Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Áras l.líO farint 1985. szeptember 5., CSÜTÖRTÖK MM: Szélesebb közű anyagi önállóság! (3. oldal) As ú) honfoglalás dskumestlumm (4. oldal) latfú tiázgyuyeremények lislága (7. oldal) lomiaiesnifás ? (8. oldal) Lehet, hogy agrárbank lesz? A tőkét a gazdaságok adták Csehszlovákiai pártmunkásküldöttség Pest megyében Baráti szavak közös dolgainkról KTA. Hogy mit jelent ez a betűszó? A Termelőszövet­kezetek Kölcsönös Támogatási Alapjának rövidítése. Koráb­ban viszonylag keveset, most egyre többet hallani tevékeny­ségéről. Nem csoda, hiszen amíg pénzügyileg stabilabb volt a szövetkezetek és társu­lásaik helyzete, ritkábban vet­ték igénybe az alap segítségét. Most azonban megváltozott a kép. A feszesebb gazdálkodás következtében sok mezőgazda- sági nagyüzem került, illetve kerül átmenetileg nehezebb pénzügyi helyzetbe. Ilyenkor jól jön a segítség. Például a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetnek, amely a múlt évi szanálás után ked­vező kamattal huszonötmillió forint hitelt kapott a KTA- ból. A tőkét a gazdaságok ad­ták össze korábban a köte­lező tartalék-, illetve a zárolt fejlesztési alapjaikból. Az idén eddig mintegy száz- harminchat esetben vették igénybe a Pest megyei téeszek gondjaik enyhítésére az ala­pot. Rövid lejáratú, kilencven napes kölcsönként összesen 1 milliárd 65 millió forintot kaptak a mezőgazdasági nagy­üzemek. A Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat például 4 millió fő­mű *• TRÜKKÖK B ölcsességeknek nem va­gyunk híján, mert hi­szen tudjuk, szegény ember vízzel főz, szegény háztól ösztövér bárány, meg egyébként is, üres kamrá­nak bolond a gazdasszonya, a baj, a bökkenő ott van ezekkel az — egyébként igaz, mert általános tapasztala­tot sűrítő — bölcsességek­kel, hogy igazolást kínál­nak fel a belenyugvásra, a tétlenségre, a jobb idők vá- rására. Maguktól soha nem jönnek jobb idők ... pedig ráférne a termelőhelyek többségére a megyében ezeknek a jobb időknek az áldásos hatása, következ­ménye, főként ami a fej­lesztőmunkát, annak fede­zeti forrásait illeti. A me­gye textilipari üzemeiben — gyanítjuk, negatív elő­jelű világrekordra pályáz­hatnának. vele •— nem szá­mít kivételes esetnek az, amikor a fejlesztési pén­zek az árbevételnek az egy százalékát sem érik el... ebből tényleg nem lehet ug­rálni. Ugrálni? örülnének bizony, ha lépegethetnének, mert gyakran már erre sin­csen mód. Lehet is, kell is tökéle­tesíteni a szabályozás sok­féle részelemét, erre — addig — várni viszont a közösség holnapjának a kockáztatása, nemcsak a textiliparban, hanem bárhol másutt is. Ezért örömmel tapasztaljuk, a termelőegy­ségek bővülő köre keresi a kivezető utat a lehetetlen helyzetből. A szó nemes értelmében vett trükkök­kel. Ilyen jó trükk, hogy — az új rendelkezések ér­telmezése erre is módot te­remt — néhány helyen a halódó, mert az érdekelt­ségnek már csupán a ko­rábbiak töredékét magába foglaló újítómozgalom fel- támasztására, jelentősen megemelték a vállalati újí­tási szabályzat korszerűsí­tésekor a díjkulcsokat. Van, ahol húsz, huszonkét szá­zalékot fizetnek ki! Kár lenne szépíteni: a korábbi, két-, ötszázalékos díjkul­csok alapján elszámolható pénz, összevetve a kisvál­lalkozások keretében meg­kereshető forintokkal, ne­vetséges. S ha nevetséges­sé válik a műszaki fejlesz­tésnek, a termelés tökéle­tesítésének egy jelentős tá­masza, a dolgozók javasla­tainak hasznosítása, ott ha­marosan maga a fejlesztés egésze is erre a sorsra jut­hat. A baj az, hogy ezt a nemes trükköt alkalmazó, azaz merészen lépő válla­latok irányítói behúzott nyakkal várják, a pénzügyi, gazdasági ellenőrzést, mert mit szólnak: majd a revizo­rok ... ? Mit szólhatnának, kérdjük mi, laikus ésszel, hiszen kézenfekvő, ha egy új megoldás száz forint hasznot hoz, és abból húsz forintot kap az, aki rájött a jobb eljárásra, az ügylet mindenkinek megérte. No igen, konyhai bölcsességgel nézve a dolgot, így van, de a jogszabályok alapján...?! Példabeszédként is fel­fogható a távoli, de nem követhetetlen gyakorlat. A japán vállalatok egy részé­nél — előre megtervezet­ten! — évenként egy száza­lékkal csökkentik a termé­kek termelési költségeit és ezt a pénzt többletként ku­tató-fejlesztő munkák fi­nanszírozására fordítják. Mégpedig maradéktalanul arra fizethetik ki, mivel semmiféle elvonás, adózás stb. nem terheli ezt a több­letforrást! Ez bizony nagy trükk, megéri a nagyon alapos előkészítést, a sok­féle aprómunkát felölelő végrehajtást. A megyében, ha hasonló módon nyílna lehetőség ilyen pótlólagos forrás megteremtésére, másfél milliárd forintot te­hetne ki ez az összeg. Nem hatalmas pénz, de bizonyos, jutna belőle sok olyasmire, ami kamatos kamattal fi­zetne a kutatásban, a fej­lesztésben, mert napjainK- ban nagyon sok célszerű, gyorsan megterülő befekte­tésre sincsen fedezet. K edvezőnek tarthatjuk, hogy a megye ipara — szemben az orszá­gúin érvenyesülővel — nö­velni tudta termelését az év első felében, nem feled­ve persze, hogy az egyes iparterületek nagyon is el­térő eredményekkel vannak jelen ebben a teljesítmény­ben. Ezek az eltérések — és benne például jelentős gép­ipari üzemeknek az átlagos növekedéstől való elmara­dása — arra figyelmeztet­nek, hogy a jogos, a nép­gazdaság szemszögéből néz­ve kívánatos differenciáló­dás mellett a feszültségek felhalmozódása is folytató­dik több területen. Furcsa módon olykor éppen ott, ahol az erőfeszítések talál­koznak a népgazdasági kí­vánalmakkal, csak éppen ezeket a kívánalmakat tö­kéletlenül közvetítik, isme­rik el — ha egyáltalán el­ismerik ... — a szabályo­zás különböző elemei. A vállalati gazdálkodás önál­lóságának meghirdetése és napi valósága között ma még eléggé nagy a távol­ság, azaz úgy véljük, jó ideig szükség lesz még a trükkökre. Kérdés azonban, jó trükk-e, hogy így kell gazdálkodni?! Mészáros Ottó rint hitelt vett igénybe. A her­nádi Március 15. Termelő- szövetkezetnek hatvanöt mil­lió forintra volt szüksége. A szóródás tehát nagy, s ez azt bizonyítja, hogy nem mindegyik mezőgazda- sági nagyüzem van rossz hely­zetben, csak a kedvezőbb ka­matozású hitel csábítja arra, hogy ne a Magyar Nemzeti Banktól, hanem a KTA-tól kérjen kölcsönt. Ennek nyomán nem is tud­ják valamennyi igényt kielé­gíteni, hiszen mintegy három­száz-négyszáz millió forinttal kellene több, mint a kihelyez­hető összeg. Arra mégis ele­gendő volt a KTA alapja, hogy a gazdaságok által a Magyar Nemzeti Banktól a szanálási és fejlesztési alapra felvett hiteleket a gazdaságok vissza tudták fizetni. Előrelépést jelentene, ha a KTA-t agrárbankká fejleszte­nék, ami már szóba is ke­rült. Ez tovább növelné az amúgy is régóta bankszerű intézményként működő rend­szer hatáskörét. Ennek érde­kében két hét múlva ül ösz- sze a Pénzügyminisztérium, a TOT, a Külkereskedelmi Bank és a Pest megyei Teszöv kép­viselője, hogy meghatározzák, illetve eldöntsék a tovább­lépés lehetőségeit. B. Z. Krasznai La.ios köszönti a csehszlovák vendégeket. A képen, balról jobbra: Jiri Blskó, dr. Jaroslav Musilek (mellette a tolmács), Jaroslav Hajn, Marié Hutterová és Ladislav