Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ

zalai Zoltán és családja — a Hort községből jött dinnyések — minden- •ietre megtették a magukét Már csak az van bátra, hogy teherkocsira rakják az érettnek bizonyult termést

Galambcsapatok szállnak a Pomáz és Pilisszentkereszt közötti utat kísérő tarlókon. A Szedd magad mozgalom feliratú táblák alatt a szilva és a körte neve szerepel kiegészítésként. Az erdők uralkodó színe még a zöld, de feltartóztathatatlanul szaporodnak a sárga levelek. A kukoricatáblák nem sziszegnek, hanem zörögnek a szélben. Már hátat fordított a nyár, de még homályosan látszik a közeledő ősz orcája.

Tíz órakor hömpölyög a kocsisor a 11-es főútvonalon. A hőmérséklet kora délután eléri a 30 fokot. A nap már nem perzsel, csak melegít. Átmenet a két évszak között.

Pilisszentkereszten csendesek az utcák. A templomban fejkendős, sötétruhás asszonyok hallgatják a prédikációt. A pap képzett szónok. Azok figyelmét is leköti, akik betévednek megnézni a 850 éves pilisi apátság köveit is magában foglaló épületet. Az úton két busz áll. Az elejükön nagy felirat: Győr.

— Zarándokok ezek, uram — mondja a sofőr. — A régi romokhoz jöttek.

Szabó Antal rokkantnyugdiCsak derűs perceket tartogat?

Az út menti árkokban még

ajnali köd úszik. Verőfényesek ígérkezik a vakáció, s a yaralási főszezon utolsó napi. Mindenkinek csak derűs c-rceket tartogat?

Reggel 7 óra, Dunakeszir iac. Sehol egy teremtett léik' nem' kínálják itt most ortékájukat a kistermelők, kereskedők. Ám frissen sült enyér ínycsiklandozó illatát ózza szél. S nyomán halad- a a Dózsa György tér 9, előtt :ir látom' is á 'Vevőket. Sor- i jögnek,, ki, kocsival, ki gjta- g. Gőz száll föl a félbe váj. fct kétkfiós; vekniből.-*• Vajon megéri-e ilyenkor kemence mellett tölteni az szakát,-s pult mellett a nap- Rt? :

Zsombor Zoltán pékmester ;erint: — Igen. Hisz látja, dl a kenyér, egymást érik vásárlók. Majdnem mindenismerős. Sokan előre meg- ndelik a cipókat, egy- és tkilós készül ilyenkor csak, viszik az emberek, még 1 ágról is jönnek. Az étterem ,y mázsát is igényel a tizen- ből, tejjel árusítják. Nagytakarítás a Veresegyház strand előtt. A tó vize rez- nétlen, csak a horgászok éláznak stégjeiken.

— Tán vége a nyárnak?

— Ugyan dehogy, még két X van a zárásig, tegnap is 0 vendégünk volt — így :gyela Pálné, a strandgond- >k-pénzíáros. — Ma is sok rdőzőt várunk, szombaton te disco volt, azért a sok íkk, szemét, eldobált pohár, ért kell gereblyézni, söprö- tni. Korai még temetni te- .t a szezont, ha minden jól egy, meglesz a 400 ezer foltos forgalmunk, 5 és 11 foltos jegyekből. Nem, a nu- rmus, a topless elkerült nnünket Szolid helybeliek, /árosi családok járnak hoz- nk, java részük törzsvendég, er a bérletesünk. Vácszentlászlón, a Galgavi- ke Áfész 402. sz. vendéglő- előtt is sepernek. Itt Sziki Mihályné eladó. Nagy a end, s immár a meleg is.

— Rosszul lehet bárki. Hol Iái orvost?

— Ilyenkor? — kérdez visz- í az asszony. — Csak Zsám- kon, most ott van ügyelet, •vost hívni csupán telefonon let, a segélykérőn és a mannái vagy a tsz-irodán. Vi- onylag gyorsan kapcsolnak, tsz is óránként jár.

Zsámbok. A kapun vöröske- sztes tábla jelzi: itt a ren- lö. Tárva a kapu, az ajtó, váróban kislány ül édes- yjával, visszarendelte az vos. Ne tessék kopogni! — íye'meztet a felirat. Kopogok.

Semmi.

Megkerülöm a házat. Hátul

orvoslakás, ott lelem dr. Szorg Istvánt.

— Épp most értem vissza Valkóról, egy szívelégtelensé- gi tünetekkel hívó idős betegtől. Hogy ért el? Nehezen. A segélykérő telefont — mert gyakran nem jó, s mert a kezelését sem értik az emberek — az eseteknek alig 30 százalékában használják. Dány- ból Aszódon keresztül, Vác- szentlászlóról Gödöllőn keresztül hívhatnak telefonon. De előbb ideérnek kocsival. Tegnap este óta négy beteg jött be, öt helyre mentem én. Ka ön rosszul van, ellátom, vagy ha az állapota úgy kívánja, mentőt hívok. Hogy miért nem szabad kopogni? Mert ez a felirat — minden páciensem tudja — a rendelési időre vonatkozik, nem a sürgős esetekre...

Tápiószecső. Az általános iskola igazgatója, Cseri József a háza előtt rendezi a terepet. Nyugodtnak látszik, pedig hétfőn kezdődik a tanév.

— Felhőtlenül?

— Nem egészen ... Hiszen 800 a tanulónk, váltva használjuk a termek nyolctizedét. Óriási gondunk, hogy két napja még megoldatlan volt a pedagógushelyzetünk. Már a pályázatok ideje után katonának vonult be, gyesre, gyedre, szülési- szabadságra ment, pesti állást kapott, vagy a férjét követte más településre egy-egy nevelőnk. Vagy tíz ilyen eset volt, s, egy 59 tagú testületnél ez nagyon sok. Most már tudom; 8 képesítés nélküli pedagógussal és soksok túlórával, helyettesítéssel kezdjük az oktatási évet. A tankönyvek választéka sem teljes.

jas buszvezető ellöki magát a

kerítéstől.

— Van itt szent kút is. Arra Pomáz felé a hegyoldalban. Oltárral, kereszttel, Má- ria-képpel. Ha beteg ember iszik a vizéből, vagy megmosakszik benne, meggyógyul.

— Maga hisz ebben?

— Lehet benne valami.

Minárcsik István nyugdíjas

a kocsmából jön.

— Kérem, vasárnap ebben a faluban nem dolgozunk. Itt megszólják azt, aki nem ünneplőben járkál. Élvezzük a csendet.

Bencze Kálmánná tanítónő bővebben beszél:

— Az őszi vasárnapokon kevesebb a turista, mint nyáron. A víkendház-tulajdono- sok beköltöztek a városba, nem mindegyik látogat ki hét végén. Nyáron érezhetően megnő a falu lélekszáma. Most azért van ilyen csend, mert az itteniek vasárnap Leányfaluba, Lepencére, Szentendrére vagy a fővárosba mennek fürödni, szórakozni. Ősszel megnő a kulcsos ház forgalma. Tömegesen jönnek kiránduló iskolások. Mikusik Béla tanácselnököt a háza teraszán újságok között találom.

— Nem osztom a tapasztalatait, bár a falu népe a legvallásosabb a környéken, akinek fontos a munkája, vasárnap délig bizony dolgozik. Ma reggel is láttam szekereket, gépeket vonulni a határba, hallottam, hogy zúgnak a keverők az építkezéseknél. Sokan foglalkoznak állattartással, a kertművelés az utóbbi évtizedben a vadkárok miatt visszaesett. Az kétségtelen, hogy vasárnap a legtöbb ember az eszpresszóban, cukrászdában és a templomban található. <

Az úton Bauer Géza feleségével, valamint a 8 éves Miklóssal és az 5 éves Kristóffal tűnik fel. A kezeikben évekkel ezelőtt lemetszett túrabotot tartanak. ' Messziről látszik rajtuk, hogy profi gyaloglók.

— Hétvégeken 15—20 kilométert teszünk meg a hegyekben. Szeretjük a Pilist. A mi szezonunk most kezdődik. A gyerekek megszokják ezt az életmódot.

Pilisszántó köze! fekszik Szentkereszthez. Vogyeraczki

Hétfő van

•r?»

E

gy harmincéves fiatalembernek váratlanul meghalt a felesége. Hónapokkal később, amikor ismét a világra nyitotta szemét, sóhajtotta vigasztalóinak: könnyű azt mondani, majd találok valakit, fiatal vagyok, az élet nem áll meg. Udvarolni sem tudok. A feleségemnek sosem tettem a szépet. Nyolcadikos korunktól a házasságig úgy alakult a barátságunk, szerelmünk, hogy ilyesmire nem volt szükségem. A barátok egyike így foglalta össze fiatalemberünk eddigi életútját: a hűség vesztese.

A hűség veszteseivel másutt is találkozhatunk.

Elmúltak azok az idők, amikor a törzs- gárdatagok, a munkahelyükhöz ragaszkodók dicséretétől zengett az ország. A formák még élnek. Osztogatják a jelvényeket, gyűrűket a vállalatnál eltöltött évek kerek fordulóján. A fényt azonban nem rájuk vetik. A figyelem a vállalkozó szelleműeké, megújítóké. Harminc éve ugyanazon a munkahelyen? Gyanús. És egyáltalán, ne az eltöltött esztendők alapján mérjünk, hanem a teljesítmény szerint. Ez a mérce, semmi más. Mit érünk vele, ha szép csendben elmorzsolgatják az évtizedeket az irodában, műhelyben, hivatalban, anélkül, hogy észrevették volna őket? Nem is lehetett észrevenni, semmivel sem hívták fel magukra a figyelmet.

Nem róluk szólunk. Nem azokról, akik valóban csak eltöltötték a munkaidejüket, hanem a szorgalmasokról, dolgosakról. A munka, munkahely sokféle egyedet kíván. De mindegyiket a maga képére for- má’ja. Bizonyos tulajdonságokat a teljesítőképesség határáig fejleszt, másokat elsorvaszt. Az iskolában, szakmunkásképzőben, egyetemen megszerzett tudás egy részét megköveteli, a másik parlagon marad. Aki évtizedekig van kitéve az egy- o’dalú igénybevételnek, maradandó károsodást szenved. Az elsorvadt készségek,

az elfelejtett tudás nehezen támasztható

föl.

A hatvanas, hetvenes évtized fordulóján, amikor először hallatszott a törzs- gárdatagság bírálata, sok emberrel beszélgettem a Csepel Autógyárban. Szakmunkásokkal, technikusokkal, mérnökökkel, kisebb-nagyobb beosztású alkalmazottakkal. A tanulságokat leszűrve írtam azt, hogy többségük azért nem szalad el a gyárból, a nagyobb jövedelmet kínáló melléküzembe, mert fél. Az üzemben hosz- szú ideig csinálták ugyanazt. Annyira specializálódtak az autógyártás valamely részterületére, hogy minden másfajta készségük háttérbe szorult, elfelejtődött.

Égy mérnök fogalmazta meg: tudod, pajtás, engem a tervezésre is tehetségesnek tartottak az egyetem után. Véletlenül idekerültem. Ezt a helyet egy állomásnak tekintettem. Megbetegedett az osztályvezető, beugrottam helyettesíteni. Visszajött, majd ismét kórházba került. Mígnem leszázalékolták. Megragadtam a székében. Negyvenöt éves vagyok. Bármilyen más helyen az ilyen kordáktól elvárható teljesítményt követelnék meg. Én minden másban gyakorlatlan vagyok. Maradok. Nem tagadom, kiszolgáltatva, noha pillanatnyilag jó a helyzetem.

Átmeneti évek után ismét panaszkodnak a szorgalmas hűségesek. Most sem ők a sztárok. Holott szükség van rájuk. Minden munkahely a megtartók és a megújítok egysége. Megfelelő arányuk az eredményesség egyik feltétele. A hátrányok ettől nem múlnak el.

A harmincéves férfi bele fog jönni az udvarlásba, talál magának új párt. \ negyvenöt-ötven éves mérnök, szakmunkás törzsgárdatag, egyoldalúan fejlett képességeivel, sokkal nehezebben válthat munkahelyet, beosztást, ha váratlanul történik vele valami.

Kör Pál

István és Skripek Béla szerint nem unalmas a vasárnap. Sokan szedik a szilvát, a krumplit, vizsgálják, tör- hető-e a kukorica? A tavasz- szal alapozott házak tetejére lassan felkerül a tető. Gondot okoz a faluban, hogy a cukrász szabadság miatt bezárta az üzletét. A fagyizók kénytelenek Vörösvárra vagy Szentkeresztre utazni. Mozi csak hétköznap van, a disco megszűnt. Az őszi vasárnapok munkásabbak, mint a nyáriak.

S mit csinálnak ilyenkor a tanyákon ?

— Például Nagykovácsipusztán, Pomáztól 6, Pilis- szén tkereszttől 3 kilométerre? A régi uradalmi épületben három család lakik. Illés La- josné:

— Ahol állatok vannak, ott nincs hétköznap vagy vasárnap. A sertést, az aprójószágot etetni, tisztítani kell. Villanyunk van, a vizet kútból szivattyúzzuk. Fürdőszobánk nincs. Mégis szívesebben élünk itt, mint a faluban.

A fiatalasszony a déli busz- szal Pilisszentkeresztre megy a cukrászdába. Mégis vasárnap van. Fogja a gyerek kezét, indul a szomszédokhoz felvenni a rendelést. Ha már megy, hoz süteményt, fagylaltot nekik is.

— Azért délután pihenünk egy kicsit — mondja távolod- tában.

Az ősz tehát kopogtat a Pilis kis falvaiban is. Az emberek ezt elsősorban a szüret közeledtéből és a hátizsákos turisták megjelenéséből veszik észre. Ahogy majd közeleg a tél, egyre csendesebb lesz a település.

PILLANTÁS ELŐRE

Hétfőn lesz az első tanítási nap az iskolákban, s a MÉMOSZ székházában Budapesten megkezdődik az európai baleset-megelőzési tanácskozás.

Kedden évadnyitó társulati ülést tartanak a József Attila Színházban, s ötnapos nemzetközi robbantástechnikai szimpózium kezdődik Balatonfüreden.

Szerdán grafikai kiállítás nyílik a Lengyel Kultúrában, s a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az ágazathoz tartozó vállalatok első félévi gazdálkodásának tapasztalatait összegzi. Ugyanekkor országos búzatermesztési tanácskozás lesz Nádudvaron.

Csütörtökön a Duna Galériában nyílik Sz. Polgár Ida festőművész kiállítása, a Bolgár Kultúrában pedig Ljubomir Szamardzsiev festőművész alkotásait mutatják be. E napon kezdődik az orvosi ultrahang-alkalmazással foglalkozó első magyar szimpózium.

Pénteken Zrínyi-emlék- ünnepségsorozat kezdődik Szigetváron, a Vigadó Galériában pedig az Iparművészeti Vállalat Idea kiállítását nyitják meg.

Szombaton a Bánki Do- nát főiskolán tartanak tanévnyitót, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban pedig a Ludas Matyi bemutatójára kerül sor. Badacsonyban ez a nap a szüreti felvonulásé.

Vasárnap nyílik meg Tatán a veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó klubok vezetőinek országos tábora.

Emlékezés Sződligeten

A szódligeti KlSZ-lskola nyári olvasótábornak is otthont adott

1973-ban kezdődött az építkezés, s tíz esztendeje fogadtak először hallgatókat Sződligeten, a KISZ Pest Megyei Bizottságának iskoláján, mely azóta Ligeti Károly, az Omszkban mártírhalált halt in ternacion aásta nevét vette fel, s politikai képzési központtá alakult. Sportpályák készültek, vendégház épült, honvédelmi kabinetet létesítettek és videoláncot. Hatezer fiatal vett részt itt az elmúlt évtizedben, tanfolyamokon, titkári és reszortos kurzusokon, s szerzett ifjúsági mozgalmi ismereteket, barátokat, társakat, hasznos tapasztalatokat.

Szombaton és vasárnap igazi generációs tapasztalatcserét tartottak az iskolánál, egykori tanárok, igazgatók, KISZ-ve- zetők jöttek el, s ott voltak a mostaniak is, a házigazdák. A régiek fényképeket, albumokat, újságkivágásokat hoztak, és sok-sok hasznosítható ismeretet. Ezeket osztották meg egymással az első napi baráti beszélgetésen, majd a másnapi emlékülésen is. Vasárnap a névadó emléktáblájánál helyezett el koszorút Halasi Márton, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, Solymosi Sándor, a bizottság titkára és Gáti Tamás, a politikai képzési központ igazgatója.

Az emlékülésen — melyen részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára is — elsőként Halasi Márton beszólt a politikai képzés irányának eddigi

alakulásáról, s egyebek között arról is, hogy a hagyományos tanfolyami oktatás nem volt eléggé hatékony, ezért csökkentették arányát. Tágabb teret kapott az önálló ismeret- szerzés, a helyi képzés, amikor nem a hallgatókat viszik az iskolához, hanem fordítva, az eszközöket és az előadókat, az újonnan szervezett váci, ceglédi, budaörsi és Csepel autógyári alközpontokba.

Gyakorlatiasabbá, életszerűbbé vált az ifjúsági vezetők felkészítése, az iskola időnként kihasználatlan helyiségeit pedig idegenforgalmi célokra adják ki. Ezért lovag- lási és teniszlehetőséget is teremtettek, s most avatták fel a régi raktárból házi’ag kialakított szaunát, melyet természetesen az itt tanuló fiatalok ingyen használhatnak. Tervezik egy vízisport- bázis létesítését is.

Emlékeket elevenítettek fel ezután az iskola régi tanárai, vezetői, majd Kemény Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetőjének előadásával zárult a program; ő pártunk agitációs-propagan- d a munka iának soron levő feladatairól szólt, mindenekelőtt arról, hogv meg kell teremteni az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai vég- rehaitásának minden tudati feltételét.

Az oldalt Írták; Vasvári G.

Pál. Vlcsotka Mihály.

Fotó; Hancsovszki János, Veress Jenó.

MÉG NYÁR VAN, DE ITT AZ ŐSZ IS

I liííség vesztesei