Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

*zr£íwitm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1985. OKTÓBER 9., SZERDA A városi tanács üléséről jelentjük Kereskedelem, iskolák, lakások Tegnap délután összeült a város tanácsa, hogy a végrehajtó bizottság javaslata szerint meghallgassa tVeisz György tanácselnök beszámolóját a városi ifjú­ságpolitikai terv végrehajtásáról, módosítsa a város, a tanács idei fejlesztésialap-tervét és a Váci Városgazdál­kodási Vállalat alapító okiratát. A napirend előtt a tanács elnöke az időközben lejárt határidejű tanácshatározatuk végrehajtásáról és a legutóbbi tanácsülés óta történt fonto­sabb eseményekről adott szá­mot. (Tavaly nyáron tárgyal­ta meg a testület a város is­kola-egészségügyének helyze­tét. A testület akkori határo­zatát követő intézkedésekről és azok eredményeiről a kö­zeljövőben részletesen beszá­molunk.) A város iparcikkellátása is tavaly szerepelt a tanács előtt. Azóta folyamatosan el­lenőrzik a kínálatot, negyed­évenként — az illetékes szak­emberek bevonásával — érté­kelik a helyzetet és a keres­kedelmi munka színvonalát. Kevesebb lett a hiánycikk és csökkent a várakozási idő, például gyorsabban lehet boj­lerhez, konvektorhoz, kazán­hoz jutni. A városi tanács 1981. már­ciusi ülésén intézkedési tervet fogadott, el ázzál’' "á ' ’dfflíál, hogy segítse az ifjúságpoliti­kai célok állami végrehajtá­sát a VI. ötéves terv idősza­kában. (Legutóbbi ülésén az MSZMP Vác Városi Bizottsá­ga fogadott el intézkedési tervet az MSZMP Központi Bizottsága tavaly október 9-én ,kelt ifjúságpolitikai ál­lásfoglalásából adódó helyi feladatokra.) A tanácsi terv fő célja az volt, hogy segítségével meg­őrizzék azokat a jelentős eredményeket, amelyek a ko­rábbi években születtek, s a legfontosabb területeken pe­dig az elért színvonal mérsé­kelt emelésére is lehetőség nyíljék. E feladatoknak, s ezt öröm­mel állapíthatta meg a testü­let. nagyjában-egészében sike­rült megfelelni. Bővítették a Gábor József és a Juhász Gyula általános iskolát, s ez­zel elérték, hogy a diákok számának növekedésével sem kellett több korosztálynak két műszakban tanulnia. A kór­ház mellett elkezdték építeni az új egészségügyi szakközép- iskolát, átadását a jövő tanév elejére tervezik. Ennek nyo­mán jó irányban változhat a város középfokú oktatásának színvonala, hiszen ez kedve­zően érinti a közgazdasági szakközépiskola, illetve a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet nö­vendékeit is, iskolacserék ré­vén. Közvetve ugyan, de az ok­tatás jobb feltételeit szolgál­ja a nyolc pedagógus szolgá­lati hely, illetve az OTP-la- k ás - v ás á ti ások ra képzett peda­góguskeret, aminek a segítsé­gével az elmúlt esztendőkben harminc pedagógus lakásgond­ja oldódott meg. Az iskolákban kiemelt fi­gyelmet fordítottak a tehet­séggondozásra, bővítették a tagozatos osztályok számát, bevezették az orosz, angol és német nyelvi szakosított tan­tervű képzést, illetve a Lőwy Sándor Szakközépiskolában a technikusképzést. Szólt a tanácselnök a hátrá­nyos helyezetű fiatalok tovább­tanulásáról (ebben nem sike­rült jelentősebb eredményeket elérni); a vállalatok és intéz­mények ifjúságpolitikai tevé­kenységéről s arról, hogy az idei választások során meg­valósult, hogy a város fiatal­sága arányos képviselethez jusson a testületben. Mivel tanácsi lakás nem épült az elmúlt időszakban, OTP-lakások biztosításával igyekeztek segíteni az otthoni alapítók gondjain. A tanács lakásvásárlási támogatási alap­jából is elsősorban őket tá­mogatták. A KISZ lakásépítő akcióját kedvezményes árú telkekkel segítették. (Sajnos Vác adottságai nem teszik le­hetővé, hogy olcsó állami tel­keket juttassanak azoknak, akik magánerős építkezésre vállalkoznak.) A testület azzal fogadta el a beszámolót, hogy a tanács­elnök terjesszen a vb elé egy, a következő tervidőszakra szóló intézkedési tervet. Az ülés második napirend­jeként a testület módosította az ez évre szóló fejlesztési- alap-tervet (ennek okaira la­punk következő számainak egyikében visszatérünk) s azt 111 millió 649 ezer forint be­vételi, illetve kiadási főösszeg­gel elfogadta. A napirend vitájában fel­szólalt Nagy Sándor, a nyom­da igazgatója, Jakab Tibor, a KISZ városi bizottságának tit­kára, Toldi Sándor, a kom­munális üzemek részlegveze­tője és Szalai Árpád, az MSZMP pártbizottságának tit­kára, tanácstag. Elfogadták a jelentést, és néhány tekintetben kiegészí­tették vagy vitatkoztak meg­állapításaival. Toldi Sándor például a tanácselnökkel vi­tatkozott abban, hogy a tö­megsporttelepek nem kihasz­nálatlanok, mint azt Weisz György állította, hanem ellen­kezőleg — túlzsúfoltak. Ez pe­dig hovatovább nemzedéki el­lentéteket szül, például a Földvári téri lakótelepen. Szalai Árpád szólt az MSZMP városi bizottságának a közelmúltban megtartott üléséről, amelyen a jövőre vonatkozóan határozták meg az ifjúságpolitika tennivalóit a körzetben. Kifejtette azt a véleményét is, hogy a ma fia­talságának nem adni kell (nem is igen van miből), ha­nem neveléssel alkalmassá kell őket tenni arra, hogy a tőlük elvárt feladatokat képe­sek legyenek teljesíteni. Két tanácstag nyújtott be interpellációt a műszaki és termelés-ellátásfelügyeleti osz­tályhoz a deákvári gázre­konstrukcióval, a hármas szá­mú KISZ-takásépítő közösség­gel és á villanyhálózat bővíté­sével kapcsolatban. Mivel a testület ülése lapzártakor még tart, az interpellációra adott válaszokra visszatérünk. Bányász Hédi r Szakszervezeti választás az EKV-nál Segítsen a központ - ha tud... Szakszervezeti választást tar­tottak a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. A beszámolóban Ferbert Péter titkár többek között elmondta, hogy 995 ak­tív dolgozó. 225 tanuló és 400 nyugdíjas érdekében fej­tik ki tevékenységüket. A gazdasági vezetés minden fontos vállalati ügyben kikéri a szakszervezet véleményét. A munka versenyben elért ered­mények példamutatóak. Az elmúlt hét év alatt ötször kapták meg a Kiváló Válla­lat kitüntetést, egyszer pedig a KPVDSZ és Belkereskedel­mi Minisztérium vándorzász­laját. Javítottak a munkakörül­ményeken, üzemorvosi rendelőt nyitottak, a ta­nulók részére felépült az ország legkorszerűbb élel- miszerkcreskedclmi kabi­netje. 1930-tól tíz korszerűtlen bol­tot zártak be, helyettük öl ABC-áruházat nyitottak. Élve a lehetőségekkel, negyven nyugdíjast 100—300 forintos havi nyugdíjkiegészítésben ré­szesítettek. Ferbert Péter be­számolt még a szociális jutta­tásokról. a szakszervezeti kul­turális vetélkedőkön és sport- versenyeken elért eredmé­nyekről, szólt az üdültetési gondokról. A hozzászólások közül Fa zekas Istvánná, a 10. számú élelmiszeráruház pénztárosa kérte a gazdasági vezetést, hogy jobban figyeljen a Vác ellátását meghatározó áruház mindennapi életére. Az áru­ház már tízéves, de ez idő alatt felszerelése alig válto­zott, az állványok rozsdásak, a szellőzőberendezés nem kel­lőképpen működik. így oly­kor kellemetlen szagok ter- jengenek. Még a szakképzetlen fia­talok sem hajlandók a kereskedelemmel kapcso­latos minden munkát el­vegezni, magatartásuk sem mindenkor elfogad­ható. Az ablaktisztító havonta csak egyszer jön. A vevők pana­sza a tisztaságra és a rend­re jogos, de ezt csak közpon­ti segítséggel tudják meg­szüntetni. Fazekas János a vállalati Művészet, mely a nép lelkén felbuzog „Oh, ki nehéz madárt fogni” tartozéka népi kultúrája, mindazon hagyományok ápo­lása, megőrzése és gyűjtése, amely nemzedékről nem­zedékre öröklődik. Az elődök kultúrája felbecsülhetetlen értékű kincs a jövő nemzedékek számára. Nemcsak kul­túrtörténeti szempontból jelentős, a művészet szempont­jából is. A népművészeti alkotások joggal sorolhatók tehát a nemzet egyetemes értékei közé. nemzet hagyományában, amelyről a szocialista nemzet lemondhatna, amelyet pusztul­ni hagyhatna.” Ápolni, megőrizni A népművészet ápolása te­rén minden egyéni kezdemé­nyezés példamutató, kivált­képp akkor, amikor az egy szőkébb pátrián belül történik. Mint ahogy történt az Szoko- lyán, a Mányoki Ádám kiállí- tóteremben, ahol a községi re­formátus lelkész, Göncző Sán­dor és felesége saját gyűjtése­ikből rendeztek kiállítást „Oh, ki nehéz mádért fogni’’ cím­mel. A formakincsekben és tar­talomban gazdag, esztétikusán elrendezett kiállítás a régi fa­lusi élet mindennapjaiba en­ged bepillantást a használati tárgyakon keresztül. A kiállí­tást dr. Miklós Zsuzsa, az MTA Néprajzi Intézetének ré­gészeti munkatársa nyitotta meg. A Székelyföldtől egészen a Felvidékig terjedően fellel­hető itt egy-egy tájegység gaz­dag forma- és díszítőművésze­te. Jelen van a paraszti kony­ha a megterített ünnepi asz­tallal, a dúsan faragott és fes­tett tálassal, szőttesekkel és a karácsonyi tállal. Képviselve van a fazekas­ság formagazdagsága, a tasná- di fazekasiskola remekei. Lát­hatunk díszesen megmunkált bánáti, temesvári, boszniai merítő- és főzőedényeket, íel­Az igazán tiszta népművé­szet az egyszerű, paraszti nép ihletettségében gyökerezik. Abban, ahogy a pásztorember megfaragja sípját, a falusiak kiíaragják gyermekük bölcső­jét és a fejfát. Ahogy a for­maművészetet sosem tanult egyszerű ember megformázza és díszíti a paraszti háztartá­sok csodálatos cserépedényeit, megszövi szőnyegeit, ruháza­tát, szőtteseit. S mindez aka­ratlanul is a hagyományok megszabta úton, előképzés nél­kül történik, merítve az ősi magyar művészi készség kút­főjéből. Tiszta forrás Vannak, akik úgy vélik, hogy a modern kor sodrásá­ban nehéz a népművészet mű­velése, mert nem nyúlunk utána a még fellelhető és meg­menthető népművészeti kin­cseinknek, hagyjuk, hogy a ré­gi világnak még az emléke is kipusztuljon. Szerencsére min­dig akadnak olyanok, akik a népi művészet megőrzéséért tenni akarnak valamit. Fá­radságot nem kímélve, egv jó ügy szolgálatában megszállott­ként kutatják fel népünk ve­szendő művészeti emlékeit, ér­tékeit. Hiszen a népművészet előtt a mai kor nemzedéke is tisztelettel kell hogy megáll­jon, mert ez a tiszta forrás az övé is. Nem véletlen írja kivá­ló akadémikusunk, Klaniczay Tibor; „Nincs olyan érték a raktár állapotát kifogásolta. A raktárban naponta 100-r- 200 mázsa árut kell megmoz­gatni. de nincs korszerű fel­szerelés, még targonca sincs, a kocsik nem tudnak közvet­lenül a raktárhoz beállni, s így esős időben a rakodók is, az áru is Vedres György közgazdasá­gi főosztályvezető a munka- verseny-vállalások egyes pont­jait bírálta, amelyek már .for­málissá váltak. Példaképül ki­emelte, hogy még mindig a forgalom emelkedését írják elő. il­letve erre tesznek fel­ajánlást. és nem a bolti nyereségre, a minőségi munkára, a termelékeny­ségre. Végül titkos szavazással megválasztották a szakszerve­zeti és munkabizottságokat. A szakszervezeti bizottság el­nöke ismét Laczkó Tibor, tit­kára Ferbert Péter lett. M. Gy. Tározó épül Rátóton Az év végére elkészül Vácrátót határában az az ezer köbmé­teres víztározó, amely majd jelentősen javítja a község cs környéke ivóvízellátását. Képünkön a budapesti Mélyépítő Vállalat szakembereit látjuk a medence betonozása közben. Hancsovszki János felvétele Olvasóink fóruma Túra legyen, ne gyalogjárás Visszafordíthatatlanul meg­érkezett az ősz és vele együtt a természetjárás ideje. A kis­dobos séta, az úttörők fél-, égési“,'többnapos” túráf, a csil­lagtúrák, vízi-" és’kerékpártút- rák, vándor- vagy állótáborok és még sok más ajánlott és kidolgozott forma népszerűek az úttörővezetők és úttörők körében. Mégis a tapasztala­taink alapján szomorúan mondhatjuk, hogy a felső ta­gozatos tanulók körülbelül 25—30 százaléka egyáltalán nem vesz, vagy nem vehet részt szervezett természetjá­rásban. A természetjárás nem fejlő­dik kielégítően. Igaz — és ez mindenképpen jó előjele a tö­megesség kibontakozásának —, hogy a túrák szervezetteb­bek, változatosabbak, érdeke­sebbek. Növekszik például a vándortáborok, a gyalogtúrák, a vízi túrák, vízi táborok, a kerékpártúrák száma. Egyre több a lehetőség, de ez még mindig kevés, mert a gyerme­kek többsége egy tanévben legfeljebb kétszer vesz részt szervezett túrán és minden ötödik-hatodik úttörőcsapat egyáltalán nem szervez kirán­dulást. Mi a fő gond? Elsősorban a neveléshez is és a túrához is értő vezetők hiánya. Ebben kell a legjelen­tősebb segítséget biztosítani az úttörőknek. Csak így e „ket­tős” felkészítés biztosíthatja a további gondok megoldását: a tömegesítés fokozását, a jól át­gondolt, sokoldalú, érdekes programok biztosítását, ame­lyek nem egyszerűsítik le a túrát „csak gyalog járásra”. Az úttörőcsapatok tevékenysé­gében a természetjárás, a ki­rándulás és a túra jelentős he­lyet foglal el. A csapatvezető­ségnek biztositanipk kell, hogy tanévenként .az iskola minden tanulója .legalább 4—5 alka­lommal részt vegyen kirándu­láson. Lehetőleg minden hó­napban kerüljön sor csapat, raj, vagy őrsi keretben egy gyalogos, kerékpáros, szánkós kirándulásraj sí- vagy vízi tú­rára, számjátékra, akadály­járőr-, tájékozódási versenyre, s ahol a feltételek biztosítot­tak rádiós rókavadászatra. Az évi csapatmunka állandó for­májává kell tenni a természet- járást: az őrsök és rajok te­matikus kirándulásait, szakkö­ri kirándulások, hadijáték, műemlék- és munkásmozgalmi emlékhelyekre történő séták a természetjárás holt idényében is megvalósíthatók. A kirándulások formái le­gyenek tehát változatosak, tartalmas, érdekes élményt nyújtsanak. A vezetők a ki­rándulások programjának ter­vezésébe és lebonyolításába vonják be a gyermekközössé­geket és aktívákat, biztosítsa­nak több lehetőséget a gyer­mekek önálló munkájára, ön- tevékenységére, lebonyolításá­ra. Különösen a hosszabb év­közi • szüneteket, és a nyarat érdemes kihasználni, de ak­kor lehetőleg ne a költséges autóbuszkirándulásokra vi­gyék a pajtásokat. A célunk az legyen, hogy tanítványa­ink vonatos utazással és gya­logtúrával a szó teljes értel­mében „természetbarátok” le­gyenek és maradjanak felnőtt korukban is. Dr. Barth a Gyula iskolaigazgató, Szob Elnézést kér a Volán Tegnap a 20-as számú Vo­lán váci üzemigazgatóságán a hajnali munkakezdésre öt gépkocsivezetőjük nem jött be dolgozni, mert megbetegedtek. Három tartaléksofőrt vezé­nyeltek a járatokra, ám emiatt például Rádra nem tudtak ki­segítő járatot küldeni. Emiatt reggel 6 óra után főként a vá­ci hivatalokba, gyárakba és iskolákba igyekvők közül negyvenen lemaradtak. A vállalat szíves elnézésüket kéri. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik özv. Klaudusz Frigyesné temeté­sén részt vettek, vagy részvétet nyilvánítottak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk a rokonoknak, isme­rősöknek, jó barátoknak, a ház lakóinak, a Dunakanyar Áruház vezetőinek, dolgozóinak, a váci sporttársaknak, s mindazoknak, akik a szeretett férj, édesapa és nagyapa, Pál János temetésén megjelentek, sírjára virágot he­lyeztek és mély gyászunkban velünk osztoztak. A gyászoló család. ISSN 013S—2759 (Váci Hírlap) vidéki kancsókat, butykosokat, vizhordó edényeket; sőt a mo­hácsi máztalan tálak egy-egy szép példányát, és a szász mesterek munkáját dicsérő úr­asztali kelyhet is. A tárgyak mindegyike kivá­ló példája a magyar nép ötlet­dús, érzelmekben gazdag dí­szítőművészetének. Érdekes­sége valamennyinek, hogy dí­szítő formái között megtalál­ható a madármotivum, ame­lyet oly szívesen alkalmaz a népművészet. A vitrinekben a régészet ál­tal feltárt középkori falura utaló cseréptöredékek, pénz­darabok láthatók. A régészeti leleteket nem szabad értékte­lennek tekinteni — hangsú­lyozta Miklós Zsuzsa — hiszen azokból következtetni tudunk elődeink életformájára, szoká­saira. Faluhelyen e leletek fő­leg a földmunkák, szántás, ve­tés során kerülnek felszínre. A régmúlttal való találkozást jelképezte az a vaseke, amely avatatlan szem számára csak limlomot fordít ki a földből, amit aztán a régész vallatóra fog, s a múlt beszédes jeleivé változtat. Csak töredék A kiállított anyag Göncző Sándor magángyűjteményé­nek csak töredéke. Mégis nagyszerűen példázza azt, hogy érdemes cselekedni, ten­ni valamit a nép művészeté­nek megőrzéséért, még ha az magányos vállalkozás is kez­detben. A kiállítás nem szak­mai precizitással készült — mondta Göncző Sándor —, de a népi hagyományoknak a nemzeti művelődésbe való be­építése, de legalábbis ápolása, a magunk módján mindannyi­unknak kötelessége. Szórád Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents