nem megfelelő. Meggyőződésem, hogy a fejlesztenek a VII. ötéves tervidőszakban is legalább az eddigi ütemben kell folytatódnia. Szintén általánosan jellemző, a fejlesztésekhez kapcsolódó kérdés, miként lehetne ezen a vidéken a falvak népesség- megtartó képességét növelni, hiszen az elmúlt öt évben — különösen a térség északi településein — jelentős mértékben, megközelítőleg 800 fővel — csökkent a lakosság száma, akkor, amikor más területeken számottevő népességnövekedés a jellemző. A lakosság elvándorlásának okai igen összetettek, így a megoldást is csak az elvándorlásra ható több tényező együttes javításában látom. A népesség helyben maradását alapvetően befolyásoló tényező, hogy talál-e helyben vagy valamelyik közeli községben képességeinek, képzettségének és ambícióinak megfelelő munkahelyet, azt menynyi idő alatt és milyen módon tudja megközelíteni. Meghatározó az is, hogy a lakáshoz jutási, lakásépítési lehetőségek adottak-e, de az sem közömbös, hogy a különböző lakossági igényeket, szolgáltatásokat helyben ki tudják-e elégíteni, vagy a legalapvetőbb közszükségleti cikk beszerzéséért is valamelyik, nagyobb településre kell utazni. Ezenkívül szükségesnek tartom és személy szerint is támogatom és szorgalmazom a szakemberképzésben több és változatosabb lehetőségek biztosítását. Ugyanakkor az elmondott és a választókerület valamennyi községét érintő problémákon túl szinte minden településen vannak égető gondok, melyek felsorolására azok sokfélesége miatt nincs lehetőség, így a fontossági sorrend igénye nélkül csak néhányat említek,. hiszen minden településnek a saját portáján felmerülő probléma megoldása a legfontosabb. A verőcemarosiak számára érthetően a művelődési ház felújítása az egyik legsürgetőbb feladat, Nagymaros lakóinak gondját a pinceprogram mielőbbi megvalósítása enyhítheti. De érdekelnek és a lehetőségekhez mérten segíteni kívánom az olyan apró településen, mint pl. Nagybörzsöny, az erdei kisvasút megmentését a község lakói és a kirándulók számára. Lelkes híve vagyok a szabadidő- és sportközpont további fejlesztésének a választókerület székhelyén, Szobon. Mielőbb megoldandó kérdésnek tekintem a Vámosmikolától északra elterülő falvak megközelíthetőségének gondját. Itt ugyanis nincs tömegközlekedés, mivel az igénybevétel olyan ala- j csony, hogy egy állami vállalat részére jármű üzemeltetése nem lenne gazdaságos, a községek lakói viszont a közlekedés hiányával naponta szembetalálkozna!?, tehát a megoldást mindenképpen és mielőbb meg kell találni, akár a szövetkezeti, akár a magánszektor útján. A lakossági ellátással és szolgáltatásokkal kapcsolatban feltétlen szeretném hangsúlyozni, hogy a gondok felszámolását vagy enyhítését, a színvonal javítását nem kizárólag a fejlesztésekben kell látni. Tény, hogy a térség gondjainak enyhítéséhez jelentős pénzeszközök kellenek, ugyanakkor jó néhány kérdésben jobban szervezett munkával, nagyobb fegyelemmel is előbbre lehet lépni. A sok közül csak egyetlen példával szeretném érzékeltetni, hogy mire gondolok. A körzet egyes településeire szinte mindig csak késve érkezik az olyan alapvető közszükségleti cikk, mint a kenyér és a tej. Éz semmiképpen nem fejlesztési téma, a helyi vezetők és az ellátó szervek közötti hatékonyabb együttműködés, jobb szervezés elegendő lenne a probléma megoldására. Ami az állampolgárok személyes ügyeivel, sérelmeivel való foglalkozást illeti, természetesen ez is komoly feladata az országgyűlési képviselőnek, melyet én is lelkiismeretesen el kívánok látni. A fogadóórák tartása Is ezt a célt szolgálja. Amit azonban feltétlenül szükségesnek tártok leszögezni, az az, hogy a mindenképpen! „eredmény" érdekében az országgyűlési képviselő sem emelkedhet a törvényes keretek fölé. Téves az a nézet, mely szerint a képviselő mindent ' elintézhet, amit akar, s munkáját akkor végzi jól, ha az elé kerülő ügyekben feltétlen pozitív eredményt produkál. Az egyértelmű, hogy amennyiben a kérés vagy panasz jogos és elintézésére a jogszabályok is lehetőséget biztosítanak, áz ügy mielőbbi lezárását támogatom, illetve mindaddig eljárok, amíg elfogadható megoldásra nem kerül sor. Ellenkező esetben viszont tudomásul kell venni, hogy a jogszabályi rendelkezések megtartása ugyanúgy kötelessége az országgyűlési képviselőnek, mint bárki másnak, ezért kimondom a „nem”-et még akikor is, ha ez a következő választások alkalmával számomra egy biztos ellenszavazatot jelent. A lakossági panaszokkal való foglalkozás ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy áz állampolgári ügyek intézésének gyakorlatáról, színvonaláról közvetlen és hasznos információkat szerezzek és ezek felhasználásával nyújtsak segítséget, vagy ha szükséges, kezdeményezzek intézkedéseket annak érdekében, hogy mind a tanácsoknál, mind más szerveknél az állampolgárok ügyei körültekintőbben intéződjenek. Őszintén meg kell mondani, hogy a lakosság részéről sok panasz érkezik,a ezek egy része jogos, a bürokrácia kinövései ma még gyakran sújtják indokolatlanul as állampolgárokat, rontják a helyi közérzetet. A RÖVIDEN VÁZOLT elképzeléseimmel kívántam választ adni a címben feltett kérdésre, mind az országgyűlési, mind a választókerületi munkámra vonatkozóan. Azt azonban fontosnak tartom hozzátenni, hogy a munka vázát az országgyűlés programja adja. A képviselőnek végül is az lehet a területtel kapcsolatos célja, ami beépül a hélyi tanácsok terveibe. A gondok, feladatok eredményes megvalósítása egyértelműen megköveteli, hogy képességeinek, lehetőségeinek maximális kihasználásával tevékenykedjen. Célkitűzéseink megvalósításához azonban elengedhetetlen valamennyi érdekelt, a helyi párt-, állami, társadalmi ét gazdálkodó szervek és nem utolsósorban a lakosság aktiv közreműködése, tenni akarása, BALOGH LÁSZLÓ országgyűlési képiseiő