Ccrveny. Az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága meghívására küldöttség élén hazánkban tartózkodó Jaroslav Hajn, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke tegnap Pest megyébe látoga­tott. A csehszlovák vendége­Mezcgazdcsági tudományos napok GödöBőn Eszmecserék, találkozók A XX. század és a magyar mezőgazdaság címmel tudo­mányos napok kezdődtek teg­nap a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen. Az első napi rendezvényen részt vett és felszólalt Berend T. Iván akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Kulcsár Kálmán aka­démikus, a Magyar Tudo­mányos ' Akadémia főtitkár­helyettese, Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, Eleki János, a TOT főtitkára, Papócsi László MÉM-minisz- terhelyettes, Dobi Ferenc, a MEDÓSZ főtitkára, Csáki Csaba, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület főtitkára, Sebestyén Lukácsné, az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, valamint Stefanovics Pál aka­démikus, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanára. A résztvevőket Lökös László egyetemi tanár kö­szöntötte. Kifejtette, hogy egy-egy konferencia a tudo­mányágak bármely területén arra hivatott, hogy felmérje- a kutatás,, a kísérlet, a fej­lesztés és a gyakorlat eddigi eredményeit, illetve bemu­tassa a továbbhaladást gátló tényezőket. Biró Ferenc egye­temi tanár, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem rektora az agrár-felsőoktatás 40 évé­ről tartott előadást. ,A tegnap kezdődött és két­naposra tervezett tanácskozás ünnepélyességét emelte, hogy 40 esztendeje alakult meg a Magyar Agrártudományi Egyetem. Az : eltelt időszak alatt megközelítően 25 ezer diplomát adott ki az intéz­mény. De már annak is 25 éve. hogy létrejött az agrár- miVtunk értékeit kutató, fel­táró és őrző Agrártörténeti Bizottság, s mintegy negyed­századra tehető a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének befejezőié is. A két nap folyamán össze­sen 101 tudományos előadás hangzik el. Sok olyan, a gya­korlati munkát is segítő té­máról beszélnek a szakembe­rek a plenáris üléseken, ame­lyek előbbre viszik agrár­gazdaságunk szekerét. Hiszen szó lesz a kialakult termelési viszonyokról, a mezőgazdaság hatásáról a falvakra, a tele­püléshigiéniáról, a tájvéde­lemről, az állat- és növény- termesztésről, a vállalati gaz­dálkodásról, a biotechnikáról. A mezőgazdasági tudomá­nyos napok keretében ugyan­csak tegnap került sor „A földért—kenyérért” című do- kumentumkiállítás megnyitá­sára is. (Erről lapunk 4. ol­dalán részletesen beszámo­lunk.) Az előadások és a szekcióülések után, tegnap szzkember-találkozót is tartot­tak, amelyen a résztvevők ki­cserélték tapasztalataikat. B. Z. A kertészetben inkább az újdon­ságok iránt érdeklődtek a cseh­szlovák küldöttség tagjai. két Krasznai Lajos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára fogadta a megyei pártbizottság székhá­zában. A nap folyamán a de­legáció ellátogatott Szent­Országos bihaiermssrtési tanácskozás Folytatják a fajtaváltást Országos búzatermesztési tanácskozást rendezett szer­dán Nádudvaron a Kukorica- és Ipafinövény-Termelési’ Együttműködés (KITE). Az- ország legnagyobb szántóföldi termelési rendszerében 850 ezer hektáron termelnek kü­lönböző növényeket KITE- technológiával, s ebből a te-, rületből ebben az esztendő­ben több mint 370 ezer hek­tárt foglal el a búza. A taggazdaságok több mint ötszáz vezetője, szakembere előtt Búvár Géza, a KITE termelési igazgatóhelyettese értékelte az idei eredmények alapján a rendszer és a tag­gazdaságok gabonatermesztési együttműködését. Mint megál­lapította, a rendkívül szélső­séges időjárás nagy különb­ségeket hozott az ország egyes tájain, de a KITE-tag- gazdaságok háromévi búzater­mésének átlaga így is ki­emelkedő. Az idei búzavetés előkészületeiről szólva kiemel­te a legfontosabb termésnö­velő tényezőket, így a helyes fajtaválasztást, valamint a termésátlagot nagymértékben meghatározó növényállományt. Ha ugyanis nincs megfelelő számú növény az egységnyi területen, akkor eleve nem várható magas, termés, még a jó minőségű földeken sem. Többévi tapasztalat • bizo­nyítja a KITE szakemberei által kidolgozott lazításos ta­lajművelés előnyét. A tárcsá-. val, illetve mélylazítóval tör­ténő talaj-előkészítés nemcsak gyorsabb, hanem 25—30 szá­zalékkal kevesebb energiát igényel, s a búza termésát­laga semmivel sem kevesebb, mint a szántással előkészítőit területen. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján határoz­ták meg a búzavetés optimá­lis idejét is. A KITE-taggaz- daságok fő célkitűzése, hogy a búzák zömét október köze­pén vessék el, de október vé­gére lehetőleg . mindenütt földben legyen a mag. Tájékoztatást adott az igaz­gatóhelyettes a rendszerköz­pont szolgáltatásairól is. Mint elmondotta, továbbra is segít­séget nyújtanak a gépek, ve­tőmagvak. műtrágyák, vegy­szerek beszerzésében, a gépek szervizelésében és javításá­ban. Ebben az esztendőben folytatják a fajtaváltást, hogy a tájon a legjobban termő búzák vetőmagja kerüljön a földbe. endrére, az MSZMP Szentend­rei Városi Bizottságára, majd városnézésen vett részt. Az egész napos program a Sasad Tsz-ben fejeződött be. Kora délelőtt, a megyei pártbizottság székházában Krasznai Lajos köszöntötte a csehszlovák testvérpárt dele­gációját. A találkozón cseh­szlovák részről Marie Hütte- Tóvá, a CSKP KERBHagja, a brecíavi Járási Nemzeti Bi­zottság elnöke, Ladislav Cer- veny, a CSKP KB tagja, a bratislavai Ipari Elektrotech­nikai Középiskola igazgatója, Jiri Biskó. a Közép-Csehor­szági megyei Ellenőrző és Re­víziós Bizottság elnöke, Josef Kadlecek, a CSKP KERB el­nökének tanácsadója, és dr. Jaroslav Musilek, nagykövet­ségi tanácsos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója vett részt. A találkozón ott volt Takács Györgyné, az MSZMP KEB osztályvezető-helyettese, dr. Arató András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Vető Géza, az MSZMP KEB munkatársa és Lányi Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága mellett működő fe­gyelmi bizottság elnöke. Krasznai Lajos tájékoztatót adott a megye politikai, gaz­dasági helyzetéről, a pártszer­vek és a fegyelmi bizottsá­gok tevékenységéről. Beszélt a megye sajátos helyzetéről, 'az agglomerációban jelentkező feladatokról. Szólt a pártirá­nyítás módszereiről, a megyei pártbizottság és a helyi párt- szervek kapcsolatáról, munká­járól. Különösen a közigazga­tás átszervezése után létrejött helyzet, az irányítás konkfét feladatai keltették fel a ven­dégek érdeklődését. A beszél­getés során szó esett oktatás- politikai és gazdaságpolitikai kérdésekről, egyebek között az új vállalkozási formákról. A jó hangulatú eszmecserének csak a gyorsan múló idő sza­bott gátat: a vendégek tovább indultak Szentendrére. (A látogatás további esemé­nyeiről a 3. oldalon számo­lunk be.) Hazánkba érkezik Svájc külügyminisztere Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szeptem- ben 5-én, csütörtökön hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezik Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminkz tere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents