Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

1085. SZEPTEMBER 6., TÍNTEK PEST __ .»/ff, Tápanyag a zsályából Perbál határában hatvannégy nektá­ron szórják a mus­kotályzsálya lefa- zött és ledarált — már másra fel­használt! atatlan — hulladékát, műtrá­gyával vegyítve. A munkát a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaság területén a muskotályzsálya learatásá után ma­radt tarlón kezd­ték cl. Erdflsi Ágnes felvétele ií A divat és a minőség sikerük titka Talán nem pályáznak hiába Amikor már élesben mennek a dolgok }/ A Peperonival versenyezhetünk? levesebb állat, növekvő export Sokan még egy szál fürdő­ruhában napoznak a vízpar­ton, de bizonyára azok sem gondolnak a hűvösebb napok­ra, akik már túl vannak a nyári szabadságukon. Ha hin­ni lehet az előrejelzésnek, az időjárás még egy kicsit elké­nyeztet bennünket, s talán a vénasszonyok nyara tartogat néhány szép napot. Koránt­sem ilyen nyári a hangulat a HÉLIOS Gyömrői Ruhaipari Szövetkezetben, ahol épp most van a munka1 dandárja, hiszen itt elsősorban férfi, kamasz és gyermek felsőru­házati termékeket, női kabá­tokat, kosztümöket, szoknyá­kat és blézereket, valamint a hideg időben is jó szolgála­tot tevő sportruházati cikke-' két gyártanak. A szezon kezdete előtti fi­nisben kerestük fel T immer Sándornét, a szövetkezet áruforgalmi vezetőjét. Első­sorban arra voltunk kíván­csiak, milyen újdonságokkal találkozhatunk az ősszel. Ősszel a ENV-n — Évente mintegy 50 új modell hagyja el szövetkeze­tünket, ezek mindegyike sa­ját tervezésű, divatos holmi — mondja Timmer Sándorné. Állítása igazolásául egymás után mutatja a szebbnél szebb darabokat a készáru- raktárban. Finom fogású szö­vetből, bőrdíszítéssel készült a zsemleszínű női kábát, kü­lönleges mintázatú anyagból a legújabb módi szerint az a kosztüm, amellyel az őszi ENV-n ismerkedhetnek meg a lányok, asszonyok. A kabá­tok, kosztümök egy részét máris megvásárolhatjuk az üzletekben. Korábban nyertek már BNV-díjat és OKISZ- plakeítet, ezekre az elismeré­sekre talán az idén sem ne­veztek hiába ... A modellezők kis birodal­mában Turóczi Károlyná gyártáselőkészítő kalauzol. Itt álmodják meg a majdani szériatermékeket. — A fantáziaszegény, szab- ni-varrni nem tudó dolgozó bizony hamar megszökne in­nen — állítja a fiatalasszony. — Nemcsak az a munkánk, hogy kitaláljuk a modellt, hanem el kell készítenünk egy-egy mintát is minden méretből. Valamennyi dolgo­zónk maga is hordja a szö­vetkezet termékeit, mert a szomszédos boltban olcsón megvásárolhatók az úgyneve­zett osztályon kívüli dara­bok. A maradok véganyago­kat is eladják nekünk igen kedvező áron. — Az üzlet forgalma évi 5,5 millió forint, de ebből mindössze 2 miliiót képvisel a saját árunk. A készlet lob­bi részét más szövetkezetek gyárak adják — magyarázza Timrner Sándorné. — Igyek­szünk függönyöket, törülköző­ket. háióingeket, olcsó anya­gokat beszerezni, ezzel az ál­talunk kínált áruválasztékot tovább szélesíteni. Új helyen a tanulók A gyömrői központban — mert Sülysápon, Káván és Tóalmáson varroda működik — nemrégiben emeletráépítés volt. Az új helyen mostantól 120 tanuló fogadására képe­sek. A festékszagú tanmű­helyt, amelyhez szociális lé­tesítmény és ebédlő tartozik, Lipták Vladimirné, a négy szakoktató egyike mutatja meg. öt éve foglalkozik a fiatalokkal. Többségük a szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után is a szövetke­zetnél marad, vagy a megyé­ben helyezkedik el. A kör­nyéken egyébként csak itt foglalkoznak az utánpótlás nevelésével, s az előbbi ada­tok szerint nem is hiába. — Tizenötmilliót költött a szövetkezet erre az oktatóbá­zisra. Kaptunk bankhitelt és sok segítséget a Pest megyei KISZÖV-től, valamint az OKISZ-tól — mondja a szak­oktató. — A gyerekeknek olyan feladatokat adunk, amelyek során minden mun­kaszakaszt megismerhetnek a szabástól a gombfelvarrásig. A gépek egyébként itt is épp olyan korszerűek, mint lent, ahol már élesben megy a munka. A gyömrői központi szabá­szat és a befejező részleg az adminisztratív dolgozókkal Talán mérleget illene von­ni; beszámolni sikeres prog­ramokról, lejegyezni a repre­zentatív számokat utasforga­lomról, bevételről. Érdeklődni az újdonságoknak számító téli kínálatokról, hírt adni a jövő nyári elképzelésekből. Nőm vállalkozunk rá, mert ezekre az ismeretekre bárki szert te­het a szép számmal megjele­nő idegenforgalmi statiszti­kákból, programfüzetekből. Ez alkalommal arról lesz szó, hogy vajon széles körben ismert-e Pest megye, a te­rület kínálta lehetőségek, s ha nem, milyen útja-módja lenne a közös cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy az effajta munkához az idegenforgalmi szakemberek önmagukban ke­vesek, mi több, anyagi forrá­saik még a különböző támoga­tások ellenére is végesek. Együtt könnyebb — Ügy vélem, a pénz hiá­nya csak az egyik, bár fontos oka annak, hogy végigpász­tázva a‘ megyét, kiaknázatlan lehetőségek tárházára buk­kanjunk — gondolkodik han­gosan Bernhardt László, a Dunatours kereskedelmi osz­tályvezetője. — Említhetném együtt kétszáz embernek ad kenyeret. Nagy többséggel nők és helybeliek, akik a család, a gyermek ellátásának gondja miatt nem keresnek távolabb munkát, Az átlag­bérszínvonal 55 ezer forint, s az idén hétszázalékos bérfej­lesztés lesz. A dolgozók te­hát anyagilag is megtalálták itt a számításukat. A bérmunka haszna — Szövetkezetünk éves ter­melési értéke 130 millió fo­rint. Elsősorban a hazai piac­ra termelünk; a nagykereske­delemnek, a Fővárosi Ruhá­zati Bolt Vállalatnak és köz­vetlenül a Verseny Áruház­nak szállítunk — tájékoztat az áruforgalmi vezető. — Kétmillió forint értékben vál­lalunk bérmunkát egy NSZK- beli cégnek. Női kabátokat, kosztümöket varrunk. E kap­csolt előnyeit elsősorban mű­szaki fejlesztésünkben, tech­nológiánk korszerűsítésében kamatoztatjuk. Ha a vásárló a HELIOS emblémájával ellátott kabátot ölti magára, az természetesen csapatmunkát dicsér. A gyömrőieken kívül az alap­anyagot szállító partnereket is. Noha az együttműködés nem mindig felhőtlen, úgy tűnik, a magyar konfekció- ipar egyre inkább lépést tart a divattal, állja a sarat a nemzetközi mezőnyben. Fazekas Eszter Gödöllő környékét, ezen belül Isaszeg környékét, az 1843-as emlékeket. Azt a történelmi helyet', amit bizonyára hasz­nos lenne megmutatni pél­dául az iskolásoknak, ezzel is segítve a tananyag elsajátí­tását. Ugyanígy nincsenek fel­térképezve a vidéki kúriák és sorolhatnám még. Ezek a té­mák hosszú évekre, évtize­dekre nemes feladatokat ró­nak ránk és az adott telepü­lés helytörténetével foglalkozó emberekre. Gyerekcipőben jár Nyilvánvaló, hogy az ide­genforgalmi hivatal munka­társai nem lehetnék jelen mindenütt, nem követhetik naprakészen a helyi kutatá­sok eredményeit. Éppen fezért hasznos kölcsönösen keresni a kapcsolatokat a hivatalnak és a települések művelődési otthonainak egyaránt. Mert a közművelődés házában min­den valószínűség szerint együtt lehetnek olyan írásos dokumentumok, eleddig száj- hagyomány útján terjedt em­lékek. amelyek felkutatása, megőrzése, értékesítése közös érdek kell legyen. Nemcsak kultúrtörténeti, hanem anya­gi szempontok miatt is. Szomorú tapasztalattal tért haza az Amerikai Egyesült Államokban járt magyar élel­miszeripari küldöttség. Tanul­mányozták egyebek között a háziasszonyok vásárlási szo­kásait is. Az egyik áruházban egymás mellett kínálták a Magyarországon gyártott, fó­liába csomagolt kolbászt és a hazai, amerikai Peperonit. Béltartalmuk, ízük, zamatuk és súlyuk hasonló, árcédulá­juk azonban feltűnő különb­séget mutatott. A magyar ter­mék ára nyolcvan cent, az amerikaié egy dollár nyolc­van cent. S ami a legfeltű­nőbb, a háziasszonyok mégis inkább a Peperonihoz nyúl­tak. Megint a csomagolás A magyar kolbász nem fe­lel meg minden szempontból az igényes amerikai vásárlók­nak. Csomagolása elmarad a tengerentúlon megszokottól, s tálalás előtt szeletelni is kell. A Peperoni pedig már az üz­letben enni való, gusztusos szeletekben kínálja magát. Mi sem egyszerűbb, mint fölszeletelni a magyar kol­bászt is —■ gondolhatná a feldolgozásban járatlan fo­gyasztó. Ha másutt megtehe­tik, nyilvánvalóan van tech-. nológiája, csupán ezt kell al­kalmazni és elhárul az aka­dály az export növelése elől. Sajnos, nem ennyire egyszerű a helyzet, mert a magyar húsipar például 1983-ban 500 millió dollár értékben expor­tált húst és húskészítménye­ket, de mindössze 3.8 millió dollárért vásároltak külföldön gévet, berendezést, technoló­giát. Ezek nélkül pedig egyre nehezebb alkalmazkodni az igényes vásárlókhoz. A nrnőségi követelmények­hez való alkalmazkodás vi­szont elengedhetetlen feltétele az agrárexport bővítésének. Ma már a vevők világszerte megkövetelik a minőséget, s ha ezt nem teljesítik az el­adók, egyszerűen eladhatatlan lesz a termék. A magyar áruk is a világ élmezőnyével ver­senyeznek, s ez különöskép­pen igaz az agrárexportra. A Közös Piac országaiban el­adhatatlan „'húshegyek” van­nak, s egvre több országban van felesleg mezőgazdasági termékekből. Növekszik tehát a kínálat, s e?zel együtt nem bővül a fizetőképes kereslet. Az országnak megéri Válogathatnak a vevők, s ennek szempontja elsősorban a minőség. A magyar agrár­— A szentendrei és a gö­döllői művelődési házzal már felvettük a kapcsolatot. A hasonló kezdeményezésnek nem vagyunk elrontói — ál­lítja Bernhardt László. — El­képzelhető, hogy Valahol olyan dologra , bukkannak, ami idegenforgalmi szem­szögből is pénzt hozhat a ház­nak és a hivatalnak egy­aránt. Jómagam tehát nem kizárólag a forintok, sokkal inkább az együttgondolkodás hiányát látom, jóllehet, anya­gi lehetőségeinkből pillanat­nyilag csak meglevő intézmé­nyeink fenntartására, bővíté­sére futja, vagy néhány olyan kezdeményezésre, amelyben már csírázó üzletet látunk. Korszerűsítésre egyébként az elmúlt két esztendőben 40 millió forintot költöttünk. Néhány egységet átvettünk üzemeltelésre ö Pest-Budai Vendéglátó Vállalattól, ez 3 millió forintos kiadást jelen­tett számukra. Senki nem vonja kétségbe, hogy az országban, de Pest megyében is jó néhány öreg kúria és környéke lenne ér­demes felújításra, rendezésre, majdan okos kihasználásra. Csakhogy ez tetemes összege­ket igényel, amire a Pest Me­exportnak ehhez kell alkal- , mazkodnia, hiszen jelenleg minden harmadik hektáron a külpiacra termelünk, s az ország devizabevételéből a mezőgazdasági termékek több mint harminc százalékban ré­szesednek. Különösen jelentő­sek a húsipari termékek, mert az agrárexport felét, az ország nem rubelelszámolású kivitelének 20 százalékát ad­ják. Az alkalmazkodást persze megnehezíti a vevők válogató kedve, 'h'szen ez egyben azt jelenti, hogy az árakat lefelé nyomják. 1981-ben 889 millió dollár értékű húst adtunk el, 1984-ben csak 730 millió dol­lár értékűt, s a kevesebb be­vételért mintegy 30 százalék­kal tebb árut kellett kiszállí­tani. A sertés- és marhahús ára oly mértékben csökkent a világpiacon, hogy ezt a vesz­teséget nem lehetett ellen­súlyozni a mennyiség növe­lésével. Az árveszteségből és a ter­melési költségek növekedésé­ből következően romlott az export gazdaságossága. Sokan felteszik a kérdést: érdemes-e a mezőgazdasági exportot bő­víteni? A gazdaságosság néző­pontjából jogos lehet az ilyenfajta elmélkedés, azon­ban válaszadáskor arra is fe­lelni kell, mit exportáljunk a mezőgazdasági termékek he­lyett. A külgazdasági egyen­súly megtartása, javítása ugyanis feltételezi az agrár­termékek kivitelét. Bár csök­kentek az árak, romlott a gazdaságosság, a mezőgazda- sági export , és import egyen­lege így is 900 millió dollár körül van a nem rubelel­számolású piacokon. A vita­tott kérdés ilyetén való meg­közelítése már egyértelműbbé teszi a feleletet. Az üzemnek alig Ennek megfelelően kellene a fejlesztéseket ösztönözni, il­letve a termelők érdekeltségét is megtartani. Jelenleg azon­ban ellentmondás van az ér­A leltározási munka szabá­lyozásáról, bizonylati rendjé­ről, valamint az anyagi és az erkölcsi felelősség érvé­nyesüléséről országos vizsgá­latot kezdett a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Számos közérdekű bejelen­tés hívta fel a népi ellenőrök gyei Idegenforgalmi Hivatal pillanatnyilag nem tud áldoz­ni. Mozgósítható lenne azon­ban a lakosság tőkéje és kö­tődése. — Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen vállalkozó szel­lemű, pénzzel is rendelkező emberek nem keresnek♦ fel bennünket. Ki tudja: az első időben minden energiájukat a helyreállításra, a beüzeme­lésre fordítják, később pedig nem akarnak osztozni, bíznak saját szervező erejükben, hisznek abban, hogy telt ház­zal dolgozhatnak. Szakmai berkekben tudott dolog: a kezdeti sikereket követheti hullámvölgy, amikor bizony nem árt, ha a tulajdonos mögött utazási iroda áll, a maga kapcsolatrendszerével, tapasztalataival. A Duna- tourst eddig mindössze egyet­len ember kereste fel a me­gyéből, aki magánkemping megnyitásán fáradozik. Hiva­talunk nem zárkózott el a pár­beszédtől, de az ügy még gye­rekcipőben jár. Minden zugot Igen, ez lenne a végcél: megismertetni a vendéggel a megye legeldugottabb zugát is, ha ott kulturált körülmé­nyeket, nívós programot ké­pesek biztosítani. Tudjon ar­ról hazai és külföldi turista, hogy szűkebb pátriánkban nemcsak a Dunakanyar festői szépségű... F. E. dekeltség és az export között. A mezőgazdasági exportbevé­tel döntő része a gabonából és a húsból származik, ugyan­akkor a hústermelés fejlesz­téséről lemondanak a gazda­ságok. Az utóbbi években nö­vekedtek költségeik, s ezt nem ismerték el a hazai fel- vásárlási árak, ezért romlott a termelés jövedelmezősége. A gazdaságok erre úgy vála­szoltak, hogy csökkentették a sertés- és szarvasmarha-állo­mányukat, aminek közvetett hatása van a hpsexportra is. Ez a tendencia — mint azt megírtuk — Pest megyében is jól érzékelhető. Magatartásuk érthető, hi­szen a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a nyereség növelésében érdekeltek és döntéseiket ennek szolgála­tába állítják. Az állattenyész­tés jövedelmezősége pedig harmada-ötöde a gabona ter­melésének, ugyanakkor fej­lesztése több eszközt feltéte­lez. Miután a nyereség kicsi, fejleszteni csak hitel felvéte­lével lehetne az ágazatot, melynek kamatai kétszer- háromszor magasabbak, mint az állattenyésztésben elérhető eszközarányos jövedelem. Kézenfekvő volna az állat- tenyésztés jövedelmezőségét az értékesítés nyereségéből javítani. Erre jelenleg remény sincs, hiszen a magvar ex­portőröknek — az alacsony világpiaci árak miatt — saját gazdálkodásuk fenntartása is gondot okoz. Az állattartói kedvet más módszerekkel, de fokozni kellene, mert enélkül az exporttervek teljesítése kerülhet veszélybe. Természe­tesen nem a sor végén kul­logó. állattartó gazdaságok veszteségeit kell a támogatá­sokkal kiegyenlíteni, hanem az élenjárók termelését ösz­tönözni a költségekhez jobban igazodó árakkal. A szabályo­zást kidolgozók és a termelők tehát egyaránt találhatnak feladatot a gazdaságosabb ex­port bővítésében. V. F. 3. figyelmét arra a népgazdaság különböző területein gyakori jelenségre, hogy a leltárel­téréseket nem kezelik a tár­sadalmi tulajdon védelmének megfelelő gondossággal. Az ipari, mezőgazdasági üzemek kereskedelmi egységek belső ellenőrei sok esetben nem vizsgálják érdemben a hiá­nyok és a többletek okait, a bizonylati fegyelmet, a va­gyonvédelmet, valamint a fo­gyasztói érdekved elmet. Gyak­ran bizonylati rend sem nyújt megfelelő alapot az okok fel­tárására. A leltártól való el­téréseket majdnem mindig nijilvántartási tévedésekre ve­zetik vissza. A felelősség meg­állapításakor az anyagi és er­kölcsi felelősségre vonás nem­egyszer lényegesen elmarad a mulasztások súlya, veszélyes­sége, a társadalmat ért vesz­teség által indokolt mértéktől. A tapasztalatok azt is mutat­ják, hogy megelőző intézke­déseket rendszerint nem ve­zetnek be. Az 1982—84. közötti idősza­kot feltáró vizsgálat során a népi ellenőrök tájékozódnak arról is. hogy az érvényben levő rendelkezések, szabályok mennyiben segítik vagy gátol­ják a leltárhiány, illetve lel­tártöbblet esetén az anyagi és az erkölcsi felelősségre vonást. A főváros és több megye gaz­dálkodó szervezeteire kiterje­dő ellenőrzés választ keres a gyakori leltárhiányok és lel­tártöbbletek keletkezésének okaira is. Áttekintik, hogy az irányító és a gazdálkodó szer­vezetek milyen intézkedése­ket tettek, és milyen ered­ménnyel a leltáreltérésekkel kapcsolatos kedvezőtlen jelen­ségek visszaszorítására, meg­szüntetésére, s érvényt sze­reznek-e a leltárhiányért, va­lamint a Ieitartöbbletért va­ló anyagi és erkölcsi felelős­ségnek. 1 Más is festi szépségű' Partnereket váró utazási iroda 17“ Álfogó vizsgálat A leltározás körülményei I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents