Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

a kisvasúiról Ma, az Új reflektorban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK A népfront kongresszusa előtt Cselekvésre serkentő feladatok £ Ezekben a napokban megpezsdült az élet a Hazafias íj Népfront háza táján. Az esztendőkön át tartó dolgos í hétköznapok után számvetésre készül a mozgalom. Or- í szágszerte és a városban is tisztségviselők és aktívák f a lakossággal közösen értékelik, hogy mit tett a nép- ^ front a Vll. kongresszus óta eltelt időszakban. Sike- íj rült-e teljesíteni azokat a mozgósító feladatokat, ame- £ lyek életünk, környezetünk szebbé, gazdagabbá tételét <• szolgálják?? 2 Nagybörzsönyt a turisták g gyakran felkeresik, hiszen 'ja Börzsöny hegység ölelé- íj seben épült település pati- íj nás házaival, országos hí- £rű műemlékeivel, a temp- 'j lomaival, a vízi malommal, j sok látnivalót kínál. De a íj falu mintegy kiinduló pont­íj ként szolgál azoknak a tu­ristáknak, akik tovább sze- 'j retnének menni a tájvédel- t mi körzet szíve felé. A kisvonattal gyönyörű ki­rándulást lehet tenni Nagyir- táspusztára. Ütközben tekinte­tünket szinte vonzza a színe­sedő erdő, a vasút mellett fel­csillanó patak, s egy kis sze­rencsével az erdei tisztásokon megpillanthatunk egy-egy er­dei állatot is. A kisvonat sajnos nagyon rendszertelenül közlekedett, és sok hátizsákos turista hoppon maradt, mert az eltervezett utazás helyett gyakran „A kis­vonat szünetéi” feliratú táblát találta. Ilyenkor vagy nekivá­gott gyalog a hegynek, hogy eljusson Nagyirtáspusztára, vagy csalódottan visszafordult. Közel egy esztendeje már nincs ilyen gond, mert az Ipolyvidéki Erdőgazdaság gaz­daságtalan üzemeltetésre hivat­kozva megszüntette a kisvonat közlekedését. A döntés persze nagy vihart kavart a falábán, hiszen ezzel megszűnt a közle­kedés lehetősége Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között. Az őszi hónapokban a rend­őrség fokozottan ellenőrzi az utakat. A közelmúltban Vá­cott és vonzáskörzetében ke­rült sor ilyen akcióra a Váci Rendőrkapitányság közlekedé­si és közbiztonsági osztály munkatársai, valamint a kör­zeti megbízottak és önkéntes rendőrök bevonásával. Munkájukat igyekeztünk egy délután folyamán végigkísér­ni; tapasztalatainkat ezúttal közreadjuk. A rendőrautó vezetője Bakos József rendőr őrmester, a Vá­ci Rendőrkapitányság közle­kedési alosztályának munka­társa. Öt kísértük el szolgálati útjára. A kettes főútvonalon a dél­utáni csúcsforgalom hömpö­lyög a Dunakanyar irányába, amikor imbolygó kerékpárra figyelnek fel a rend őrei. A szemmel láthatólag ittas ke­rékpáros, Králik Sándor, a helyi temető sírásója már to­rolja is, hogy mit ivott, a szon­da el is színeződik. Miután az ittas vezetésért szabálysértési feljelentés jár, útját gyalog folytatja tovább. Az FU 97—76 rendszámú tehergépkocsi platóján sza­bálytalanul személyt szállíta­nak, és a menetlevél is hiá­nyosan van kitöltve. Rendőri figyelmeztetés és helyszíni bírság után folytatja tovább útját. Az MV 61—79 rendszá­mú motorkerékpár lámpája nem ég, a lovas kocsi vezető­je nem rendelkezik hajtási engedéllyel, majd ismét egy ittas kerékpáros közlekedik Rideg Károly személyében. Utunkat Vácrátót felé foly­tatva segéd-motorkerékpároso­kat állít meg a törzsőrmes­ter. Mint mondja, az a ta­pasztalata, hogy a legtöbbször ók fogyasztanak szeszes italt vezetés közben. Ez a gyanúja be is igazolódott. Bíró József vácrátóli lakos vezetői enge­dély nélkül, ittasan ült kismo­torjára. Tettéért szabálysérté­si feljelentés jár. Vácrátót belterületén Cson­ka Ferenc helyi lakos seged- motorkerékpárját szintén it­tasan vezeti, amelyet az el- színeződő szonda is tanúsít. . A helyszínen bevonják a jo­gosítványát. Ügyét majd a szabálysértési előadó tárgyal­ja. Kivilágítatlan kerékpároso­kat, lovaskocsi-vezetőt kell figyelmeztetni a KRESZ be­tartására, amikor Vác belte­rületén Gyarmati Győző kivi­lágítatlan pótkocsit húzó kerti kis traktorát igyekszik meg­A kisvonat ügye persze nem csak a falu lakóit érinti, ha­nem az idelátogató több száz turistát is, és nagyban befo­lyásolja a Börzsöny e térsé­gének turisztikai jövőjét. A különféle társadalmi szerveze­tek, intézmények, hivatalok munkatársai több szempont­ból vizsgálták a kisvonat kö­rül kialakult helyzetet, és az üzemeltetés mellett foglaltak állást. Legutóbb az elmúlt héten Nagybörzsönyben, a tanács épületében tartottak megbe­szélést. amelyen részt vett Glá- zer László, Nagybörzsöny ta­nácselnöke, a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottságá­tól Földi Sándor munkatárs és a környezetvédelmi munkabi­zottság társadalmi elnöke, Okolicsányi Lóránt, Valkay György, a Pest Megyei Tanács Közlekedési Osztályának ve­zetője, dr. Jenkey László, a Dunatours igazgatója, Sipos La­jos erdészetvezető, Török Im­re, az OKTH igazgatóhelyet­tese és Teszári Károly, a Bör­zsönyi Tájvédelmi Körzet ve­zetője. A tárgyalás végeztével a szakemberek ellátogattak a kisvasúihoz, ahol a televízió munkatársának nyilatkoztak. A kisvonatról készült filmet pénteken, (szeptember 27-én) délután 18 órakor, az „Üj ref­lektor magazin” című műsor­ban vetítik. Dénes János állásra bírni Bakos József őrmester. A vezető — mint az intézkedés során kiderült — szintén szeszes italt fogyasz­tott, és a szonda megfúrásá­tól is vonakodik. Az ő jogo­sítványát is bevonják. Ittas vezetésért szabálysértési fel­jelentést teszneK ellene. 0 A késő esti órákban beér­keznek a közúti ellenőrzésben részt vevő járőrkocsik. Több száz gépkocsi műszaki állapo­tát, úti okmányait ellenőrizték. A szabálytalankodók, a KRESZ előírásait megszegők helyszíni bírságot fizettek, az ittas vezetőket — szabálysér­tésért — feljelentették. A kétnapos akció során azonban számos balesethez is hívták a közlekedési alosztály munkatársait. Volt köztük ha­lálos kimenetelű és gyermek­baleset is. Nagy szükség van hát ezekre az ellenőrzésekre, mert sajnos az állampolgári fegyelem lazul. Egyre többen vannak, akik csak elindul­nak otthonról, de nem érkez­nek célba. S hogy mindany- nyian célba érjünk, ahhoz nem elég a rendőri intézke­dések sokasága, egymásra is vigyáznunk kell. A múlt hét végén a városi körzetekben és a községek­ben is megkezdődtek a nép­frontgyűlések. A számvetés mellett újjáválasztják a nép- frontbizoftságokat is. Termé­szetesen ezek a fórumok sem vitamentesek. A feszólalók el­mondják gondjaikat, a lakó­területükön tapasztalt hiá­nyosságokat, javaslatokat tesz­nek új tisztségviselőkre. Mi a deákvári Ságvári Endre klubkönyvtárba látogattunk el, ahol a hetes számú körzeti bizottság tartotta tanácskozá­sát. Deákvári sajátosságok Nem volt véletlen, hogy a választásunk éppen erre a te­rületre esett, hiszen a város­nak ez a része egy sor sajá­tossággal rendelkezik. Ami a nagyságát illeti: kilenc ta­nácstagi körzet tartozik a bi­zottsághoz. Többezer ember él a területen, számos gyár, üzem, intézmény található itt. A lakónegyed folyamatosan nő, évente újabb és újabb családok költöznek be az el­készült lakásokba. A városkörzeti népfrontbi­zottságnak nem könnyű a dolga. Hiszen tevékenységét e sajátosságokhoz kell igazí­tani. Ügy kell kiépíteni az aktívaháiózatot, hogy az in­formációk, a mozgósításra serkentő felhívások minden emberhez eljussanak. Ered­ménnyel teszik mindezt^ en­nek bizonyítéka az is, hogy a népfrontgyűlésen megtelt a terem. Tánczos Imre, a körzeti népfrontbizottság elnökének beszámolójából a jelenlévők megismerhették a városi nép­frontbizottság VII. kongresz- szusa óta végzett munkáját. Elmondta, hogy a gazdaság- politikai célok végrehajtá­sáért öt munkabizottságban csaknem kilencven aktíva dolgozott. Eredményesen moz­gósították a lakosságot társa­dalmi munkára. Évenként a város lakói több mint 5 mil­lió forint értékű önkéntes munkát végeztek. Építettek játszóteret, KRESZ-parkot, sportpályát, járdát, gáz-, víz- és szennyvízvezetéket, vala­mint szennyvízcsatornát. Részt vettek a tisztasági akciók szervezésében. Az aktívák munkája érzé­kelhető volt a város kulturá­lis életében is. A programo­kat nemcsak népszerűsítették, hanem összegyűjtötték a ve­lük összefüggő lakossági ész­revételeket is. Az elmúlt öt esztendőben a mozgalmat át­szőtte a rétegmunka. Egy­részt a választott testületek­ben, munkabizottságokban biztosították a különböző ré­tegek, csoportok képviseletét, másrészt feladataikat, akciói­kat a társadalmi csoportok .érdekeinek, sajátosságainak figyelembevételével tervezték meg és hajtották végre. Nőtt az aktívák száma is. 1980-ban 225-en, ma már vi­szont 480-an dolgoznak a mozgalomban. A népfrontmunka legfon­tosabb és leglátogatottabb rendezvényei a deákvári kör­zetben is a várospolitikával kapcsolatos összejövetelek vol­tak. Sikere volt a körzeti pártszervezettel közösen szer­vezett lakossági fórumoknak, ahol a városrész ellátási prob­lémáit és megoldásuk módját elemezték. Az együttgondol­kodást, az együttes' cselekvést tükrözik a lakóbizottságokkal és a tanácstagokkal kialakí­tott jó kapcsolatok a körzet­ben. A beszámolót követő rövid vita után a jelenlévők meg­hallgatták a város fejleszté­sének VII. ötéves tervkoncep­cióját, amelyet Ritecz György, a városi tanács elnökhelyette­se terjesztett elő. Új tisztségviselők A hozzászólók a népfront­körzetben élők panaszait so­rolták. Az úgynevezett öreg- Deákvár lakóinak régi gond­ja a csatornahálózat hiánya. Ezen a területen idős, ala­csony jövedelmű emberek él­nek, így társadalmi összefo­gással nem valósítható meg az a munka. Többen is szóvá tették az általános iskolák zsúfoltságát, a játszóterek hiányát, sürgették az utak szilárd burkolattal való ellá­tását, a nyilvános telefont a megszüntetett posta helyett. Többen panaszolták a DCM környezetszennyező hatását és a meglévő elektromos hálózat korszerűtlenségét. Tizen képviselik Ezek után megválasztották a körzeti népfrontbizottságot, amely tizenegy tagból áll. Az elnök ismét Tánczos Imre lett. A titkári tisztséget ezután is Jakus András tölti be. öt tagot jelöltek a városi nép- frc-ntbizottságba, tízen képvi­selik majd a körzetet a városi népfrontértekezleten. Surányi János j Tamási Jánost két szen­ei vedély fűtötte élete eltelt $ éveiben: az egyik a hivatá- íj sós katonai szolgálat, a má- íj sik a festészet. A fegyveres íj erők napja alkalmából a íj Madách Imre Művelődési fj Központ emeleti galériáján kiállítás nyílt műveiből. A Betlehemezők, a Három- királyok, vagy az Ormánsági fehér gyász című képeken nép­szokásokat választott festői té­mául az alkotó. Más műveken balatoni vitorlásokat, téli tá­jat, az akváriumok, a csend vi­lágát jeleníti meg Tamási Já­nos. Valamennyi festmény bé­kehangulattal átitatott — ka­tonai szimbólumok nélküli bé­kehangulattal. A választott témák, motívumok festői él­ményeket kínálnak, festői kér­désekre irányítják a nézők fi­gyelmét. Tamási János műveinek szembetűnő jellemzője, hogy nem a valóság festői jelensé­geit ülteti át vászonra, illet­ve farostlemezre, hanem ma­ga tesz festőivé olyan jelensé­geket, amelyek benne azzá ér­tek. Látványhűségre törekvő al­kotói módszerét mindenütt át­hatja a lényegkiemelésből fa­kadó stilizálás, absztrahálás. Kompozíciói általában közép­pontosak, de az ettől eltérő műveken is mindig találni va­lamilyen összefogó motívu­mot: egy vízből kiemelkedő növényt, épület előtti lépcsőt, utat, fát, fénynyalábot. A három népszokást meg­elevenítő képen a figurák ösz- szetartozását különböző festői eszközökkel oldja meg: a ha­sonló testtartás, az azonos szí­nű ruha, az azonos sorshely­zetből fakadó magatartás, il­letve az alakok testének egy tömbbé válása köti össze a ké­pek szereplőit. A képek terét úgy kompo­nálja meg az alkotó, hogy a motívumok összefüggése ter­mészetes legyen, vezesse a né­ző tekintetét. Téli tájain az épületek és fák, valamint az emberi alak és a fák egymás­hoz rendelésével valósul ez meg. Alkotásainak legérettebb csoportját a Háborít, a Mene­külök, a Túlélők és a Requiem című művekből álló sorozat jelenti, Itt a választott motí­vumok változása, egymáshoz való viszonya úgy alakul, hogy a festői történés maga ese­ménnyé válik. A sorozatindító kép leghangsúlyosabb eleme az Kötchártya-gyultedás Kevesebb a beteg Egyre kevesebben fordulnak orvoshoz kötőhártya-gyulla­dással. A kijelentés így ön­magában furcsán hangzik, de' ha tudjuk azt is, hogy augusz­tus közepétől egy hónapon ke­resztül majdnem annyian be­tegedtek meg így, mint az év első felében összesen, akkor érthetővé válik az első mon­dat. — Nem nevezhetjük jár­ványnak a magas betegszám ellenére sem — mondja dr. Bajnok Györgyi szemész fő­orvos, akinek a rendelője előtt, ha tizenöt-húszán vára­koznak, még nem tekinthető soknak. — Nem járt komplikációk­kal ez a betegség, aminek ví­rus volt az okozója. A tüne­tek nemcsak a szemen jelent­keztek, bár ez a legfeltűnőbb és a legkellemetlenebb is. Az esetek zömében felső légúti huruttal, gyengeségérzéssel, hasmenéssel, esetleg hányin­gerrel járt együtt. — Hogyan terjed ez a fer­tőzés? — Csak a szem váladéka terjeszti, ezért is tanácsoltuk mindenkinek, hogy lehetőleg ne nyúljanak a szemükhöz, gyakrabban mossanak kezet, és vegyék szigorúan a külön törülköző használatát a csa­ládban. Szerencsére a beteg­ség gyors lefolyású volt. Ma már csak elvétve jelentkeznek vírusos kötőhártya-gyulladás­sal. — Ezek szerint az év koráb­bi szakaszában megbetegedet­teket nem is vírus fertőzte? — Kötőhártya-gyulladást baktérium is okozhat, koráb­ban ilyenek fordultak elő. D. Z. eg<jsz képfelületet kitöltő vörös kör, amelynek közepén apró figurákkal jelzett család lát­ható. A vászonra csurgatott festékkel jól érzékelteti az al­kotó azt a kavargást, azt a sű­rű pillanatot, amelyben élet és halál sorsa dől eL A Menekülők című művön egymás mellett álló függőleges motívumok uralkodnak — szinte elzárva minden kiveze­tő utat, s ezáltal nyomasztóan hatnak. A Túlélők című mun­kán együtt jelenik meg a kör és a függőlegesen egymás mel­lett álló elemek. Közöttük az életben maradt emberpár áll, mint az új élet lehetősége. A kör kisebb és halványabb, mint az első képen: eltűnni, átala­kulni látszik. Ugyanaz a mo­tívum új funkciót és ezáltal új tartalmat kap. A sorozat záródarabján ez a jelentésváltozás kiteljesedik: a sugarakat árasztó hatalmas kör előtt az emlékezők és az új életet indítók: szemben a Háború pusztulásra váróival. Itt a kör nem a figurákat el­nyelő elem. hanem környeze­tük olyan része, mely kitelje­sedésüket segíti. Bakonyvári M. Ágnes Commodore típusú számítógépekkel felszerelt géptermünkben - 24 órás elméleti és gyakorlati oktatás ­BASIC nyelvű önköltséges programozási tanfolyamot indítunk A tanfolyam segítséget nyújt a tévé BASIC vizsgájára való felkészüléshez is. A tanfolyam díja: 1200 Ft. Jelentkezés: Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola, Vác, Konstantin tér ő. 2600, telefon: 13-077, 13-as mellék. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Papp László — Szia! — rikkantott rám a minap kis barátnőm, Jutka, aki harmadik osztá­lyos tanuló. — Gyere, viszem a táská­dat — mondom —, ha el­meséled, miről tanultatok az iskolában. — Több napon keresztül tanították, hogy mi a vi­selkedés. Ha akarod, el­mondom neked. — Jó, nem bánom. — A gyereket az külön­bözteti meg az állattól, hogy nem piszkálja az or­rát, nem üvöltözik a szü­netben, mint egy oroszlán és nem rugdossa óra alatt a Balogot. Pedig az megér­demelné. Ezt hívják nálunk viselkedésnek. Tudod, ha a gyerek meg­születik, az nem viselked­ve jön a világra, azt mind­egyiknek meg kell tanul­ni. Ebben segítenek a fel­nőttek. A bébi összevissza rugdalózik, ezért jó szoro­san pólyába kötik, hogy meg se tudjon mozdulni. Később a bölcsődében olyan ketrecbe zárják, amiből nem tud kimászni. A tanár néni nekünk azt is elmagyarázta, hogy az A viselkedés órán nem szabad beszél­getni, a széken hintázni, szaladgálni, birkózni. Még tanulni se szabad. Hanem sajnos, muszáj. Szünetben az udvaron is viselkednünk kell. Aki pél­dául szaladgál, az intőt kap. Ezért úgy sétálunk körbe-körbe az udvaron, mint a kőkapunál abban a nagy házban a csíkos ruhás bácsik. De szerintem nekik sokkal jobb, mert ha jól viselkednek, akkor meg­harmadolják a büntetésü­ket. Nekünk viszont így is, úgy is le kell ülni a nyolc évet. Nálunk ebéd közben is tilos beszélgetni. Ez is a viselkedéshez tartozik. Aki megszólal, annak fel kell állni. Mert magyar ember evés közben nem beszél. Csak áll. Sajnos én még csöndben is tudok rosszul viselkedni. A múltkor le is kellett írnom ötvenszer: „Kisdobos létemre ebéd közben a Balogot lövöldöz­tem tarhonyával. Ezzel szégyent hoztam a Mókus őrsre.” Hiába írtam le szé­pen az egészet, mégis kap­tam egy egyest. — Miért? — Két er-rel írtam a tar­honyát. Tudom, hogy ez helyesírási hiba, de azért írtam így, mert irtó rágós volt. A tanár néni azt mondta, hogy én még nem tudok viselkedni. Azt hiszem, be­teg vagyok. Néha nem bí­rok magammal és rohan­gálok a padok között. De mondd meg, mit csináljak, ha egyszer rám jön az a francos rohanga? A tanár néni szerint az igazán jó gyerek az csak ül egy helyben és mereven maga elé bámul, Ügy, mint a" Balog, aki vissza van maradva a fejlődésben. Ezért szerintem viselkedni annyi, mint visszamaradni a fejlődésben. Anyukám szerint nálunk azért sok a tohonya felnőtt, mert már gyerekkorukban leszoktatták őket a mozgás­ról. Én nem akarok toho­nya lenni. Ezérl úgy dön­töttem, hogy nem tanulok meg viselkedni. S. J. Közbiztonsági ellenőrzésen Hogy mindenki hazaérjen Élményt kínálnak Tamási János kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents