Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
1085. SZEPTEMBER 6., TÍNTEK PEST __ .»/ff, Tápanyag a zsályából Perbál határában hatvannégy nektáron szórják a muskotályzsálya lefa- zött és ledarált — már másra felhasznált! atatlan — hulladékát, műtrágyával vegyítve. A munkát a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság területén a muskotályzsálya learatásá után maradt tarlón kezdték cl. Erdflsi Ágnes felvétele ií A divat és a minőség sikerük titka Talán nem pályáznak hiába Amikor már élesben mennek a dolgok }/ A Peperonival versenyezhetünk? levesebb állat, növekvő export Sokan még egy szál fürdőruhában napoznak a vízparton, de bizonyára azok sem gondolnak a hűvösebb napokra, akik már túl vannak a nyári szabadságukon. Ha hinni lehet az előrejelzésnek, az időjárás még egy kicsit elkényeztet bennünket, s talán a vénasszonyok nyara tartogat néhány szép napot. Korántsem ilyen nyári a hangulat a HÉLIOS Gyömrői Ruhaipari Szövetkezetben, ahol épp most van a munka1 dandárja, hiszen itt elsősorban férfi, kamasz és gyermek felsőruházati termékeket, női kabátokat, kosztümöket, szoknyákat és blézereket, valamint a hideg időben is jó szolgálatot tevő sportruházati cikke-' két gyártanak. A szezon kezdete előtti finisben kerestük fel T immer Sándornét, a szövetkezet áruforgalmi vezetőjét. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen újdonságokkal találkozhatunk az ősszel. Ősszel a ENV-n — Évente mintegy 50 új modell hagyja el szövetkezetünket, ezek mindegyike saját tervezésű, divatos holmi — mondja Timmer Sándorné. Állítása igazolásául egymás után mutatja a szebbnél szebb darabokat a készáru- raktárban. Finom fogású szövetből, bőrdíszítéssel készült a zsemleszínű női kábát, különleges mintázatú anyagból a legújabb módi szerint az a kosztüm, amellyel az őszi ENV-n ismerkedhetnek meg a lányok, asszonyok. A kabátok, kosztümök egy részét máris megvásárolhatjuk az üzletekben. Korábban nyertek már BNV-díjat és OKISZ- plakeítet, ezekre az elismerésekre talán az idén sem neveztek hiába ... A modellezők kis birodalmában Turóczi Károlyná gyártáselőkészítő kalauzol. Itt álmodják meg a majdani szériatermékeket. — A fantáziaszegény, szab- ni-varrni nem tudó dolgozó bizony hamar megszökne innen — állítja a fiatalasszony. — Nemcsak az a munkánk, hogy kitaláljuk a modellt, hanem el kell készítenünk egy-egy mintát is minden méretből. Valamennyi dolgozónk maga is hordja a szövetkezet termékeit, mert a szomszédos boltban olcsón megvásárolhatók az úgynevezett osztályon kívüli darabok. A maradok véganyagokat is eladják nekünk igen kedvező áron. — Az üzlet forgalma évi 5,5 millió forint, de ebből mindössze 2 miliiót képvisel a saját árunk. A készlet lobbi részét más szövetkezetek gyárak adják — magyarázza Timrner Sándorné. — Igyekszünk függönyöket, törülközőket. háióingeket, olcsó anyagokat beszerezni, ezzel az általunk kínált áruválasztékot tovább szélesíteni. Új helyen a tanulók A gyömrői központban — mert Sülysápon, Káván és Tóalmáson varroda működik — nemrégiben emeletráépítés volt. Az új helyen mostantól 120 tanuló fogadására képesek. A festékszagú tanműhelyt, amelyhez szociális létesítmény és ebédlő tartozik, Lipták Vladimirné, a négy szakoktató egyike mutatja meg. öt éve foglalkozik a fiatalokkal. Többségük a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is a szövetkezetnél marad, vagy a megyében helyezkedik el. A környéken egyébként csak itt foglalkoznak az utánpótlás nevelésével, s az előbbi adatok szerint nem is hiába. — Tizenötmilliót költött a szövetkezet erre az oktatóbázisra. Kaptunk bankhitelt és sok segítséget a Pest megyei KISZÖV-től, valamint az OKISZ-tól — mondja a szakoktató. — A gyerekeknek olyan feladatokat adunk, amelyek során minden munkaszakaszt megismerhetnek a szabástól a gombfelvarrásig. A gépek egyébként itt is épp olyan korszerűek, mint lent, ahol már élesben megy a munka. A gyömrői központi szabászat és a befejező részleg az adminisztratív dolgozókkal Talán mérleget illene vonni; beszámolni sikeres programokról, lejegyezni a reprezentatív számokat utasforgalomról, bevételről. Érdeklődni az újdonságoknak számító téli kínálatokról, hírt adni a jövő nyári elképzelésekből. Nőm vállalkozunk rá, mert ezekre az ismeretekre bárki szert tehet a szép számmal megjelenő idegenforgalmi statisztikákból, programfüzetekből. Ez alkalommal arról lesz szó, hogy vajon széles körben ismert-e Pest megye, a terület kínálta lehetőségek, s ha nem, milyen útja-módja lenne a közös cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy az effajta munkához az idegenforgalmi szakemberek önmagukban kevesek, mi több, anyagi forrásaik még a különböző támogatások ellenére is végesek. Együtt könnyebb — Ügy vélem, a pénz hiánya csak az egyik, bár fontos oka annak, hogy végigpásztázva a‘ megyét, kiaknázatlan lehetőségek tárházára bukkanjunk — gondolkodik hangosan Bernhardt László, a Dunatours kereskedelmi osztályvezetője. — Említhetném együtt kétszáz embernek ad kenyeret. Nagy többséggel nők és helybeliek, akik a család, a gyermek ellátásának gondja miatt nem keresnek távolabb munkát, Az átlagbérszínvonal 55 ezer forint, s az idén hétszázalékos bérfejlesztés lesz. A dolgozók tehát anyagilag is megtalálták itt a számításukat. A bérmunka haszna — Szövetkezetünk éves termelési értéke 130 millió forint. Elsősorban a hazai piacra termelünk; a nagykereskedelemnek, a Fővárosi Ruházati Bolt Vállalatnak és közvetlenül a Verseny Áruháznak szállítunk — tájékoztat az áruforgalmi vezető. — Kétmillió forint értékben vállalunk bérmunkát egy NSZK- beli cégnek. Női kabátokat, kosztümöket varrunk. E kapcsolt előnyeit elsősorban műszaki fejlesztésünkben, technológiánk korszerűsítésében kamatoztatjuk. Ha a vásárló a HELIOS emblémájával ellátott kabátot ölti magára, az természetesen csapatmunkát dicsér. A gyömrőieken kívül az alapanyagot szállító partnereket is. Noha az együttműködés nem mindig felhőtlen, úgy tűnik, a magyar konfekció- ipar egyre inkább lépést tart a divattal, állja a sarat a nemzetközi mezőnyben. Fazekas Eszter Gödöllő környékét, ezen belül Isaszeg környékét, az 1843-as emlékeket. Azt a történelmi helyet', amit bizonyára hasznos lenne megmutatni például az iskolásoknak, ezzel is segítve a tananyag elsajátítását. Ugyanígy nincsenek feltérképezve a vidéki kúriák és sorolhatnám még. Ezek a témák hosszú évekre, évtizedekre nemes feladatokat rónak ránk és az adott település helytörténetével foglalkozó emberekre. Gyerekcipőben jár Nyilvánvaló, hogy az idegenforgalmi hivatal munkatársai nem lehetnék jelen mindenütt, nem követhetik naprakészen a helyi kutatások eredményeit. Éppen fezért hasznos kölcsönösen keresni a kapcsolatokat a hivatalnak és a települések művelődési otthonainak egyaránt. Mert a közművelődés házában minden valószínűség szerint együtt lehetnek olyan írásos dokumentumok, eleddig száj- hagyomány útján terjedt emlékek. amelyek felkutatása, megőrzése, értékesítése közös érdek kell legyen. Nemcsak kultúrtörténeti, hanem anyagi szempontok miatt is. Szomorú tapasztalattal tért haza az Amerikai Egyesült Államokban járt magyar élelmiszeripari küldöttség. Tanulmányozták egyebek között a háziasszonyok vásárlási szokásait is. Az egyik áruházban egymás mellett kínálták a Magyarországon gyártott, fóliába csomagolt kolbászt és a hazai, amerikai Peperonit. Béltartalmuk, ízük, zamatuk és súlyuk hasonló, árcédulájuk azonban feltűnő különbséget mutatott. A magyar termék ára nyolcvan cent, az amerikaié egy dollár nyolcvan cent. S ami a legfeltűnőbb, a háziasszonyok mégis inkább a Peperonihoz nyúltak. Megint a csomagolás A magyar kolbász nem felel meg minden szempontból az igényes amerikai vásárlóknak. Csomagolása elmarad a tengerentúlon megszokottól, s tálalás előtt szeletelni is kell. A Peperoni pedig már az üzletben enni való, gusztusos szeletekben kínálja magát. Mi sem egyszerűbb, mint fölszeletelni a magyar kolbászt is —■ gondolhatná a feldolgozásban járatlan fogyasztó. Ha másutt megtehetik, nyilvánvalóan van tech-. nológiája, csupán ezt kell alkalmazni és elhárul az akadály az export növelése elől. Sajnos, nem ennyire egyszerű a helyzet, mert a magyar húsipar például 1983-ban 500 millió dollár értékben exportált húst és húskészítményeket, de mindössze 3.8 millió dollárért vásároltak külföldön gévet, berendezést, technológiát. Ezek nélkül pedig egyre nehezebb alkalmazkodni az igényes vásárlókhoz. A nrnőségi követelményekhez való alkalmazkodás viszont elengedhetetlen feltétele az agrárexport bővítésének. Ma már a vevők világszerte megkövetelik a minőséget, s ha ezt nem teljesítik az eladók, egyszerűen eladhatatlan lesz a termék. A magyar áruk is a világ élmezőnyével versenyeznek, s ez különösképpen igaz az agrárexportra. A Közös Piac országaiban eladhatatlan „'húshegyek” vannak, s egvre több országban van felesleg mezőgazdasági termékekből. Növekszik tehát a kínálat, s e?zel együtt nem bővül a fizetőképes kereslet. Az országnak megéri Válogathatnak a vevők, s ennek szempontja elsősorban a minőség. A magyar agrár— A szentendrei és a gödöllői művelődési házzal már felvettük a kapcsolatot. A hasonló kezdeményezésnek nem vagyunk elrontói — állítja Bernhardt László. — Elképzelhető, hogy Valahol olyan dologra , bukkannak, ami idegenforgalmi szemszögből is pénzt hozhat a háznak és a hivatalnak egyaránt. Jómagam tehát nem kizárólag a forintok, sokkal inkább az együttgondolkodás hiányát látom, jóllehet, anyagi lehetőségeinkből pillanatnyilag csak meglevő intézményeink fenntartására, bővítésére futja, vagy néhány olyan kezdeményezésre, amelyben már csírázó üzletet látunk. Korszerűsítésre egyébként az elmúlt két esztendőben 40 millió forintot költöttünk. Néhány egységet átvettünk üzemeltelésre ö Pest-Budai Vendéglátó Vállalattól, ez 3 millió forintos kiadást jelentett számukra. Senki nem vonja kétségbe, hogy az országban, de Pest megyében is jó néhány öreg kúria és környéke lenne érdemes felújításra, rendezésre, majdan okos kihasználásra. Csakhogy ez tetemes összegeket igényel, amire a Pest Meexportnak ehhez kell alkal- , mazkodnia, hiszen jelenleg minden harmadik hektáron a külpiacra termelünk, s az ország devizabevételéből a mezőgazdasági termékek több mint harminc százalékban részesednek. Különösen jelentősek a húsipari termékek, mert az agrárexport felét, az ország nem rubelelszámolású kivitelének 20 százalékát adják. Az alkalmazkodást persze megnehezíti a vevők válogató kedve, 'h'szen ez egyben azt jelenti, hogy az árakat lefelé nyomják. 1981-ben 889 millió dollár értékű húst adtunk el, 1984-ben csak 730 millió dollár értékűt, s a kevesebb bevételért mintegy 30 százalékkal tebb árut kellett kiszállítani. A sertés- és marhahús ára oly mértékben csökkent a világpiacon, hogy ezt a veszteséget nem lehetett ellensúlyozni a mennyiség növelésével. Az árveszteségből és a termelési költségek növekedéséből következően romlott az export gazdaságossága. Sokan felteszik a kérdést: érdemes-e a mezőgazdasági exportot bővíteni? A gazdaságosság nézőpontjából jogos lehet az ilyenfajta elmélkedés, azonban válaszadáskor arra is felelni kell, mit exportáljunk a mezőgazdasági termékek helyett. A külgazdasági egyensúly megtartása, javítása ugyanis feltételezi az agrártermékek kivitelét. Bár csökkentek az árak, romlott a gazdaságosság, a mezőgazda- sági export , és import egyenlege így is 900 millió dollár körül van a nem rubelelszámolású piacokon. A vitatott kérdés ilyetén való megközelítése már egyértelműbbé teszi a feleletet. Az üzemnek alig Ennek megfelelően kellene a fejlesztéseket ösztönözni, illetve a termelők érdekeltségét is megtartani. Jelenleg azonban ellentmondás van az érA leltározási munka szabályozásáról, bizonylati rendjéről, valamint az anyagi és az erkölcsi felelősség érvényesüléséről országos vizsgálatot kezdett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Számos közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrök gyei Idegenforgalmi Hivatal pillanatnyilag nem tud áldozni. Mozgósítható lenne azonban a lakosság tőkéje és kötődése. — Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen vállalkozó szellemű, pénzzel is rendelkező emberek nem keresnek♦ fel bennünket. Ki tudja: az első időben minden energiájukat a helyreállításra, a beüzemelésre fordítják, később pedig nem akarnak osztozni, bíznak saját szervező erejükben, hisznek abban, hogy telt házzal dolgozhatnak. Szakmai berkekben tudott dolog: a kezdeti sikereket követheti hullámvölgy, amikor bizony nem árt, ha a tulajdonos mögött utazási iroda áll, a maga kapcsolatrendszerével, tapasztalataival. A Duna- tourst eddig mindössze egyetlen ember kereste fel a megyéből, aki magánkemping megnyitásán fáradozik. Hivatalunk nem zárkózott el a párbeszédtől, de az ügy még gyerekcipőben jár. Minden zugot Igen, ez lenne a végcél: megismertetni a vendéggel a megye legeldugottabb zugát is, ha ott kulturált körülményeket, nívós programot képesek biztosítani. Tudjon arról hazai és külföldi turista, hogy szűkebb pátriánkban nemcsak a Dunakanyar festői szépségű... F. E. dekeltség és az export között. A mezőgazdasági exportbevétel döntő része a gabonából és a húsból származik, ugyanakkor a hústermelés fejlesztéséről lemondanak a gazdaságok. Az utóbbi években növekedtek költségeik, s ezt nem ismerték el a hazai fel- vásárlási árak, ezért romlott a termelés jövedelmezősége. A gazdaságok erre úgy válaszoltak, hogy csökkentették a sertés- és szarvasmarha-állományukat, aminek közvetett hatása van a hpsexportra is. Ez a tendencia — mint azt megírtuk — Pest megyében is jól érzékelhető. Magatartásuk érthető, hiszen a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a nyereség növelésében érdekeltek és döntéseiket ennek szolgálatába állítják. Az állattenyésztés jövedelmezősége pedig harmada-ötöde a gabona termelésének, ugyanakkor fejlesztése több eszközt feltételez. Miután a nyereség kicsi, fejleszteni csak hitel felvételével lehetne az ágazatot, melynek kamatai kétszer- háromszor magasabbak, mint az állattenyésztésben elérhető eszközarányos jövedelem. Kézenfekvő volna az állat- tenyésztés jövedelmezőségét az értékesítés nyereségéből javítani. Erre jelenleg remény sincs, hiszen a magvar exportőröknek — az alacsony világpiaci árak miatt — saját gazdálkodásuk fenntartása is gondot okoz. Az állattartói kedvet más módszerekkel, de fokozni kellene, mert enélkül az exporttervek teljesítése kerülhet veszélybe. Természetesen nem a sor végén kullogó. állattartó gazdaságok veszteségeit kell a támogatásokkal kiegyenlíteni, hanem az élenjárók termelését ösztönözni a költségekhez jobban igazodó árakkal. A szabályozást kidolgozók és a termelők tehát egyaránt találhatnak feladatot a gazdaságosabb export bővítésében. V. F. 3. figyelmét arra a népgazdaság különböző területein gyakori jelenségre, hogy a leltáreltéréseket nem kezelik a társadalmi tulajdon védelmének megfelelő gondossággal. Az ipari, mezőgazdasági üzemek kereskedelmi egységek belső ellenőrei sok esetben nem vizsgálják érdemben a hiányok és a többletek okait, a bizonylati fegyelmet, a vagyonvédelmet, valamint a fogyasztói érdekved elmet. Gyakran bizonylati rend sem nyújt megfelelő alapot az okok feltárására. A leltártól való eltéréseket majdnem mindig nijilvántartási tévedésekre vezetik vissza. A felelősség megállapításakor az anyagi és erkölcsi felelősségre vonás nemegyszer lényegesen elmarad a mulasztások súlya, veszélyessége, a társadalmat ért veszteség által indokolt mértéktől. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy megelőző intézkedéseket rendszerint nem vezetnek be. Az 1982—84. közötti időszakot feltáró vizsgálat során a népi ellenőrök tájékozódnak arról is. hogy az érvényben levő rendelkezések, szabályok mennyiben segítik vagy gátolják a leltárhiány, illetve leltártöbblet esetén az anyagi és az erkölcsi felelősségre vonást. A főváros és több megye gazdálkodó szervezeteire kiterjedő ellenőrzés választ keres a gyakori leltárhiányok és leltártöbbletek keletkezésének okaira is. Áttekintik, hogy az irányító és a gazdálkodó szervezetek milyen intézkedéseket tettek, és milyen eredménnyel a leltáreltérésekkel kapcsolatos kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására, megszüntetésére, s érvényt szereznek-e a leltárhiányért, valamint a Ieitartöbbletért való anyagi és erkölcsi felelősségnek. 1 Más is festi szépségű' Partnereket váró utazási iroda 17“ Álfogó vizsgálat A leltározás körülményei I