Pest Megyei Hírlap, 1985. október (29. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

JOGITÄNÄeSOK Elidegení#hefő-e eltartási szerzőeiés aEap- ián a gyermek tuBafdona? t imeBefráépí­téssel lehet kárt is okozni Az adatszolgáltatás új rendje Jövedelmek adóztatása • Ha a házastársak csak egyikük nevére jegyeztették be a tulajdonjogot a közös ingat­lanra, a telekkönyvi tulajdo­nos akkor is csak a felével rendelkezhet. Hasonló ügyben nemrég már adtunk tanácsot. Most cikkünk nyomán két testvér keresett fel bennünket. El­mondták, ők már rég kikerül­tek a családból, megházasod­tak, szüleiktől közel egy évti­zede, hogy független háztar­tást vezetnek. Anyjuk nevére került a szülői ház, amit a szülők közös keresetükből há­zasságuk alatt vásároltak. Ap­juk halála után nem kérték a részüket, nem akarták any­jukat ezzel nyugtalanítani, ezért nem volt hagyatéki el­járás sem. Az már nyugtala­nította a gyerekeket, amikor apjuk halála után néhány évvel később a fél házat a mama eladta. Bár ezt a sé­relmüket közölték, de úgy vol­tak vele, saját része, azt csi­nál vele, amit akar. Most azonban meglepődtek, amikor meghallották, hogy anyjuk életjáradéki szerződéssel el­tartása ellenében elidegenítet­te, illetve lekötötte az ingat­lan másik fele részét is. Emiatt vita keletkezett a csa­ládban. Az özvegy azt mond­ja, a teljes ingatlan az övé volt, elhalt férje a saját ré­szét még életében neki aján­dékozta. Gyermekeire nem akart szorulni, ezért idegení­tette el a szülői ház másik felét is. Az élet mindig produkál különleges eseteket. Ilyen ez is. Most már késő lenne azt mondani a fiataloknak, hogy ha ezt meg ezt tették volna, most nem lenne ilyen helyzet. Olvasóinkat azonban nem az érdekli, hogy mi lenne, ha ezt vagy azt csinálták volna. Mivel azonban sem ezt, sem azt, amit. kellett volna, nem csinálták, most szeretnék azt tenni, hogy az apai részből ne lehessen őket kisemmizni. Ha édesapjuk a saját részét közjegyző előtt valóban any­juknak ajándékozta, akkor olvasóinknak nincs mit tenni­ük. Ha viszont nincs közjegy­ző előtt hitelesített ajándéko­zás, akkor a szülői ház apai része végrendelkezés hiányá­ban a két törvényes leszárma- zót illeti. Édesanyjuk tehát a ház másik felét tartásra, il­letve életjáradékra sem köt­hette volna le. így tehát ol­vasóinknak korábban meg­ürült ingatlana illetőségére kötött eltartási szerződés sem­mis. Természetesen, ha ezt a gyerekek megtámadják, köte­lességük anyjukat, ha erre rászorul, eltartani. Gondol­niuk kell azonban, mielőtt bármit is tesznek, anyjuk - ér­zékenységére, netán megsér­tett önérzetére, lelkiségére és arra. nehogy anyjuk időelőtti halálát okozza maid olvasónk • Más telkén is lehet ráépí­téssel tulajdonjogot szerezni, de azt ki kell kötni. Még ma is nyomaszt annak az idős asszonynak a bánata, aki lánya, és annak az idős, 80 éven felüli férfinak a szo­morúsága fia miatt, akik gyermekükre íratták az In­gatlant a felépítés után, ők viszont a mosókonyhába kényszerültek öreg napjaikra. Ügy, ahogy némi vigasztalás­sal utaztak haza Bényére, il­letve Gödöllőre. De ennél is elszomorítóbb volt annak az asszonynak a keserűsége, aki férje korai halála miatt egye­dül nevelte fel fiát, szakmát adott a kezébe, ma jól kere­ső gazdasági társulásnak a tagja. Anyja egy idős hölgy eltartását vállalta egy rozoga ingatlan fejében, de talán nem is azért, hanem mert nagyon szerette és sajnálta az egye­dül maradt özvegyet, aki ma 81 éves. Biztos nem kevés gondja van az asszonynak a gondozással, tartását illetően. Az eltartási szerződést már több mint 3 éve az asszony fia nevére kötötték meg, hogy ne kelljen duplán illetékez- niük az eltartó halála esetén. Az eltartó együtt él egy fér­fival. Szakmája kőműves. Az eltartott idős néni, mivel in­gatlanát az eltartó fia nevé­re íratta, abba is beleegye­zett, hogy a portán egy új házat húzzanak fel. Az anya az élettársával két év alatt takaros kis házat épített fel, és a régi házat lebontot­ták. Nem is lett volna semmi baj, mert az anya imádta fiát, az élettársa is nagyon kedvelte a gyereket. A baj akkor ütött be a családba, amikor a fiú, mint jól kereső „maszek”, ön­álló életét akarta megalapoz­ni, és beleszeretett egy há­romgyermekes elvált asszony­ba. Az anya, hasonló esetben1 biztosan más szülő is, nem így képzelte el gyermeke há­zaséletét. Bár még házasság- kötésre nem került sor, de a jövendőbeli meny bátyja már rendelkezni próbál a fiú ne­vére írt vagyonnal, mondván ezt el kell adni, van nekik la­kásuk. Ezért van joggal két­ségbeesve olvasónk, mi lesz, ha fejük fölül eladják a há­zat. Azt a házat, amit két ke­zükkel ők építettek, mellette tartják az öreg nénit. Fia vi­Akadnak, akik szívesen megfeledkeznek róla, hogy az éppen esedékes vizsgakötele­zettségek teljesítése nem egy­szerűen papírforma, hanem adott esetben létérdek. Mint például a kishajózásnál, ahol nyilvánvaló, hogy annak, aki a vízi járművet vezeti, jól kell szont soha egyetlen percig sem gondozta, tartotta vagy mosott, főzött volna az eltar­tottra és most a feleségjelölt dirigál. Bizony nemcsak a probléma súlyos, a válaszadás is na­gyon nehéz. Minthogy olva­sónk az új ház építése során az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzésekor nem kérték a ráépítés jogán tulaj­donjoguknak a bejegyzését, il­letve annak megállapítását, hogy tulajdonjogot szereztek a „más” telkén, legfeljebb kártalanítási igénnyel léphet­nének fel a fiúval szemben, vagy az eltartási szerződés felbontását kellene kezdemé­nyezni az idős hölgynek, ami pedig koránál fogva nem vár­ható el tőle, de talán egy ilyen per kimenetelét az el­tartott már nem is érné meg, de jóformán azt sem tudná, mire volna jó neki ez a per­lekedés, hiszen őt a két eltar­tó közül az anya a lehető leg- példásabban eltartja, gondoz­za. főz, mos rá és nagy szere­tettel veszi körül. Olvasónk­nak azt tanácsoljuk, várja meg, még kiforrnak a dolgok, nem biztos, hogy ebből a sze­relemből házasság lesz, és majd akkor saját unokáit szeretgetheti a két kezük munkájával épített házukban és talán fiuk is jobb belátás­ra tér. • Rövid kérdés — rövid vá­lasz. Virág József, Ócsa. Üti bal­esete következtében igényt tarthat a százszázalékos táp­pénz mellett, amit meg is ka­pott, az 1700 forint szerszám­pénz címén járó járandóság­ra is. Minthogy olvasónk az Állami Biztosítóval van jog­viszonyban a gépkocsibaleset következtében, onnan követel­heti, szükség esetén per útján. „Egy vidéki olvasójuk” jel­igével érkezett fájdalmas pa­naszos hangú levelére az a vá­laszunk, hogy együtt öreged­tek meg, házasságban élnek, olvasónk egész életében állat­tartással és háztartási munká­val foglalkozott, nyugdíjas ál­lást vállalni férje nem enged­te, férje köteles a házastársit nyugdíjából eltartani. tudni úszni. És elengedhetet­len az is, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelel­jen, hiszen például egy hirte­len rosszullét nagyon súlyos következményekkel járhat. A Ráckevei Rendőrkapi­tányság folytat vizsgálatot egy olyan ügyben, melynek fő­szereplője — a többszörösen büntetett előéletű, harmincöt éves Jászberényi Mihály — mások számára óhajtotta meg­könnyíteni, a vizsga letételét. Az érem másik oldala egyéb­ként, hogy szép számmal vol­tak, akik igénybe kívánták venni a közreműködését, sőt, olyan sportegyesületi vezető is akadt, aki — nem kellő megfontolások alapján — túl­ságosan is könnyen kezelte az egész témát. Jászberényi Mihály korábbi bűnlajstroma is meglehetősen hosszú. Büntették már csalá­sért. ittas járművezetésért, jármű önkényes elvételéért, sikkasztásért, befolyással üzér­kedésért. Az érdemes férfiú idén jú­niusban feltételesen szabadult utolsó büntetéséből, és elkez­dett dolgozni a Csepel Autó­gyárban, ahol tisztes órabért kapott. Ügy látszik azonban, hogy ez nem volt elegendő a számára. Rövidesen megismerkedett egy asszonnyal, akinek rácke­vei lakására költözött. Élettár­sát „elfelejtette” tájékoztatni meglehetősen mozgalmas mült­A közelmúltban befejeződött a lakosság múlt évi adóköte­les jövedelmeinek összesítése, s az elmúlt hónapokban so­kan kaptak értesítést arról, hogy különböző forrásból származó jövedelmük együttes adóztatása után pótlólagosan adót kell fizetniük. Mint ismeretes, a lakossági adójogszabályok tavaly módo­sultak. Űj általános jövede­lemadó lépett hatályba, amely a magánszemélyek munkavi­szonyon kívüli, tehát nyugdíj­járulék alá nem eső jövedel­meit szabályozza. Megszűnt az a korábbi helytelen gyakor­lat: ha valakinek többféle te­vékenységből tevődött össze a jövedelme, a külön-külön tör­ténő adózás miatt előnyösebb helyzetbe került, mint az, aki­nek összes jövedelme csupán egyetlen tevékenységből szár­mazott. A korábban tevékenységen­ként különböző adókulcsok egységessé váltak, s összessé­gében 5-10 százalékponttal csökkent a befizetendő adók mértéke. Az egységesítéssel a Pénzügyminisztérium érvénye­síti azt az elvet, hogy azonos nagyságú adókötelezettséget azonos mértékű adó terheljen, s így elősegíti a minden ál­lampolgárra kiterjedő arányos közteherviselés létrejöttét. Az összevonás nem vonat­kozik a külföldről, valamint újításból, találmányból szár­mazó jövedelmekre, illetve az ingatlanértékesítésből eredő pénzbevételekre sem. A vállalatok, a szövetkeze­tek, illetve a társasági adó fi­zetésére kötelezett szervezetek az általuk kifizetendő vala­mennyi tételből eleve levon­nak adót: ezeket természete­sen mindenkinek beszámítják az egyévi részjövedelmeinek Összesítésekor megállapított teljes adóba. Az említett szer­vezetek közük az adóhatóság­gal az adózó személyi számát, a kifizetett összeget, a lévont jövedelemadót és a levont községfejlesztési hozzájárulást. Ennek alapján számítógéppel összesítik az adóköteles jöve­delmeket, s kiszámítják az ar­ra fizetendő adót. Így megál­lapítják, hogy a különböző forrásból származó jövedel­meik után év közben együtt­véve elegendő adót fizettek-e járói. Honvéd századosnak adta ki magát, és „magas kapcsolataira" hivatkozott. Szívesen járt szórakozni a ráckevei borozókba, ahol — mint jó fellépésű, bőbeszédű ember — könnyen talált tár­saságra. Egyik ilyen alkalomkor ke­rült szóba az is, hogy sokan kívánnak levizsgázni kishajó­zásból, és Jászberényi Mihály vállalkozott arra, hogy meg- könnyiti számukra a dolgot. Megígérte, hogy igazolást hoz a vizsgához elengedhetetlen kétszáz méter leúszásáról, sőt a továbbiakban majd orvosi bizonyítványt is szerez. Jászberényinek egyébként is­merőse volt egyik gyári sport­kör vezetőségi tagja, aki ba­ráti szívességből vállalkozott a feltételt jelentő 200 méteres úszás igazolására. Szó volt róla egyébként, hogy adott al­kalommal sor is kerül a táv leúszására, végső soron pedig patronáló tagokat kívánt sze­rezni az erre rászoruló sport­körnek. Jászberényi Mihály pedig pénzt akart legombolni alkal­mi ismerőseiről, s ily módon összesen 59 emberrel került kapcsolatba. A rendőrség azonban felfigyelt üzelmeire, és Jászberényi Mihály kap­csolata így időben megszakadt a kishajósokkal. Ügyében rö­videsen befejeződik a nyomo­zás. Ga. J. be az állampolgárok. Ha nem, s az adókülönbözet meghal id- ja a kétezer forintot, akkor ezt az összeget — értesítés alapján — be kell fizetni az illetékes adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás új rend­je, a személyi számon ala­puló adatgyűjtés minimálisra csökkenti annak veszélyét, hogy névazonosság vagy hely­telen adatközlés miatt téve­dés történjen. Külön ellenőr­zési rendszer zárja ki a sze­mélyi számok elirását vagy nem létező személyi számok közlését. Az adóhatóságok a fizetési meghagyás kiküldése előtt egyenként felülvizsgál­ják, hogy az adókülönbözet megállapítása helyesen tör­tént-e. Ha ennek ellenére té­vedés fordul elő, a helytelen adókivetést jogorvoslati eljá­rás keretében korrigálják az adóhatóságok. A kívülálló számára nehe­zen érthető, hogy néha apró ügyek milyen súlyos, nemegy­szer tragikus következmények­re vezetnek. Az elszabadult indulatok áttörik a józan ész korlátáit, és a hirtelen feldü­hödött emberek nem számol­nak a következményekkel. S hogy olykor milyen apró­ság is elegendő egy életveszélyt okozó testi sértés elkövetésé­re, arra jellemző példa Jakab László büntetőügye. Verekedő asszonyok Az ok pedig, ami miatt ez az ember józan ítélőképessé­gét elvesztve. csaknem végze­tes tettét elkövette, igazán nem állítható arányba a kö­vetkezményekkel. Kövessük hát nyomon az eseményeket. Május 26-án délután 15 óra körül Kőszegi Vendelné vetemény.t kapált érdi lakásának udvarán. A. to­vábbiakról. ezt. vallotta: — A kapuhoz mentem, mert láttam, hogy egy gyerek a mi füves területünkön legelteti a kislibákat. Tudtam, hogy azok a szomszédunknak, Jakab Lászlónak és az élettársának, Nagy Katalinnak a jószágai. Szóltam Katalinnak, hogy azonnal vigyék el a kislibákat. Erre nekem esett, és vereked­ni kezdtünk. A két asszony már a földön hempergett és tépte egymást, amikor Kőszegi Vendel észre­vette, hogy mi történik, és ki­szaladt a házból, hogy segít­sen a feleségének. Erre pedig felfigyelt Jakab László is, aki nem puszta kézzel avatkozott a családi verekedésbe. Megragadott egy közelben talált szerszámnyelet, és azzal Kőszegi Vendel mögé lépve, nagy erővel a fejére sújtott. A férfi nyomban elvesztette az eszméletét. S most idézzünk ismét Kő­szegi Vendelné vallomásából: TÍZ NAP RENDELETÉI Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­talról, elnökének feladat­os hatásköréről, továbbá a fő­városi, megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok­ról az 1055/1985. (IX. 25.) mi­nisztertanácsi határozat ren­delkezik. A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szóló 7/1975. (VI. 24.) EüM. szá­mú rendelet módosításáról a 6/1985. (IX. 25.) EüM. számú rendelet rendelkezik. A rendeletek a Magyar Köz­löny 36. számában jelentek meg. Az alkoholfogyasztást visz- szaszorító munkahelyi progra­mokhoz a MÉM a hozzá tarto­zó gazdasági ágazatokra vo­natkozóan ajánlást tett köz­zé a MÉM Értesítő 13. számá- ' ban. — Kiabálni kezdtem a gye­rekeknek, hogy hívjanak azon­nal orvost, mentőt, segítséget. Jakab erre rávágta, hogy nem mentő kell ide, hanem kopor­só ... Az orvosi segítség szeren­csére gyorsan megérkezett, és a súlyosan sérült embert azon­nal a csepeli kórházba szállí­tották, Az igazságügyi orvos­szakértői vélemény szerint Kő­szegi Vendel a bántalmazás kö­vetkeztében terjedelmes, be- nyomaios^ koponyatörést és agyzúzódást szenvedett, ami közvetlenül életveszélyes sé­rülés volt. Koponyalékelést kellett vé­gezni, és bár a gyors orvosi beavatkozással az életét sike­rült megmenteni, a sérülés kö­vetkeztében bal kezét jelenleg sem tudja mozgatni. Kőszegi Vendelné: — Jakab László anyja két­szer is, felkeresett engem, hogy álljunk el a feljelentéstől, il­letve vonjuk vissza. Először ezer forintot ígért, azt rögtön oda akarta adni. Másodszor azt mondta, hogy Laci ad 30 ezer forintot, ha megmásítom a val­lomásomat. Hirtelen indulatok A büntetett előéletű , Jakab László egyébként tagadja, hogy a szerszámnyéllel ütött volna, de a tanúvallomások mellett a bűnjelként lefoglalt eszköz és a nyomozás egyéb adatai is . bizonyítékként szol­gálnak ellene. Jakab Lászlót rövidesen életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vonják fele­lősségre. S hogy hol legelnek azóta a kislibák? Erről nem szól a bűnügyi krónika, de a szomo­rúan végződött eset talán más apró ügyek miatt hirtelen in­dulatra gerjedő szomszédok­nak is tanulságul szolgál. Gál Judit utólagos „kapzsisága”. A háztáji és kisegítő gazdaságok részére megkezdtük a nyers répaszelefek árusítását A szállítás idejéről a megrendelőt levélben értesítjük. Várjuk szíves megrendelésüket. Szolnoki Cukorgyár termeltetési főosztály Szolnok, Vörös Hadsereg útja 61. Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták b. ittas vezetés miatt: Rafael János szekérfuvaros, Tápiószele, Vajda u. 6., se- gédmotorkerékpár-vezelői igazolványa 3 hónapra, Cseprcgi József tsz-munkás, Nagykáta, Mártírok u. 14., mezőgazdasági vontató kategória, 3 hónapra, Simon József ács-állványozó, Szentmártonkáta, Bacsó B. u. 70., „A” kategória 3 hónapra, Dümök Miklós burkoló, Tápiőgyörgye, Kodály Z. u. 16., „B” kategória, négy hónapra, Filip György fuvarozó kisiparos, Kóka, Felsővásártér 26., „C” kategória, 3 hónapra Verba Ist­ván kisiparos, Szentendre, Vásárhelyi K. tér 3., 1 év 6 hó­napra, Michcller László bedolgozó, Pomáz, Táncsics M. u. 22., 1 évre, Nagy Ferenc Albert, rokkantnyugdíjas, Nagykőrös, Csipvári u. 9., 5 évre, Utasi István rakodó, Nagykőrös, Balia G. u. 4., 1 évre, Tóth Sándor szalagfűrészelő, Nagykő­rös, Esed dűlő 9., 1 évre, Jcszenszki Sándor asztalos, Nagy­kőrös, Zrínyi u. 91., 2 évre, Héda András, Kocsér, V. dűlő 30., tsz-tag, 2 évre, Hegedűs István segédműtős, Galgagyörk, MÁV 6-os őrház, 1 év 5 hónapra, Dubniczky László gépko­csivezető, Kösd, Táncsics u. 16., 2 év 6 hónapra. Faragó Fe­renc nehézgépkezelő, Vác, Sejce C/2., 1 év 4 hónapra, Svaj- csik István körzeti útfelügyelő, Vác, Ambró F. 8., 1 év 4 hónapra, Papp Sándor rokkantnyugdíjas, Gyál, Bartók B. u. 3., 1 év 2 hónapra. Juhász István szerelő, Gyál, Határ u. 33., 1 év 6 hónapra, Kiss István, anyagbeszerző, Gyál. Zrínyi u. 15., 1 év 8 hónapra, Plákovits József gépkocsivezető, Öcsa, Aká­cos u„ 1 év 10 hónapra, Pánkis Sándor víz-gázszerelő, Gyál, Brassói u. 22., 2 évre, Nagy István Sándor állatgondo­zó, Gyál, Űjvirág u. 52., 2 évre, Pintér László rokkantnyugdí­jas, Albertirsa, Alkotmány u. 43., segédmotorkerékpár-vezetői engedély, 4 hónapra. Dr. M. J. A vizsgán pedig úszni kell! Papírt óhajtó kishajások Életveszélyes testi sértés Mert ca libák legeitek

Next

/
Thumbnails
Contents