Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Milyen lesz a város képe? Rangsor a lehetőségek szerint Középtávban gondolkodni, célokat, feladatokat megfogal­mazni mindig nagy felelősség. A város tanácstestülete a ked­den megtartott ülésén azt vitatta meg, hogyan alakuljon a város képe a VII. ötéves tervidőszakban. Az eseményen Weisz György tanácselnök köszöntötte a tes­tület tagjait, közöttük Tóth Miklóst, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának munkatár. sát. A tanácselnök javaslatá­ra a testület egyhangúlag el­fogadta a napirendet, s ennek alapján a részvevők, a VII. ötéves terv településfejlesztési koncepcióját elemezték. A program előtanulmányát már korábban kézhez kapták a tanácstagok, ezt Ritecz György elnökhelyettes szóban egészítette ki. Bevezetőjében többek között Sorra vette a tervkészítés új vonásait. Eszerint az öt évre szóló főbb feladatokat a be­vezetésre kerülő tanácsi gaz­dálkodási rend alapján állí­tották össze, figyelembe véve elsősorban a tanácsok növek­vő , önállóságát, a népképvise­leti jelleg erősödését és a ta­nácsi munkamegosztás kor­szerűsítéséből következő na­gyobb felelősséget. A testület elé kerülő terv- Nitqhcepció — amelyet' lapunk' augusztus 31-i és szeptember 2-i számában részletesen kö­zöltünk — szápios konzultá­ció, egyeztető tárgyalás ered­ménye. Célja, hogy kijelölje a főbb irányokat, súlyponti fel­adatokat, feltárja a megválói sulás eszközrendszerét, s ez­által végső soron a városban élők életkörülményeit, társa, dalmi közérzetét javítsa. E le­hetőségek azonban végesek, sőt ugyancsak behatároltak, fontos hát ésszerűen és cél­szerűen rangsorolni, föltárni a valódi érdekeket. Ritecz György tanácselnök­helyettes kifejtette, hogy a munkamegosztás korszerűsíté­se magával hozza a feladatok egyértelmű meghatározását, majd a termelő ágazatokról szólt. Hangsúlyozta, a gazdál­kodó egységeknek a város éle­tében betöltött szerepét, mely indokolja, hogy feltárják a meglevő feszültségeket, meg­jelöljék a fejlesztés irányát és koordinálják a végrehajtást. Ezt követően ^rövidén ' sorra vette a lakossági infrastruktú­ra fejlesztését befolyásoló té­nyezőket, majd így folytatta: — A VII. ötéves terv idő­szakában várhatóan 3,7 mil­liárd forint áll majd külön­böző jogcímeken a város ren­delkezésére. Ennek nagyobb részét működési és fenntartá­si, a kisebb hányadát pedig fejlesztési célokra javasoljuk fordítani. A jövőben alapvető feladat ugyanis a meglevő in­tézményeink biztonságos mű­ködési feltételeinek fenntartá­sa.- A tervezet szerint fejlesztési célokra 1,5 milliárd forint költhető. Az elnökhelyettes külön is szólt a céltámoga­tásokról, amelyek érvényre juttatják és kiemelik a társa­dalompolitikai feladatok meg­valósítását. A javaslat szerint Vác a pá­lyázati feltételek és a város szükségletei alapján a lakás­építést, a vízgazdálkodást — a szennyvíztisztító-telep bőví­tését —, a közoktatás és az egészségügy fejlesztését szor­galmazza céltámogatás segít­ségével. Az előadó érvekkel bizonyította a céltámogatások előnyét, majd ezeket mondta: — A jelenlegi gazdasági helyzet erőteljes korlátozó té­nyező, így a kiemelt területe­ken is jelentős gondok marad­nak. Ugyanakkor az új gazda­ságirányítási rend jó lehető­séget ad arra, hogy erősödjön a tanács, a gazdálkodó egy­ségek és a lakossági közös ér­dekeltségen alapuló együttmű­ködés. A tervkoncepció feletti Vi­tában igen sokan hozzászóltak. Ezekben volt egy közös véle­mény: a megfogalmazott főbb feladatok helyesek. A szót kérők közül Tari Kál­mán tanácstag egyetértő véle­ményét hangoztatva többek között arról beszélt, hogy a feladatok sokrétűek, s így a rangsorolásuknak a folyamat­ban levő teendők befejezésé­nek elsődlegessége mellett az igények és a lehetőségek ösz- szevetésén kell alapulnia, öt esztendő munkájának főbb irányait és az ehhez szüksé­ges anyagi eszközöket hatá­rozza meg a tervkoncepció. Ebben benne vannak az elő­készítés során elhangzott vé­lemények és javaslatok is. Nagyobb előrelátást kért a fejlesztéseknél Rónai Ferenc tanácstag, mondván, ami ma épül hosszú távra szolgálja a várost. Helyeselte a rangsoro­lást, hiszen vannak sürgető Varázsszó teendőik, de a nagyobb súly- lyal ránknehezedőkre kell koncentrálni. Véleménye sze­rint ezek közé tartozik az ál­talános iskolák bővítése és az úthálózat fejlesztése. Cseri Csaba tanácstag he­lyeselte azt a rangsort, amit a tervkoncepció felállított, hangsúlyozta, hogy az ott megfogalmazottak fontosak és célravezetőek a város életé­ben. Kevesellte viszont a tör­ténelmi városrész felújítására, műemlék épületek helyreállí­tására fordított összeget. Az előterjesztést jót átgon­doltnak tartotta Szalay Ár­pád, a városi pártbizottság titkára. Véleménye szerint a lehetőségeket alaposan tárja fel. helyesen fogalmazza meg a kiemelt célokat. Ezt támasz­totta alá azzal is, hogy meg­tervezték a fejlesztés és a fenntartás összhangját. A vá­ros VII. ötéves terv koncep­ciója jól szolgálja a XIII. pártkongresszus és a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtását és alkalmas alap a részletes terv kimun­kálásához. A testület ezt követően el­fogadta az előterjesztett ter­vezetet és a négy pontban foglalt határozati javaslatot. Továbbá Wpisz György, előter­jesztése alapján javaslatot fo­gadott el a lakossági telepü­lésfejlesztési hozzájárulás meg­állapításának előkészítéséről. A javaslat szerint a hozzájá­rulás összege 800 forint lesz. A tanácstagság többsége megsza­vazta azt is, hogy a település- fejlesztési hozzájárulás több célhoz kapcsolódjon. Elsősor­ban az általános iskolák bőví­tését, ravatalozó építését, a Csikós József úti aluljáró ki­alakítását s a vörös ház vá­sárlócsarnokká alakítását kí­vánják támogatni. Egyetértés volt a hozzájárulás időtarta­mára vonatkozó szavazásban is. Surányi János „Lovasparadicsom” Váchartyánhan Végre gazdára lelt a kastély Titkot rejtő, pompázó szépség Nem könnyű feladat napjainkban vallomásra bírni le­tűnt századok pusztulófélben itt maradt emlékeit, épí­tészeti remekeit, noha azok történelmi ismeretünk tar­tozékai. Ahhoz, hogy a múlt társadalmi életformáját meghatározó nemesi kúriákat, kastélyokat egyedi érté­keikkel együtt — ha ugyan még nem váltak azok az idő martalékává — átmentsük a jelenbe, pénzre, na­gyon sok pénzre van szükség. Ahogy általában mindenütt a műemlékvédelem területén. S ha nem jut pénz a karban­tartásra, előfordulhat, hogy a történelmi épület tönkremegy, sportöltözőként, istállóként, raktárként használják. Ezt a sorsot nem 'kerülte el évekkel ezelőtt a váchartyáni Rudnay-kastély sem. Pedig an­nak ídejen a községi tanács és Gáspár Gézáné óvodai szak- felügyelő, lelkes műemlékvédő szinte mindent elkövetett a kastély és az őspark megmen­tése érdekében. Ennek már öt éve. Vajon vannak-e most kas­télygondok Váchartyánban? Ennek jártunk utána. A copf és empire elemekkel kialakított műemléképületnek már a külső homlokzata is a meglepetés varázslatával ha­tott. Az egykor pusztulófélben levő Rudnay-kastély — ahol Madách Imre is megfordult az irodalmat kedvelő birtokosnál —, hűen megőrizve az eredeti stílusjegyeket, ma már újjászü­letve, hangulatosan illeszkedik .bele a szép természeti környe­zetbe, mint kastélypanzió. Vezetője, Herczog Márta kis­iparos elmondta, hogy 50 éves tartós használatra bérlik, és négy éve üzemeltetik a kas­télyt. Megemlítette azt az or­szágosan egyedülálló kezdemé­nyezést, amely szerint lovasis­kolát is működtetnek. De erről — tanácsolta — kérdezzem a panzió és a lovasiskola egyik lelkes és fáradhatatlan pártfo­góját, Kovács Ferencet. — Romantikus ötletként született az egész. — „mtmdja Jcísérőm, Kovács Ferenc, amint, végig vezet a szép boltívű ter­meken, a pompásan berende­zett kastélyépületben. Néhány ember, akinek a lovaglás volt a hobbija, meglátta a romok­ban heverő kastélyt. Megke­resték a műemlékvédelem ille­tékes szerveit, s megkezdődött a kilincselés. — Mennyire sikerült a kas­tély eredeti hangulatát visz- szaállítani, megőrizni? — A romokból még menthe­tő volt néhány eredeti érték, így az étterem allegorikus fal­freskója, a kazettás parketták egy része és az ajtók. A két da­rab fehér majolika cserépkály­hát hamarosan restauráltatjuk. Új termésnövelő vegyszer Bevált a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet kutatói által kikísérletezett Formetol nevű új vegyszer. Az idén már nagyüzemi mére­tekben — csaknem tízezer hektáron — kipróbált vegyi anyag javítja a növények fo­toszintézisét, meggyorsítja a szervetlen vegyületek szerve­sekké való átalakulásának fo­lyamatát. s ezzel növeli a ho­zamait. A Formetollai perme­tezett búzatáblák 7—8 száza­lékkal magasabb termést hoz­tak, s az ezzel kezelt kukori­catáblákon is szembetűnően telítettebbek, nagyobbak a csö­vek. A burgonya, a cukorré­pa és a rizstáblák ugyancsak jobb termést ígérnek az új vegyszer hatására. A rost­kendernek jobb a minősége, a paradicsom és a zöldpaprika húsosabb, a virágok szára erő­sebb tőle az átlagosnál. Az új termésnövelő vegyszer nagy előnye az olcsósága: hektáron­ként mindössze 100—200 fo­rint többletköltséget jelent, s azt a magasabb hozammal bő­ségesen visszatéríti. Aranydiploma Dombay Sándor, Vác Vá­ros Tanácsának nyugdíjas főmérnöke hétfőn, szeptem­ber másodikén aranydiplo- mát vett át a budapesti Mű­szaki Egyetemen. A jubi­láns 24 évig volt a város fő­mérnöke. Nevéhez fűződik a váci műemlékvédelem, az út- és járdaépítés, a parko­sítás és sok más helyi kez­deményezés. Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): szeptember 5-től 8-ig délután fél 4 órakor az ifjú­ságnak vetítik A púpos lo­vacska című szovjet rajz- mesefilmet. — Este fél 6 és fél 8 órakor III. helyáron is­mét az E. T. (A földönkívüli) című zenés amerikai sci-fi a mozi műsora. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): szeptember 5-én és 6-án a Fojtogatás című japán bűn­ügyi filmet játsszák, csak 16 éven felülieknek. — Szep­tember 7-én és 8-án a Tűz­harc című angol bűnügyi film. az előadásokat este fél 8 órakor kezdő szabadtéri filmszínház műsora. A stílbútorokkal is a régi lég­kört szerettük volna vissza­varázsolni. Hét szoba 21 hellyel várja vendégeit. A hétvégi szállóvendégeken kívül szívesen látjuk a szocia­lista brigádokat, családosokat, akik szeretik a hangulatos mű­emlék kastélyokat, a házi kosz- tot, élvezik a gyönyörű termé­szeti környezetet, a csendet és a nyugalmat. Családosok és gyerekek mindezt kedvezmé­nyesen kapják. De szívesen rendezünk itt akár névnapi, családi vagy vállalati ünnepsé­geket. A nyugdíjas-találkozók­hoz is programmal együtt ren­delkezésre bocsátjuk a panziót. — Mi volt a céljuk a lovas napközis tábor meghirdetésé­vel? — Lovasiskolánk egész nyárra meghirdette ezt a tá­bort. Célunk megismertetni és megszerettetni a gyerekekkel, de a felnőttekkel is a lovaglást, erre irányítani figyelmüket. Különböző lovasprogramokat kínálunk, például oktatást fu­tószáron, terep- és túralovag­lást, van stíluslovarda, hintó- zás illetve szánkózás is. A lo­vaglás mindig vezetővel, okta­tóval történik. Lovaink tökéle­tesen belovagolt, szelíd, kezes állatok. Jelenleg 15 bérlovunk van. Közben a hathektáros park­ra néző teraszra érkezünk. Kí­sérőm lovaglásra szólítja fel a gyerekeket, s ellenőrzi lovag­ló öltözéküket. — A legfiatalabb hétéves — mondja —, s már nagyszerűen megüli a lovat. Most csak ha­tan vannak, minden nap ho­zóm és ' vísfém őkét'' Budapest­re. Pedagógus vagyok, szá-: momra ez nem fárasztó, annál; inkább sem, mivel hobbim a: lovaglás. Van egy szamarunk is — mutat a park távolabbi részében békésen legelésző csacsira —, rajta szamaragolni szoktak a gyerekek. Szeret­nénk, ha a jövőben a lovas napközis tábor iránt több is­kola érdeklődne, s ha az úttö- rőszövelség is tudna erről a lehetőségről. Mint egy „lovasparadicsom­ban”, olyan itt minden! — Csak szeretnénk, ha olyan lenne, de jelenleg még nagyon sok gonddal küszködünk, Meg­felelő partnerkapcsolattal újra stílparkot szeretnénk kialakí­tani, kis kerti pihenöházakkal, tavacskával hangulatossá ten­ni. Van lovasnályánk, ahol hétvégeken amatőrversenyeket rendezünk Távlati tervünk egy lovas szakosztály létreho­zása, de ehhez szükségünk van egy környékbeli gazdálkodó szerv támogatására. A helyi téesz sokat segít, de még így is sokmindent saját erőből ol­dunk meg. Sajnos nincs propagandája a kastélypaoziónak és a lovas­iskolának, kevesen tudnak ró­la. igaz, nem könnyű még ide­találni sem, hiszen egyetlen tábla sem hívja fel a figyelmet a panzióra. Ugyanis a közúti igazgatóság leszedette azzal az indoklással, hogy közterületen nem lehet táblát elhelyezni. Talán a bel- és külföldi ven­dégforgalom érdekében tehet­nének ez esetben engedményt. Jó volna, ha a váci idegen- forgalmi kirendeltség is je­gyezné a panziót, vagy akár a KDIB fölkarolná, reklámozná egy kicsit. Akkor talán Vácrá- tótról is — ahol nincs szállói da — több szállóvendég érkez­ne a panzióba. Mindezek miatt egy kis aggodalom él bennünk: Vajon a vállalkozás sikere így biztosítva van-e? Ügy érzem 3 kastélypanzió nagyobb pártfo­gást érdemelne — fejezte be Kovács Ferenc. A kastélyt járva, nem ha­gyott nyugodni egy komiszko- dó gondolat. Számomra olyan­nak ' tűnt a kastélypanzió a maga különös hangulatvilágá­val, szép boltíves éttermében az éppen reggelijét fogyasztó két idős hölgy meghitt sutto­gásában, mintha csak egy Agatha Christie-könyv lapjai közül lépett volna ki, a vidéki kastélyok titkot rejtő, pompázó szépségében. Szóród Agnes Négy korcsoportban Úszóbajnokság Gyulán A váci Vízmű Sportegyesület szenior úszócsapata augusztus­ban immár tizenkettedik alka­lommal vett részt a minden évben megrendezésre kerülő országos szenior úszóbajnok­ságon a híres gyulai Várfürdő­ben. Gyönyörű környezetben, ra­gyogó nyári napsütéses időben versenyzőink a megyék közötti erőpróbán derekasan megáll- ták helyüket. A pontverseny­ben azonban a pálmát ismét a szolnokiak nyerték meg, mi­nimális különbséggel a Pest megyei csapat előtt. A versenyt négy korcsoport­ban rendezték meg: az I. kor­csoportban 40—50 év közöttiek, a III. korcsoportban 50—60 év közöttiek, a III. korcsoportban a 60—70 év közöttiek, a IV. korcsoportban a 70 éven felü­llek voltak. Sportegyesületünk verseny­zői közül a következők értek el dobogós helyezést: I. helyezett volt: Mártonffy Tamás 50 m, gyors, I. kcs.; Mártonffy Tamás 50 m, hát, I. kcs.; Kézeli Tamásné 50 m, gyors, I. kcs.; dr. Tóth Andor- né 50 m, gyors, III. kcs.; dr. Tóth Andorné 50 m, mell, III. kcs.; Schenk Miklós 50 m, mell, III. kcs.; Dunay István 50 m, pillangó, III. kcs.; Kádár Emil 50 m, hát, II. kcs.; dr. Haris Antal 50 m, mell, II. kcs.; dr. Haris Antal 50 m, pil­langó, II. kcs.; Domonkos Dé- nesné 50 m, gyors, IV. kcs.; Domonkos Dénesné 50 m, hát, IV. kcs.; Bodnár Ferencné, Ké­zeli Tamásné, dr. Jancsó Gé­záné, Mártonffy Tamásné 4X 50 m, gyors váltó, I. kcs.; dr. Haris Antal, Kovács László, Kézeli Tamás, Kádár Emil 4X 50 gyorsváltó, II. kcs.; Márton­ffy Tamás, Vágújhelyi Lajos, Somlai Gábor, Zsemle Béla 4X 50 m gyorsváltó, I. kcs.; Schenk Miklós és hárman Ceg­lédről 4X50 m, gyorsváltó, III, kcs. Családi váltók (a pontver­senyben nem számítanak): Ká­dár Emil, Mártonffy Tamás, Mártonffy Éva 3X50 m, gyors­váltó. II. helyezett volt: Bodnár Ferencné 50 m, gyors, I. kcs.; Kézeli Tamásné 50 mell, I. kcs.; Kovács László 50 tn, gyors, II. kcs.; Kézeli Tamás 50 m, mell, II. kcs.; Dunai Ist­ván 200 m, vegyesúszás, III. kcs. III. helyezett volt: dr. Jancsó Gézáné 50 m, gyors, I. kcs.; Nagy Gábor, 50 m, mell, I. kcs.; Bodnár Ferenc 50 m, mell, II. kés.; Kádár Emil 50 m, gyors, II. kcs.; Bodnár Fe­rencné 50 m, hát, I. kcs. Családi váltó: dr. Haris An­tal, Somlai Gábor, Somlai Ta­más 3X50 m, gyors. A legeredményesebb férfi és női versenyzők részére kiírt tiszteletdíjat Mártonffy Tamás, dr. Haris Antal és dr. Tóth An­dorné érdemelte ki. A megyék közötti pontver­senyben: Szolnok megye 350 pont, Pest megye 308 pont. dr. Tóth Andor szenior-szervező ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) « — Mi a bajod? — kérdez­tem a kislányt. — Nagyon félek az isko­lától — válaszolta —, mert ott állandóan tanulni kell és sosem lehet játszani. De én túljárok mindenki eszén. Közel hajolt hozzám, majd suttogva folytatta: — Kitaláltam egy va­rázsszót. Tudod, ha majd elfáradok, kimondom ezt a varázsszót és elrepülök. Jól kijátszom magam, az­után vissza az iskolába, folytatni a tanulást. De ezt nem szabad ám tudni sen­kinek — tette még hozzá. Amikor elárulta dédel- ge :tt nagy titkát, az arca lassan megszelídült. Felné­zett, majd kacagva futott pajtásai közé, mert azok már 1 angos szóval kiáltoz­ták a nevét. B. Kiss Sándor A mindig vidám és ud­varias Móni a toronyház ár­nyékos oldalán, vagy ha az időjárás nem engedte, ak­kor a lépcsőházban töltötte az egész nyarát. A jószívű szomszédok felügyeltek rá, hogy baj ne történjen, és a számára előkészített enni­valót időben elfogyassza. A sok munka és elfoglaltság után este hazaérkező any­jától nemcsak a kislány, ha­nem a lépcsőházban lakók is hallhatták: — Na, kisasszony, nem­sokára vége lesz az arany­életnek, kezdődik az iskola. Ott aztán nem játszhatsz majd egy percei sem, mert mindig tanulni kell. A sokat hallott intelem szomorúvá tette o mindig derűs Mónit. A napokban már egy köszönésre sem fu­totta a kedvéből.

Next

/
Thumbnails
Contents