Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

PEST MEGYEI VILÁG FBOLETÁIUfll, EGYESÜLJETEK! MA ina XXIX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Ára: I.KO Sorint 1985. SZEPTEMBER 24., KEDD Tengerikítgyó ta hibajegyzék (3. ©Mai) Egy tliasoroxeef jótékony hatása (5. óidat) Sport (7. oldal) Sokoldalú haszonnal jár (8. oldal) Shultz felszólalása az ENSZ jubileumi közgyűlésén Megkezdődött az általános vita Hétfőn megkezdődött az általános politikai vita az Egyesült Nemzetek közgyűlése 40., jubileumi ülésszakán. A 15 napra tervezett vitában száznál több tagállam kép­viselői, köztük állam- és kormányfők, külügyminiszte­rek — fejtik ki országuk álláspontját a világ időszerű kérdéseiről. Az első napon — délelőtt és délután, közép-európai időszá­mítás szerint már az (éjszakai órákban — 12 felszólalás hangzott el, köztük Brazília és Peru államfőjének beszéde, valamint George Shultz ame­rikai külügyminiszter felszó­lalása. Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere a kedd délelőtti ülésen mond be­szédet. A közgyűlési ülésszak napi­rendjén jelenleg 146 kérdés szerepel, köztük a Szovjetunió javaslata arról, hogy a világ­űrt kizárólag békés célokra hasznosítsák. A napirendi pon­tokat részint a közgyűlés ké­sőbbi teljes ülésein, részint a bizottságokban vitatják meg. A FÁK HOLNAPJA N agy a forgalom a faisko­lákban. Fogynak a fa­csemeték; S aki azt gondol­ja, hogy csak azért, mert a hétvégi telkek tulajdono­sai jó vevők, az téved. No, nem az utóbbiban, mert ez is igaz. A vásárlók között azonban szép számmal előfordulnak a családi há­zak gazdái, a társásházak lakói, de a lakótelepi kö­zösségek küldöttei is. Itt az ősz. Gondos kezek ásnak fészket a fácskáknak a parkban, az utcán, a kert­ben, hogy átvészelhessék a csemeték a telet, s tavasz- szal friss rügyekét-hajtva örvendeztessék meg azt, ki féltőn vigyázta őket. A faültető ember látvá­nya ősszel — és tavasszal — már megszokott a me­gye településein. Mármint a látvány rendszeressége az, amihez hozzászoktunk, hiszen a Hazafias Nép­front akcióinak hatására esztendőkön át szépítettük környezetünket, Intettünk fákat s virágokat, csinál­tunk emlékparkokat, er- dőcskéket, cserjést — szé­peket a\ szemnek, jókat a tüdőnek. Az idén öntevé­kenyen folytatjuk azt, amit népfrontbizottságaink el­kezdtek, s amire öt eszten­dő alatt több mint másfél millió forintot fordítottak a szaporítóanyag beszerzé­sével a megyében. Bizo­nyára köztudott, hogy Maglód, Ecser, Ráckeve, Budajenő, Dunakeszi. Bu­dakeszi, Törökbálint, Gö­döllő, Cegléd, Nagykőrös, Érd példája mint hatott: gyakorlatilag nincs olyan települése a megyének, amely ne vett volna részt valamelyik akcióban, tár­sadalmi munkával támo­gatva azt. Az öntevékenység azon­ban nem csupán a faülte­tésben nyilvánul meg, ez is köztudott. A sorra rende­zett falugyűléseken már tanúi lehetünk: a telepü­lésfejlesztés folytatása mellett voksol a lakosság, még akkor is, ha ez saját pénzébe kerül, ama bizo­nyos hozzájárulás jóváha­gyásával. Mert lassan ter­mészetessé válik, hogy a saját zsebünket is meg­nyissuk, ha a közösségnek van szüksége valamire. Ahogy a magúnk pénzén veszünk facsemetét a ki­pusztult tavalyi helyére, úgy egyetértőén emeljük kezünket a magasba, ami­kor megkérdezik, legyen-e a mi lakóhelyünkön is te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulás — és milyen összeg­gel. Természetesen csak abban az esetben, ha a tanács konkrét és menala- pozott elképzeléssel all elő arról, hogy mire kívánja fordítani a forintjainkat. v-------------—i ------­Ez t a pénzt nem könnyen keressük. Ha mégis oda­adjuk közös célokra, annak csupán egyetlen oka lehet: azok a célok olyanok, ame­lyekről együtt határoztunk, amelyekre érdemes áldoz­ni. Sok helyütt van sok helye már ennek a jöven­dőbeli pénznek. Öregek napközije, egészségház, vízvezeték, csatorna, út­korszerűsítés, más egyéb. Csupa olyan, ami nélkül a mai ember már nem na­gyon tudja elképzelni az életét, akár falun lakik, akár Városban. Ám 1 ha tudjuk, hogy ezekre szük­ség van, legalább annyira tisztában vagyunk anyagi lehetőségeinkkel is. Igaz, hogy a helyi tanácsok na­gyobb önállósággal dönte­nek a jövőben — a testü­letekben született határo­zatok nyomán — arról, hogy mire költsék a köz­ség, a város pénzét. Ettől a lehetőségtől azonban nem lesz több ez a pénz. Megfontoltuk, megfontol­juk tehát: amennyiben előbbre akarunk jutni, magunk is hozzájárulunk a költségekhez. Áldozatvállalás? Nem egészen. Hiszen amit adunk, az nem másokat gazdagít. Magunknak ad­juk, a gyerekeinknek, az unokáinknak építünk eb­ből. Ütőn a falugyűlésre, jussanak eszünkbe a fák. Ügy szól a mondás, hogy aki fát ültet, a jövőre gon­dol, hiszen a lomb nem neki terít árnyékot. A te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulás befizetésével egy-egy facsemete növekedését in­dítjuk el — jelképesen. Ami a mi pénzünkből lesz, az még nekünk is használ­hat. A következő nemze­déknek pedig bizonyo­san. Megéri? A válasz csak egy lehet: feltétlenül! K özös ügyekért vállalt társadalmi munkánk hasznát, értékét már egyőnk se vitatja. Pedig emlékszünk, valaha nem volt túl népszerű az, aki arra biztatott, hogy fog­junk ásót, lapátot, kőmű­veskanalat, fejesvonalzót, logarlécet a közösség érde­kében — ingyen. Ma már jószerivel biztatás nélkül is megtesszük. Ez is jusson eszünkbe a falugyűlésre menet. Meg az is, hogy törvény adta jogunk: kér­jük majd számon a testü­lettől, mire fordította a tanács közös forintjainkat. Mert nem csupán a dön­tésben engedtetett meg körzeműködnünk. Szocia­lista demokráciánk ’ehető­vé teszi, hogy részt ve­gyünk a végrehajtás el­lenőrzésében is. Bálint Ibolya ______________________^ A közgyűlés határozata ér­telmében októberben tartják meg a megemlékezések soro­zatát a világszervezet létre­jöttének 40. évfordulójáról. A főbb beszédekre október 21— 23. között kerül sor. Október 24-én, az. Egyesült Nemzetek napján közös nyilatkozatot kí­vánnak elfogadni a világszer­vezet jubileuma alkalmából. A vitát hétfőn dósé Sarney, Brazília elnökének felszólalá­sa nyitotta meg. Négy évtized­del ezelőtt ugyancsak a bra­zil képviselő szólalt fel első­nek az ENSZ közgyűlésének akkori vitájában. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter az ENSZ-közgyű- lés általános politikai vitájá­ban elmondott beszédében azt hangoztatta, hogy „az Egye­sült Államok és a Szovjetunió most olyan történelmi lehető­ség birtokába jutott, amellyel csökkentheti a háború kocká­zatát”. „Reagan elnök vára­kozással tekint Gorbacsov fő­titkárral novemberben sorra kerülő találkozója elé. A na­pirend terjedelmes. Az Egye­sült Államok keményen dol­gozik azért, hogy a találkozó eredményes legyen. Azt akar­juk, hogy a találkozó újabb (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés elnökének meghívására Megérkezett a szovjet parlamenti küldöttség Losonczi Pál üdvözli a Parlamentbe érkező Viktor Nyikonovot Az Országgyűlés elnökének meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttsége. Viktor Nyikonovnak, az SZKP KB titkárának, a Legfelsőbb Tanács Nemzeti­ségi Tanácsa agrár-ipari komplexumokkal foglalkozó bizottsága elnökhelyettesének vezetésével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Elméleti konferencia a megyei pártbizottságon Szövetségi politika Nagy Sándorné, Pozsgay Mire és Krasznai Lajos Erdősi Agnes felvételei Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának székházában teg­nap kezdődött meg az elmé­leti konferenciasorozat, a XIII. pártkongresszus határo­zatai feldolgozásának, a me­gyei és a helyi feladatok meg­fogalmazásának segítésére. Az első előadást Pozsgay Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tartotta. Szövetségi politika és ideológiai harc címmel. Vázolta azokat a leg­fontosabb összefüggéseket, amelyek iránymutatók lehet­nek a szövetségi politika meg­valósításában, a nemzeti egy­ség további erősítésében. Hangsúlyozta, hogy mindeb­ben kiemelkedő jelentősége van a párt vezető szerepének s annak, hogy a párt saját vi­lágnézeti, politikai és szerve­zeti bázisán nyílttá teszi cél­jait. Tudatosítja, hogy mihez keres szövetségeseket a társa­dalomban, annak tudatában, hogy szocializmusunk építését különböző világnézetű embe­rek szívvel-lélekkel vállalják. Ugyanakkor világnézeti elmé­leti kérdésekben türelemmel veszi tudomásul az eltérő meggyőződést. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy mindez el­képzelhetetlen viták, ideológiai harc nélkül; ám a dialógus igen hatékony eszköz a társa­dalom tagjainak meggyőzésé­ben, az osztályok, rétegek ér­dekeinek egyeztetésében. , Az elméleti konferenciasoro­zatot — amelyen részt vettek a megye politikai, társadalmi és tömegszervezeteinek veze­tői, vezető- munkatársai — Krasznai Lajos, a megyei párt- bizottság első titkára nyitotta meg. Jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai — dr. Arató András, Lénárd László, Nagy Sándorné — is. Közélet Apró Antal, a társaság el­nöke vezetésével Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége. Györkc József, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, szeptember 20—23. között látogatást tett az Iraki Köztársaságban. Cselőtei László elnök veze­tésével az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának kül­döttsége az NSZK-ba utazott, a szövetségi gyűlés élelmezési, mező- és erdőgazdasági bizott­ságának meghívására. MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Országgyűlés el­nöke fogadta. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A nap folyamán Sarlós Ist­ván és Viktor Nyikonov ve zetésével a magyar Ország- gyűlés tárgyalócsoportja, il­letve a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa küldött­sége megbeszélést folyta­tott a Parlamentben. Tájé­koztatták egymást a két or­szág gazdasági, politikai hely­zetéről, az időszerű feladatok­ról. Ismertették törvényhozó testületeik tevékenységét. A két delegáció véleménycserét folytatott az időszerű nemzet­közi kérdésekről is. A megbeszélést követően Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Országház Nán- dorfehérvár-termében fogadta a Viktor Nyikonov vezette szovjet parlamenti küldöttsé­get. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részt vett Sarlós István. A tárgyaláson s a fogadá­son jelen volt Ivan Aboimov is. Honvédelmi könyvnapok Hétfőn megkezdődött a III. Országos honvédelmi könyv­napok rendezvénysorozata. A megnyitó ünnepségeket Buda­pesten, a Magyar Néphadse­reg Művelődési Házában tar­tották. Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke, honvé­delmi miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében kiemelte: a rendezvény fő célja a szocia­lista honvédelemmel foglal­kozó új irodalmi, illetve szak­mai, politikai alkotások nép­szerűsítése. A könyvnapok listáján az idén csaknem fél­száz könyv szerepel, ezek tíz kiadó gondozásában jelentek meg. A művek szocializmust építő hazánkról és annak vé­delméről szólnak, a népek ba­rátságát erősítik, írói eszkö­zökkel szolgálják a "békét, és annak megóvásának ügyét. A könyvnapok alkalmából kiállítás nyílt az MN művelő­dési házában. A következő napokban országszerte író— olvasó találkozókat tartanak, irodalmi műsorokat, fórumo­kat rendeznek, sok helyütt lesz könyvvásár is. Művészet és béke Hétfőn Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházé­ban kortárs festészeti kiállítás nyílt; ezzel megkezdődött a képzőművészeti világhét hazai eseményeinek sorozata. A tizedik alkalommal meghir­detett világhéten — amelyet az UNESCO támogatásával sok or­szágban rendeznek meg — eb­ben az évben is egy központi gondolat köré csoportosították a képzőművészeti programokat: művészet és béke; azaz: hogyan tudja a képzőművészet sajátos eszközeivel segíteni a béke ügyét és előmozdítani a népek közötti megértés eszméjének térhódítását. A következő napokban és he­tekben országszerte rendeznek kiállításokat és különböző kul­turális rendezvényeket a kép­zőművészeti világhét alkalmá­ból. Komszomolisták látogatása Vendégek Omszk megyéből Kedves vendégeket hozott tegnap kora délelőtt Feri­hegyre a moszkvai járat. A szovjetunióbeli Omszkból, test­vérmegyénkből érkezett há­romtagú ifjúsági delegáció a KISZ Pest Megyei Bizottsá­gának meghívására. A kül­döttség élén Szergej Virkin, a Komszomol omszki terüle­ti bizottságának osztályveze­tője áll, tagjai: Nyikólaj Hö- denovics, a Komszomol omsz­ki járási bizottságának első titkára és Natalia Pereszot- hina, az omszki Gorkij Álla­mi Pedagógiai Főiskola hall­gatója. A vendégeket Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára fogadta a repülőtéren. Testvérmegyénk küldöttei — akik öt napot töltenek szű­kebb pátriánkban — tegnap délelőtt budapesti városnézé­sen vettek részt, majd dél­után elfoglalták szállásukat a KISZ sződligeti megyei poli­tikai képzési központjában. Megismerkedtek az intéz­ménnyel, a politikai képzés módszereivel, s beszélgettek a KISZ-iskola tanáraival. A következő napokban a megyében megismerkednek több üzem, termelőszövetke­zet és iskola munkájával, az ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseivel, s találkoznak a magyar fiatalokkal. Vendé­geink csütörtökön megkoszo­rúzzák Ligeti Károly emlék­művét az Omszki parkban. A Komszomol-delegáció szep­tember 27-én, pénteken uta­zik vissza a Szovjetunióba. A megérkezés utáni pillanatok Ferihegyen. A képen balról Jobbra: Natalia Pereszothina, Nyikólaj Hodenovles, Szergej Virkin és Kiss Jenő, Veress Jenő felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents