Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

A munkával ismerkednek Jé útravaló — egy életre Az iskola egyik feladata a kétkezi munka megbecsülésé­nek, ha úgy tetszik, tanítása, megismertetése. Szép példáját adja ennek a Kossuth Lajos Általános Iskola, ahol a felső ta­gozatos tanulók a 12 éve társadalmi munkában létesített gya­korlókertben ismerkednek a mezőgazdasági munka alapjaival. A gyermek fogékony, az itt látottak minden bizonnyal egy életre jó útravalót adnak számukra. Az 5. c-sek, akik első alkalommal jöttek ki a kertbe, öller Já­nosáé technika- és biológiatanárnő szavait hallgatják nagy fi­gyelemmel r»sr -m Az, elmélet után gyakorlatban is megismerkednek a gyomir­tással, láthatóan jólesik az őszi levegőn a munka és ez sem utolsó szempont Ilancsovszki János felvételei NAGYKOROS! t/ai ina A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Tüzelőhelyzet községekben Törteién sorszám van, sor nincs A törteli Tüzép-telep for­galma jócskán lemaradt a ta­valyi mögött. Igaz, ez a mennyiségre, de a minőségre, vagyis a fajtánkénti összeté­telre is. A Dél-Pest Megyei Áfész telepének Pásztor János a vezetője. Utalványgcnd — Mi az előjegyzési rend­szert vezettük be. A helyi lakosokat vesszük figyelembe. Felírjuk a jelentkező adatait, sorszámot kap, s ha jön a szén, kiszaladunk a vevőhöz vagy valami más módon üze­nünk. A sorszám 542-nél tart, ebben vegyesen, fajtánként szerepelnek a várakozók. Az 542. szám tulajdonosa Vince Dénes, József Attilá utcai lakos; 15 mázsa NDK- brikettet kérne. — Mennyiségi kikötést nem tettünk, az a tapasztalatunk, hogy nincs „bespájzolás”. Át­lagban tizenöt-negyven mázsa között visznek, de ez utóbbi mennyiséget már a kazáno­sok, akik pedig errefelé nin- csenék valami túl sokan. S míg a telepvezető mun­káját végzi, a szénre várako­zókat kérdezem. Túri Istvánná évente húsz­harminc mázsát tüzel el, konyhát meg egy szobát fűt. Most csak érdeklődik, hisz már a névsorban, van. Leg­inkább az foglalkoztatja, á szeptember 30-ig érvényes utalványokkal mi lesz, ha addig nem érkezik meg a szén? Legújabb információnk sze­rint a tüzelőutalványokat ha­táridő nélkül beváltják. Kardot tartó páncélos kar Nemzedékek a kúria falai közt A KUSTÁR, a Kölcsey és a Bajza utcák találkozásánál levő kis téren van egy öreg ház; a Gubody-kúria, melyet nagyon megtépett az idő vas­foga. Most, mint államosított házat, új ruhába öltöztetik. Ebből az alkalomból, egy­kori kedves tanárom, Benkő Imre írásai és egyéb kutatá­saim alapján megemlékezek az 1800-as évek első évtize­deiben épült öreg ház építői­ről és lakóiról, akik komoly szerepet töltöttek be nemcsak Nagykőrös, hanem az ország életében is. A Gubody család Bars me­gyéből került Nagykőrösre, amikor Gubody Jánost 1790- ben nagykőrösi jegyzőnek vá­lasztották meg. A jogvégzett vezető tisztviselő azután vá­rosunkban közgyám és refor­mátus kurátor lett. A felesé­ge Szokolyai Nagy István al- csúti esperes Zsuzsánna nevű leánya volt, és 12 gyermekük született, akik közül 10 ma­radt életben. A legnagyobb karriert Sán­dor nevű fiuk csinálta, aki 1798-ban Nagykőrösön szüle­tett. Itt végezte a gimnáziu­mot, majd jogot tanult, s megszerezte a mérnöki képe­sítést. 1834-ben nősült, s Be- retvás Péter nagykőrösi főbí­ró Mária nevű leányát vette feleségül. Mint mérnök, sokat dolgo­zott a vadvizek lecsapolásá- nál, majd egy abonyi 94 ezer holdas uradalom felmérését és szabályozását vezette, ké­sőbb a magyar vasutak építé­si igazgatója lett. Ekkor Szé­chenyi István közlekedési mi­niszter a minis/; -mába ta­nácsosának nevese ki. A ki­nevezést nem fogadhatta el, mert Kossuth Lajos kormány­zó bízta meg a horvátországi lázadás letörtésének megszer­vezésével. Ekkor a kecske­méti járásban toborzott nép­felkelőket és ő a nagykőrösi népfelkelőket vezette Ozo- ráig, ahol Róth és Filippo­vics lázadó serege letette a fegyvert. A körösi öreg házban folyt tovább az élete. 1865-ben, 1868-ban és 1872-ben egymás­után háromszor Nagykőrös országgyűlési képviselőjévé választották. A 48-as pártban vezető helyet töltött be, s kor­elnöke is volt a képviselőház­nak. 1865-ben a nagykőrösi református egyház is megvá­lasztotta főgondnoknak. KORTÁRSAí szerint Gubo­dy Sándor délceg, szép ember volt. Eötvös Károly megem­lékezésében azt írta róla, hogy hosszú, fehér szakállá- val, bajuszával és hatalmas szemöldökével olyan volt, mint egy őskori próféta. Ma­gas homloka s szép, tüzes szemei erőt és szellemgazdag­ságot sugároztak. Életében sohasem volt beteg, 87 éves korában, 1885-ben halt meg. Gubody Sándornak két fia volt. Károly és Ferenc. Ká­roly nőtlen tisztviselő volt és 1878-ban halt meg. Ferenc jogot végzett s törvényszéki jegyző, majd Cegléd város polgármestere lett, 1906-ban pedig megválasztották Nagy­kőrös országgyűlési képvisélő- jének. A ceglédiek kérésére lemondott a képviselőségről, s megmaradt Cegléd polgár- mesterének, és 1907 nyarán hirtelen meghalt. Felesége, Somogyi György Ilona nevű leánya volt. Egy fiuk és egy leányuk született. György fiuk fiatal tüzérhadnagy korában meghalt, s ezzel a család fér­fiága is kihalt. Leányuk, Be- retvás György felesége volt. A család címerében: vörös pajzson három golyó fekszik. Sisakdíszük: kivont kardot tartó páncélos kar, takaró­színűk pedig: kék-arany és vörös-ezüst. A GUBODY család kihalá­sa utón az öreg ház a Bődi család tulajdonába került, majd Nagy József cséplőgép­tulajdonos vásárolta meg, aki­nek ezenkívül még két háza és 3 cséplőgépe volt. Halála után Ferenc fia örökölte a házat, az a Kecskeméti Kon­zervgyárban dolgozott és vér­ségi örökös nélkül halt meg, a távolabbi örökösök pedig lemondtak az örökségről, s így a ház állami tulajdon lett. Nagy Ferecet a város és a 28 éve ott lakó, egyik ro­kon, Bődi Ferencné temettet- te el. Ugyancsak ott lakik* 50 esztendő óta Biczó László villanyszerelő mester is. Kopa László Vízhiány A PVCSY Ceglédi Üzem- mérnöksége értesíti a nagy­kőrösi közüzemi vízfo­gyasztókat, hogy 1985. szep­tember 19-én éjjel vízto­ronymosatást, 20-án és 21- én hálózatmosatást végez. A fenti napokon időszakos vízhiány és nyomáscsökke­nés lesz. A víz sárgás szí­nű és klórszagú, mely egészségre nem ártalmas. — Tavalyig sok szenünk volt — magyarázza Pásztor János, — Olyan szállítmányo­kat is átvettünk, amelyeket más telepek nem fogadtak, hiszen van helyünk bőven. Az emberek meg hozzászoktak a választékhoz. Talán az NDK- brikett a legkedveltebb, ami nem is csoda. Sok az idős ember, s bár e szénfajta nem tartozik a, legolcsóbbak közé, kényelmes fűtést tesz lehető­vé; Pár darabbal meleget le­het csinálni, a kiskonyhában estére meg a szobában. Közben Czeróczky Lászlóné érkezik — tatai brikettet vá­sárolna. Központi fűtést al­kalmaznak, tavaly azzal fű­töttek, amit kaptak. így el­ment vagy hatvan-nyolcvan mázsa, ami lehet, hogy sok­nak tűnik, de rögtön hozzá is fűzi, a gyerekek már délután otthon vannak, kell a meleg a házban. Fa lesz a héten — ígéri a telepvezető, s azt is, a közületet is emlékezetében tartja. Havonta hatezer — Havonta hatezer mázsa brikettet, ezer mázsa darabos szenet kapunk. De kazánba való nyugatnémet, lengyel vagy jugoszláv szenet az utóbbi fél évben egy dekát sem láttunk. Kokszunk leit-v. ne, de a vásárlók nem szere­tik, talán, mert igencsak drá ga. Stummer László éppen ezért toppan be. — Húsz kilót kérek — magyarázza. — Ne­kem kazánom van, ki kell próbálni, mit csinál ez a koksz. Sajnos, a szomszédban senkinek sincs efféle anyaga hát gondoltam, veszek any- nyit, kipróbáljam, s nem vész kárba a befektetés, A férfi évente 40—50 má­zsát tüzel el. Kokszból — ha beválik — 20—25 mázsát vá­sárol majd. Minden színre Vagyis minden szénre van valamilyen kereslet. A másutt sokat emlegetett sorban állás Törteire nem jellemző, de ennek oka van. — Az emberek rájöttek ar­ra, akár ideállnak, akár nem, azzal nem lesz otthon tüzelő­jük. Másrészt — s ez a fon­tosabb indok — tapasztalhat­ják nap mint nap, hogy amit ígértünk, azt be is tartjuk. Sorszám szerint kiértesítünk mindenkit. Ez megszüntette az idegeskedést — állítja Pásztor János. Ez tehát a tüzelőhefyzet Törteién, 1985 szeptemberé­ben ... .... Ballal.Ottó Mű vészeti csoportok Az Arany János Művelődési Központ az ősszel újra bein­dítja művészeti csoportjait, szakköreit, klubjait. S hogy aizoknak, akik még tanakodnak, melyiket is vá­lasszák, elsoroljuk a lehető­ségeket. A népdalkör a hagyomá­nyok ápolását tűzte ki célul. Foglalkozásait hétfő estéimként tartja, Kiss István karnagy vezetésével. A női kórusba a jő hangú asszonyokat, lányokat — ugye, sokan lehetnek? — várják, akik egyúttal szeretnek is éne­kelni. Tizenöt és harmincöt év közöttiek legyenek a jelentke­zők, akik kedden esténként Végh Tiborné csoportjában hódolhatnak majd kedvtelé­süknek. A díszítőművész kört sokan csak hímzőszakkörnek isme­rik. Hogy mégis az előbbi ti­tulus az igazán övéké, arról Nyíri Lajosné körvezető so­kat tudna mesélni. Csak le­gyen közönsége — szerda dél­utánonként. A magnósklub a közkedvelt zenehamgzörej-rögzítő eszköz barátait tömöríti, Pozsár Fe­renc vezetése alatt. Hétfő dél­után az övék, s a magnózás mellett a Hi-Fi-technika alap­jaival is megismerkednek. A kertbarátok klubja a zöldség- és gyümölcstermesz­tés kérdéseivel foglalkozik. Itt helyi és meghívott előadók tartanak tanulságos összefog­lalókat a kertészkedőket leg­inkább érintő kérdésekről. Hétfő este az ő időpontjuk, kéthetente. A tagságot Csikai Pál fogja össze. A nyugdíjasok is kellemes és hasznos időtöltésben ve­hetnek részt, ha ellátogatnak a klubba. Filmvetítések, él­ménybeszámolók, kötetlen be­szélgetések épp úgy létrejön­nek itt. mint olykor kártya- csaták ezek után. A klub ve­zetője G. Nagy Ferencné, s vasárnap kivételével 10—14 óra között lehet itt találkoz­niuk az érdeklődőknek. Aki tehát kedvet kapott, az a művelődési központ emeleti irodájában vagy a csoportve­zetőknél jelentkezzen. Reméljük, sokan lesznek. b. o. Felhívás A Tűzoltóparancsnokság fel­hívja a város lakosságának fi­gyelmét, hogy fokozott gondot fordítsanak a megelőző tűzvé­delmi előírások betartására. A lakóházak kéményeibe beépített faszerkezeteket ki kell váltani, mert ebből köny- nyen födém-, illetve tetőtűz keletkezhet. A megrepedezett kéményeket ki kell javítani, a kiesett vagy hibás kémény­tisztító ajtót ki kell cserélni. A rendel etek, értelmében ál­landóan biztosítani kell a ké­mények seprését, mert az el- szurkosodott kémény kigyul­ladhat és az tüzet okozhat. Milyen általános szabályo­kat kell megtartani a szabad­ban való tűzgyújtáskor és tűz­rakáskor? E kérdésre a legtömörebben a hatályos belügyminiszteri rendelet adja meg a választ: „Szabadban tüzet gyújtani, tü­zelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környe­zetre tűz- vagy robbanásve­szélyt ne jelenthessen. A szabadban tüzet és üze­meltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.” Egyidejűleg olyan eszközö­ket, felszereléseket kell ké­szenlétben tartani a helyszí­nen, amelyek alkalmasak a tűz terjedésének megakadályozá­sára, illetve a tűz eloltására. Tűzoltóparancsnokság Mozi A nagyteremben Megfelelő ember, kényes fel­adatra. Színes, magyar film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Kis kiruccanások. Színes, svájci film, fél 6-kor. Lemezvásár Az Áfész könyvesboltjában á minap Hungaroton-hangle- mezvásár kezdődött. Amíg a készlet tart, a korábbi kiadá­sú, klasszikus és könnyűze­nei, valamint a prózai leme­zeket 50 százalékos enged­ménnyel árusítják. A lemez­újdonságok minden darabját pedig 20 forinttal olcsóbban adják. —pa Sporthírek! Navigációs versenyen Asbóth Kupa néven rádió- irányításos makett hajómo- d eltek navigációs versenyét rendezték Dunaharasztiban. 16 indulóval. Az MHSZ Nk. Ki­nizsi MK technikai sportolói először indultak ebben a ka­tegóriában, és bár a dobogó­ra nem jutottak fel (ez az 1—3. helyeket jelenti), mindketten értékelhető, jó eredményt ér­ték el. Székelyhídi József 148 pont (III. osztályú szint, ak­kumulátorhiba miatt 12 pont­ra volt a II. osztálytól). Szűcs Balázs 112 pont (ifjúsági bronzjelvényes szint.) Ekkor rendezték meg az ön­járó hajómodellek megyei ser­dülőversenyét (most először volt ilyen Pest megyében e korcsoportban). A 13 induló közül 12-en voltak körösiek; 2. Dévai Károly 93; 3. Kovács Zsolt 86; 4. Dudás Sándor 72; 5. Kaszap Dénes 70; 6. Erdős Sándor 57 ponttal. . Kecskeméten sok indulóval kétnapos volt a rádiós sebes­ségi folyami hajómodellver­seny, az Aranyhomok Ku­páért. Ifj. Székelyhídi József 36 körrel III. osztályú szintet teljesített, Nagy Ferenc 32 kört ért el úgy, hogy keresz­tülgázoltak kishajóján, és nem tudott tovább versenyezni. VERESÉG KÉZILABDÁBAN Kettős megyei 'férfi I. osz­tályú bajnoki mérkőzésen a Kinizsi-sporttelepen kezdték őszi nyilvános szereplésüket kézilabdásaink. Pilisvörösvári Terranova— Nk. Kgy. Kinizsi 37-31 (21-17). Nk.: Szondy — Hájas (1), M. Szűcs (4), Kemy (6), Tóth F., Mátrai (10), Budai (10); csere: Soós. A kiesés elleni küzde­lem szempontjából fontos ta­lálkozón meglepetésre a lista­záró vendégek kezdtek job­ban: jól védekezve és gyorsan támadva a 14. percben már 12:5-re vezettek. Szünet után kombinatív támadásokkal a kihizsisek negyedóra alatt 26:24-re feljöttek, de a hajrá­ban a vendégek jobb erőnlé­te kidomborodott, és szeren­csésebbek is voltak. Váratlan a hazai vereség és igen nehéz lesz a körösiek hajrája. Pilisvörösvári Terranova ifi —Nk. Kgy. Kinizsi ifi 26-9 (10-7). Az első játékrészben még tartották magukat a he­lyiek, de később a jobb edzett­ségi állapotban levő vendé­gek megérdemelten húztak el. Góldobók: Mocsai (5), Szrapkó (2), Ádám és Prepszl (1—1). ÁFÉSZES NŐK öt megye legjobbjaival Szolnokon rendezték a KPVDSZ—MÉSZÖV kézilab­da-vetélkedőjének területi döntőjét. A nőknél a Nk. és Vidéke Áfész képviselte Pest megyét. A körösiek 2x20 per­ces mérkőzéseiken háromszor szoros és egy nagyobb veresé­get szenvedtek, és végül ötö­dikek lettek. Tizenegyőiük kö­zül Vilcsák Márta. Holéczi Erzsébet és Sípos Teréz vol­tak a legmozgékonyabbak és lesgólképesebbek. Drabant Edit jól védett. S. Z. ISSN 0133—3701 QmgfkOlSsl Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents