Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
1985 SZEPTEMBER 1., SZOMBAT SZERELŐK A MAGASBAN Kellemes napsütés, nem túl meleg. Egyszóval ideális idő a hálózatszerelőknek. Zömmel ilyenkor teljesítik a nagy munkákat; az elektromos hálózatok felújítását, új vezetékek szerelését. Munkájuk sokrétű: néha erőművészekkel vetélkedő, iz not keményítő, máskor pedig c'tistamutatványokkal is felér. Akár így, akár úgy — egész embert kívánó munka ez. Az ELMÜ Dél-budai Üzem- igazgatósága hálózatszerelési osztályának egyik munkaterü lete Érden van; dolgozóik a Felszabadulás útján nagyobb teljesítményűre cserélik ki a transzformátort, új légkábelt húznak ki. Elkészültével javul a környék lakóházainak, áramellátása, s megoldódik a közéli orvosi rendelő gondja is. \ daru helyére emeli az új. 4M kilovolt-amper teljesítményű transzformátort (a cím fölöU) Piacról, hivatalos szemmel Az az első, akivel szerződtek A n pi etaerek vizsgálták A csudába is, bezzeg máskor átveszik! Bezzeg máskor nem kötik az ebet a karóhoz, hogy így meg úgy, miért nem jöttem tegnap, előre bejelenteni, hogy krumplit hoznék. A krumpli mindennapi eledel, fogy. Most vigyem haza ezt a hat zsákot és két nap múlva, vagy mikor hozzam vissza?! Ki fizeti meg nekem a mászkálást, az időt? így dohogott a burgonyaszezon kezdete után egy-két héttel több kiskertss Cegléden és környékén. Kertjükben, hétvégi telkükön burgonyát termesztettek, jó bevételre számítottak, azután meg az történt, hogy elözönítették krumplival a felvásárlót, a piacot. A felvásárlóhelyeken természetesen először a szerződött felek termésének átvételével foglalkoztak. A tárolótér ott is v.éges. Ha megtelt, ki kellett várni, hogy fogyjon, elszállítsák és csak akkor fogadhatták a következőket. Tény, hogy nem örültek annak, aki csak úgy betoppant és hozta az át- adnivalót, jó pénzre számítva. Jtepcselatíeremtők Legutóbb a ceglédi népi ellenőrök asztalán is terítékre került a felvásárlás és értékesítés témája. A zöldség és gyümölcs útját vizsgálták a termelőktől a fogyasztókig, kíváncsian árakra és lehetőségekre. Arra, hogy a megtermelt áru termelői és fogyasztói ára megfelelő-e, arányé 7-e a termesztés költségeivel. Szétnéztek a piacfelügyelet portáján, a rend eletek tükrében igyekeztek képet formálni arról, hogy az árellenőrzés hogyan tud érvényt szerezni az aktuális határozatoknak. A vizsgálatra két helyet jelöltek ki: a dánszentmiklós— albertirsai Micsurin Termelőszövetkezetet, a ceglédi, Dél- Pest Megyei Áfészt. Emellett értekeztek néhány magánkiskereskedővel és a városi tanács vb műszaki és termelésellátásfelügyeleti osztályával. A feladat tizenöt népi ellenőr negyvennyolc napi munkáját vette igénybe. A Micsurin Termelőszövetkezet mint zöldség- és gyümölcstermesztő nagyüzem került az érdeklődés központjába. Szakemberekkel jól ellátott bázisgazdaság, bemutatóüzem a Micsurin Tsz. Termeszt, feldolgoz, értékesít, exportál — a termés zömét közvetlenül maga értékesíti, így az intézkedési lánc rövidebb. Az AGROUNION kebelén belül gazdasági társulást alakítottak az értékesítési biztonság növelése érdekében kiskunlac- házi és agárdi partnerekkel. Dánszentnti'xlési tervek - változások Aszfalton az i5-re Dánszentmiklóson egy sor tervet váltottak, s váltanak valóra az idén is. így például kiépítik a termelőszövetkezet termálvízű kútjára alapozott A helyzet magaslatán. Lakos Sándor és Koller Mihály a kötéltáncosokat is meghazudtoló ügyességgel egyensúlyoznak szerelés közben strandot. S a VII. ötéves tervben a Dózsa György út aszfaltburkolatot kap. Erre an nál is inkább szükség van, mert az új M5-ös autópálya megnyitásával lényegesen megnő a községen áthaladó forgalom. A központi iskola kialakítását, életre hívását pedig az is sürgeti: ne kelljen a különféle szemléltető eszközöket három helyre hordani — nem is szólva a legfőbb szem pontról, a gyerekekről! — Ugyanakkor a helyi tanács vállálkozót is keres olyan üzletek működtetésére, szolgáltatásokra, amelyek még a településről hiányoznak. Az elképzelések rövid távra szólnak. Ám ennek ellenére .sem válthatók valóra a helybéliek s a tanács összefogása nélkül. Mert csak együtt, karöltve lehet mindazt megvalósítani, amit az egyik oldalról az igényekben, a másikon pedig a tervekben megfogalmaz nak. A Dél-Pest Megyei Áfész szerződéseivel termeltető és felvásárló tevékenységet folytat. Egyéniekkel és közös gazdaságokkal egyaránt van kapcsolatuk. Esetenkénti felvásárlásaik rendszeresek, bár a szerződésen alapuló termékátvétel mind a két félnek — és lakosság ellátását tekintve is — biztonságosabb. A ceglédi kis- kertesek számára például két helyet jelöltek ki, ahová zöldség- és gyümölcstermésüket szombaton és vasárnap is szállíthatják. Egyébként tizenhárom felvásárlóhelyük van. Figyelmük az árrésen Egyes termékek árrését más felvásárlók: a konzervgyár, a Zöldért, a Hungarofruct felvásárlási és eladási, áraihoz igazítva alakítják ki. Cegléden és Dél-Pest megyében a boltok negyven százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy eladásra kistermelőktől vesz át zöldséget, gyümölcsöt. Az áru- választék így gazdagodik és a lakosság természetesen jó néven veszi ezt. A termelők sem elégedetlenek, általában reális összeget kapnak termékükért. A bolti készletek árait úgy alakítják, hogy a napi limitárakhoz igazodjanak. Ez részben az üzletvezetők dolga. A szövetkezet ellenőrei gyakorta megjelennek szúrópróbaszerű vizs gálatokra. A tanács illetékes osztálya és a piacfelügyelőség naprakészen szemmel tartja a hozzá tartozó területet és ügyel a rendeletek betartására. A nagybani élet a ceglédi piacon kora hajnalban zajlik, ekkor vásárolják fel továbbértékesítésre az árut a termelőktől. Ennek nagy része elkerül Ceglédről, mivel több más városban dolgozó magán- kereskedő szerzi be itt friss áruját. Érdekes és jellemző, hogy a ceglédi magánkereskedők is e célból, az áruválasztékot bővíteni, más városokat keresnek fel. Milyet, mennyit? A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a fogyasztói árszínvonalat a termelők felhozatala nem befolyásolja, inkább egymás áraihoz igazodnak. A kistermelők véleménye az volt, hogy a felvásárlóknak még jobban törődniük kellene a termeltetéssel, nemcsak a mennyiséggel, hanem egyáltalán azzal, hogy milyen zöldségre, gyümölcsre lesz majd szükség, mivel foglalkozzanak. A felvásárlóhelyek nyitva tartásá ról éppúgy véleményt mondtak, mint a felvásárlás folyamatosságáról. Eszes Katalin A haszon országos szinten jelentkezik Prognózis a világűrből — Az űrkutatást — negyed- százados múltja ellenére — még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott, magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának kezdeti szakaszában elképzelni is nehéz volt, hogy mindezek az eredmények a hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználók sorában elsőként jelentkeztek a meteorológusok — mondja Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese. Soronként négyezer kepeiem — A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál jóval több információt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtuk keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat, amely idáig vezetett. — Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjáráskutatóinak rendelkezésére, ám ezen hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehetett rendszeres megfigyeléseket, méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le. Huszonöt éve, 1960-ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgáltatott, akkor még főleg a felhő- borítottságról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatá si célokra természetesen bár mely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezek csak esettanulmányok voltak egy olyan gyorsan változó rend szer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az ho zott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus képtovábbító rendszerek, amelyeknek az adásához — nyílt adásról lévén szó — bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 1967 novemberében készült el az a vevőállomás, amelynek segít ségével ezeket a képeket venni lehetett. Időközben kiderült, hogy a műholdakról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a leglényegesebbet látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban fel vételeket készítő kamerák. Az is kiderült, hogy a meteorolóHorukk! K,«.i e.. .-I emelkedik a magasba, az oszlop tetejére több mázsás légkábel Hancsovszki János képriportja A z előszobában rendez- gettem, amikor az ajtó levélrésén zizegve besurrant egy sárga boríték, jócskán túl azon az időponton, amikor a postás hordja a leveleket. A borítékban egy fehér papírlap volt, rajta gyakorlatlan írással a következő: „Ezúton kérem a szerkesztőséget, hogy legyenek szívesek helyt adni a levelemnek. Én Monoron lakom, 3 hónapig feküdtem a kórházban, dolgozni nem tudok. Szociális segélyt kapok és az ebédet. Annuska néni mindennap hozza jókedvvel, barátságosan és igaz jó szívvel. Ezúton szeretném megköszönni fáradságos munkáját” — név, lakcím. Leültem, mert hirtelen rám rohant egy rajnyi gondolat. Én ezt az embert ismerem. Öt Monornak bizonyos részén nem lehetett nem ismerni, jelenség volt. Nem dolgozott soha sehol, alkalmi munkából éldegélt, hol egyik portán bízták rá a szén behordását, hol a másikon az utcasöprést. Té- len-nyáron fekete nagykabátban járt és fekete kalapban, a kabát évről évre jobAz emberszívű hangya ban lötyögött rajta, utóbb már csak sejteni lehetett benne a hihetetlenül lesoványodott testét. Gyakran vonszolta magát részegen, és mindent eladogatott maga körül, öreg apja, amíg élt, seprűket kötött, hogy fenntartsa valahogy mindkettőjüket, és gyakran mondogatta: — Meglátják, ha én elpusztulok, ez az utolsó párnát is eladja a feje alól... És úgy lett. Elment az utolsó párna, a maradék bútorok, a kis ház is. A fekete kabátban 32 kilós test került végül a kórházba, s az egyik szomszéd mondja: a körzeti orvos, aki pedig már sokféle szerencsétlenséget látott, maga is elborzadt, amikor M. lakókamrájának ajtaját kinyitotta. És most itt ez a levél, s én nem tudom megállni, hogy ne fűzzek hozzá egyet- mást. Hiszen látom magam előtt a helybeli olvasót, aki ismeri a levél íróját, s jobbik esetben is fejét csóválva böngészné a köszönetét. Mert a levélírót gondos ápolás, kórházi kezelés hozta vissza az életbe, annyi szociális segélyt kap, amennyi nyugdíjat sokan olyanok is, akik gyerekkoruktól kezdve végigdolgozták az életüket. Meleg ebédet visz ingyen — ,,barátságos és igaz jó szívvel” — a házi szociális gondozó —, és a levélíró 50 évesen, java férfikorában mond most hálatelt köszönetét ezért. I\J e vegye sértésnek, hogy ^ ' a klasszikus La Fon- taine-mese, a tücsök meg a hangya jut eszembe. S az: milyen jó, hogy ez a hangya éppen ilyen. Nem példálózik, nem utasít el és nem gyakorol kegyet —, mert jut az erejéből arra, hogy felsegítse és támogassa a saját hibájukból elesetteket is. s amit ad, azért köszönetét sem vár. Az a hangya erős, dolgos — és emberszíve van. Koblencz Zsuzsa gusok által használt 137 MHz-es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet továbbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolcszáz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amellyel négyezer képelemet lehet soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan, fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az új eljárás szerint nem analóg módon, hanem számszerű értékek formájában, digitális úton érkeznek a Földre. Ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás. Sokan élvezik a hasznát — Mennyibe kerül az országnak az, hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz? — Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagyhatalmak, amelyek a műholdakat felbocsátják, nem fizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitvő hordozó- rakéták, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az új berendezés esetében kb. 70 millió forintos költséget igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott fedezetet. — Megéri ez nekünk? — Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatoknak nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell , jegyezni, hogy ez a haszon nem nálunk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg, hogy az- új vevőállomás 2—4 éven belül megtermeli az árát. A hazai szellemi kapacitás képes az előállítására. A fő vállalkozók a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem. Az elsődleges felhasználók a meteorológusok; de természetesen nem öncélúan, hiszen az általunk feldolgozott és továbbított adatoknak nagyon sok haszonélvezője van. — Mekkora a népgazdasági igény az önök szolgáltatásaira? — Megvizsgáltuk az egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra.’ Hogy csak egy példát mondjak: közismert, hogy mennyi kárt okoznak nálunk a korai fagyok, s hogy az új fajta, magas termést hozó vetőmagok milyen érzékenyek a talajhőmérsékletre. Az ország hatmillió hektáros vetésterületén nem lehet mindenütt talajhőmérőket kihelyezni. A műholdak felvételei alapján felhőmentes időben 0, 5 C-fokos pontossággal meg lehet állapítani a felszín hőmérsékletét, s ebből több évtizedes adatsorok alapján a szakemberek már azt is tudják, mennyi a hőmérséklet 5 cm mélyen. Év végére elkészül — Mivel az időjárás gyorsan változó rendszer, ezeknek az információknak akkor van igazán értékük, ha minél gyorsabban továbbíthatók a felhasználókhoz. Ezt hogyan képzelik el? Gondolom, nem telefonon. — Az új vevőállomás azt is lehetővé teszi, hogy az akár félóránként érkező adatokat azonnal feldolgozzuk, és rögtön továbbítsuk is. Most tárgyalunk a televíziós Képújsággal. amelynek segítségével a leggyorsabban és a legolcsóbban továbbíthatnánk bárkihez. — Mikor és hol épül meg az állomás? — A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére elkészül. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejlett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában. Németh Géza
