Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

FFsr MEVye. 1985. SZEPTEMBER 24., KEDD Ismét lesi napraforgóolaj \ pill*! ■ 1 'rt'ö':' MBS&. Megkezdődött a martfűi növényolajipari üzemben az idei nap­raforgó-feldolgozási szezon. Naponta 24 órás műszakban több mint ezer tonna napraforgóolajat és nyersolajat állítanak elő, amely további finomításra kerül. A kép a kísérleti labo­ratóriumban készült Kiállítás Kuvaitban Magyar hét önálló magyar kiállítást ren­dez a Hungexpo külkereske­delmi vásár- és propaganda­iroda október 19. és 25. között Kuvaitban. Harminchárom ma­gyar vállalat mintegy ezer négyzetméternyi területen tart árubemutatót. Számos vállalat helyben kínálja termékeit el­adásra. Az árucsere növelése mel­lett gondot fordítanak a fej­lettebb együttműködési formák népszerűsítésére is. Több elő­adás hangzik el a magyaror­szági tőkebefektetések lehető­ségéről, vegyesvállalatok ala­pításának feltételeiről, a har­madik piacokon való együtt­működés módjairól. Nagy te­ret szentelnek a hazai idegen- forgalmi kínálat megismerte­tésének: az előadásokon szó lesz gyógyvizeinkről, hagyo­mányainkról s a vadászati le­hetőségekről. Naponta divatbemutató szí­nesíti a programot, a kiállítá­son kávéházat és magyar ét­termet üzemeltetnek, az elő­csarnokban pedig magyar al­kotók műveiből képzőművé­szeti bemutatót tartanak. Estoncserépgyár épül Dunakeszin Választékot bévit az új termék Az építőiparban használa-' tos anyagok hiánycikklistáján már régóta ott szerepel a cse­rép. A szegényes hazai kíná­latot a kereskedelem import­tal igyekezett pótolni, mígnem Veszprémben osztrák közre­működéssel hozzáláttak a be­toncserépgyártáshoz. Az igé­nyek további kielégítése érde­kében egy újabb gyár létesí­tésére írt ki pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Ezt a 43. számú Állami Építőipari Vállalat nyerte el. Azért indultak a versengésben, mert fantáziát, üzletet láttak.a lehetőségben, s nem utolsósorban a házgyári elemeik iránti csökkenő ke­reslet miatt. De pályáztak azért is, mert nem volt szük­ség nagyobb mennyiségben egyedi termékeikre, például speciális méretű blokkjaikra sem. amelyeket éppen a Du­nakeszin levő egyik csarno­kukban gyártottak. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott, hogy ezen a he­lyen kezdődjék az építkezés. Itt egy meglevő 'épületet kell átalakítani, vagyis olcsóbban megvalósítható a beruházás. Tetemes összegeket tudnak megspórolni, továbbá a szál­lítási költségeken: a dunai ka­vics megfelelő alapanyag a gyártáshoz, azt pedig viszony­lag olcsón hozzák a hajók. E fontos tényből következik, hogy a vállalat ajánlatában a betoncserép termelői árára vonatkozó összeg is csábító, de ne vágjunk a dolgok elé­be... A fentieket véletlen szeren­csének, helyzeti előnynek mi­nősíthetnénk, ám a továbbiak­ban minden a szerkezetépítő és -gyártó üzemigazgatóság kollektíváján múlott, akikre a generálkivitelezés koránt sem egyszerű feladata várt. Kedvezőbb áron — A szerződést tavaly de­cemberben írták alá, az első kapavágást az idén áprilisban tettük, s november 20—25. kö­zött megkezdődik a próbaüze­melés — mondja szinte egy szuszra Turbók Béla. a szer­kezetépítő és -gyártó üzem igazgatója. — Azt hiszem, ez a tempó fogalom az építőipar­ban. Különösen akkor, ha azt is tudjuk: a kiviteli tervék elkészítését csak a technoló­giai elképzelések ismeretében kezdhettük meg. — Miért az olasz technoló­gia mellett döntöttek? — A VORTEX-HYpRA-n kívül tárgyaltunk az osztrák Bramac és a svéd ABC cé­gekkel is. Az sem titok, hogy versenyeztettük őket. Végül is az olaszok adták a legkedve­zőbb árajánlatot. Sokat nyo­mott a latban, hosry tapaszta­lataik széles körűek, mivel nemcsak a cserépgyár építé­sében, a technológiai szerelés­ben jártasak, de maguk is ter­melnek cserepet. A szükséges gépék gyártását szintén vál­lalták. Amellett, hogy a ter­veket határidőre szállították, elengedhetetlen segítséget nyújtanak a berendezések sze­relésénél, s elvégezték az ál­talunk igényelt módosításokat is: az üzemeltetés kedvezőbb szempontjait figyelembe véve nem a megszokott melegvizes, hanem gőzfűtéses érlelőke­mencéket szállítottak. Bravúros munkatempó Az anyagbeszerzés gondjait ismerve valóban bravúros a munkatempó: az építési fel­adatok 70 százaléka elkészült, a technológiai szerelések majdnem teljes egészében be­fejeződtek, a gépek háromne­gyed része már a helyén van. A 2500 négyzetméter alapterü­letű csarnok mellé egy tízezer négyzetméteres tárolóteret ter­veztek, ennek kialakítása a hátralevő két hónap feladata. — Mennyibe kerül a beru­házás? — Az Állami Fejlesztési Banktól 185 millió forint hi­telt kaptunk, amit nyolc év alatt kell visszafizetni. A ter­melés decemberben indul, ak­kor már másfél, kétmillió be­toncserepet kell gyártani, a továbbiakban pedig évi 20 millió darabot. — A hagyományos cserép olcsó ára miatt változatlanul keresett cikk lesz a piacon. Az új gyár termelése hozzá­járul majd a kínálat bővítésé­hez, de vajon képesek lesz­nek-e konkurálni minőség­ben és árban a veszprémiek­kel? — Bízom benne, hogy igen. A veszprémi az osztrák Bra­mac céggel közös vállalat, a mi kapcsolatunk viszont a VORTEX-HYDRA-val a ter­melés beindulásáig tart. A nyereség tehát teljes egészé­ben a miénk. Termelői árunk mintegy 20 százalékkal ol­csóbb, az importból származó betoncserepekről már nem is szólva. A minőséggel kapcso­latban azt mondhatom, hogy a Dunakeszin gyártott termé­keket az időjárás viszontagsá­gaitól egy műanyagos bevo­nat védi. Ez egyben fényes fe­lületet ad, s így a betoncserép a mázas testvéréhez hasonlít Vonzó alkalom — A munkaerő-szükségletet átcsoportosítással vagy dol­gozók felvételével oldják meg? — Hatvan fizikai és húsz al­kalmazotti állományú dolgozó­ra tervezték a gyárat, mert teljesen automatikus rendszer­ről van szó. Néhány embert kivéve új felvételes lakatosok­kal, villanyszerelőkkel, műsze­részekkel kívánjuk üzemeltet­ni a cserépgyárat. Azt, hogy végül is melyik betoncserép lesz a kelendőbb, a piac, a vevő dönti el. Min­denesetre örvendetes tény, hogy több te tőre val óra szá­míthatunk. A banki szerződés értelmében ugyanis a cserép­gyár termelésének 30—40 szá­zalékát a magánerős építkezők között kell értékesíteniük. Fazekas Eszter Per pert követ, de ki a győztes? Tengerikígyó a hibajegyzék Végre beköltözhetünk! Ki ne ismerné a szinte eufórikus örömöt, amelyet egy önálló fő­bérleti lakás birtoklása sze­rez! Szinte tíz centivel a pad­ló fölött jár az újdonsült tu­lajdonos, első bódulatában még észre sem véve, hogy a pvc- padlón égő cigaretta nyoma éktelenkedik, hogy az erkély­ajtó szorul, és így tovább; a felsorolás sajnos folytatható. Lehetetlen állapot ez akkor is, ha tanácsi lakásról van szó, de különösen tűrhetetlen a több százezer forintos, vagy olykor milliós OTP-lakások esetében. Kifárasztásos módszer A kritika joggal illeti az ország bármely tájékán épülő panelpalótát, miért lenne ép­pen szűkebb pátriánk a sze­rencsés kivétel? Nem az, és ezt bőséges adathalmaz tá­masztja alá. A Pest Megyei Beruházási Vállalat vezetői úgy látják: a lakások minőségi színvonala nincs arányban az árak növekedésével. A műsza­ki átadások hibalistája most is terjedelmes, igaz, az akkor rögzített hiányosságok kijaví­tásával nincs különösebb gond. Annál keservesebb az egy évre rá következő — ahogy a szak­zsargon mondja — bejárás utáni procedúra. Az ismétlő­dő bajok: a beázás, a falpené­szedés, a falrepedés, a bútor­sérülés, a szőnyegpadlók és a tapéták hibáinak orvoslását már nem egykönnyen végzik el az építők. A kötelezettségek elmulasztása miatt a lakások több mint a felénél pereske­désre kerül a sor. A hibás tel­jesítésért sok esetben kötbér­rel sújtják a mulasztókat, de úgy látszik, ez az anyagi vesz­teség nemigen rendíti meg az érintett vállalatokat. A megállapítások, mint mondtuk, a Pest Megyei Be­ruházási Vállalat szakemberei­től valók, akik maguk is érzik a kifárasztásos módszer ideg­őrlő hatását, de ha ők peres­kednek is az építőkkel, ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az otthonok tulajdonosai meg lennének kímélve a her­cehurcáktól. Hiszen valakinek otthon kell lenni, rendszerint a szabadság terhére. Különö­sen nagy teher járul azután az öröklakásos házak közös kép­viselőire; kezdve a tengeriki- gyó hosszúságú hibajegyzék összeállításával, majd folytat­va az évekig tartó szakértői és peres eljárásokban való rész­vételig. Csekély hajlandóság A telepszerű lakásépítésben a másik főszereplő az OTP. A kép teljességéhez éppen ezért hozzá tartozik az a sokéves tapasztalat, amit ezen a téren szereztek. Mindenekelőtt az, amit egyre indokoltabban ne­hezményeznek: miközben Er­den és Cegléden hosszú ideig álltak üresen a sokaknak meg­fizethetetlen lakások, hiába próbálja elérni a takarékpénz­tár, hogy a roppant összeg fe­jében legalább jobb minősé­gű tapétát, burkolóanyagokat és felszereléseket kapjanak a tulajdonosok. Arról a ki tudja, miért, de képtelennek tűnő igényről már nem is beszélve, hogy a jövendő lakó beleszól­hasson abba, milyen padlósző­nyeg, milyen tapéta kerüljön otthonába. Ami azért is üd­vös lenne, mert akit zavar a virágos, vagy idegesít a pizsa­mára emlékeztető falborítás, a mintás textil, az úgyis kicse­réli, munkát, időt és pénzt nem kímélve. Ez akkor is pazar­lás, ha nem az építőket ter­heli. S még csak most jutottunk a beköltözéshez. Ami sokszor igencsak késedelmesen törté­nik. Hol azért, mert hiányzik a közmű, az út. esetleg azért mert az elektromos, a gáz­vagy a vízszolgáltatás nem in­dult meg. Fölöttébb gyakori ugyanis, hogy egy vagy több közüzemi szolgáltátó nem kép­viselteti magát a birtokba adá­si eljáráson. A liftes házakban külön gbndot jelent a felvonó üzembe helyezése, majd pe­dig a gondnok megtalálása. Tegyük hozzá, ebben a lakó- közösség is ludas olykor; hiá­ba, nehéz az igazira rálelni. Előbb-utóbb azonban csak át­veszi az OTP az épületeket, amelyekben közben sok min­dent kijavítottak. De koránt­sem mindent — mint tudjuk. És a hibák egyik csoportja olyan természetű, hogy kija­vítani nem egykönnyű. Kivált, ha a hajlandóság is csekély. Mert bizony az. Az OTP is gyakori vendég a bíróságon, egy-égy tervezővel vagy kivi­telezővel, netán egyszerre mindkettővel vívott csatájuk nemritkán 3—5 éven át is hú­zódik, a csúcstartó ügyük most lépett a 10. évébe, de a végle­ges és teljes rendezésre még nem sikerült a pervesztes ki­vitelezőt rászorítani. Pénz a fedezet Kérdés persze, hogy ki a nyertes. A hanyagságáért el­marasztalt vállalat, avagy a jog szerinti győztes, vagy ta­lán a penészes falak között élő lakó? A kérdés így költői. S hogy a válasz ne a mai, igaz­ságtalan végeredmény legyen, javaslat is született a Fogyasz­tók Pest Megyei Tanácsának a legutóbbi ülésén. A Pest Me­gyei Beruházási Vállalat a kö­vetkező szebályozás bevezeté­sét szorgalmazza: tegyenek le a kivitelezők egy meghatáro­zott összeget a garanciális és szavatossági kötelezettségeik biztosítékául, és azt csak ak­kor vehessék fel, ha a hiány­pótlásnak maradéktalanul ele­get tettek. Velük együtt mi is úgy hisszük, hogy ez bizonyá­ra változtatna a ma még igen áldatlan helyzeten. Szigethi Teréz Sokoldalú felajánlások a mezőgazdaságban A középpontban a termelés Különösen a nagy növény- termesztési munkacsúcsok idején, évközben ritkábban esik szó a mezőgazdasági nagyüzemek brigádjainak kongresszusi munkaversenyé­ről, Talán kevesen emlékez­nek a gyáli Szabadság Tsz 1983. szeptemberi felhívására is. Mivel a kiértékelések az esztendő végi, kora tavaszi feladatok közé tartoznak, job­bára csak a versenyfelelősök, meg a bizottságok elnökei tartják számon, s jegyzik fel szorgalmasan a teljesítéseket. Az idei felajánlások első­sorban abban különböznek a korábbi évekétől, hogy a je­lenlegiek kevésbé kampány­szerűek, s a termelést he­lyezik a középpontba. Természetesen most sem nélkülözik a szociális, kultu­rális és a sporttal kapcsola­tos célokat sem — mint a ráckevei Aranykalász, a far- mosi Tápiómente és a püs­pökhatvani Galgavölgye tsz- ekben, amelyekben a sok társadalmi munka mellett ezekre is szakítottak időt —, mégis az idén elsősorban a munkaszervezési, anyag- és Október 1—5. Rokkantak készségolimpiája nek — kérdeztük dr. Csíki Károlyt. — Hármas célja van a rok­kantak készségolimpiájának. Az egyik maga a versenyzés, a versenyszellem felélesztése. A másik cél, hogy fel tudják mérni, be tudják mutatni kézügyességüket a versenyzők, Négy évvel ezelőtt indult te a három magyar mozgássá- erejüket, hanem hallássérül- valamint az, hogy a szeminá- világhódító útjára az ABI- rült olimpikont. tek, vakok és gyengénlátók, riumokon az egyes országok LYMPIC, a rokkant emberek Az ENSZ az 1985-ös észtén- valamint mozgássérültek asz- képviselői megismertessék készségolimpiája. Akkor Ja- dőt a világ ifjúsága nemzet- talosmunkában, ruhakészítés- egymással a hazájukban folyó pán volt a vendéglátó ország, közi évének nyilvánította, s ben, órajavításban, tv-szerelés- rehabilitációs gyakorlatot, ezt tudva sejthető, hogy töké- az Amerikai Államok Szerve- ben, rádiószerelésben, spanyol Harmadjára, bár nem utolsó- ietes volt a szervezés. A tá- zetével közösen rendezik meg —angol gépírásban, fémesz- sorban említeném az ^ olyan vol-keleti ország vállalta a az ünnepséget Bogotában, tergálásban, fafaragásban, ke- országok demonstrációját, ahol vendéglátás költségeinek zö- Kolumbia fővárosában. Ennek mény anyagok szövésé- nagyon jó a rehabilitációs mét, amit az ENSZ erre a az ünnepségsorozatnak a szer- ben, komputer-programozás- munka. Ugyanis vannak olyan célra létesített keretéből égé- vés része lesz a nemzetközi ban, reklámgrafika készítésé- országok, ahol önállóan _mű- szített ki. S mert Európa na- ABILYMPIC, amelyre a meg- ben és kötésben versenyeznek ködnek rokkantszövetségek, gyón távol van Japántól, egy- hívót az Egészségügyi Minisz- a résztvevők. Hazánkat két- -szervezetek és saját termé- cgy Boeing óriásgépet indítót- tóriumba a szervezőbizottság ten képviselik: Pinviczki keket állítanak elő tagjaik, tak Amszterdamból és Zürich- képviselője hozta el személye- György, a Vakok és Gyen- ezekből bemutatót vagy dia­bői, amelyek a kontinens és sen. génlátók Országos Szövetsé- filmes ismertetőt tartanak, az amerikai földrész országai- S hogy mi az ABILYMPIC, gének Budapesti és Pest Megyei Az európai olimpikonok kö- nak küldötteit, versenyzőit s hoSy kik képviselik azon Szervezetének titkára, Podani zül a szocialista országból in- svűiíötték össze ho°v Nvu- Magyarországot, arról dr. Csí- János, a Hallássérültek Orszá- dűlők szeptember 28-án re- vurímhín ic inolnocio ki Károly, az Egészségügyi gos Szövetségének budapesti pülnek Moszkvába, ahonnan gai-imropaoan is ingyenes le- Minisztérium szociálpolitikai csoporttitkára. A mozgássé- Japánon keresztül érkeznek gyen a magyar versenyzők főosztályának főelőadója adott rültek képviselője azért nem meg Kolumbia fővárosába, utazása, a MALÉV szocialista részletes tájékoztatót. vehet részt az olimpián, mert Bogotába, AEROFLOT-gép­brigádjai társadalmi munká- _ Az ABILYMPIC-on, a közvetlenül az indulás előtt pel, és október 8-án érkeznek juk ellenértékét ajánlották rokkantak készségolimpiáján egészségi állapota megromlott, vissza. fel, és egy MALÉV-járat vit- nem sportolók mérik össze — Mi a célja az ABILYMPIC- Aszódi László Antal költségtakarékossági, vagyis az üzemi eredményeket gyarapí­tó törekvések kaptak nagyobb hangsúlyt a gazdaságokban. A dánszentmiklósi és al- bertirsai Micsurin Termelő- szövetkezetben például keve­sebb energiát fogyasztó fűtő- rendszereket alakítanak ki hulladékanyagok alkalmazá­sával és a napenergia hasz­nosításával. Hasonlóan a dömsödi Dózsában, ahol a napenergia mellett a biogázt is ötletesen használják fel. Több helyen a versenymoz­galom eredményeként mil­liókban kifejezhető megtaka­rítást értek el: például az Óbuda Tsz-ben több mint 3 millió forintot mentettek meg anyagtakarékossággal, s ugyanez a Sasad Tsz-ben is meghaladja az 1 millió forin­tot. A gombai Fáy András Tsz pedig közel másfél mil­liós termelési értéknöveke­déssel bizonyított. Kiemelkedő szerepet ka­pott az újítómozgalom, az elfogadott ötletek gyors be­vezetése. E téren az állami gazdaságok járnak élen, kü­lönösen a Ceglédi Állami Tan­gazdaság, ahol az újítások, találmányok száma jóval az átlag fölött van és a mérhe­tő eredmény is csaknem 10 millió forintot tesz ki. A Tö­rökbálinti Állami Gazdaság­nak sem kell szégyenkeznie 68 elfogadott újításával, va­lamint 5 és fél milliónyi mér­hető eredményével. Harma­dikként a Monori Állami Gazdaság említhető, ahol 28 újítást, találmányt fogadtak el. A kimutatható eredmény: mintegy 2 és fél millió forint. Nem szabad elfeledkeznünk kimagasló teljesítményeket nyújtó emberekről sem. Ilyen például a Taurina dolgozója, Teresük János, akit az idei OMÉK-on ki is tüntettek 48 elfogadott találmányáért és újításáért. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet ipari főmérnöke. Szomor Im­re és Kovács Bálint főener­getikus négy és fél millió fo­rint eredménnyel gazdagítot­ták munkahelyüket megvaló­sított ötleteik által. A munkaverseny tehát nem lanyhult, szívós munka fo­lyik a gazdaságokban, s ezt a kiértékelések is bizonyítani fogják. S. T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents