Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

Ősszel gyakrabban A fény néha kialszik A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 18., SZERDA Bő termés nem várfiaté az idén Egykori szőlősgazdák utódai Teljesítménybérben szedik a gyümölcsöt A községek és a város ut­cáit járva azonban azt tapasz­talom, hogy mégsem pusztult ki egészen a szőlő a térség­ben. Csak a határból beke­rült a házikertbe, udvarokba, megadva a családoknak az íz­letes gyümölcsöt, vagy az egy­két hektó bornak való alap­anyagot. A nagyüzemi telepí­tésről, pedig az Alagi Állami Tangazdaság szakemberei gondoskodtak. Három évtized­del ezelőtt kezdték a telepí­tést. Jelenleg száznyolcvanegy hektárnyi területről szüretel­hetik a különböző fajtájú cse­mege- és borszőlőket. Csendesebb a szüret A máriaudvari völgyek ül- tetményei már több mint két hete szüretelnek. A korábbi évekhez viszonyítva az idén mintha csendesebb lenne ez a munka. — A jelenlegi terméskilátá­sok miatt ez a szüret nem ad olyan nagy feladatot a_kerü- letnek, mint azt a korábbi években megszoktuk — mond­ja Horváth Gábor, a szőlésze­ti ágazat vezetője. — Becslé­seink szerint az ültetvények­ről összesen csak 700 tonnás hozamra számíthatunk. Ez a mennyiség körülbelül az öt­ven százaléka a korábbi évek termésátlagának. Az idén na­gyon súlyos volt a fagykár, ezt még az is fokozta, hogy a szőlővirágzás idején igen hű­vös, csapadékos volt az idő. Emiatt elmaradt a szemek úgynevezett kötődése szinte minden fajtánál, de különö­sen a muskotályos szőlőknél csökkentette jelentősen a ter­mést. A legnagyobb kárt a januá­ri fagyok okozták. A várható alacsony termés miatt döntött úgy a vezetőség, hogy a költ­ségek csökkentésével igyek­szik enyhíteni az ágazat vesz­teségét. Ezért a metszéstől a betakarításig csak a legszük­ségesebb ápolási munkákat Végeztettük el. Igv is körül­belül 6 millió forint lesz a veszteségünk. — Eddig csaknem 170 ton­nányit szedte* le a csemege- és borszőlőből — folytatja Horváth Gábor. — Ez vala­mivel nagyobb terület az ül tetvényünk egyharmadánal. A gyenge termés miatt az idén nem foglalkoztatunk annyi diákot, mint a korábbi évek­ben. így is befejezzük október közepére a szüretet. — Az utóbbi években nem volt zökkenőmentes a szőlő- termesztés. A szakemberek véleménye szerint sok gond van az ültetvényekkel, meg növekedtek a művelési költ­ségek, igen munkaigényes az ágazat. Öröknél is jelentkez­nek ezek a gondok? — A korszerű termesztési technológia és a bőjermés.ű, ellenálló fajták széles körű el­terjesztésével mind ez ideig valóban adós a szakma. Akár­csak a gépgyártás a jó talaj­művelő és szüretelő gépekkel A gazdaságnak magasművelé­si, úgynevezett Moser-telepí- tésű ^ültetvényei vannak. Ez lehetővé teszi a gépi talajmű velést, a gyomirtózást és a nö­vényvédelmet. Ezeket a mun­kákat ma már kézi erővel nem győznénk. Aki valaha foglalkozott sző­lővel, az tudja, hogy a tőkék között a munkát csak abba­hagyni lehet, de befejezni nem. A metszés és a szedés itt is kézzel történik. Ügy vé­lem, a gazdaság vezetői meg­találták azokat a módszere­ket. érdekeltségi rendszereket, amelyek a jó és odaadó mun­kát díjazzák. Mert csak a ren­geteg fáradozást honorálja igazán jó terméssel a szőlő. Természetesen vannak olyan esztendők — mint az idei is —, amikor még ez is kevés. Hiába keressük a múltat •— Hol értékesítik a ter­mést? — A csemegeszőlőt többnyi­re az áfészek, a budapesti Zöldért vásárolja meg tőlünk. Az idén nagyon kapós a sző­lő, mert a kocsik az ültet­vényről szállítják a termést a boltokba, vagy a piacra. A Az idén kevés a termés. Sokat kell gyalogolni a sorok között az érett fürtökért Hancsovszkl János felvétele borszőlő értékesítésére hosszú távú együttműködésünk van a Móri Állami Gazdasággal. Bizonytalanságot jelent az eladásnál, hogy a szőlőnek nincs irányára. Vagy mint most is, olyan későn kapjuk meg, amikor a termés jelen­tős részén már túladtunk. Ha jó az idő — Milyen ma a szüreti han­gulat? — Ha jó az idő és szép a termés, akkor jó. A víg nótá- zás, a kacagás, a kiáltozás változatlanul hozzátartozik ma is a szüret hangulatához — mondja a fiatal szakember. Viszont már hiába keresnénk a festményeken megörökített mulatságokat: a copfos lányo­kat, a csizmás, kalapos fér­fiakat, a szekéren kuporgó asszonyokat vagy a mezítlá­bas gyerekeket. Ma már a nagyüzemi szüret külsőségei­ben is egészen más. A fürtök ládákba, puttonyos kocsikba kerülnek. — Délután kezdtük szedni a Csabagyöngyét — mondja az Sz 6-os tábla szélén Szüle Ferenc kertészeti agronómus. — Jelenleg negyvenötén dol­goznak a sorok között, öt községből — Nézsa. Keszeg, Szód, Iklad, Galgamácsa — szerződtetett a gazdaság al­kalmi munkásokat. Teljesít­ménybérben dolgoznak az asz- szonyok. A leszedett szőlő ki­lójáért átlagosan hetvenöt fil­lért kapnak. Surányi János Mindenkinél magasabban A szerző felvétele Méltóságteljesen úszik a ma­gasban az óriás karra szerelt fémkosár. Senki nem állja meg, hogy fel ne nézzen rá. A villanyszerelő kilenc és fél mé­teres magasságban dolgozik, cseréli az elhasználódott alkat­Aranydipfoma Dr. Kávai Géza váci jog­tanácsost, doktorrá avatá­sának 50. évfordulója al- kalmából — szakmai téren végzett eredményes mun­kája elismeréséül — a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem aranydiplo- mával tüntette ki. A színfalak mögött Ferencz Istvánná, a Madách Imre Művelődési Központ gaz­dasági vezetője 1978-ban ke­rült az intézményhez, amely­nek akkoriban elég ziláltak voltak a gazdasági körülmé­nyei. Számviteli és pénzügyi gyakorlattal ugyan rendelke­zett, de itt sokkal többre volt szükség. Elsősorban emberek­kel kellett foglalkoznia és egy­szerre egy önálló intézmény összes gondját és gazdasági problémáját kellett megolda­nia. Hónapokig leltároztak, fel­mérték a hiányosságokat, hi­szen teljes képet akart kapni az intézmény anyagi helyzeté­ről, mivel munkáját hosszú távra tervezte. Hogy ez valóban sikerült, azt az elmúlt hét év is bizo­nyította, amelynek eredménye­képpen a népművelők napján a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehette át. Az ün­nepi pillanatokat követik a hétköznapi gondok, feladatok. — A mai gazdasági követel­mények mit várnak el a gaz­dasági vezetőtől? És hogyan lehet ennek eleget tenni? — Az mindenki előtt isme­retes intézményünkben, hogy a pénzügyi keretek nem nö­vekednek, ugyanakkor az árak minden területen emelkednek. A mi feladatunk ezeket az emelkedéseket kigazdálkodni, de úgy, hogy a népművelői munkában színvonalcsökkenés ne következzen be. Munkatársi értekezleteken nem győzöm hangsúlyozni, hogy ma a nép­művelőknek gazdasági szemlé­lettel is rendelkezniük kell, hiszen mindannyiunknak ele­get kell tenni a korszerű köve­telményeknek. Gazdasági osztályunk mun­kája egyébként is sokrétű, hi­szen ide tartozik a műszaki csoport, az intézmény munka­ügyi feladatait mi látjuk el és a kisegitő állomány, a portá­sok, takarítónők és teremőrök munkáját mi irányítjuk. — A gazdasági csoport mun­káját mennyire határozza meg a vezető személye? — Azt hiszem, hogy a leg­fontosabb az, hogy a munka­társaimmal együtt gondolkoz­zunk és közösen oldjuk meg a feladatokat. Az elmúlt évek során sikerült egy olyan gaz­dasági csoportot kialakítani, amelyre támaszkodhatom és az én kitüntetésemben az ő jó munkájuk is benne van. De ehhez szükséges a vezetői pél­damutatás és megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása. — Melyek a jövő feladatai, amik megoldásra várnak? — Nagyon nehéz évek előtt állunk, hiszen intézményünk technikai eszközei elhasználód­tak. Tönkrementek a színes te­levíziókészülékeink, vetítőgé­peink és a színházi terem tech­nikai berendezése is elavult. De cserére szorulnak szőnye­gek, székek és egyéb berende­zések. Tanácsi segítséggel most fejeztük be az elöregedett, ki­lyukadt fűtőtestek felújítását, cseréjét. Azt hiszem, hogy a város vezetői továbbra is figyelem­mel kísérik munkánkat, gond­jainkat és összefogással siker rül túljutnunk a nehézségeken. Továbbra is az a célunk és fel­adatunk, hogy színvonalas programokat állítsunk össze a város lakosságának, de úgy, hogy ezekből a gondokból, fel­adatokból az idelátogatók sem­mit ne vegyenek észre és za­vartalan legyen az intézmény működése. Papp László részeket és a kiégett higany­gőzlámpákat. Mint Nándori Páltól, az ÉDÁSZ váci kirendeltségveze­tőjétől megtudtuk, havonta egy alkalommal kapják meg az ég­be nyúló kosaras kocsit; ilyen­kor elsősorban a kettes főút­vonalat övező nagy kandelábe­reket veszik kezelésbe. A lám­pa cseréje után, ha már fenn vannak, megtisztítják a burák külső és belső felületét is, hogy ne rekedjen benn a fény. A korábban begyűjtött ada­tok szerint vették sorra a hi­bás világítótesteket, így a leg­utóbbi alkalommal Í5-re került sor. Egyébként rendszeresen ellenőrzik azok épségét a ta­náccsal közösen. Nyári idő­szakban havonta, ősszel és té­len kéthetenként. Természete­sen a lakossági bejelentéseket is szívesen veszik. Nagy forgalma miatt a ket­tes főközlekedési útra kell a legjobban odafigyelniük, ezért előfordulhat, hogy a város el- dugottabb részein nem kielégí­tő a közvilágítás. Ezeket a te­rületeket csak nagyritkán tud­ják végigjárni a vállalat em­berei, tehát információjuk is kevesebb van, ezért számíta­nak a lakossági bejelentések­re. A kisebb magasságú lám­patestek javításához nem szük­séges az óriási kosaras kocsi, tehát nem is kell annak érke­zésére várni, anélkül is elhárít- hatók a hibák. Dudás Zoltán Elég voltleszedni a függönyt— Ötletek a kereskedelemben A jövedelemérdekeltség be­vezetésével zsilipeket húztak fel a kereskedelem fellendí­tését szolgáló ötletek elől. Legutóbb a Naszály áruház több ezer forint energiai- megtakarítást ért el azzal, hogy a kerámiarészlegnél le­szedték a függönyöket, és így napközben három sor világí­tótestet nem kell bekapcsolni, Tervezik, hogy ennél a rész­legnél megszüntetik a pulto­kat és helyükre gondolákat állítanak, ezzel is megnagyob­bítva az eladóteret. Már régen rájöttek arra, hogy külön ajándékosztályt kell felállítani, ahol a vevő igényli, hogy az eladó javas­latokat adjon és ne kelljen a pénztáraknál sorban állni. Ezen a helyen most megszün­tetik azoknak az árucikkek­nek az értékesítését, amely- lyel a városban jól felszerelt Ofotért és óra-ékszer bolt foglalkozik. Az áruház aján­dékosztályán ezután porcelán, kristály, reprezentatív kozme­tikai cikkek, ajándéktárgyak árusítása folyik. A siker attól függ, hogy a kereslet és a kínálat találko- zik-e itt egymással. Már csak az a kis névjegykártya hiány­zik, amelyet másutt már be­vezettek, rajta díszes betűk­kel „Sok szerencsét” vagy „Névnapod alkalmából”, a kártya másik oldalára a vevő már a pulton ráírhatja a ne- vét, és a bolt vállalja a dísz- csomagolást is. Ezután még a bútorrészleget kellene rendezni. Konyhákat, szobákat berendezni, szek­rényekbe porcelánokat, köny­veket, asztalokra lemezboríté­kokat tenni és feliratokon kö­zölni, hogy azok az áruház­ban hol vásárolhatók meg. Még az is elképzelhető, hogy a külön elhelyezet, bebútoro­zott szobákat, konyhákat füg­gönyök és szőnyegek díszítik, felhíva a figyelmet arra, hogy azokat a Szomszédos Dunakanyar áruházban meg lehet vásárolni. Természetesen valamit va­lamiért: a szomszédos áru­házban is kitennék „Tekintse meg a Naszály áruházban ál­landó kiállításunkat.” Lehet, hogy a kiállításra érkezők a Naszály áruházból is csoma­gokkal távoznának. M. Gy. ÉPÍTŐIPARI vallalat Dunakeszi és Vác területén levő munkahelyeire, épületlakatosipari és acélszerkezeti munkák irányítására felvesz középfokú szakirányú végzettségű művezetőt A jelentkezéseket, „Építőipari gyakorlat, PMH" jeligére, a kiadóba küldjék el. Á Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat november 1-től, versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja: a következő üzleteit: 141. sz. Vasút falatozó, Nagymaros, Bajcsy-Zsilinszky út 101. 219. sz. Éva cukrászda, Nagymaros, Kossuth tér 22. 226. sz. Magdi eszpresszó, Kerepestarosa, Szabadság u. 161. 305. sz. Gödöllő étterem, Gödöllő, Szabadság tér 1. 316. sz. Kulacs vendéglő. Dunakeszi, Tanácsköztársaság út 40 327. sz. Galga étterem, Aszód, Szabadság tér 1. 340. sz. Vadász vendéglő, Gödöllő, Dózsa György út 30. 477. sz. Árnyas büfé, Gödöllő, Szabadság tér Tájékoztató adatokat a vállalat váci igazgatósága ad. október 1-től, címe: Vác, Széchenyi u. 10. A versenytárgyalás október 22-én 14 órakor lesz a Fehér Galamb étteremben: Vác, Lenin u. 37. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap) 4 A várost ölelő dombokon évszázadokkal ezelőtt hono- % sodott meg a szőlőművelés. A múlt század végén azon- ^ ban a filoxérajárvány itt is véget vetett a virágzó kul- ^ túrának. Ma már csak sárguló dokumentumokból tud- % juk, hogy a penci és a csörögi szőlősgazdákat még Morvaországból is felkeresték echós szekereiken a bor- | kereskedők. Az ezernyolcszázas években például a pen- £ ciek ezerötszdß hold szőlő termését szedték le. Az év- 4 századokon keresztül tüzes bort adó Menyecske-hegy 4 egy része most parlagon hever. Vagy mint hajdan a 4 szőlővesszők, törékeny fenyőfacsemeték próbálnak gyö- $ keret ereszteni, hogy talán újabb évszázadokra megha- % tározzák a terület arculatát. A hajdani szüreti mulat- 4, ságok emlékét is csak a fiatalok idézik fel néha egy- i egy rendezvényen.

Next

/
Thumbnails
Contents