Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

mT .ffKV YE, 1985. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Az SZKP főtitkára Párizsba látogat Gorhmev üzenete f A Pravda Kádár János útidról A Genfben novemberben sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozó közeledtével a szovjet sajtóban mind több írás foglalkozik a találkozó előkészületeivel. Az értékelések egybe­hangzóan állapítják meg, hogy az Egyesült Államok részéről semmiféle konkrét és konstruktív állásfoglalás nem tapasztal­ható, helyette csupán egyre erősödő szovjctcllcncs propaganda figyelhető meg. Az ENSZ közgyűlése kap­csán foglalkozik a szovjet— amerikai csúcstalálkozóval a Pravda szokásos hétvégi nem­zetközi összefoglalójában Vszevolod Ovcsinnyikov, utal­va Eduard Sevardnadze felszó­lalására, az amerikai vezetők­kel folytatott megbeszéléseire, a cikkíró rámutat: a szovjet külügyminiszter hitelt érdem­lően kifejtette, hogy a szov­jet vezetés véleménye szerint a novemberi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozón mindenek­előtt olyan kölcsönösen elfo­gadható megállapodásokat kell keresni, amelyek elvezetnek a fegyverkezési hajsza megféke­zéséhez földünkön, a világűr militarizálásának megakadá­lyozásához és a hadászati sta­bilitás szilárdításához. Emlé­keztet Ovcsinnyikov arra is, hogy Sevardnadze átadta Rea- gannek Mihail Gorbacsov üze­netét, amely a novemberi ta­lálkozóval kapcsolatos konkrét szovjet elképzeléseket és ja­vaslatokat tartalmazza. Ezek főképpen a nukleáris- és Űr­fegyverzetek kérdéseiről Genf* ben folyó ' szovjet—amerikai megbeszélések tárgyául szol­gáló kérdéseket érintik. A Pravda vasárnap röviden visszatér Kádár János és Mi­hail Gorbacsov szerdai moszk­vai megbeszélésére, kiemelve, hogy azon megállapították: reális lehetőség van kedvező irányú fordulat elérésére a nemzetközi kapcsolatokban, amennyiben az Egyesült Álla­mok és NATO-szövetségesei lemondanak a katonai-hadá­szati egyensúly megbontására irányuló terveikről. A szocia­lista közösség országai készek fokozni erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy csökkenjen a katonai szembenállás szintje, egészségesebb politikai légkör alakuljon ki Európában és az egész világon, s újjáéledjen az enyhülés folyamata. Ebben az összefüggésben vizsgálja az SZKP KB lapja Mihail Gorbacsov jövő héten sorra kerülő franciaországi lá­togatását. Rámutat arra, hogy a tapasztalatok szerint a leg­felső szintű szovjet—francia találkozók nem csupán meg­határozó állomásai Moszkva és Párizs kapcsolatainak, ha­nem jelentőségük túlmutat a kétoldalú viszony keretein. A Szovjetunió és Franciaország az enyhülési folyamat kezde­ményezői közé tartozik s ők tették meg az első lépéseket a „hidegháború” következmé­nyeinek felszámolása érdeké­ben, a különböző társadalmi berendezkedésű államok kö­zötti újfajta viszony kialakí­tásáért. Mihail Gorbacsov szerdán érkezik négynapos hivatalos látogatásra Párizsba. Viktor Afanaszjev — a Pravda főszer­kesztője — a L’Humanité Di- manche-nak adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta: e látoga­tás elsősorban arra irányul, hogy megoldásokat keressenek korunk legégetőbb problémái­ra. s egyesítsék a két ország ■erőfeszítéseit egy nukleáris katasztrófa megakadályozásá­ra, A látogatás másik célja a kétoldalú kapcsolatok erősíté­se. Mind George Shultz külügy­miniszter, mind Richard Perle hadügyi államtitkár azt mon­dotta vasárnap — külön-külön adott televíziós nyilatkozatá­ban —, hogy Reagan elnök „nem adja fel” az amerikai űr­fegyverkezési