Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-16 / 217. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Egészségügy A jobb alapellátás érdekében y A város egészségügyi alapellátásához fűződő teen- g dókét általános és üzemi körzeti orvosok, üzemorvosok, $ körzeti gyermekorvosok és fogorvosok látják el. Az £ alapellátás kulcsfontosságú, hiszen meghatározza a 0 progresszív betegellátás magasabb szintjeinek hatékony- £ ságát, igénybevételét. Nem véletlen, hogy az alapellá- í tásban dolgozók tevékenysége az érdeklődés előterében ? áll: a betegek legtöbbször hozzájuk fordulnak, a la- j! kossággal való kapcsolatuk rendszeres. Többek között ^ ezek a megállapítások olvashatók a Cegléd egészség- $ ügyéről szóló előterjesztésben, amit nemrégiben a vá- á rosi párt-végrehajtóbizottság tűzött napirendjére. A egészségügyi kormányzat felismerve az alapellátás meghatározó szerepét, a VI. ötéves terv legfontosabb egészségpolitikai céljaként fogalmazta meg ennek fejlesztését, személyi és tárgyi feltételeinek javítását, annak érdekében, hogy a páciensek már ezen a szinten befejezett ellátásban részesüljenek. Cegléden egy körzeti orvosra 2400 lakos jut, valamivel kevesebb, mint a megyei, illetve az országos átlag. 1978 óta éppen öt rossz körülmények között működő rendelőt kapott már meglevő épületek átalakításával új hajlékot. Ám ezek a rendelők a városmagban helyezkednek el, többnyire távol attól a területtől, amelynek ellátására hivatottak. Nem ok nélkül panaszkodnak tehát az idős, nehezen mozduló betegek. A VII. ötéves tervidőszak enyhít majd a gondokon. Az elmúlt esztendőkben javult a körzeti orvosi rendelők ' műszerezettsége. Valamennyi doktor rendelkezik korszerű EKG-készülékkel, az életmentéshez szükséges, speciális felszereléssel, sterilizáló berendezéssel, egyszer használatos eszközökkel (tű, fecskendő), és lehetőségük nyílik laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is. A gyógyszerrendelés 1979-ben bevezetett reformja óta csökkent a körzeti orvosok betegforgalma, a járványos időszakoktól eltekintve megszűnt a zsúfoltság. Pest megyében elsőként a ceglédi rendelőintézet területén alakult ki az úgynevezett csoportvezetői rendszer, ami a szakmai és szervezeti integráció fontos láncszemeként a körzeti orvosi szolgálatokat a szakorvosi rendelőintézethez és a kórházhoz csatolja. Ä csoportvezető főorvosok ellenőrzik a körzetiek munkáját, felülvizsgálják táppénzes-tevékenységüket, és természetesen szakmai segítséget adnak. A táppénzesnapok alacsony számával Cegléd igencsak előkelő helyet foglal el a megyei mezőnyben. A város gyerekembereit — jó feltételek mellett — 7 körzeti gyerekorvos látja el. A több' mint 3 ezer középiskolás egészsége felett három éve főfoglalkozású iskolaorvos és védőnő őrködik. Szólni kell az üzemorvosi ellátásról is. A város ipari egységeinek szétszórt elhelyezkedése miatt csupán átmenetileg sikerült főfoglalkozású üzemorvost munkába állítani. Ezt a kudarcot persze a szakma alacsony presztízse mellett néhány üzem vezetőjének kedvezőtlen hozzáállása is súlyosbította. A járóbeteg-ellátás magasabb szakmai szintjét képviselő szakrendelések tevékenységében jelentős változást hozott az integráció. Ma már valamennyi szakrendelő az azonos szakmájú kórházi fekvőbetegosztály szerves részeként, annak kihelyezett ambulanciájaként munkálkodik. A szakrendelők dolgozói a kórházi főorvosok beosztottjai. Ennek megfelelően a doktorok meghatározott rend szerinti váltakozással gyógyítanak az osztályokon és a szakrendeléseken. Még a Rákóczi úti központ 1979-ben történt bővítésp után is a város négy különböző pontján, számos épületben, egymástól távol praktizál több szakrendelés és gondozó, nehezítve a szakmák együttműködését és a valóban gyors betegellátást. Sajnos, a szakorvosi munka intézményi feltételei nem tudtak lépést tartani a növekvő követelményekkel. A hajdanvolt terv: az új, 32 munkahelyes rendelőintézet, csupán elképzelés maradt. Helyette egy másik lehetőség látszik megvalósulni. Eszerint a belső átalakítás során közel 1500 négyzetméternyi alapterülettel bővülne a rendelőintézet, összesen 34 munkahelynek teremtve otthont. Elkészültére 1987 második felében számíthatunk, 25—30 millió forintért. Tavaly már megkezdődött a volt baleseti sebészet bővített rekonstrukciója, s idén valószínűleg be is fejeződik. A felújított épületben helyezkedik majd el a tüdő beteggondozó intézet, ami a nevében jelzett profilján túl még számos speciális ellátást is nyújtani fog a Cegléden és környékén élőknek. 1984-ben 39 457 órában 311 ezer beteget kezeltek a rendelőintézetiek, vagyis az ellátási körzet valamennyi lakosával háromnál is többször találkoztak. A napi gyógykezelések száma átlagban 1237 volt, ebből könnyen kiszámítható, hogy egy személyre átlagosan 9 perc jutott. Ezek az adatok, de a betegek konkrét tapasztalatai is jól bizonyítják a zsúfoltságot. Csökkentése csakis a tárgyi feltételek javításával és a szakorvosi óraszám növekedésével képzelhető el. A végrehajtó bizottság elismeréssel szólt az egészség- ügyiek munkájáról, s abbéli bizodalmát fejezte ki, hogy a VII. ötéves terv, idején a körülmények fokozatos formálódásával tovább növekszik majd a megelőző és gondozó tevékenység színvonala. V. S. A hír, hogy Szabó Gazsi megbolondult, -napok alatt elterjedt a tanyákon. Maga Csorba Terus néni, aki Gazsi anyósától hallotta a dolgot, három helyre is elment, hogy elsőnek mondhassa el az újságot. — Patkány tenyésztésre adta a fejét — beszélte Gáláknál. — Azt mondta az anyósa, hogy ketrecekben neveli őket, mint a nyulat — szörnyülkö- dött Kerekes néninek, akinek csak kerítésen át szólt be, s már sietett is tovább. Balogéknál, ahol csak a nagymama volt otthon, fél óráig mesélt a konyhában sutyorogva. Egy nagy teherautón hozatta őket Pestről. Azt beszélik, ha már elegen lesznek, szét fogja őket engedni, mivel a patkányok kipusztulóban vannak. Az a bogara, hogy ha már Noé bevette a patkányt is a bárkába, nem szabad a mai világban kipusztulnia. Egy hét alatt mindenki tudott Szabó Gazsi bolondériá- járól. A munkatársai a gépüzemben egyre gyanúsabban néztek rá. Előbb a tekintetéből próbálták kiolvasni az őrültséget, aztán a mozgását figyelték, majd azt rakták össze másként, amit mondott, hátha kiugrik valami a mániájából, de semmire sem jutottak. Fékcső Bálint egyszer rá is kérdezett, hogy tán állatbarát lett, de Gazsi csak sejtelmesen mosolygott. Az embereket a fene ette meg. Újév után az elnök szép summa jutalmat adott a karbantartóknak, amiért a bétaKészen állnak a kazánok Négyszázötven lakás fűtéséről és melegvíz-ellátásiról gondos- 1. dik a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat Beloiannisz utcai fűtőműve, A nyári hónapokban a szükséges karbantartási, fcl- ÉJ.tási munkákat elvégezték, s amint az időjárás megköveteli, kezdhetik a fűtést. ApAU-Tőth Sándor felvétele Pocsolyában áztatták Kendert tiíolt az asszonynép A kender feldolgozásának tudományát még az őshazából hozták magukkal az 1700- as években a mai Albertir- sára települt elődök. Igen komoly hozzáértést kívánt a kender, kezdve a vetésétől a belőle készült szőttesig. Nagy szükség volt a kenderszálra, hiszen az önellátó életmód folytán a ruházat nagyobb részét is házilagosan teremtették elő, alapanyag a saját szőttes volt. A századforduló előtt született férfiak és azok is, akik a századfordulót követő esztendőkben születtek, még az 1920-as, 193Ö-as években is legszívesebben szőttes ingben, bőgatyában jártak. Már divat volt a nadrágviselet is, ám ünnep alkalmával a nadrágra felvették a bőgatyát, úgy mentek a templomba. Az asszonyok a jellegzetes bő szoknya alá szőttesből varrt, húzott pöndölyt vettek. Különböző szőtteseikbe szép díszítő motívumokat szőttek, színeset. Volt sok ügyes kezű asz- szony, ők csodálatos mintákat szőttek a kendervászonba, kendergyolcsba. Mondták is róluk a faluban, hogy biztosan az ördöggel cimboráinak. Éjszaka bekenik a szövőszék négy lábát sliktóval és h;pp-hopp már ott is vannak a Gellért-hegyen, ahol a boszorkányok és a lópatás ördögök várják őket, akiktől a tudományukat szedik. Reggelre, amikor a kakas kukorékolt, már otthon is voltak, szőni tovább a színes szőtteseket. A kendert május elsején vetették, felázott vagy felszántott földre, kézzel szórva a magot. Kisgereblyével egyengették a vetés után a földet. Kenderből van porzós is, termős is. Július elején, amikor a porzós elvégezte a feladatát, sárgulni kezdett. ■Július közepe táján a gazd- asszony némi segítséggel kendert szaggatni ment, kiválasztva a magtermő növény mellől a porzósat. Könnyű volt. felismerni, mivel a por- zósnak akkor még harsány zöld a levele, még egy hónapig a földben maradhat. Á porzós kender szára vékarítások során keveset álltak a munkagépek. Mindnyájan meglepődtek, de a pénznek örültek. Odakint az udvaron Gazsi a többiekhez fordult. — Gyertek el hozzám! Megünnepeljük a dolgot. Megiszunk egy-két pohárral. Az embereket nem kellett sokáig kérni. Tudták, hogy Gazsinak jó bora van, de főleg az izgatta őket, hátha fel- lebben a fátyol a patkányügyről. Szabó Gazsi először körtepálinkával kínálta őket. — Alapozzunk egy kicsit! Ízlett mindenkinek. . — No, akkor most egy-két falat fehér szalonnát a bor elé — vezényelte a házigazda, és jó vastag sózott szalonnát tett az asztalra. Közben előkerült a bor is, koccintottak, ittak. — Né már! Hát a kolbászt meg elfelejtettem! — csapott a fejére Gazsi, s már hozta is be a kőkemény füstölt kolbászt. Abból is vágtak, s nyelték jóízűen. — Locsoljuk meg a kolbászt is! Megint ittak. — No. mit szóltok hozzá? — Mihez? — Hát a kolbászhoz. A többiek bólogattak. — Erősen fűszeres, de jó. — Hát — mondta Fékcső Bálint tele szájjal —, ha ezen kéne élnem, bizony isten, nem halnék meg könnyen. Nevettek, s igazat adtak Fékcső Bálintnak. — Mert ez patkányhúsból van — jelentette ki Gazsi. Egyszerre hagyták abba a rágást valamennyien. — Mii mondasz? konyább rostjából finom szép szőttesek készültek, épp ezért nagyon vigyáztak a feldolgozás folyamataira. A kenderkóró áztatása a gabona betakarítása idejére esett, de a gazda szakított időt, hogy lovas vagy ökrös szekerével elvigye a kender- kórót o mocsolyához ahol az albertiek a kendert áztatták. Az irsai részen a faluvégen kenderáztató gödröket ástak, abban áztatták a növényt. Az asszonyok ehhez a munkához a legfakóbb ruhájukat vették fel, hiszen derékig gázoltak a mocsolya vizébe, hogy megleljék a legmegfelelőbb helyet, ahol az ázta- táshoz négy karót leverhetnek. A karók- távolsága az áztatandó kender mennyiségétől függött. A kévéket a karók közt egymásra rakták, szalmával befödték, iszapot bőségesen raktak rá, esetenként követ is, hogy el ne szabaduljon. így ázott a kender öt-hat napig. Akkor megnézték, és ha könnyen tört a fás része, akkor kihúzták. Kenderhúzáskor a kórót jól megmosták a vízben, úgy hordták haza, ahol a szérűs- kertben az izzó napon szá- rogatták. Érdekes látvány volt, ahogyan a kévék elejét széthúzva sátorformára, kúp alakra szárították a szőtteshez valót. Szárítás után jött a tilolás, ami a gabonacséplés utáni időre, úgy augusztus elejére esett. A Mólóval távolították el a rostoktól a fás részt. így keletkezett a kenderkóc. Az asszonyok jól megtaposták a porszáraz kévéket, majd maroknyit tettek a Mólóba és addig verték, míg a fás rész pozdorjává nem tört. A ken- derkócot, miután az apró pozdorját kirázták belőle, fésülték. Volt sűrű és ritka fogú ülőfésűjük, ez segített a szálak minőségének alakításában, válogatásában. A legfinomabb kenderkóc az abroszok, törlők, törülközők anyagát adta. A ritka fogú ülőfésűn kiesett kócból zsák, ponyva lett. Tilolni csak száraz időben lehetett, mert' esősben a kóró puhult, nem tört. Tilolni összejöttek kalákába az asszonyok, a nehéz munkát tereferéléssel, nagy nevetésekkel próbálták könnyíteni. A gazdasszony megfőzte a hagyományos bab'evest füstölt oldalassal és fánkot sütött. Este fáradtan dőltek ágyba, a kenderkóc pedig szépen szálazva, elrendezve várta sorát, hogy megfonják, szőjék. De erre csak az őszi betakarítás után kerülhetett sor. Kovács Károlyné gyűjtéséből Gőzerővel Piros alma gmk Almás, de mégsem az. Szóval kiragasztottak ugyan a bolt ablakára egy virító piros almát, ám ettől még nem tárgytalan az ügy. Sőt! A tárgy pedig mi más lenne, mint a cefre. A Vett útból kiszakadó Bállá dűlőben február tájékán újmódi vállalkozás fölé húztak tetőt. Mindjárt kettőt is. Nem sokkal a csemői November 7. Tsz juhászati telepének háta mögött egy kisebb meg egy nagyobb házikóban Benedek Péter és társa, Dobos Mihály takaros szeszfőzdét alapítottak. A ténykedésük keretéül vá— Azt beszélik, hogy patkányokat tenyésztek. Ez a kolbász azoknak a húsából van. Néhányan a gyomrukhoz kaptak. Volt, aki gyorsan le akarta öblíteni az utolsó falatot egy pohár borral, de egy korty sem ment le a torkán. Fékcső Bálint felállt, hogy neki ki kell menni az udvarra. — Mind kimegyünk — mondta Gazsi. — Megvizsgáljuk a patkányokat. A vendégek egymásra néztek, és kelletlenül indultak a házigazda után. Ha akkor mondta volna ezt, amikor megjöttek, szívesebben követték volna, de most a kolbász után... Szabó Gazsi egy hatalmas új kamrába vezette őket, mely tele volt ketrecekkel. Ezekben voltak az állatok. Sok, nagyon sok. Többszáz. Nagyobbak voltak, mint a patkányok, de valóban hasonlítottak rájuk. — Nutriák — mondta büszkén Gazsi. — A múlt héten adtam le az első szállítmány szőrmét, ötvenezer forintot kaptam érte. De hát még csak az elején vagyok. — Es a kolbász? — Csak a szőrmét veszik meg. A húsát elfogyasztjuk. Nem érezni rajta semmit. Vagy igen? A többiek Fékcső Bálintra néztek — Hát... ötvenezerért talán még én is rá tudnék szokni. Harsogó hahota tört ki az emberekből. A nutriák megriadtak, ás félve húzódtak a ketrecek hátsó részébe. Tóth Tibor lasztott gmk-t pedig Piros almának keresztelték el. Kádak, műanyag hordók, halomszám farönkök szegélyezik a szeszüzemet. Elöl hatalmas tartály, itt fejezi be útját a lelkevesztett cefre. Hátul, a téglafalak között feszít az a kazán, ami megtermelt gőzével hevíti fel a lepárló rendszert. Mindez azért érdemel említést, mert a gőzös technológia igencsak meggyorsítja a főzést, naponta 50 hektoliter cefrét fogyasztanak el az üstök, és jó esély van arra, hogy minden kuncsaft azt kapja vissza, amit hozott. Vagyis szükségtelen több megrendelő alapanyagát vegyíteni. 200 liternél nagyobb cefreanyagot már föltétlenül személyre szólóan párolnak. A tetejébe még a válla'ási határidők is rövidek, ami a lehető legjobb gyógyszer a sorállás ellen. Kell-e még ezek után pálinkás jó' reggelt kívánni? ' Mozgás, művészet. A ceglédi Kossuth Művelődési Központban hamarosan megkezdődnek a néptánc-, a balett- és a jazz- balett tanfolyamok foglalkozásai. Az első megbeszélés szeptember 16-án délután 4 órakor lesz a központ B-épületében. Birkózás Elsőként, tovább A Ceglédi VSE utánpótlás korú birkózói az elmúlt hét végén két versenyen képviseltették magukat. Csepelen a serdülők szabadfogásában a KISZ Kupáért vetélkedtek a CVSE reményteljes fiataljai, Czigony Tamás megszokott súlycsoportjánál feljebb, a 45 kg-osok között állt szőnyegre. Kiruccanását nem kísérte siker, nem tudni, hogy a súlyosabb fiúk között mire lett volna képes. Első találkozóján vállsérülést szenvedett, visszalépni kényszerült. A 72 kg- osok között Papp Attila vetélkedett, harmadik helyen végzett. Á viadalon a korosztály legjobbjai szinte kivétel nélkül elindultak. Nagykőrösön került sor az országos vidéki ifjúsági kötöttfogású egyéni bajnokságra. Súlycsoportonként az első hat helyezett jutott tovább a salgótarjáni döntőbe. A CVSE versenyzői közül ketten harcolták ki a továbbjutást: 56 kg-ban: 6. Jankai János. 75 kg-ban: Papp Ferenc 1. helyezéssel. U. L. ISSN 01SÍ—asw (Ceglédi Hírlar Szabó Gazsi bolondériája