programot, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést annak fejében, hogy a szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalásokon — az új szovjet javaslatoknak meg­felelően — sikerüljön megálla­podást elérni a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek nagyarányú csökkentéséről. Szovjet méltatás az ENSZ’társaságokról A Szovjetunió Miniszterta­nácsa üzenetet intézett az ENSZ-társaságok Világszövet­sége közgyűlésének most fo­lyó, 30. ülésszakához, s eb­ben méltatja a szervezet tevé­kenységét. Az üzenet hangsúlyozza: az ENSZ-társaságok Világszövet­sége aktívan részt vesz a bé­keszerető erők számos kezde­ményezésében és kampányá­ban, s arra buzdítja a kormá­nyokat, hogy a gyakorlatban is valósítsák meg az ENSZ által hirdetett célokat. A szovjet kormány szerint a világszövetség és a nemzeti ENSZ-társaságok fontos sze­repet játszhatnak a világszer­vezet határozatairól és doku­mentumairól, valamint a kü­lönböző tagállamok álláspont­járól szóló valósághű infor­mációk terjesztésében. Ttipoli kórházai telítettek a sebesültekkel Folytatódik a testvérkére A szíriaiak támogatta fegy­veres csoportok vasárnap reg­gel Tripoli déli bejáratánál újabb heves támadást intéz­tek a városba befészkelődött iszlám fundamentalista milí­ciák ellen, de nem tudtak bel­jebb hatolni az ellenfeleik ál­tal ellenőrzött területre. A tá­madóktól származó informá­ciók szerint a pozíciók a két óráig tartó heves tűzpárbaj után sem változtak. A harco­kat később szórványos lövöl­Fekete fiatalok csaptak össze a rendőrökkel Véres zavargások Brixtonban Négy évvel az emlékezetes nyári lázadás után szombaton este megint lángra lobbant Déizüottavn'' nagyrészt' fekete bőrűek lakta negyede, Brix- ton. A gyújtogatők véres elégté­telt akartak venni azért a „tragikus tévedésért”, amelyet rendőrtisztek egy 38 éves, hatgyermekes anya életére törve elkövettek. Cherry Groce-t fegyveres detektívek lőtték hátba, amikor rablás­sal gyanúsított fia után nyo­mozva — szombaton reggel — a lakásába betörtek. A Scot­land Yard később mélységes sajnálkozását fejezte ki a tör­téntek miatt. Amint Groce asszony súlyos sebesülésének híre ment, egy körülbelül két­száz fősre becsült, helyi fia­talokból álló csoport szerve­ződött „támadó osztaggá”. Megrohamozták a brixtoni rendőrséget és benzinespa­lackokkal dobálták meg. Késő este már házak és. üzletek is lángra kaptak — hasonlóan egy tizenöt autóból álló bari­kádhoz. Az autók némelyikét a lázongó fiatalok „elkobozták”, amint vezetőjük éppen a brix­toni főutcán hajtott keresztül. Történtek súlyos fosztogatá­sok is. Néhány kirívó inci­densben pedig tudósító újság­írókat összevertek. A kivonult rohamrendőröknek csak haj- naltájt sikerült lecsendesíte­niük a környéket. Az össze­csapásokban — eddigi adatok szerint — harminchatan sé­rültek meg. A rendőrség 45 letartóztatást eszközölt. dözés váltotta fel. Az egyik helyi rádió szerint csupán az elmúlt 24 óra leforgása alatt hetven emberéletet követeltek a harcok, s a város kórházai zsúfolásig telve vannak sebe­sültekkel. Észak-Libanon leg­nagyobb városával mindenfé­le postai kapcsolat megsza­kadt. Kormányt alakított az Akaii Dal párt Zail Szingh Indiai elnök vasárnap megszüntette a Pan- dzsáb állam feletti központi kormányzást. A rendelet az új-delhi vezetés teljes bizal­mát juttatja kifejezésre a pandzsábi választások nyomán megalakult új helyi kormány­zat iránt. Magyar-zimbabwei kapcsolatok Bővül ez együttműködés Hazánk és a Zimbabwei Köztársaság 1980-ban létesí­tett diplomáciai kapcsolatot. Az együttműködés alapelveit rögzítő megállapodás szerint mindkét országban keresik az együttműködés kialakulásának lehetőségét a gazdaság, a ke­reskedelem, a kultúra, a tu­domány és a technika terüle­tén. Nagykövetünk 1983 ja­nuárjában adta át megbízóle­velét. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után a külkereske­delmi minisztérium és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara szakemberei készítették elő a gazdasági kapcsolatok felvéte­lét. 1981 októberétől — közös GATT-tagságunk alapján — kereskedelmünkben kölcsönö­sen biztosítjuk a legnagyobb kedvezmény elvét. Lehetősé­get kínál együttműködésünk fejlesztéséhez közös tagságunk is a Nemzetközi Valuta Alap­ban és a Világbankban. A magyar—zimbabwei kap­csolatok kiemélkedő állomása Robert Mugabe miniszterelnök 1983 májusi hivatalos látoga­tása hazánkban Lázár György­nek, az MNK Minisztertaná­csa elnökének meghívására. A látogatáson mindkét fél meg­erősítette szándékát az együtt­működés kiépítésére. Robert Mugabe látogatása végén ki­jelentette: budapesti tárgya­sai tükrében számos lehető­séget lát a két ország közötti szorosabb együttműködésre mind politikai, mind gazdasá­gi téren. A miniszterelnöki látogatást követően, több zimbabwei mi­niszter járt hazánkban, keres­ve azokat a területeket, ame­lyeken a magyar tapasztalato­kat az együttműködés kiépí­tésével Zimbabwe hasznosít­hatná. 1984 óta magyar keres­kedelmi kirendeltség műkö­dik Hararében. Űj impulzust adhat kapcsolatainknak az idén júniusban aláírt keres­kedelmi megállapodás. Meg­kezdődött az egyeztetés a két ország műszaki-tudományos együttműködési egyezményé­nek megkötéséről. Mindez előnyös keretet kí­nál a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, bár azok egy­előre még csak a kezdeteknél tartanak, elmaradva a lehető­ségektől. A magyar export értéke 1984-ben 1170 ezer amerikai dollár volt, legfon­tosabb tételei izzólámpák, gyógyszerek, golyóscsapágy és fotópapír. Zimbabwét a lehe­tőségeket tekintve igen fontos gazdasági partnernek tekint­jük. Zimbabwe ásványkincsek­ben igen gazdag -ország, je­lentős a krémére-, az azbeszt- az arany-, az ezüst-, ás wolf- rambányászata. Afrika egyik legerősebben diverzifikált ipa­rával, intenzív mezőgazdasági termeléssel és kielégítő infra­struktúrával rendelkezik. Gazdasági téren lehetséges együttműködési területnek tartjuk a mezőgazdaságot (ön­tözési rendszerek, vízgazdál­kodás, szövetkezeti tapaszta­la tátadás), az energetikát, a közlekedést, az egészségügyet, az oktatást, az izzólámpa- és fénycsőgyártást. Az áruforgalomban egyelőre a barter üzletek létesítése a legígéretesebb, ennek előmoz­dítására a Magyar Külkeres­kedelmi Bank tavaly speciá­lis bankszámlát nyitott ellen- tételezéses üzletek számlave­zetésére. Kulturális kapcsola­taink egyelőre zimbabwei ösz­töndíjasok fogadásában me­rülnek ki. Megkezdődött a tö­megszervezeti kapcsolatok ki­építése is a két ország között. Zimbabwe ad otthont az el nem kötelezett országok csúcstalálkozójának. Ez is jelzi külpolitikájának fő irányát. Következetesen fellép a térség problémáinak igazságos ren­dezéséért. i£-; A HÉTEN VARHATÓ ESEMENYEK Nem kérdéses, hogy a jövő hét legfontosabb világpoliti­kai eseményei közül is kiemelkedik Mihail Gorbacsov párizsi látogatása. A szovjet—francia csúcstalálkozó mellett azonban szép számmal szerepelnek más fontos találkozók, választá­sok, utazások is a hírügynökségek prognózisaiban. HÉTFŐ: a Fehér Házban Ronald Reagan amerikai el­nök Husszein jordániai ural­kodóval tárgyal. KEDD: Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, a kor­mánykoalícióban részt vevő A HUSZADIK SZAZAD tör­ténelmi palettáját nem egyszer „színesítette” már a villámhá- ború fogalma. A tragikus ese­mények azután nem néhány hétig, vagy hónapig tartottak, de hosszú éveken át óriási szenvedéseket okoztak a szem­ben álló feleknek. így van ez most is, amikor az iraki—iráni konfliktus időszakát éljük. Né­hány nappal ezelőtt, szeptem­ber 20-án éppen a hatodik évébe lépett ez az értelmet­len hadakozás. Mint ismert, az évek során váltakozó hevesség­gel — szerencsével — folyt a harc a két fél körött, de a há­ború további kimenetelét meghatározó eseményekre nem került sor. A két olajállam közötti vi­tában döntő szerepet kapott a Shatt el Arab folyó hovatar­tozásának eldöntése. Irak sa­ját magának követeli a vízi út feletti ellenőrzés jogát, míg a másik fél ezt nem ismeri el. Látszólag ez a vita indította el a több mint öt éve tartó véres küzdelmet. Persze csak látszólag. Megfigyelői? ugyan­is sokkal mélyebb összefüggé­seket véltek felfedezni a dol­gok hátterében, amikor rávi­lágítottak arra, hogy az 1979- es iráni iszlám forradalom győzelmének egyik következ­ménye ez a háború. Teherán­ban ugyanis abban az időszak­ban sok szó esett a „forrada­lom exportjának lehetőségé­ről". s ez megrémítette a kör­nyező arab monarchiák veze­tőit. Ök abban bízva, hogy Irán belső viszonyai még nem szilárdultak meg, & így gyors mi Háttér ÁLLÓVÍZ AZ ÖBÖL MENTÉN győzelemre lehet számítani, Irakot használták fel a perzsa ország elleni céljaik megvaló­sításához. A számítás azonban tévesnek bizonyult, s így állt elő az a helyzet, hogy az Arab­öböl térségében két olyan or­szág került egymással szembe, amely elítéli az Egyesült Ál­lamok terjeszkedő politikáját, s az el nem kötelezettek moz­galmának a tagja. Washingtont 1979-ben az Iráni fordulat érintette érzéke­nyebben, így a tengerentúlról megkülönböztetett figyelem kí­séri azóta is az események alakulását. Az amerikai hadi­hajók, amelyek időről időre felbukkannak a térségben, nemcsak az Egyesült Államok jelenlétét és érdekeltségét kí­vánják demonstrálni, de azt is, hogy adott esetben készek a közvetlen beavatkozásra is. Ez a magatartás különösen akkor vált ismertté, amikor Irán a Hárg-szigeti olajkikötő bombázása miatt azzal fenye­getőzött, hogy lezárja a Hor- muzi-szorost, ha Bagdad nem változtat katonai módszerein. Washington pusztán a bejelen­tés hírére flottatüntetést ren­dezett, s közölte, hogy mind­ezt a nemzetközi útvonalak biztonsága érdekében teszi. Ez az esemény is igazolja, hogy az iraki—iráni háború az el­múlt évek során mindenkor magában hordozta annak ve­szélyeit, hogy a konfliktus ki­c 7ÓI í Ír ERRE AZONBAN egyelőre nem került sor. Viszont nem hoztak eredményt azok a közvetítési kísérletek sem — számszerint kilenc — amelyek az értelmetlen háború mielőbbi befejezé­sét célozták. Vagyis az" évek során tökéletes patt­helyzet alakult ki minden te­rületen. A háború kirobbaná­sának első időszakában némi iraki fölény volt a jellemző. Ezt követően Irán kezdett olyan hadműveletekbe, ame­lyek kisebb-nagyobb sikereket hoztak, de semmit sem dön­töttek el. Ezt követte az arab és a perzsa ország konfliktusá­nak egy új szakasza, amikor egymás városait, ipari és gaz­dasági létesítményeit érték so­rozatos támadások. Később az olajipari berendezések váltak elsődleges célponttá, s az el­múlt esztendőben Irak rend­szeressé tette a „nagy tengeri célpontok” elleni támadást. Vagyis Teherán olajbevételeire próbált ezzel csapást mérni, hogy az utánpótlási vonalak összekuszálásával kényszerítse a perzsa országot arra, hogy elfogadja a közvetítési kísér­leteket. Irán azonban még mindig nem merült ki, s egye­lőre semmi jele sincs annak, hogy módosít azokon a kemény feltételeken, amelyeket még a háború kezdetén szabott. Vagyis, hogy Irak ismerje el, hogy agressziót követett el a perzsa ország ellen, fizessen kártérítést, s Szaddam Husz- szein elnök mondjon le. Az el­ső két dologgal még csak-csak megbarátkoznának Bagdad­ban, de ami az elnök lemon­dását érinti: nos ezt az ország belügyeihe való beavatkozás­nak tekintik, s nem hajlandók teljesíteni. Vagyis o kör itt bezárul. Pedig a háború a vég­telenségig nem tarthat. Hozzá­vetőleges adatok szerint az el­múlt öt esztendőben — a két oldalon — több mint hétszáz­ezer halottja, s csaknem egy­millió sebesültje volt már ed­dig is a harcoknak. Az anya­gi károk értéke szinte felmér­hetetlen. Ugyanakkor a két or­szág haderejét tekintve még mindig csaknem egymillió em­ber áll egymással szemben a frontokon. Nyugati megfigye­lők az esélyeket latolgatva rá­mutatnak arra, hogy bár Irak a kisebb ország, nemcsak te­rületileg. de lélekszámban is, korszerűbb fegyverekkel ren­delkezik, mint ellenfele, s ez­zel ki tudja egyenlíteni hát­rányát. VAGYIS AZ ERŐPRÓBA — immár hatodik éve — nem a tárgyalóasztal mellett, hanem a frontvonalakon folyik to­vábbra is. S a helyzet egyelőre semmiféle változást sem ígér... Csitári János CSU vezetője ezúttal Kínába, majd Dél-Koreába utazik. SZERDA: Mitterrand el­nök meghívására Párizsba ér­kezik Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára. A küszöbön- álló szovjet—amerikai csúcs- találkozót megelőző tárgyalá­sokat óriási érdeklődés előzi meg, s a szombatig tartó lá­togatástól nagyon sokat vár­nak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése terén is. CSÜTÖRTÖK: rendkívüli ülésre gyűlnek össze az OPEC tagjainak olajügyi miniszte­rei. PÉNTEK: Pekingben meg­kezdődik a kínai—szov­jet külügyminiszter-helyettesi konzultációk hetedik forduló­ja. Az ENSZ-közgyűlés alkal­mából New Yorkban lebonyo­lított külügyminiszteri talál­kozó után most újabb alka-» lom nyílik a két ország kap­csolatainak javítására. SZOMBAT: ugyancsak Kí­nába utazik a pakisztáni mi­niszterelnök is. A két ázsiai állam kapcso­latait javítják az Indiával va­ló kölcsönös konfliktusaik és az afganisztáni ellenforradal­mároknak nyújtott közös se­gítség is. VASARNAP: Portugáliában általános választások kezdőd­nek. Az idő előtt kiírt szava­zás nagyon nagy jelentőségű az ország jövője szempontjá­ból, s az előrejelzések szerint meglehetősen sokesélyes is, mivel több nagy politikai erő csap össze. A legvalószínűbb az, hogy egyik párt sem kap többséget és újra koalíciós kormány irányítja majd Por­tugáliát. A Cegléd Város Tanácsa felvesz: a műszaki osztályára építész, építészmérnöki vagy közgazdaság-tudományi egyetemi végzettségű munkatársat, osztályvezető-helyettesi munkakörbe, városüzemeltetési, szervezési és vállalatfelügyeleti feladatok ellátására, valamint városgazdálkodási ügyintézői munkakörbe felsőfokú vagy szakközépiskola* végzettségű munkatársat, közüzemeltetési, felügyeleti és hatósági feladatok ellátására a pénzügyi és tervosztályra, revizori munkakörbe pénzügyi és számviteli főiskolát vagy szakirányú egyetemet végzett munkatársai a hatósági osztályra, műszaki ügyintézői munkakörbe technikusi vagy szakirányú középiskolai végzettségű, államigazgatási gyakorlatot szerzett munkatársat. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, pályázattal az osztályok vezetőjénél, cím: Cegléd, Kossuth tér 1. 2700

Next

/
Thumbnails
Contents